Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
Magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • w91 10/15 15–20. o.
  • Öltsétek fel a szelídséget!

A kijelölt részhez nincs videó.

Sajnos a videót nem sikerült betölteni.

  • Öltsétek fel a szelídséget!
  • Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1991
  • Alcímek
  • Hasonló tartalom
  • Szelíd természetű pásztorok kellenek
  • A bölcs tanácsadót a szelídség vezeti
  • A tanácsadók sokaságának értéke
  • Tanúskodás szelídséggel
  • Mindenkitől elvárt a szelídség
  • Mily boldogok a szelídek!
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1991
  • Mutassunk ki ’teljes szelídséget minden ember iránt’!
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2003
  • Szelídség — Nélkülözhetetlen keresztényi tulajdonság
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 2003
  • Szelídség – Hogyan válik a javunkra?
    Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát (tanulmányozásra szánt kiadás) – 2020
Továbbiak
Az Őrtorony hirdeti Jehova királyságát – 1991
w91 10/15 15–20. o.

Öltsétek fel a szelídséget!

„Öltsétek tehát magatokra mint Isten kiválasztottai, szentek és szeretettek,az együttérzés gyengéd hajlamait:, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (KOLOSSÉ 3:12).

1-3. Mit mondott Pál apostol a Kolossé 3:12–14-ben a szelídségről és más isteni tulajdonságokról?

JEHOVA a legjobb jelképes öltözetet adja népének. Valóban, mindenkinek, aki kegyére vágyik, a szelídség erős szálú ruházatába kell öltöznie. Ez a tulajdonság megnyugtató, mert a minimálisra csökkenti az izgalmat a feszült helyzetekben. Védelmező is, mivel megakadályozza a viszályt.

2 Pál apostol így buzdította felkent keresztény társait: „Öltsétek tehát magatokra mint Isten kiválasztottai, szentek és szeretettek, az együttérzés gyengéd hajlamait: a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kolossé 3:12). Az ’öltsétek magatokra’ kifejezésnek fordított görög szó igeideje sürgős cselekvést jelöl. A felkentek, akik Isten kiválasztottai voltak, szentek és szeretettek, nem késlekedtek magukra ölteni az olyan tulajdonságokat, mint amilyen a szelídség.

3 Pál hozzátette: „Továbbra is szenvedjétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készségesen, ha valakinek oka lenne a panaszra a másik ellen. Miként Jehova is készségesen megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek. Mindezeken felül pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:13, 14). A szeretet, a szelídség és más isteni tulajdonságok lehetővé tették Jehova Tanúi számára, hogy ’egységben együtt lakozzanak’ (Zsoltárok 133:1–3).

Szelíd természetű pásztorok kellenek

4. Milyen tulajdonságokból szőtt jelképes ruházatot viselnek az igaz keresztények?

4 Az igaz keresztények törekszenek arra, hogy ’elfojtsák testtagjaikban a paráznaságot, tisztátalanságot, nemi vágyat, káros kívánságot és a mohóságot’; és azon munkálkodnak, hogy levetkőzzék azt a régi ruházatot, amely a harag, dühösködés, rosszindulat, gyalázkodó és trágár beszéd szövetéből készült (Kolossé 3:5–11). Levetik „a régi egyéniséget” (szó szerint: „a régi embert”), és felöltik „az új egyéniséget” (vagy „az új embert”), a megfelelő viseletet (Efézus 4:22–24, Kingdom Interlinear). A részvétből, a kedvességből, az elme alázatosságából, a szelídségből és a hosszútűrésből szőtt új ruházat segít nekik megoldani nehézségeiket és Istennek tetsző életet élni (Máté 5:9; 18:33; Lukács 6:36; Filippi 4:2, 3).

5. Mi az a keresztény gyülekezet működésében, amitől oly nagy öröm a gyülekezet részévé lenni?

5 Az ebben a világban sikeresnek tekintett emberek gyakran kemények, sőt kegyetlenek (Példabeszédek 29:22). Milyen felüdítően más a helyzet Jehova népe között! A keresztény gyülekezet nem úgy működik, ahogy néhány ember az üzletét működteti — hatékony, de durva módon, amely boldogtalanná teheti az embereket. A gyülekezet részének lenni inkább öröm. Ennek oka többek között az, hogy a szelídség annak a bölcsességnek egyik jellemvonása, amelyet a keresztények általában kimutatnak, különösen azon férfiak, akik hívőtársaik tanítására képesítettek. Igen, az öröm annak az oktatásnak és tanácsnak az eredménye, amelyet azok a kijelölt vének adnak, akik „bölcs szelídséggel” tanítanak (Jakab 3:13).

6. Miért kell a keresztény véneknek szelíd természetűeknek lenniük?

6 Isten népének szelleme vagy jellemző viselkedése megköveteli, hogy a gyülekezet felvigyázásával megbízott férfiak szelíd természetűek, ésszerűek és megértőek legyenek (1Timótheus 3:1–3). Jehova szolgái a szelíd juhokhoz, nem pedig az önfejű kecskékhez, a konok öszvérekhez vagy a falánk farkasokhoz hasonlítanak (Zsoltárok 32:9; Lukács 10:3). Lévén juhszerűek, szelídséggel és gyengédséggel kell velük bánni (Cselekedetek 20:28, 29). Igen, Isten elvárja a vénektől, hogy szelídek, kedvesek, szeretőek és türelmesek legyenek az ő juhaival szemben (Ezékiel 34:17–24).

7. Hogyan kell a véneknek tanítaniuk másokat vagy segíteniük a szellemi betegeket?

7 Mint „az Úr rabszolgája”, egy vén ’legyen barátságos mindenkihez, alkalmas a tanításra, olyan, aki féken tudja tartani magát még a rosszban is, aki szelíden oktatja a kedvezőtlen beállítottságúakat, hátha az Isten megadja nekik a megtérést, hogy az igazság pontos ismeretére vezesse őket’ (2Timótheus 2:24, 25). A keresztény pásztoroknak gyengéd tapintattal kell megpróbálniuk segíteni a szellemi betegeken, mivel a juhok Isten tulajdonában vannak. A véneknek nem szabad úgy bánniuk ezekkel a betegekkel, ahogyan egy bérenc bánna; szelíd természetűnek kell lenniük, olyannak, mint a Fő Pásztor, Jézus Krisztus (János 10:11–13).

8. Mi történt a szelíd természetű Mózessel, és miért?

8 Egy vén néha nehéznek találhatja a szelíd szellem fenntartását. „Mózes pedig a legszelídebb volt minden ember közül, aki a föld színén élt” (4Mózes 12:3). Amikor az izraelitáknak Kádesben nem volt vizük, vitatkoztak Mózessel és azzal vádolták őt, hogy egy terméketlen pusztaságba vezette ki őket Egyiptomból. Mindazon dolgok ellenére, amiket Mózes korábban béketűrően elviselt, most elhamarkodottan, nyersen beszélt. Ő és Áron kiállt a nép elé, önmagukra irányították a figyelmet, majd Mózes így szólt: „Halljátok ti lázadók! Ebből a sziklából fakasszunk vizet a számotokra?” Ezután Mózes botjával kétszer a sziklára ütött, és Isten előidézte, hogy „bőséges víz” eredjen onnan a nép és az állatok számára. Jehova azonban megharagudott, mivel Mózes és Áron nem szentelte meg őt, ezért Mózesnek nem adatott meg az a kiváltság, hogy az izraelitákat az Ígéret földjére vezesse (4Mózes 20:1–13; 5Mózes 32:50–52; Zsoltárok 106:32, 33).

9. Milyen dolgok tehetik próbára egy vén szelídségét?

9 Egy keresztény vén szelídségét többféle dolog is próbára teheti. Pál például arra figyelmeztette Timótheust, hogy akadhat valaki, aki „büszkeségében felfuvalkodott”, valamint a „vitatkozás és szóharc szellemi betegségében szenved”. Pál hozzátette: ebből „csak irigység, veszekedés, gyalázkodó beszéd, rosszhiszemű gyanúsítás ered. Ezek megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott emberek jelentéktelen dolgok feletti vitatkozásai”. A felvigyázó Timótheusnak nem volt szabad nyersen cselekednie, hanem ’menekülni kellett ezektől a dolgoktól’ és ’követni az igazságosságot, az isteni önátadást, a hitet, a szeretetet, a kitartást, a szelídséget’ (1Timótheus 6:4, 5, 11).

10. Mire kellett emlékeztetnie Titusnak a gyülekezeteket?

10 Bár szükséges, hogy a vének szelídek legyenek, szilárdan ki kell állniuk amellett, ami igazságos. Titus azért volt Krétán, hogy emlékeztesse az ottani gyülekezetekkel kapcsolatban lévőket arra: „senkiről ne beszéljenek sértően és kerüljék a veszekedést, hanem legyenek megértőek, teljes szelídséget tanúsítva minden ember iránt” (Titus 3:1, 2). Rámutatva, hogy a keresztényeknek miért kell szelídeknek lenniük mindenki iránt, Titus felhívta a figyelmet arra, milyen kedves és szerető volt Jehova. Isten a hívőket nem valamely igazságos cselekedetük miatt mentette meg, hanem a Jézus Krisztus által megnyilvánuló irgalma szerint. Jehova szelídsége és türelme számunkra is megmentést jelent. Ezért Titushoz hasonlóan a mai véneknek is figyelmeztetniük kell a gyülekezeteket: legyenek alárendeltségben Istennel szemben, utánozva őt a másokkal való szelíd bánásmódban (Titus 3:3–7; 2Péter 3:9, 15).

A bölcs tanácsadót a szelídség vezeti

11. Hogyan kell tanácsot adni a Galátzia 6:1, 2 szerint?

11 Mi a helyzet akkor, ha a jelképes juh vétkezik? Pál ezt mondta: „Testvérek, még ha valaki félrelép is anélkül, hogy észrevenné, ti, szellemi képesítésűek, próbáljátok meg helyreigazítani az ilyen embert a szelídség szellemében, mialatt állandóan szemmel tartjátok magatokat, nehogy ti is kísértésbe essetek. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be Krisztus törvényét” (Galátzia 6:1, 2). Hatékonyabb a tanács, ha a szelídség szellemében adják azt. Még akkor is önuralmat kell gyakorolniuk a véneknek, ha dühös embernek próbálnak meg tanácsot adni, megértve, hogy „a szelíd nyelv a csontot is megtöri” (Példabeszédek 25:15). Legyen bár valaki olyan kemény, mint a csont, egy szelíd kijelentés meglágyíthatja, és keménysége megtörhet.

12. Hogyan segít egy tanácsadót a szelíd szellem?

12 Jehova szelíd természetű Tanító; szelíd tanítása hatékony a gyülekezetben. Ez különösen akkor igaz, amikor a vének szükségesnek találják, hogy tanácsot adjanak azoknak, akiknek segítségre van szükségük. Jakab tanítvány ezt írta: „Ki bölcs és értelmes köztetek? Mutassa meg helyes magaviseletéből származó cselekedeteit bölcs szelídséggel.” A szelídség a „felülről jövő bölcsesség” iránti tiszteletből és a hálából fakad, párosulva az egyén saját korlátainak szerény elismerésével. A szelíd és alázatos szellem megvédi a tanácsadót attól, hogy kárt okozó megjegyzéseket tegyen és hibát kövessen el, és könyebben elfogadhatóvá teszi a tanácsot (Jakab 3:13, 17).

13. Hogyan hat „a bölcs szelídség” a tanácsadás módjára?

13 A „bölcs szelídség” elejét veszi annak, hogy a tanácsadó meggondolatlanul nyers vagy kemény legyen. Azonban a barátság, vagy az a vágy, hogy elnyerje valakinek a helyeslését, nem indíthat egy vént arra, hogy olyasmit mondjon, aminek a célja elnyerni mások tetszését ahelyett, hogy szelíden, de egyenesen adna az Isten szaván alapuló tanácsot (Példabeszédek 24:24–26; 28:23). Az a tanács, amit Amnon az unokatestvérétől kapott, kielégítette az ő kívánságát, de az életébe került (2Sámuel 13:1–19, 28, 29). A mai vének ne hígítsák fel a bibliai alapelveket azért, hogy könnyítsenek valakinek a lelkiismeretén, hiszen ez a cselekedetük veszélyeztetheti az illető életét! Pálhoz hasonlóan a véneknek nem szabad visszafogniuk magukat attól, hogy elmondják másoknak az „Isten összes tanácsát” (Cselekedetek 20:26, 27; 2Timótheus 4:1–4). Az érett keresztény tanácsadó istenfélelmet mutat és igazságos tanácsot ad bölcs szelídséggel.

14. Miért kell egy vénnek gondosan ügyelni arra, hogy ne döntsön olyan esetekben, amikor másoknak maguknak kell dönteniük?

14 Az égi bölcsességgel párosult szelídség elejét veszi annak, hogy egy vén kemény követelményeket állítson fel. Ezenkívül egy vénnek azt is figyelembe kell vennie, hogy helytelen és nem bölcs dolog olyan döntést hozni, amit egy másik személynek saját magának kell meghoznia. A vén lenne felelős az eredményekért, ha döntést hozna mások helyett, és osztoznia kellene a vétkességben a dolgok bármilyen rossz kimenetele esetén. A vén felhívhatja a figyelmet arra, amit a Biblia mond, de ha nincs Írás szerinti törvény abban a tárgykörben, az egyénnek saját megítélése és lelkiismerete szerint kell meghatároznia, mit fog és mit nem fog tenni. Ahogy Pál mondta: „Mindenki a saját terhét hordozza” (Galátzia 6:5; Róma 14:12). Azonban a kérdezőt helyes döntéshez lehet segíteni úgy is, ha a vén olyan kérdéseket tesz fel, amelyek segítik a személyt az előtte álló lehetőségekre vonatkozó írásszövegek megvizsgálásában.

15. Mit kell tenni akkor, ha egy vén nem tudja a választ valamely kérdésre?

15 Ha egy vén nem tudja a választ egy kérdésre, ne válaszoljon csupán azért, hogy megőrizze a tekintélyét. A bölcs szelídség megőrzi a találgatástól, és talán egy rossz választól is, amely később aggodalmat okozhat. „Ideje van . . . a hallgatásnak és ideje a szólásnak” (Prédikátor 3:7; vö. Példabeszédek 21:23). Egy vénnek csak akkor kell ’szólnia’, ha tudja a választ a kérdésre, vagy elegendő kutatást végzett ahhoz, hogy pontos választ adjon. Bölcs dolog a spekulatív kérdéseket megválaszolatlanul hagyni (Példabeszédek 12:8 [12:7, Károli]; 17:27; 1Timótheus 1:3–7; 2Timótheus 2:14).

A tanácsadók sokaságának értéke

16., 17. Miért helyénvaló a véneknek tanácskozni egymással?

16 Az ima és a tanulmányozás segíteni fog a véneknek megválaszolni a kérdéseket és kezelni a nehéz eseteket, de emlékezni kell arra is, hogy „a tanácsadók sokaságában megvalósulás van” (Példabeszédek 15:22). A más vénekkel való tanácskozás a bölcsesség értékes tömörülését eredményezi (Példabeszédek 13:20). Nem minden vénnek egyformán nagy a tapasztalata vagy a bibliaismerete. A bölcs szelídségnek tehát arra kell indítania egy kevésbé tapasztalt vént, hogy tanácskozzon azokkal a vénekkel, akiknek nagyobb ismerete és több tapasztalata van, különösen akkor, ha egy súlyos esetet kell kezelni.

17 Amikor kiválasztják a véneket arra, hogy egy súlyos esetet kezeljenek, ők bizalmasan kereshetnek segítséget. Azért, hogy segítsék őt az izraeliták fölötti bíráskodásban, Mózes ’alkalmas, istenfélő, megbízható férfiakat’ választott ki, ’akik gyűlölték a jogtalan hasznot’. Ezeknek, bár vének voltak, nem volt akkora ismeretük és tapasztalatuk, mint Mózesnek. Így „a nehéz ügyeket Mózes elé hozták, minden kisebb ügyben azonban maguk döntöttek mint bírák” (2Mózes 18:13–27). Ha szükséges, a nehéz ügyeket kezelő vének ma is kereshetik tapasztaltabb felvigyázók segítségét, bár a végső döntést maguk hozzák meg.

18. Melyek azok a bizonyító erejű tényezők, amelyek biztosítják a helyes döntések meghozatalát bírói ügyekben?

18 A zsidó Misnából megtudjuk, hogy Izraelben a falubíróságot alkotók száma az eset komolyságától függően változott. Igazi érték a tanácsadók sokasága, bár a számuk önmagában még nem biztosítja a jogszerűséget, hiszen a többség is tévedhet (2Mózes 23:2). A helyes döntést biztosító bizonyító erejű tényezők: az Írások és Isten szelleme. A bölcsesség és a szelídség arra fogja indítani a keresztényeket, hogy ezeknek alárendeljék magukat.

Tanúskodás szelídséggel

19. Hogyan segít Jehova népének a szelídség a másoknak történő tanúskodásban?

19 A szelídség Jehova szolgáit abban is segíti, hogy különböző természetű embereknek tanúskodjanak (1Korinthus 9:22, 23). Mivel Jézus szelídséggel tanított, az alázatosak nem féltek tőle, a durva vallási vezetők azonban igen (Máté 9:36). Természetesen az ő szelídsége a ’juhokat’ vonzotta, nem pedig a gonosz ’kecskéket’ (Máté 25:31–46; János 3:16–21). Bár Jézus erős kifejezéseket használt a kecskeszerű képmutatókkal szemben, Jehova Tanúinak szelídeknek kell lenniük, amikor ma Isten ítéletüzenetét hirdetik, mivel nem rendelkeznek Jézuséhoz hasonló éleslátással és hatalommal (Máté 23:13–36). Amikor hallják a szelídséggel prédikált Királyság-üzenetet, azok, ’akik igazán vágyat éreznek az örök élet iránt, hívőkké lesznek’, mint azok a juhszerű egyének, akik Jézust hallották prédikálni (Cselekedetek 13:48).

20. Hogyan válik a Bibliát tanulmányozó ember javára, ha szelídséggel tanítják?

20 Jó eredményeket lehet elérni a szelíd tanúskodás és oktatás, valamint a logika, a bibliai alapelvek és az igazság alapján történő megközelítés által. „Szenteljétek meg Krisztust . . . a ti szívetekben — írta Péter —, mindig készen arra, hogy megvédelmezzétek a bennetek levő reménység okát mindenki előtt, aki azt megköveteli tőletek, de ezt szelíden és mély tisztelettel tegyétek” (1Péter 3:15). Az a tanítvány, akit szelíden tanítanak, az anyagra összpontosíthat ahelyett, hogy megzavarná vagy megbotránkoztatná egy kemény, okoskodó módszer. Pálhoz hasonlóan a szelídséggel oktató szolgák ezt mondhatják: „Semmiképpen semmilyen okot ne adjunk a megbotránkozásra, hogy a szolgálatunkat ne kifogásolhassák” (2Korinthus 6:3). Még a szembenállók is kedvezően válaszolnak néha a szelídséggel oktatóknak.

Mindenkitől elvárt a szelídség

21., 22. Hogyan válik javára a szelídség Jehova egész népének?

21 A keresztény szelídséget nem szabad csupán azért felvenni, hogy Jehova szervezetén kívüliekre jó benyomást gyakoroljunk. Ez a tulajdonság az Isten népe közötti kapcsolatban is lényeges (Kolossé 3:12–14; 1Péter 4:8). A gyülekezetek akkor épülnek szellemileg, ha a szelíd természetű vének és kisegítőszolgák összhangban dolgoznak együtt. A szelídség és más isteni tulajdonságok kimutatása Jehova népének minden egyes tagja számára fontos, mivel „ugyanaz a törvény” érvényes mindnyájunkra (2Mózes 12:49; 3Mózes 24:22).

22 A szelídség hozzájárul Isten népének békéjéhez és boldogságához. Így részét kell képeznie az összes keresztény által otthon, a gyülekezetben és másutt viselt ruházatot alkotó tulajdonságok szövetének. Igen, Jehova összes szolgájának magára kell öltenie a szelídséget.

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért kell a keresztény véneknek szelíd természtűeknek lenniük?

◻ Hogyan irányítja a szelídség a bölcs tanácsadót?

◻ Mi a tanácsadók sokaságának értéke?

◻ Miért előnyös az, ha szelídséggel tanúskodunk?

[Kép a 17. oldalon]

Jehova népe juhszerű, és szelídséggel kell vele bánni

[Forrásjelzés]

Garo Nalbandian

[Kép a 19. oldalon]

A szelídség képessé teszi Jehova népét arra, hogy különböző beállítottságú embereknek tanúskodjon

    Magyar kiadványok (1978–2026)
    Kijelentkezés
    Bejelentkezés
    • Magyar
    • Megosztás
    • Beállítások
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Felhasználási feltételek
    • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
    • Adatvédelmi beállítások
    • JW.ORG
    • Bejelentkezés
    Megosztás