Mily boldogok a szelídek!

„Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet”(MÁTÉ 5:5).

1. Mi a szelídség, amiről Jézus a Hegyi beszédében szólt?

JÉZUS KRISZTUS a Hegyi beszédében ezt mondta: „Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet” (Máté 5:5). Ez a szelídség vagy kedvesség nem a képmutató nyájasság máza, nem is egyszerűen a személyiség természetes vonása. Inkább őszinte lelki szelídség és békesség, amelyet elsősorban Jehova Isten akaratára és vezetésére válaszolva gyakorolnak az emberek. A valóban szelíd emberek rendelkeznek az Isten iránti bizalom finom érzésével, ami az embertársaik iránti szelíd viselkedésben tükröződik vissza (Róma 12:17–19; Titus 3:1, 2).

2. Miért jelentette ki Jézus boldogoknak a szelíd természetűeket?

² Jézus boldogoknak jelentette ki a szelídeket, mert ők örökölni fogják a földet. Mint Isten tökéletesen szelíd Fia, Jézus a fő örököse a földnek (Zsoltárok 2:8; Máté 11:29; Zsidók 1:1, 2; 2:5–9). De mint a messiási „ember fiának,” kell, hogy legyenek társuralkodói égi Királyságában. (Dániel 7:13, 14, 22, 27). Mint ’társörökösei’, ezek a felkent szelíd egyének osztozni fognak Krisztus földi örökségében (Róma 8:17). Más szelíd, juhszerű emberek örök életet élveznek majd a Paradicsomban, a Királyság földi birodalmában (Máté 25:33, 34, 46; Lukács 23:43). Ez a kilátás valóban boldoggá teszi őket.

3. Milyen példát mutatott fel Isten és Krisztus a szelídség tekintetében?

³ A szelíd Fő Örökös a földet Atyjától, Jehovától kapja, aki a szelídség fő példája. Milyen sok helyen olvasható az Írásokban, hogy Isten „lassú a haragra, és bővelkedik szerető-kedvességben”! (2Mózes 34:6; Nehémiás 9:17; Zsoltárok 86:15). Nagy hatalma van, mégis szelídséget mutat, hogy imádói rettegés nélkül közelíthessék meg őt (Zsidók 4:16; 10:19–22). Isten Fia, aki „szelíd és alázatos szívű” volt, arra tanította tanítványait, hogy szelídek legyenek (Máté 11:29; Lukács 6:27–29). Istennek és az ő Fiának szelíd szolgái állandóan igyekeztek utánozni ’Krisztus szelídségét és kedvességét’, és írtak róla (2Korinthus 10:1; Róma 1:1; Jakab 1:1, 2; 2Péter 1:1).

4. a) A Kolossé 3:12 szerint mit tesznek azok, akik valóban szelídek? b) Milyen kérdések érdemlik meg figyelmünket?

⁴ Ma mind a felkent keresztényeknek, mind földi társaiknak szelídeknek kell lenniük. Isten szent szelleme segíti őket, hogy félretéve minden rosszaságot, csalást, képmutatást, irigységet és rágalmazást, megújuljanak az elméjüket működtető erőben’ (Efézus 4:22–24; 1Péter 2:1, 2). Arra kapnak ösztönzést, hogy ’öltsék magukra az együttérzés gyengéd hajlamait, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést’ (Kolossé 3:12). De mi tartozik pontosan a szelídség fogalmába? Miért hasznos szelídnek lenni? És hogyan járulhat hozzá ez a tulajdonság a boldogságunkhoz?

A szelídség alaposabb vizsgálata

5. Hogyan határozható meg a szelídség?

⁵ A szelíd ember gyengéd hajlamú és viselkedésű. Egyes Bibliákban a pra·ysʹ melléknév fordítása: „béketűrő”, „szelíd”, „kedves” és „finom”. A klasszikus görögben a pra·ysʹ melléknév alkalmazható a lágy szellőre vagy hangra. Utalhat olyan valakire is, aki szívélyes. A tudós W. E. Vine ezt mondja: „A [pra·yʹtes főnév] használata elsősorban és főként Istennel kapcsolatos. Ez a főnév arra a szellemi beállítottságra utal, amellyel Isten velünk való foglalkozását vita és ellenállás nélkül jónak fogadjuk el; szorosan kapcsolódik a tapeinophrosune [alázatosság] szóhoz.”

6. Miért mondhatjuk azt, hogy a szelídség nem gyengeség?

⁶ A szelídség nem gyengeség. „A praus-ban gyengédség van — írja a tudós William Barclay — de a gyengédség mögött az acél ereje fedezhető fel.” A szelídség erőt követel. Erő szükséges például ahhoz, hogy valaki szelíd legyen a provokáció vagy üldözés alatt. Isten szelíd természetű Fia, Jézus Krisztus nagyszerű példát adott ebben a vonatkozásban. „Amikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázkodást. Amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem mindig arra [Jehova Istenre] bízta magát, aki igazságosan ítél” (1Péter 2:23). A szelíd természetű Jézushoz hasonlóan mi is biztosak lehetünk abban, hogy Isten majd foglalkozik gyalázóinkkal és üldözőinkkel (1Korinthus 4:12, 13). Nyugodtak lehetünk — amint az üldözött István is nyugodt volt — annak tudatában, hogy ha hűségesek vagyunk, Jehova életben fog tartani bennünket és nem engedi meg, hogy tartós sérelem érjen minket (Zsoltárok 145:14; Cselekedetek 6:15; Filippi 4:6, 7, 13).

7. Mit mond a Példabeszédek 25:28 az olyan egyénről, akiből hiányzik a szelídség?

⁷ Jézus szelíd természetű volt, mégis erősnek bizonyult a jogos dolgokért való szilárd kiállásban (Máté 21:5; 23:13–39). Mindenki, akiben megvan „a Krisztus gondolata”, ebben a vonatkozásban hasonló lesz hozzá (1Korinthus 2:16). Az az ember, aki nem szelíd, nem hasonlít Krisztushoz. Rá inkább a következő szavak illenek: „Mint egy áttört, fal nélküli város, olyan a férfi, aki nem tartja féken szellemét” (Példabeszédek 25:28). Az ilyen, szelídséget nélkülöző ember védtelen a helytelen gondolatok áradata ellen, s ez helytelen cselekedetekhez vezethet. A szelíd keresztény nem gyenge jellem, azonban tudja, hogy „a szelíd válasz elhárítja a haragot, de a fájdalmat okozó szó haragra ingerel” (Példabeszédek 15:1).

8. Miért nem könnyű szelíd természetűnek lenni?

⁸ Nem könnyű szelídnek lenni, mivel nem vagyunk mentesek az öröklött tökéletlenségtől és bűntől (Róma 5:12). Ha Jehova szolgái közé tartozunk, harcolnunk kell a gonosz szellemi erők ellen, amelyek üldözés által próbára tehetik szelídségünket (Efézus 6:12). Többségünk olyan emberek között dolgozik, akikre az Ördög ellenőrzése alatt álló világ durva szelleme a jellemző (1János 5:19). Vajon hogyan fejleszthetünk ki szelídséget?

Ahogyan a szelídséget kifejleszthetjük

9. Milyen nézőpont segít kifejlesztenünk a szelídséget?

⁹ Biblián alapuló meggyőződés, miszerint az a tény, hogy elvárják tőlünk, hogy szelídséget mutassunk, segíteni fog nekünk kifejleszteni ezt a tulajdonságot. Nap mint nap dolgoznunk kell a szelídség fejlesztésén. Ellenkező esetben hasonlóak leszünk azokhoz az emberekhez, akik gyengeségnek tekintik a szelídséget és azt gondolják, hogy a siker a fennhéjázásból, az erőszakosságból, sőt a kegyetlenségből származik. Isten Szava azonban elítéli a büszkeséget, és egy bölcs példabeszéd ezt mondja: „Saját lelkével tesz jót a szerető-kedvességű férfiú, a kegyetlen pedig a saját szervezetét károsítja meg” (Példabeszédek 11:17; 16:18). Az emberek távol tartják magukat a durva, szívélytelen személytől, még ha ezt elsősorban azért teszik is, hogy elkerüljék az illető kegyetlenségéből és szelídségének hiányából adódó sérelmeket.

10. Minek kell alávetnünk magunkat, ha szelíd természetűek akarunk lenni?

¹⁰ Ahhoz, hogy szelíd természetűek legyünk, alá kell vetnünk magunkat Isten szent szelleme, vagy tevékeny ereje hatásának. Ahogyan Jehova lehetővé tette azt, hogy a föld termést hozzon, ugyanúgy lehetővé teszi azt, hogy szolgái megteremjék szellemének gyümölcseit, beleértve a szelídséget is. Pál ezt írta: „A szellem gyümölcse a szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ilyenek ellen nincs törvény” (Galátzia 5:22, 23). Igen, a szelídség Isten szellemének egyik gyümölcse, amit azok mutatnak ki, akik kérik azt (Zsoltárok 51:9, 10 [51:11, 12, Károli]). És micsoda változást eredményez a szelídség! Ennek szemléltetésére: Volt egy útonálló, név szerint Tony, aki verekedett, embereket rabolt ki, kábítószert csempészett, motoros bandát vezetett és ült börtönben is. Azonban bibliai ismeretnek és Isten szellemének segítségével Jehova egyik szelíd szolgájává változott. Tony története nem szokatlan. Mit tehet egy ember akkor, ha a szelídség hiánya jellemző a személyiségére?

11. Milyen szerepet játszik az ima a szelídség kifejlesztésében?

¹¹ A szívből jővő ima Isten szelleméért és annak gyümölcséért, a szelídségért segíteni fog kifejlesztenük ezt a tulajdonságot. Nekünk is szükségünk lehet arra — amint Jézus mondta —, hogy ’kitartóan kérjünk’, és Jehova Isten teljesíteni fogja a kérésünket. Jézus, miután rámutatott arra, hogy az emberi atya gyermekeinek jó dolgokat ad, ezt mondta: „Ha ti, [bűnös és így viszonylag] gonosz létetekre tudtok a fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad az égi Atya szent szellemet azoknak, akik kérik tőle!” (Lukács 11:9–13). Az ima segíthet abban, hogy a szelídség alkatunk állandó vonásává váljon — olyan tulajdonsággá, amely hozzájárul boldogságunkhoz és előnyösen alakítja kapcsolatainkat.

12. Hogyan segíthet abban az, hogy szelídek legyünk, ha szem előtt tartjuk az emberi tökéletlenséget?

¹² Az emberi tökéletlenség szem előtt tartása segíthet nekünk abban, hogy szelíd természetűek legyünk (Zsoltárok 51:5 [51:7, Károli]). Nem vagyunk képesek tökéletesen gondolkodni vagy cselekedni, és nem vagyunk képesek többre, mint más ember, ezért át kell éreznünk helyzetüket és úgy kell bánnunk velük, ahogyan szeretnénk, ha velünk bánnának (Máté 7:12). Tudva azt, hogy valamennyien követünk el hibákat, megbocsátóknak és szelídeknek kell lennünk a másokkal való kapcsolatunkban (Máté 6:12–15; 18:21, 22). Mindezek után nem vagyunk hálásak azért, amiért Isten szeretetet és szelídséget mutat irántunk? (Zsoltárok 103:10–14).

13. Hogyan segíthet nekünk a szelídség fejlesztésében, ha elismerjük, hogy Isten szabad erkölcsi erővel ruházta fel az embereket?

¹³ Annak elismerése, hogy Isten szabad erkölcsi érzékkel felruházott egyénnek alkotta meg az embert, szintén segíthet a szelídség fejlesztésében. A szabad erkölcsi érzék nem engedi meg, hogy bárki is büntetlenül figyelmen kívül hagyja Jehova törvényeit, de megengedi az ízlések, a rokonszenvek és ellenszenvek különbségét népe között. Ismerjük hát el, hogy senkit sem lehet arra kötelezni: illeszkedjen bele az általunk legjobbnak vélt formába! Az ilyen szellem segíteni fog szelíd természetűeknek lennünk.

14. Mi legyen az eltökélt szándékunk a szelídséggel kapcsolatban?

¹⁴ Eltökélt szándékunk, hogy nem adjuk fel a szelídséget, segíteni fog ezen tulajdonság továbbfejlesztésében. Az, hogy alávetettük magunkat Jehova szelleme hatásának, gondolkodásunk megváltozását idézte elő (Róma 12:2). A szelíd, krisztusi szellem tart most vissza bennünket attól, hogy elfoglaltak legyünk „gátlástalan viselkedés, bujaság, túlzott borivás, dőzsölés, ivászatok és törvényellenes bálványimádat cselekedeteiben”. Soha nem szabad feladnunk a szelídséget anyagi, társadalmi vagy más okokból, vagy azért, mert az emberek gyalázkodó megjegyzéseket tesznek istenfélelmünkre (1Péter 4:3–5). Nem szabad hagynunk, hogy bármi is elfoglalttá tegyen bennünket „a test cselekedetei”-ben, elveszítve azáltal szelídségünket és elesve Isten Királyságának öröklésétől vagy áldásainak élvezetétől (Galátzia 5:19–21). Ápoljuk mindig az Isten szelíd természetűinek kiváltságát, legyünk bár az égi életre felkentek vagy földi reménységűek! Ezért vizsgáljuk meg a szelídség néhány előnyét!

A szelídség előnyei

15. Miért bölcs dolog szelídnek lenni a Példabeszédek 14:30 szerint?

¹⁵ A szelíd ember nyugodt a szívében, az elméjében és a testében. Ez azért van így, mert nem viszálykodik, nem lesz indulatos mások cselekedetei miatt és nem gyötri önmagát el nem múló aggodalommal. A szelídség segít ellenőrzés alatt tartania az érzelmeit, s ez mind szellemileg, mind fizikailag hasznos. Az egyik példabeszéd ezt mondja: „A nyugodt szív a húsból való szervezet élete” (Példabeszédek 14:30). A szelídség hiánya haraghoz vezethet, az pedig a vérnyomás megemelkedését, emésztési zavarokat, asztmát, látási zavarokat és egyéb gondokat idézhet elő. Egy szelíd természetű különböző előnyöket élvez, beleértve az ’az Isten békéjét’, amely szívét és szellemi erőit vezeti (Filippi 4:6, 7). Milyen bölcs dolog szelíd természetűnek lenni!

16-18. Milyen hatással van a szelídség a másokkal való kapcsolatunkra?

¹⁶ A szelídség javítja a másokhoz fűződő kapcsolatunkat. Egykor talán szokásunk volt addig erőltetni egy dolgot, amíg a mi akaratunk nem érvényesült. Az emberek esetleg megharagudtak ránk, mivel az alázatosság és a szelídség hiánya jellemzett bennünket. S ilyen körülmények között nem volt mit csodálkozni azon, ha egyik vitából a másikba keveredtünk. Az egyik példabeszéd azonban ezt mondja: „Ahol nincs fa, kialszik a tűz, és ahol nincs rágalmazó, a viszály elcsendesül. Mint a parázsra a faszén, és mint a fa a tűzre, olyan a civakodó férfi a veszekedés felgyújtására” (Példabeszédek 26:20, 21). Ha szelídek vagyunk, ahelyett, hogy ’fát tennénk a tűzre’ és ingerelnénk másokat, jó kapcsolatba kerülünk velük.

¹⁷ A szelíd embernek valószínűleg jó barátai vannak. Az emberek élvezik az szelíd természetűek társaságát, mert építő magatartásúak, szavaik pedig frissítőek és édesek, mint a méz (Példabeszédek 16:24). Igaz volt ez Jézusra is, aki ezt mondhatta: „Vegyétek fel az én igámat és tanuljatok tőlem, mert én szelíd és alázatos szívű vagyok, és felüdülést találtok lelketeknek. Mert az én igám kellemes és az én terhem könnyű” (Máté 11:29, 30). Jézus nem volt durva, és az ő igája nem volt súlyos. Azokkal, akik elmentek hozzá, jól bánt és szellemileg felfrissítette őket. Hasonló a helyzet akkor, amikor mi egy szelíd természetű keresztény barátunkkal vagyunk kapcsolatban.

¹⁸ A szelídség megkedveltet bennünket hívőtársainkkal. A legtöbb keresztény Korinthusban kétségtelenül vonzódott Pálhoz, mivel ő a ’Krisztus szelídségével és kedvességével’ bánt velük (2Korinthus 10:1). A thessalonikaiak bizonyára hallgattak az apostolra, mivel ő szelíd, kedves tanító volt (1Thessalonika 2:5–8). Nem kétséges, hogy az efézusi vének sokat tanultak Páltól és szerették őt (Cselekedetek 20:20, 21, 37, 38). Nos, vajon te is szelídséget nyilvánítasz ki, hogy megkedveltesd magad másokkal?

19. Hogyan segít a szelídség Jehova népének megőrizni helyét az ő szervezetében?

¹⁹ A szelíd természet segít Jehova népének abban, hogy alázatos legyen és megőrizze helyét az ő szervezetében (Filippi 2:5–8, 12–14; Zsidók 13:17). A szelídség visszatart bennünket attól, hogy a dicsőséget keressük, amely a büszkeségen alapul és az Isten elleni támadás (Példabeszédek 16:5). A szelíd ember nem tekinti magát hívőtársai felettinek és nem próbál meg túltenni rajtuk az ő kárukra (Máté 23:11, 12). Ehelyett elismeri bűnös állapotát és azt, hogy szüksége van Isten váltságáldozati gondoskodására.

A szelídség elősegíti a boldogságot

20. Milyen hatással van a szelídség a családi életre?

²⁰ Isten minden szolgájának emlékeznie kell arra, hogy a szelídség a szellem gyümölcse, amely elősegíti a boldogságot. Például mivel Jehova népe olyan tulajdonságokat mutat ki, mint a szeretet és a szelídség, gyakoriak közöttük a boldog otthonok. Ha a férj és feleség szelíden viselkedik egymással, gyermekeik nyugodt környezetben nevelkednek fel, nem pedig olyan családban, amely hajlamos a durva szavakra és cselekedetekre. Ha az apa szelíden ad tanácsot a gyermekeinek, az jó hatással lesz fiatal elméjükre, s a szelíd szellem valószínűleg személyiségük részévé válik (Efézus 6:1–4). A szelíd szellem segít a férjeknek megtartani feleségük szeretetét. Segít a feleségeknek alárendeltségben lenni férjükkel szemben, a gyermekeket pedig szüleik iránti engedelmességre indítja. A szelídség a megbocsátás szellemét is megadja a család tagjainak, s ez hozzájárul a boldogsághoz (Kolossé 3:13, 18–21).

21. Lényegében milyen tanácsot adott Pál apostol az Efézus 4:1–3-ban?

²¹ A szelíd természetű családok és egyének erősítik a boldogságot abban a gyülekezetben, amellyel kapcsolatban állnak. Tehát Jehova népének komoly erőfeszítést kell tennie azért, hogy szelíd természetű legyen. Te is így teszel? Pál apostol arra kérte felkent keresztény társait, hogy égi elhívásukhoz méltóan járjanak, és ezt ’teljes alázatossággal és szelídséggel és hosszsútűréssel tegyék, szeretetben elviselve egymást. Őszintén törekedjenek arra, hogy megőrizzék a szellemi egységet a béke egyesítő kötelékében’ (Efézus 4:1–3). A földi reménységgel rendelkező keresztényeknek is ki kell mutatniuk a szelídséget és más isteni tulajdonságokat. Ez az az irány, amely igazi boldogságot hoz. A szelídek igazán boldogok!

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért boldog a szelíd ember?

◻ Mit jelent szelídnek lenni?

◻ Hogyan fejleszthető ki a szelídség?

◻ Mi a szelídség néhány előnye?