Mɛni Ji Kpaŋmɔ Adeka Lɛ?
Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa
Kpaŋmɔ adeka lɛ ji adeka ko ni akɛtsu nii yɛ Nyɔŋmɔ jámɔ mli; Nyɔŋmɔ ji mɔ ni fã blema Israelbii lɛ ni amɛkpɛ adeka lɛ, ni etsɔɔ amɛ bɔ ni amɛkpɛ lɛ amɛhã. Akɛ Odaseyelinɔ, ni ji Kitãi Nyɔŋma ni aŋmala awo tɛi tɛtrɛbii enyɔ anɔ lɛ wo adeka lɛ mli, ni akɛbu Kitãi Nyɔŋma lɛ he.—2 Mose 25:8-10, 16; 31:18.
Adeka lɛ kpɛɛ. Adeka lɛ kɛlɛ ji ninetalɔi 2.5, ni elɛɛmɔ ji ninetalɔ 1.5, ni ekwɔlɛ hu ji ninetalɔi 1.5. (111 x 67 x 67 cm; 44 x 26 x 26 in.). Akɛ akasia tso kpɛ, ni akɛ shika tsuru krɔŋŋ ha emli kɛ ehewɔ fɛɛ, ni aye samai awo ekoji lɛ ahe. Akɛ shika tsuru krɔŋŋ fee adeka lɛ naanɔ lɛ, ni akɛ eko fee kerubim enyɔ awo naanɔ lɛ naagbeehei enyɔ lɛ nɔ. Afee Kerubim enyɔ lɛ ni amɛgbɛ amɛfijiaŋ kɛtee ŋwɛigbɛ kɛha adeka lɛ naanɔ lɛ nɔ; kerub kome hiɛ miikwɛ ekroko lɛ, ni amɛma amɛhiɛ shi kɛmiikwɛ naanɔ lɛ. Shika tsuru gai ejwɛ yɛ Adeka lɛ naji lɛ ayiteŋgbɛ. Akɛ akasia tsei ni akɛ shika tsuru ekpa he hɔlɔ gai ni yɔɔ Adeka lɛ koŋ biɛ kɛ biɛ lɛ amli, ni akɛwóɔ Adeka lɛ.—2 Mose 25:10-21; 37:6-9.
He ni akɛma. Shishijee lɛ, akɛ Adeka lɛ ma He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ yɛ mama tsũ lɛ mli. Mama tsũ ji buu ni ajáa Nyɔŋmɔ yɛ mli, ni anyɛɔ akɛyaa hei. Ni afee buu nɛɛ kɛ adeka lɛ fɛɛ yɛ be kome too mli. Akɛ pateeshɛŋ ja buu lɛ mli kɛtsĩ adeka lɛ hiɛ koni osɔfoi lɛ kɛ maŋbii lɛ akana adeka lɛ. (2 Mose 40:3, 21) Osɔfonukpa lɛ pɛ ji mɔ ni yɔɔ hegbɛ akɛ eboteɔ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ shi kome daa afi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ, ni ena Adeka lɛ. (3 Mose 16:2; Hebribii 9:7) Sɛɛ mli lɛ, akɛ Adeka lɛ yama sɔlemɔ shĩa ni Solomon ma lɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ.—1 Maŋtsɛmɛi 6:14, 19.
Yiŋtoo hewɔ ni akpɛ Adeka lɛ. Akpɛ Adeka lɛ koni akɛ nibii ni baahã Israelbii lɛ akai kpaŋmɔ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ kpaŋ yɛ Sinai Gɔŋ lɛ nɔ lɛ ato mli. Akɛtsu nɔ ko ni he hiaa waa yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ gbijurɔyeli lɛ nɔ.—3 Mose 16:3, 13-17.
Nibii ni yɔɔ mli. Tɛtaoi ni aŋmala Kitãi Nyɔŋma lɛ yɛ nɔ lɛ ji klɛŋklɛŋ nɔ ni akɛwo Adeka lɛ mli. (2 Mose 40:20) Sɛɛ mli lɛ, akɛ shika tsuru kɔɔpoo ni mana lɛ yɔɔ mli lɛ, kɛ “Aaron tso ni gbá afoforo” lɛ hu wo mli. (Hebribii 9:4; 2 Mose 16:33, 34; 4 Mose 17:10) Ekolɛ, be ko lɛ, ajie shika tsuru kɔɔpoo lɛ kɛ tso lɛ yɛ adeka lɛ mli, ejaakɛ be ni akɛ Adeka lɛ yama sɔlemɔ shĩa lɛ, nibii nɛɛ bɛ mli.—1 Maŋtsɛmɛi 8:9.
Bɔ ni afeɔ awóɔ Adeka lɛ kɛshiɔ he kome kɛyaa he kroko. Levibii lɛ ji mɛi ni sa akɛ amɛwó Adeka lɛ, ni amɛmɔmɔɔ ehe tsei lɛ amli kɛwoɔ kɛmaa amɛkɔɔji anɔ. (4 Mose 7:9; 1 Kronika 15:15) Be fɛɛ be lɛ, tsei lɛ hɔlɔ Adeka lɛ he gai lɛ amli, ni no Levibii lɛ mɔmɔɔ mli kɛwoɔ Adeka lɛ, koni amɛkata Adeka lɛ diɛŋtsɛ he. (2 Mose 25:12-16) Kɛ́ aawó Adeka lɛ kɛmiiya he ko lɛ, akɛ “pateeshɛŋ” ní akɛjaa He Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ teŋ lɛ haa Adeka lɛ he.—4 Mose 4:5, 6.a
Nɔ ni edamɔ shi kɛhã. Kɛ́ Adeka lɛ ma he ko lɛ, etsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ atatu lɛ pue yɛ Adeka lɛ nɔ yɛ He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, loo epue yɛ Israelbii lɛ nsarai lɛ amli lɛ, eji okadi ni tsɔɔ akɛ Yehowa yɛ jɛmɛ, ni eejɔɔ amɛ. (3 Mose 16:2; 4 Mose 10:33-36) Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ kɛɛ, ‘Yehowa taa maŋtsɛ sɛi nɔ yɛ kerubim lɛ anɔ,’ ni ji Kerubim enyɔ ni yɔɔ Adeka lɛ naanɔ lɛ nɔ lɛ. (1 Samuel 4:4; Lala 80:1) Enɛ tsɔɔ akɛ, kerubim nɛɛ fee Yehowa “shwiili lɛ he okadi.” (1 Kronika 28:18) Yɛ nɔ ni Adeka lɛ damɔ shi kɛhã lɛ hewɔ lɛ, be ni akɛ Adeka lɛ tee Zion lɛ, sɛɛ mli lɛ Maŋtsɛ David ŋma akɛ, Yehowa ‘yɛ Zion.’—Lala 9:11.
Gbɛíi ni akɛtsɛɔ Adeka lɛ. Biblia lɛ kɛ gbɛ́i srɔtoi tsɛɔ Adeka nɛɛ ni akɛtsu nii yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ mli lɛ; ekomɛi ji “Odaseyeli adeka lɛ,” “kpaŋmɔ adeka lɛ,” “Yehowa Adeka lɛ,” kɛ ‘Yehowa hewalɛ Adeka lɛ.’—4 Mose 7:89; Yoshua 3:6, 13; 2 Kronika 6:41.
Atsɛ naanɔ ni bu Adeka lɛ nɔ lɛ akɛ “kpatamɔnɔ,” loo “kpatamɔ sɛi.” (1 Kronika 28:11; Ga Biblia) Wiemɔ nɛɛ tsɔɔ nitsumɔ krɛdɛɛ ni akɛ naanɔ lɛ tsuɔ yɛ Kpatamɔnɔ Gbi lɛ nɔ, be ni Israel osɔfonukpa lɛ kɛ kooloo ni akɛmiishã afɔle lɛ lá lɛ shwãa adeka naanɔ lɛ nɔ kɛ hiɛgbɛ lɛ. Osɔfonukpa lɛ fee nibii nɛɛ kɛha eshai anɔ loo ekɛkpãtã eshai “ehã lɛ diɛŋtsɛ ehe kɛ eshĩa lɛ, kɛ Israel maŋ muu lɛ fɛɛ hu.”—3 Mose 16:14-17.
Ani kpaŋmɔ adeka lɛ yɛ lolo ŋmɛnɛ?
Nɔ ko bɛ ni yeɔ odase akɛ eyɛ bianɛ. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Adeka lɛ he ehiaaa dɔŋŋ bianɛ, ejaakɛ akɛ “kpaŋmɔ hee ko” eye kpaŋmɔ ni kɔɔ Adeka lɛ he lɛ najiaŋ, ni nakai kpaŋmɔ hee lɛ damɔ Yesu afɔleshãa lɛ nɔ. (Yeremia 31:31-33; Hebribii 8:13; 12:24) Biblia lɛ gba akɛ be ko baashɛ ni kpaŋmɔ adeka lɛ ehiŋ shi dɔŋŋ, ni ehe ebahiaŋ Nyɔŋmɔ webii lɛ hu.—Yeremia 3:16.
Be ni ato kpaŋmɔ hee lɛ shishi lɛ sɛɛ lɛ, ajie ninaa ko atsɔɔ bɔfo Yohane, ni yɛ nakai ninaa lɛ mli lɛ, ana kpaŋmɔ adeka lɛ yɛ ŋwɛi. (Kpojiemɔ 11:15, 19) Mfonirifeemɔŋ Adeka nɛɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ jɛmɛ, ni ejɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ nɔ.
Ani Adeka lɛ yɛ hewalɛ krɛdɛɛ ko, loo etsu nii tamɔ majik ko?
Dabi. Kpaŋmɔ Adeka lɛ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ etsɔɔɔ akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ amɛbaaye kunim. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Israelbii lɛ kɛ Ai maŋ lɛ wuɔ ta lɛ, no mli lɛ Adeka lɛ yɛ Israelbii lɛ nsara mli, shi Israelbii yeee Yehowa anɔkwa hewɔ lɛ, aye amɛnɔ kunim. (Yoshua 7:1-6) Sɛɛ mli be ni Israelbii lɛ kɛ Filistibii lɛ yaawu ta lɛ, amɛkɛ kpaŋmɔ adeka lɛ tee ta lɛ, shi Filistibii lɛ ye amɛnɔ kunim. Israel osɔfoi, Hofni kɛ Finehas yiwalɛ nifeemɔi ahewɔ aye Israelbii Iɛ anɔ kunim lɛ. (1 Samuel 2:12; 4:1-11) Filistibii lɛ shɔ̃ Adeka lɛ yɛ ta lɛ mli, shi Nyɔŋmɔ kɛ hela hao amɛ kɛgbala amɛtoi aahu kɛyashi amɛkɛ Adeka lɛ ku sɛɛ kɛbahã Israelbii lɛ.—1 Samuel 5:11–6:5.
Afi (D.Ŋ.B.) |
Nɔ ni ba |
|---|---|
Afi 1513 |
Bezalel kɛ mɛi ni fata ehe lɛ fee ekome kɛkpɛ adeka lɛ; amɛkɛ nibii ni Israelbii lɛ kɛhã lɛ tsu nii kɛkpɛ adeka lɛ.—2 Mose 25:1, 2; 37:1. |
Afi 1512 |
Mose to adeka lɛ, sɔlemɔ buu lɛ, kɛ osɔfoyeli lɛ he gbɛjianɔ koni akɛbɔi nitsumɔ.—2 Mose 40:1-3, 9, 20, 21. |
Afi 1512—Afi 1070 sɛɛ |
Awo kɛyama hei srɔtoi.—Yoshua 18:1; Kojolɔi 20:26, 27; 1 Samuel 1:24; 3:3; 6:11-14; 7:1, 2. |
Afi 1070 sɛɛ |
Maŋtsɛ David yawo kɛba Yerusalem.—2 Samuel 6:12. |
Afi 1026 |
Awo kɛtee Solomon sɔlemɔ shĩa lɛ, yɛ Yerusalem.—1 Maŋtsɛmɛi 8:1, 6. |
Afi 642 |
Maŋtsɛ Yosia hã akɛku sɛɛ kɛyama sɔlemɔ shĩa lɛ ekoŋŋ.—2 Kronika 35:3.b |
Dani afi 607 |
Eenyɛ efee akɛ be nɛɛ mli awo kɛshi sɔlemɔ shĩa lɛ. Atsĩii adeka lɛ tã afataa nibii ni aŋɔ kɛtee Babilon be ni akpãtã Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ ahe, ni atsĩii tã afataaa nibii ni sɛɛ mli lɛ akɛshi Babilon kɛba Yerusalem lɛ ahe.—2 Maŋtsɛmɛi 25:13-17; Ezra 1:7-11. |
Afi 63 |
Be ni Roma Asraafoi Atsɛ Pompey ye Yerusalem nɔ kunim yɛ ta mli, ni ebote He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, etao Kpaŋmɔ Adeka lɛ, shi enaaa yɛ jɛmɛ.c |
a Kɛ́ Israelbii lɛ kɛ Nyɔŋmɔ mla ni tsɔɔ bɔ ni esa akɛ awó Adeka lɛ ahã, kɛ bɔ ni esa akɛ aha he lɛ tsuuu nii lɛ, ekɛ hiɛdɔɔ gbalaa amɛtoi waa.—1 Samuel 6:19; Samuel 6:2-7.
b Biblia lɛ etsɔɔɔ be ni awo kɛshi jɛmɛ, etsɔɔɔ nɔ hewɔ hu ni awo, kɛ mɔ ni hã awo.
c Kwɛmɔ wolo ni ji, The Histories, by Tacitus, Book V, kuku 9 lɛ.