Az ősz haj ékessége
MILYEN megindító lenne idős, hűséges, ókori férfiakkal és nőkkel beszélgetni! Képzeld csak el, milyen lenne olyan férfiakkal beszélgetni, mint például Noé, Ábrahám, Mózes és Alámerítő János, valamint olyan asszonyokkal, mint Sára, Ráháb, Ruth és Debóra! Nem találnád-e lebilincselőnek, ha hallanád elbeszéléseiket a régmúlt kiemelkedő eseményeiről, melyeknek szemtanúi voltak?
Még ma is, vajon nem hallgatnád élvezettel a hűséges idősebbeket, amint megosztják a tapasztalataikat, hogy ők és mások miként tudták megtartani feddhetetlenségüket Isten iránt a próbák alatt, beleértve a betiltást, a veréseket és az igazságosság miatti bebörtönzésüket? Minden bizonnyal! Az Isten iránt érzett szeretetünk, és az irántuk érzett tiszteletünk tovább nőne, ha elmondanák az érzéseiket, különösen, ha Jehova szerető gondoskodása iránt érzett, szívből jövő nagyraértékelésükről beszélnének.
Isten népe között a hűséges idősebb férfiak és asszonyok mindig tiszteletben állnak tapasztalatuk, tudásuk és bölcsességük révén. Sőt a következő parancsot tartalmazta az a törvény, amelyet Isten adott az izraelitáknak: „Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orczáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr” (3Mózes 19:32). A héber kor, vagy idős kor szó az „ősszé válni” jelentésből származik és gyakran fordítják „ősz hajúnak”. Így az izraelitáknál elvárták, hogy álljanak fel az idősebbek előtt, az idős személy iránt érzett tisztelet kimutatása és az Isten iránt érzett tiszteletteljes félelem miatt.
Ma vajon létezik ez a tiszteletteljes magatartás? Például kinyitják-e a fiatalok kedvesen az ajtót az idősebbek előtt? Vajon a fiatalok, vagy a fiatalabb felnőttek általában lemondanak a helyükről a túlterhelt liften az idősebbek javára? Vagy a fiatalabbak átadják a helyüket az idősebbeknek a zsúfolt buszon, vagy vonaton? Ezeknek a dolgoknak a hiánya még a keresztény fiatalok között is megfigyelhető.
Ahhoz azonban, hogy elnyerjük Jehova tetszését, a keresztényeknek az ő nézőpontjával megegyezően kell cselekedniük és el kell kerülniük az olyan emberek gondolkodását, beszédét és cselekedeteit, akik ’magukat szeretők, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok és a jónak nem kedvelői’ (2Timótheus 3:1–5). Mit mond tehát Isten Szava a fiatalságról az ősz hajjal kapcsolatban?
A fiatalság ereje
A Biblia elismeri a fiatalkor erejét és annak előnyeit, ezt állítva: „Az ifjak szépsége az ő erejük” (Példabeszédek 20:29, New World Translation). Az ősi Izraelben a fiatal léviták erejét a templomnál vették igénybe, gyakran a nehezebb feladatok ellátásánál. Ma, a Bételekben, a nyomdákban és a Watch Tower Society építkezésein a legtöbb munkát fiatal férfiak vagy nők végzik, akik felajánlották erejüket és képességeiket a Királyság-érdekek előmozdítására (Máté 6:33). Így tehát nagyszerű kiváltságoknak örvendhetnek Isten szolgálatában.
A fent idézett példabeszéd ezeket a szavakat fűzi még hozzá: „és az idősebb férfiak ékessége az ősz hajuk.” Amikor a fiatalos életerő egyesül az évek tapasztalatával és bölcsességével, nagyon erős összetétel alakul ki.
Szemléltetésképpen: egy fiatal ácstanuló, akit megkértek arra, hogy helyezzen fel lambériát, arra törekszik, hogy a feladatát fiatalos energiával végezze el. Egy idősebb, gyakorlottabb ács észreveszi, hogy fiatal segítőjének ereje ellenére többször kell ráütnie a szegre, mielőtt azt beverné. Az idősebb munkás azt javasolja, tartsa a fiatalember a kalapácsot a nyél végénél, ahelyett hogy a fémfejhez közel tartaná. Ez lehetővé teszi a fiatal számára, hogy nagyobb erővel üthessen a szegre, ezzel időt és energiát takarít meg.
Hasonlóképpen egy fiatal, energikus asszony talán próbálkozások útján tanulja meg, hogy néhány ruhaanyag tönkre megy, ha nem a használati utasításnak megfelelően mossa. Egy tapasztaltabb asszony azonban tudja, mennyire értékes, ha időt fordít a ruhák szétválogatására, hogy néhány ruhát külön-külön mosson. Azt is megtanulja, néha elkerülhető a vasalás, ha a ruhákat rögtön összehajtogatja, amint leszedi a kötélről, vagy kiveszi a szárítóból.
Ha tanulunk a tapasztaltabb emberektől, könnyebbé válhat az életünk. Ennek ellenére eljön az idő, amikor még a legtapasztaltabbak sem tudnak ellátni bizonyos munkákat, amelyeket néhány évvel korábban könnyebben tudtak elvégezni. Egy író találóan jegyezte meg: „A fiatalabb bárcsak tudná, az idősebb bárcsak bírná!” Milyen jó, ha az idősebbek értékelik a fiatalabbak erejét, és türelmesen megosztják velük az évek során szerzett tapasztalatot — a fiatalok pedig alázatosan elfogadják a javaslatokat! Ennek mindkét korosztály hasznát látja.
Az ékesség megszerzése
A kor önmagában nem elegendő. „Nem mindig okosak, kiknek éve számos, s nem mindig helyes a vének felfogása” — mondta a fiatal Elihu (Jób 32:9, Katolikus fordítás; Prédikátor 4:13). Ahhoz, hogy igazán értékeljenek valakit az ősz haja miatt, az idősebb személynek többet kellene tennie az életében, minthogy csupán lustálkodjon, televízió nézéssel töltse a napjait, sportrendezvényeken vegyen részt, vagy másmódon töltse kellemesen az idejét. Még a későbbi években is szükséges, hogy az idősebb ember tanuljon.
Néhány ember azzal kérkedik, hogy a maga módján végzi a dolgokat, vagy ezt mondja: „A tapasztalat a legjobb tanító.” Isten Szava viszont ezt tanácsolja: „Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer” (Példabeszédek 1:5, Ökumenikus fordítás; vö.: 1Korinthus 10:11). A tapasztalat nem mindig a legjobb tanító, mivel tanulhatunk más hibáiból anélkül, hogy mi magunk is elkövetnénk ugyanazt. Továbbá egy keresztény az emlékezetében szeretné tartani, hogy „ékes korona az ősz haj, ha az igazságosság útján találjuk” (Példabeszédek 16:31, NW). Ha valaki Jehova hű szolgálatában tölti el az életét, az csodálatos az ő szemszögéből, és megérdemli, hogy példaként tiszteljék mások. Természetesen az életünkben már korán elkezdhetünk tanulni Istenről, tapasztalatokat szerezni „az igazságosság útján”, és ennek egy soha véget nem érő folyamatnak kell lennie (Róma 11:33, 34).
Ezt mutatja egy hétéves fiúról szóló tapasztalat Svédországból. Megkérdezte a Teokratikus Szolgálati Iskola felvigyázóját a gyülekezetben, hogy beiratkozhat-e az iskolába. A felvigyázó megkérdezte: „Miért?” Erre azt felelte ez a gyermek: „Az ember nem töltheti az egész életét semmittevéssel!” (Prédikátor 12:1). Milyen pozitív tapasztalat ez a fiatalok és az idősebbek számára egyaránt!
Az ősz haj tisztelete
Nyugtalanító a mai társadalomban az az irányzat, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a fizikai erőnlétnek, valamint az atlétikai képességeknek, és lenézik az idősebbeket. Hogyan kell viselkedniük a keresztényeknek az ősz hajúakkal a gyülekezetben?
Ahelyett hogy lenéznénk az idős keresztényeket, figyelembe kell vennünk őket, és időt kell töltenünk velük. Például teszel azért erőfeszítést, hogy üdvözöld az idősebbeket Jehova Tanúi heti összejövetelén a Királyság-teremben? Igazán hálásak tudnak lenni, ha a fiatalok és mások üdvözlik őket. És az idősek mennyire élvezik, amikor jelen lehetnek egy társadalmi összejövetelen hívőtársaikkal, ahol mindenféle korosztály megtalálható! Jóllehet a fiatal házaspároknak több hasonló érdeklődési körük lehet más fiatal házaspárokkal, mégis hasznos volna, ha idősebbek is társulnának az ilyen boldog csoportosuláshoz (1Thessalonika 3:12; 5:15).
Mennyire fontos, hogy tapintatosak legyünk, amikor egy idősebbel beszélgetünk! Amikor egy idősebb testvér, aki már 40 éve szolgálja Jehovát, egyszer beszélgetett egy másik vénnel arról, hogyan tudnák hasznát venni a gyülekezetben, a fiatalember ezt mondta: „Te már keveset tudnál segíteni.” Milyen durva megjegyzés! Az idősebb testvérnek kevesebb energiája van, mint régebben volt, a szántóföldi szolgálatban való résztvétele valamennyire csökkent, és néhány felvigyázói feladat látszólag túl nehéz számára a jelenlegi képességeit tekintve; mégis sok minden van, amiben tudna segíteni. Az évek során bölcsességet és tapasztalatokat gyűjtött az igazságosság útján. Mivel ezek az idősek keményen munkálkodtak mint Királyság-prédikálók, üldözést szenvedtek el, a keresztény felelősségek nehéz terheit hordozták, és képeztek másokat, ezért Jehova népe ma egy erős szervezetnek örvendhet az ő szelleme segítsége révén. Tehát tiszteletet mutathatunk ezek iránt az idősek iránt, akik bölcs tanácsadók, szerető pásztorok és hatékony tanítók.
Annak is jó oka van, ha komolyan odafigyelünk azokra a javaslatokra, amelyeket az idősebb emberek tesznek. Például egy tapasztalt testvér azt javasolta, hogy egy bizonyos Királyság-teremnek az ajtaját ne tegyék az épület nyugati oldalára. A fiatalabb testvérek nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az építmény feltételezett szépségének, nem fogadva meg a tanácsot. Néhány évvel később azonban az ajtót át kellett helyezniük, mivel az állandó nyugati szél és eső nagyon megrongálta. A tapasztalatból származó bölcsesség többet ér, mint az esztétikai tényezők. Ha a fiatal egyének tisztelik az idősebbeket azzal, hogy meghallgatják a véleményüket és a gyakorlati bölcsességüket, ezzel talán időt és energiát takaríthatnak meg. Ha az idősebb személy javaslatát nem is követjük, tiszteletben tarthatjuk azzal, ha elmondjuk neki, hogy figyelembe vettük a javaslatát, de egyéb tényezők más döntés meghozatalához vezettek. (Vö.: Példabeszédek 1:8.)
Tekints előre és ne hátra
Néhány idősebb embernek ez a meglátása: „Bezzeg az én időmben.” Azonban, ahelyett hogy leragadnánk a már elmúlt időnél, az ilyen idősebb személyeket bátorítani lehetne: tekintsenek előre arra a napra, amikor elnyerik égi jutalmukat, vagy visszanyerik fiatalos életerejüket Isten Királyságának uralma alatt. Ezalatt szükséges, hogy tudatában legyenek korlátaiknak, ami a korral jár. Ez a tudatosság és a finom humorérzék felbecsülhetetlen, amikor egy idősebb személyt látszólag nem vesznek figyelembe a szolgálati kiváltságok tekintetében.
Például talán egy idősebb testvért néhány évvel ezelőtt még rendszeresen alkalmaztak a kerületkongresszus programjain. Ma azonban sok alkalmas vén van, és szélesebb a választék az emberek tanítóképességei tekintetében. Bár viszonylag fiatalok, néhányan ezek közül a vének közül lelkeseknek és jó képességűeknek bizonyultak, akik jól tudnak tanítani, kedvesen tudnak figyelmeztetni, és képesek arra, hogy másokat buzdítsanak (1Thessalonika 5:12, 13; 1Timótheus 5:17). Ennek következményeként talán az idősebb testvér neve nem jelenik meg a kongresszusi programon; ezért esetleg úgy érzi, figyelmen kívül hagyják, és talán boldogtalan, hogy a kiváltságokat fiatalabb véneknek adták. Mégis ez a negatív érzés, amely az emberi tökéletlenségből ered, legyőzhető. Tulajdonképpen a gyülekezetben mindannyian tudunk segíteni abban, hogy az idősebbek tudjanak arról: szükségünk van rájuk, szeretjük őket a hűségükért, és tiszteletben tartjuk véleményüket.
Természetesen az idősebbeknek szükséges emlékezniük arra, hogy annyira kell tiszteletben tartaniuk a hívőtársaikat, amennyire szeretnék, hogy azok is tiszteljék őket (Máté 7:12; Róma 12:10). Ahelyett, hogy úgy éreznék, visszavonulásra kényszerítették őket, és szenvednének emiatt a negatív szemléletmód miatt, az idősebbeknek azon kellene örvendezniük, milyen sok évet töltöttek el hűen a szolgálatban. És biztos, hogy mindannyian hálásak lehetünk a képzett felvigyázók növekvő számáért — ami Jehova áldásának az eredménye —, akik vállalják a munka terhét és a gyülekezet felelősségeit, mialatt a „más juhok” sokasága sereglik a keresztény szervezethez (János 10:16; Ésaiás 60:8, 22).
A fájdalom, az egészség hiánya, vagy más egyéb tényezők miatt az ősz hajúak néha ingerlékenyek. Ez megértést és együttérzést kíván meg a család, vagy a gyülekezet többi tagja részéről. Ez azt is megkívánja, hogy az idősebbek keményen dolgozzanak a pozitív hozzáállásuk megtartásán, hogy fiatalok maradjanak a szívükben és az elméjükben. Amikor néhány évvel ezelőtt Jehova Tanúi Vezető Testülete egyik tagjának fiatalabb szobatársa elhagyta a Bételt, ez az idősebb testvér arra kérte a szobatársát, javasoljon egy jó utánpótlást és azt mondta, jobban szeretné, ha fiatalabb, érett testvér lenne az illető, aki segíteni tud neki abban, hogy fiatal és tevékeny maradjon. Ez az idősebb felkent testvér nem szándékozott visszavonulni, vagy lelassulni, mivel volt munkája. Milyen jó példa ez arra, hogy előre tekintsünk, megtartva a helyes szemléletmódot!
Kétségtelen: „az ifjak szépsége az ő erejük, és az idősebb férfiak ékessége az ősz hajuk.” Milyen csodálatos az, amikor a fiatalabb az energiáját használja fel, az idősebb pedig a bölcsességét, követve az igazságosság útját! Fiatalabb és idősebb keresztények egyaránt nagy örömet tapasztalnak, ha egységesen támogatják Jehova Isten, „az öreg korú” igaz imádatát (Dániel 7:13).
[Kép a 28. oldalon]
Az ősz hajú keresztények sok mindent tudnak felajánlani, ami mások javára szolgál