A hűséges háznépek felgyorsítják a növekedést Srí Lankán

AZ 1972-ig Ceylon néven ismert Srí Lanka gyönyörű kis sziget a maga pálmáktól szegélyezett partjaival, hegyláncaival és kisebb sivatagjaival. A felvidékeken a 2243 méter magas Adam’s Peak (Ádám csúcs) olyan hely, melyet négy főbb vallás is szentnek tekint.a Közel hozzá helyezkedik el a World’s End (Világ vége) nevű meredek fal, ahol több mint 1500 métert zuhan alá a sziklás meredély. Ez a hely nyújtja Srí Lanka egyik leglenyűgözőbb látványát.

Srí Lanka 18 milliónyi lakosa érdekes múltat mondhat magáénak. Az i. e. V. századtól kezdve indoeurópai ősöktől származó emberek népesítették be a szigetet, akik Észak-Indiából érkeztek. Ők a szingalézek, akik ma a népességnek mintegy háromnegyedét teszik ki. Aztán körülbelül a XII. századig tamilok hulláma érkezett Dél-Indiából; ők most főként a sziget északi és keleti részén élnek. A portugálok, hollandok és britek is maradandó nyomot hagytak maguk után még a gyarmati rendszer napjaiban. Ezenkívül az Arab- és a Maláj-félszigetről érkező egyes tengerjáró kereskedők ugyancsak letelepedtek a helybeliek között. Európai, párszi, kínai és egyéb kisebbségi „szigetek” is vannak itt.

A rasszok keveredésén kívül a Srí Lanka-i nyelvek és vallások is visszatükrözik a terület sokszínű múltját. A szigeten a fő nyelvek a szingaléz, a tamil és az angol. Sok Srí Lanka-i a háromból legalább kettőt beszél. Az etnikai hátterek ugyancsak nagy szerepet játszanak az emberek vallásában. A legtöbb szingaléz buddhista, míg a tamilok többsége hindu. Akik az arab vagy a maláj élethez kötődnek, azok általában az iszlámhoz ragaszkodnak, az európai hátterű emberek pedig többnyire a kereszténység egyházainak a tagjai — katolikusok, illetve protestánsok.

Szembenézve a kihívással

Mindez rengeteg kihívással állítja szembe Jehova Tanúit Srí Lankán. Keményen munkálkodnak, hogy teljesítsék Jézus megbízását: „az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek” (Máté 24:14). A jó hír hírnökeinek nem csupán a különféle nyelvekkel kell megbirkózniuk; előfordul, hogy prédikálásuk során alig néhány óra alatt buddhistákkal, hindukkal, a kereszténység egyházainak tagjaival, valamint ateistákkal is beszélnek.

Hogy hatékonyak legyenek szolgálatukban, a hírnököknek Őrtorony és Ébredjetek! folyóiratokat, s egyéb bibliai irodalmat kell magukkal vinniük tamil, szingaléz, illetve angol nyelven. Akik elég jó erőben vannak, még Bibliákat is hordanak maguknál ezeken a nyelveken. A hírnököknek nemrég igen nagy örömben volt részük, amikor a Valóban törődik velünk Isten? és az Our Problems​—Who Will Help Us Solve Them? (Problémáink — ki segít megoldanunk őket?) című füzet, valamint a Fennmarad ez a világ? című traktátus egyidejűleg került kibocsátásra a három nyelven. Ezzel több eszköz vált elérhetővé a munkához.

A Tanúk 1912 óta fáradoznak; ekkor ugyanis Charles Taze Russell — az International Bible Students Association akkori elnöke — rövid látogatást tett Ceylonon. A jelentőségteljes növekedésre azonban várni kellett 1947-ig; ebben az évben végzősök érkeztek az Őrtorony Gileád Biblia Iskoláról. Azóta a Srí Lanka-i hírnökök nagyszerű eredményeknek örvendenek a prédikálómunkájuknak köszönhetően. 1994-ben az 1866 Királyság-hírnök átlagosan 2551 házi bibliatanulmányozást vezetett havonta. Az Emlékünnepen jelen levő 6930 személy pedig csaknem négyszerese az összes gyülekezetben szolgáló hírnökök számának. Milyen csodálatos áldás!

Néhány egyéb országgal összehasonlítva a Srí Lanka-i előrehaladás lassúnak tűnhet. Az egyik tényező, úgy tűnik, az erős családi kötelékek. A dolgok azonban másként is alakulhatnak. Amikor Kornélius, a római katonatiszt állást foglalt az igazság mellett, a háznépe is vele tartott (Cselekedetek 10:1, 2, 24, 44). A Cselekedetek könyve más erős keresztény háznépeket is említ, közöttük Lidiáét, Krispusét, továbbá Pál és Silás börtönőréét (Cselekedetek 16:14, 15, 32–34; 18:8).

Sőt, az erős családi kötelékek előnyösek lehetnek ott, ahol jó szervezés és hűséges kitartás van. Az Ésaiás 60:22 szavaira gondolva a hosszú ideje misszionáriusként szolgáló Ray Matthews megjegyzi: „Úgy tűnik, Jehova most felgyorsítja a dolgokat a megfelelő időben, de nemcsak egyének, hanem háznépek által is.”

A szervezett család dicséretet szerez

Semmi kétség, Srí Lankán vannak ma ilyen hűséges háznépek. Itt van például a jól szervezett Sinnappa család; ők Srí Lanka fővárosának, Colombónak az egyik körzetében, Kotahenában élnek. Bár Marian, a családfő meghalt nemrégen, Annamma, a felesége, és 15 gyermekük közül tizenkettő — akik 13-33 évesek — továbbra is Jehovát szolgálják mint háznép. E cikk írásakor a gyermekek közül nyolcan már megkeresztelkedtek, és hárman a teljes idejű szolgálatot végezték mint általános úttörők. További három időről időre a kisegítőúttörő-szolgálatban tevékenykedett. A háznép fiatalabb tagjai között volt négy kereszteletlen hírnök is. Ráadásul négy unoka — bár zsengekorú volt még — tanulmányozta a Bibliát, és látogatta Jehova Tanúinak a Colombo-Észak Gyülekezetben lezajló keresztény összejöveteleit.

Annamma 1978-ban hallotta először a Királyság jó hírét, amikor elfogadta Az Őrtorony egyik példányát. Elkezdődött a bibliatanulmányozás, és Az igazság, mely örök élethez vezet című bibliatanulmányozási segédeszköz megvizsgálása után Annamma átadta életét Jehova Istennek, és megkeresztelkedett; így mutatott elsőként példát sokaknak a háznépében.

Kornéliushoz, a katonához hasonlóan, Annammának jól szervezett háznépe van. „Terveket kellett készítenünk a keresztény összejövetelekre és kongresszusokra, az iskoláról nem is beszélve — emlékezik Annamma. — A ruházkodás kihívás volt, de Jehova áldásával minden egyes kongresszusra sikerült néhány új ruhát készítenünk. Az egész család jól öltözötten és jól tápláltan érkezett meg — s a széles mosoly sem hiányzott arcunkról.”

A gyermekek szeretettel emlékeznek vissza háznépük szervezettségére. Hogy könnyebb legyen az egész család számára a keresztény összejövetelek látogatása, az idősebbek rendszerint különleges felelősségeket kaptak. Mangala például mosott, Winnifreda pedig vasalt. Winnifreda, aki az öltözködésben is segített a fiatalabbaknak, elmondja: „Igazán ápolt volt mindenki, amikor elindult otthonról.”

A szellemi gondoskodásokat ugyanilyen jól szervezték meg. Pushpam, az egyik leány, aki most általános úttörő, így emlékezik: „A családunknál mindennapos öröm volt a közös bibliaolvasás és a napi bibliai szöveg együttes áttekintése.” Annamma hozzáteszi: „Minden gyermeknek van saját példánya a Bibliából, Az Őrtoronyból és más kiadványokból. Az összejöveteleken gondosan figyelek minden hozzászólásukra. Amikor szükségesnek látszik, további lépéseket teszek otthon buzdítás és helyreigazítás formájában. Este egybegyűlünk, hogy családi imával fejezzük be a napot.”

Az idősebb gyermekek felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak Annammának ahhoz, hogy nagyszerű keresztényi oktatásról gondoskodjon minden családtag számára. A szoros munkaterv azonban nem vet gátat annak a vágyuknak, hogy megosszák másokkal a jó hírt az otthonukon kívül. A család különböző tagjai összesen 57 házi bibliatanulmányozást vezetnek a környékbelieknél. Rajan, aki vő, megjegyzi: „A család fokozatosan előrehaladó bibliatanulmányozásokat vezet. Feleségem, Pushpam, annak a kiváltságnak örvendhetett már, hogy tanulmányozóinak egyike átadta életét Jehovának.”

Kotahenában igen nagy port vert fel akkoriban, hogy egy ilyen nagy család elhagyja a római katolikus egyházat. Maga a pap soha nem kereste fel ugyan a családot, hogy kiderítse ennek okát, viszont megkért egyes laikus egyháztagokat, hogy járjanak utána a dolognak. Számos beszélgetés következett ezután — főként a háromságtanról. Annamma mindenkor Jehovára és a Bibliára támaszkodott, hogy megvédje a hitét. E beszélgetések alkalmával a János 17:3 volt a kedvenc írásszövege.

Sinnappáék háznépe világosan mutatja, hogy a jó szervezés és a következetes erőfeszítés kielégítő eredményekkel járhat. Buzgó erőfeszítéseik nyomán a Királyság-hirdetőknek egy új nemzedéke nő fel, s mindannyian Jehova dicséretére.

Az ellenállás egyesíti a családot az igaz imádatban

Ratnamék háznépe csak néhány mérföldnyire lakik Sinnappáéktól, mégpedig Narhenpityában, Colombónak egy másik körzetében. Korábban ők is római katolikusok voltak. 1982-ben házankénti szolgálatot végző Tanúk beszélgetésbe elegyedtek Balendrannal, a legidősebb leány, Fatima férjével. Az egész családdal bibliatanulmányozás kezdődött. Három gyermekük hamarosan Isten neve felől kérdezte Ignasiamalt, a nagymamát. Amikor a gyermekek megadták a választ — „Jehova” —, felkeltették a nagymama érdeklődését, és bibliatanulmányozás kezdődött vele. Később a leányai közül ketten, Jeevakala és Stella, bekapcsolódtak a tanulmányozásba, és 1988-ra mindhárman megkeresztelkedtek.

Balendran és Fatima eközben Fatimának egy másik húgával, Mallikával és annak férjével, Yoganathannal is megosztotta az igazságot. 1987-re megkeresztelkedett ez a házaspár, és két gyermekükbe is egyre növekvő szeretetet plántálnak Jehova iránt. Ezután Fatimának egy másik húga, Pushpa következett. Ő 1990-ben adta át életét Istennek, s ekkor keresztelkedett meg. Férje, Eka, tokiói tartózkodása idején egy angol nyelvű gyülekezetben szolgált, és Pushpa segített abban, hogy fiatal fiuk, Alfred, Jehova útja szerint nevelkedjen fel.

Ez idáig a Ratnam család tíz gyermeke közül négy foglalt állást az igaz imádat mellett. Örvendetes, hogy három másik is jól halad előre a személyes bibliatanulmányozásában. A 11 unoka közül egy leány, Pradeepa, már megkeresztelkedett. Hét másik fiatal rendszeres oktatásban részesül a családi bibliatanulmányozásuk révén. Ezenkívül összesen 24 házi bibliatanulmányozás folyik a környékbeli érdeklődőkkel.

Mindez nem ment könnyen. Kezdetben ellenállás nyilvánult meg a család részéről. Muthupillai, az apa, és az idősebb fiútestvérek nagyon ellene voltak, hogy a családjukból bárki is összejövetelekre járjon a Királyság-terembe, vagy részt vegyen a nyilvános prédikálómunkában. Bár ennek részben a személyi biztonságért való aggódás volt az oka, Muthupillai hozzáteszi: „Teljes lelkemből a »szentekért« éltem, és nem hagytam jóvá, hogy a családom elhagyja a katolikus egyházat.” De most már azon a véleményen van, hogy az igaz Istent imádják, mert láthatja, mennyi mindenben vált javukra a hitük.

Egyszer például a buddhista háztulajdonosuk megkísérelte kilakoltatni őket, éspedig úgy, hogy varázslatokat alkalmazott ellenük. Egy éjszaka eljött, és „elvarázsolt” zöld citromokat helyezett el a ház körül. Félelem fogta el a babonás szomszédokat; mindannyian arra számítottak, hogy valami szerencsétlenség fogja sújtani Ratnamék háznépét. De amikor Ignasiamal felfedezte ezt, ő meg a gyermekei minden félelem és remegés nélkül egyszerűen eltávolították a gyümölcsöket — és semmi gonoszság sem következett rájuk. Félelem nélküli cselekedetük figyelemre méltó tanúságot tett a területen, aminek hatására az emberek nagyon tisztelték őket. Stella két házi bibliatanulmányozást tudott bevezetni a szomszédságban. Felbuzdulva ettől Nazeera, aki meny, szintén elfogadott egy bibliatanulmányozást.

Visszatekintve arra a sok áldásra, amelyben része volt a családjának, Ignasiamal megjegyzi: „Nagyon boldog vagyok, hogy láthatom a családon belüli szellemi növekedést. Jehova megáldott minket, mert az ellenállás mérséklődött, és a családunk egysége nőtt.”

Micsoda áldásnak bizonyultak e nagy háznépek. Csatlakoztak hangjukkal azokéhoz a kisebb családokéhoz, egyszülős családokéhoz és egyedül álló keresztényekéhez, akik fáradságos munkával igyekeznek felgyorsítani a Királyság jó hírének a hirdetését Srí Lankán, vagyis jelentése szerint „a tündöklő földön”. A Srí Lanka-i Tanúk az egész világon élő keresztény társaikkal együtt várva várják a Paradicsom helyreállítását, amit már most is eszünkbe juttathat a gyönyörű Srí Lanka partjainak és hegyeinek látványa.

[Lábjegyzet]

[Képek a 24–25. oldalon]

Srí Lankán sokan kedvezően reagálnak a keresztényi prédikálásra és tanításra