Courtesy Jamie Christiani/Bulletin of the Atomic Scientists
NƆ ACÉJÍ!
Gan e mɛ vivɔnu ɔ ná wá é ko ɖo kɛ́nnɛ́kɛ́nnɛ́
Ðo 27 Janvier 2026 ɔ, nǔnywɛ́xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ bló bɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ éa wá ɖo kɛ́nnɛ́kɛ́nnɛ́ bǐ (alǒ ko ɖo nǎ xo wɛ). Gan ɔ e ko ɖo nǎ xo wɛ é xlɛ́ ɖɔ awě e é sín gbɛtɔ́ lɛ́ sín nǔwiwa wú é ɖé ɖo gbɛ ɔ bǐ ná xo wɛ.
“Bulletin of the Atomic Scientists e nyí xójláwéma e nɔ ɖɔ nǔ dó nǔnywɛ́ xwítíxwítí kpó ayijayǐ kpó wú ɖo égbé é ɖɔ ɖɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é ko ɖo kɛ́nnɛ́kɛ́nnɛ́ bǐ, énɛ́ wɛ nyí ɖɔ hwenu e awě e ma ko wa nǔ dó mɛ wú kpɔ́n ǎ é ná wá é ko ɖo hɔn ta.”—Bulletin of the Atomic Scientists.
“Nǔɖé kplɔ́n mǐ gbé wɛ nǔnywɛ́ xwítíxwítízɔ́watɔ́ lɛ́ ja bo nɔ ɖɔ gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é sín xó. Nǔ nyanya lɛ́ fɔ́n bo ɖo jijɛjí wɛ ɖo gbɛ ɔ mɛ, gbɛtɔ́ lɛ́ nɔ kpé wú bo nɔ w’azɔ̌ ɖó kpɔ́ ba dó ɖe ɖɛ tagba yětɔn lɛ́ ǎ, bɔ nǔ lɛ́ fɔ́n bo ɖo nylǎnylá d’é jí wɛ. Hǔzúhúzú ɖo dandan bo sixú lɛ́ nyɔ́ bló. Amɔ̌, gbɛtɔ́ e ɖo gbɛ ɔ bǐ mɛ lɛ́ é ɖó ná to byɔ́ gǎn lɛ́ ɖɔ yě ní yá wǔ wa nǔɖé afɔjíafɔjí hwɛ̌.”—Alexandra Bell, gǎn ɖaxó e lɛ́ nyí gǎn e xwe aza nú nǔ lɛ́ é, Bulletin of the Atomic Scientists tɔn.
Gbɛtɔ́ lɛ́ ka ná sú kún dó nú yěɖée kpó ayǐkúngban ɔ kpó wɛ a? Mǐ ka ɖó ná ɖi xɛsi nú nǔ e ná wá jɛ ɖo sɔgúdo é wɛ a? Étɛ́ Biblu ka ɖɔ?
Étɛ́ sɔgúdo ka hɛn nu
Biblu ɖɔ ɖɔ “ayǐkúngban ɔ ná nɔ te káká sɔ́yi” bɔ gbɛtɔ́ lɛ́ “ná nɔ [jí] káká sɔ́yi.” (Nǔnywɛ́tɔ́xó 1:4; Ðɛhan 37:29) Énɛ́ wú ɔ, gbɛtɔ́ lɛ́ sixú sú kún dó nú ayǐkúngban ɔ, alǒ, bló bɔ mǐ ná gɔn ninɔ jí gbeɖé ǎ.
É ɖo mɔ̌ có, Biblu ɖɔ vivɔnu ɖé sín xó. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, é ɖɔ ɖɔ “gbɛ ɔ ɖo wǐwá yi wɛ.”—1 Jaan 2:17.
Bo ná dó mɔ nǔ jɛ nǔ e ɖɔ wɛ Biblu ɖe hwenu e é ɖɔ vivɔnu gbɛ ɔ tɔn xó é wú hǔn, xa xóta “Vivɔ Gbé Wɛ Gbɛ̀ ɔ ka Ja À? Biblu Ðɔ Ð’ayǐ Ðɔ Gbɛ̀ ɔ Na Vɔ́ Bǐ Mlɛ́mlɛ́ Wɛ À?”
Bo ná dó tuun nǔ e Biblu ɖɔ dó hwenu e nǔ lɛ́ ná wá jɛ dó ɖo gbɛ ɔ mɛ é wú é hǔn, xa xóta “Hwetɛnu Gbɛ̀ ɔ ka Na Vɔ?”
Kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ
Biblu hɛn ɔ é ná d’alɔ mǐ bɔ tagba e ɖo gbɛ ɔ mɛ din lɛ́ é ná ɖo fínɛ́ có, mǐ ka ná kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ. Gbɔn nɛ̌ é?
Biblu ɖe wě e nyɔ́ zán lɛ́ é xá mǐ. (2 Timɔtée 3:16, 17) Ði kpɔ́ndéwú ɔ, xa xóta “Lěe è sixú ɖu ɖo adohu adohu jí gbɔn é” bá mɔ lěe Biblu sixú d’alɔ we bɔ gbɛ mɛ tagba lɛ́ ná ɖo fínɛ́ có, a hɛn ɔ, a ná kpo ɖo linlin ɖagbe ɖó wɛ gbɔn é.
Biblu ná nukúnɖíɖó e ɖó gǎnjɛwú é mɛ dó sɔgúdo wú. (Hlɔ̌manu lɛ́ 15:4) É tínmɛ nǔ e mǐ sixú ɖó nukún ɖo égbé din é kpó nǔ e mǐ sixú ɖó nukún ɖo sɔgúdo é kpó nyi wɛn; nǔ énɛ́ lɛ́ ná d’alɔ mǐ bɔ nǔ ɖěbǔ ná bo ɖo jijɛ wɛ ɖo gbɛ ɔ mɛ ɖo égbé ɔ, mǐ ná ɖó jiɖiɖe.
Bo ná dó kplɔ́n nǔ gěgé d’é jí ɖo Biblu mɛ hǔn, mǐ byɔ́ we kpó akpakpa sɔ́ mɛ kpó ɖɔ a ní tɛ́n tuto Biblu kplɔ́nkplɔ́n tɔn mǐtɔn e è nɔ bló vɔ̌nu é kpɔ́n.
a “È zán xógbe gan e mɛ gbɛ ɔ ná vɔ é dó gb’akpá nú mɛ ɖɔ nǔnywɛ́ xwítíxwítí sín nǔ baɖabaɖa e mǐɖésúnɔ bló lɛ́ é jɛ́n ɖo kún ná sú dó nú gbɛ ɔ wɛ. Nǔjlɛ́dónǔwú ɖé wɛ bo nɔ flín mǐ ɖɔ nú mǐ ná gán ɖo planɛ́ti ɔ jí ɔ, nǔ e ná gbo mǐ é kún ná d’ayihún ɖěbǔ ó.”—Bulletin of the Atomic Scientists.