AUGUST 17-23, 2026
LALA 90 Nyɛwowoa Nyɛhe Hewalɛ
Bɔ Ni Wɔbaafee Wɔkɛ Wɔnyɛmimɛi Lɛ Abɔ Naanyo Daa
“Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ kpele kɛ mlihilɛ kɛ heshibaa kɛ mlijɔlɛ kɛ tsuishitoo.”—KOL. 3:12.
NƆ NI WƆBAAKASE
Wɔbaana nibii ni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba.
1. Nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔná nanemɛi kpakpai yɛ?
“HE NI wɔshɛ yɛ Satan je lɛ mli, wɔkɛ naagbai baakpe. Nyɔŋmɔ ehã wɔ nanemɛi ni baawo wɔ hewalɛ.” Wiemɔi nɛɛ yɛ asafo lɛ lalai krokomɛi ni yitso ji “Nanemɛi Kpakpai” lɛ mli. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ bo hu onaa lɛ nakai. Eji jɔɔmɔ kpele akɛ wɔbaanyɛ wɔná nanemɛi kpakpai yɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ! (Lala 119:63) Wɔfata weku ko ni sɔmɔɔ Yehowa ni sumɔɔ amɛhe lɛ he.
2. Te wɔbaasumɔ ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo wɔhã tɛŋŋ?
2 Wɔmiisumɔ ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo waa ni wɔtsɔmɔ amɛnanemɛi kpaakpai, moŋ fe ni wɔbaale amɛ kɛkɛ. Wɔfata weku ko ni sumɔɔ Yehowa kɛ Yesu lɛ he, ni enɛ hãa wɔfeɔ ekome. (Yoh. 13:35) Shi jeee heniianaa kɛkɛ ni wɔbatsɔmɔɔ nanemɛi kpaakpai lɛ. Moŋ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ wɔfeɔ nibii ni baahã wɔtsɔmɔ nanemɛi kpaakpai. Shi akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, wɔkɛ naagbai ni baanyɛ afite wɔnaanyobɔɔ lɛ kpeɔ.
3. Mɛni hewɔ ebɛ mlɛo akɛ wɔkɛ nyɛmimɛi lɛ baabɔ naanyo kpaakpa lɛ?
3 Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔsumɔɔ ni wɔkɛ nyɛmimɛi komɛi abɔ waa fe nyɛmimɛi krokomɛi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ekolɛ nibii ni wɔnyaa he lɛ, nomɛi nɔŋŋ amɛ hu amɛnyaa he loo amɛfeɔ amɛnii tamɔ wɔ. Shi nyɛmimɛi komɛi yɛ ni ewa kɛhã wɔ akɛ wɔkɛ amɛ baabɔ naanyo kpaakpa. Mɛni hewɔ? Bei komɛi lɛ, wɔkɛ amɛ kpãaa gbee yɛ saji komɛi ahe, ni no hãa ewaa kɛhãa wɔ akɛ wɔkɛ amɛ baabɔ waa. Ekolɛ, esoro bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa yɛ bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhãa lɛ he. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ amɛ kpe lɛ, wɔnyɛɛɛ wɔkɛ amɛ ashãra jogbaŋŋ. Bei komɛi hu lɛ, kɛ́ nyɛmi ko ji wɔnaanyo kpaakpa ni hela ko ni naa wa waa mɔ lɛ, loo nɔ ko hã ehao waa lɛ, no baanyɛ asa wɔnaanyobɔɔ lɛ he. Yesu kɛ naagbai ni tamɔ nɛkɛ kpe, shi enyɛ ekɛ mɛi bɔ naanyo kpaakpa. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaasusu bɔ ni wɔbaafee wɔkase Yesu koni wɔ hu wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo kpaakpa ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛbaakpe lɛ he. Shi klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaasusu sui ni kɛ́ wɔná lɛ, no baahã wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo kpaakpa lɛ ahe.
SUI KPAKPAI BAAHÃ WƆNAANYOBƆƆ LƐ AHI SHI DAA
4. Mɛni baahã wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ abɔ naanyo waa?
4 Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ tee wɔnyɛmimɛi lɛ asui kpakpai lɛ anɔ lɛ, no baahã wɔkɛ amɛ abɔ naanyo waa. Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔna amɛsui kpakpai lɛ ji, ni wɔkɛ amɛ baabɔ. Bɔfo Paulo fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa; eshwe waa akɛ ekɛ nyɛmimɛi lɛ baabɔ. Ewie yɛ wolo ko ni eŋma eyahã Tesalonikabii lɛ mli akɛ: “Wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔna nyɛhiɛ.” (1 Tes. 2:17) Nyɛmimɛi pii ena akɛ, gbɛ ni hi fe fɛɛ ni hãa naanyobɔɔ ko mli waa ji ni nanemɛi lɛ kɛ amɛhe baagba sane hiɛ kɛ hiɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ nyɛmimɛi agba sane hiɛ kɛ hiɛ be ni wɔnyiɛ shiɛmɔ nɔ, be ni wɔtee asafoŋ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ be ni wɔtee kpokpaa wuji anɔ kpeei. Shi kɛ́ naagba yɛ wɔ kɛ mɔ ko teŋ lɛ, jeee sane ni wɔkɛ lɛ baagba hiɛ kɛ hiɛ lɛ kɛkɛ ni baahã naagba lɛ aya.
5. Kɛ́ naagba ba wɔ kɛ wɔnaanyo ko teŋ lɛ, mɛni baanyɛ awa wɔ koni naanyobɔɔ lɛ aya nɔ ahi shi? Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko atsɔɔ naa. (Kolosebii 3:12)
5 Kɛ́ naagba ba nanemɛi ateŋ lɛ, ja amɛjie sui kpakpai akpo dani amɛnaanyobɔɔ lɛ baaya nɔ ahi shi. (Kanemɔ Kolosebii 3:12.) Kɛ́ wɔná sui tamɔ musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa, kɛ tsuishitoo lɛ, no lɛ, kɛ́ naagbai ba wɔ kɛ wɔnanemɛi ateŋ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔtsu he nii koni wɔnaanyobɔɔ lɛ aya nɔ ahi shi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔ ni kɛ́ akɛ engine oil wo tsɔne mli lɛ ehãa tsɔne lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔyɛ sui kpakpai lɛ, ebaahã naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ aya nɔ ahi shi ekɔɔɔ he eko naagbai ni baaba. He ni wɔshɛ lɛ, wɔbaasusu nibii etɛ komɛi ni baanyɛ afite naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ ahe. Be ni wɔsusuɔ nibii lɛ eko fɛɛ eko he lɛ, wɔbaakwɛ bɔ ni kɛ́ wɔkase Yesu heshibaa lɛ, etsuishitoo lɛ, emlihilɛ lɛ, kɛ emusuŋtsɔlɛ lɛ, no baawa wɔ koni naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ aya nɔ ahi shi.
KƐ́ OKƐ ONAANYO KO KPÃAA GBEE YƐ SANE KO HE
6. Kɛ́ okɛ onaanyo ko eyakpãaa gbee yɛ sane ko he lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ efite nyɛnaanyobɔɔ lɛ?
6 Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ efite nyɛnaanyobɔɔ lɛ? Kɛ́ mɛi enyɔ kɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ sane ko he lɛ, bei pii lɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ esusumɔ lɛ ni ja. Ŋɔɔ lɛ akɛ, nyɛmimɛi hii enyɔ komɛi kɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ bɔ ni esa akɛ amɛshiɛmɔyaa kuu lɛ atsu amɛshikpɔŋkuku lɛ mli nii amɛhã lɛ he. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ, esusumɔ lɛ hi fe mɔ kroko lɛ nɔ lɛ. Yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, ewaaa akɛ amɛhe ni amɛkɛkpãaa gbee yɛ sane bibioo nɛɛ he lɛ baanyɛ atsɔ sane wulu, ni ekolɛ ebaafite amɛnaanyobɔɔ lɛ po. Ekolɛ amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ baama bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ esusumɔ lɛ ja lɛ nɔ, moŋ fe ni amɛbaabaa amɛnaanyobɔɔ lɛ yi. Kɛ́ amɛsusuuu sane lɛ he koni amɛba gbeekpamɔ yɛ he lɛ, amɛbaanyɛ amɛbɛ amɛhe amɛwo amɛmli. Ni fiofio lɛ, amɛkɛ amɛhe baakpa bɔɔ, ni amɛnaanyobɔɔ lɛ sɛɛ baafo. Nɔ ni kɛ enɛ fɛɛ ba ji, sane bibioo ko ni he ehiaaa tsɔ ni amɛyakpãaa gbee yɛ he.
7. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu hã ekaselɔi lɛ na akɛ, kɛ́ amɛbaa amɛhe shi lɛ, no lɛ, kɛ́ amɛkɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ sane ko he lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsu he nii?
7 Kasemɔ Yesu heshibaa lɛ. Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ akɛ, kɛ́ amɛbaa amɛhe shi lɛ, no lɛ, kɛ́ amɛkɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ sane ko he po lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsu he nii. Mɛni hã Yesu tsɔɔ amɛ anɔkwa sane nɛɛ? Ekaselɔi lɛ je ŋwane yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he, ni enɛ tee nɔ shii abɔ. Eji sane ko ni kã kaselɔi lɛ atsui nɔ waa. No hewɔ lɛ, bɔ ni afee ni Yesu aye abua amɛ ni amɛtsake amɛsusumɔ nɛɛ, ekɛɛ amɛ akɛ, esa akɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ana mɔ kroko lɛ akɛ enɔ kwɔ fe lɛ. (Mat. 20:25-28) Yesu kɛ nɔ ni ewie lɛ tsɔɔ amɛ bɔ ni amɛbaafee amɛba amɛhe shi. Yɛ gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ abaagbe Yesu lɛ nɔ po lɛ, efee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ ebaa ehe shi waa. Efɔ ekaselɔi lɛ anaji ahe. Enɛ ji nɔ ko ni bei pii lɛ tsuji feɔ, ni kɛ̃lɛ, efee nakai kɛfee heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ ehã ekaselɔi lɛ. (Yoh. 13:3-5, 12-16) Ekɛ nɔ ni efee lɛ tsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni abaa naanyobɔɔ yi ahãa. Ehã amɛna akɛ, kɛ́ amɛna mɛi krokomɛi akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe amɛ lɛ, no lɛ, ewaaa akɛ amɛbaakpɛlɛ mɛi krokomɛi asusumɔi anɔ kɛ́ amɛkɛ amɛ kpãaa gbee po. Agbɛnɛ hu, ebaahã amɛbaa naanyobɔɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ yi.
8. Kɛ́ okɛ onaanyo ko kpãaa gbee yɛ sane ko he lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ heshibaa baaye abua bo ni obaa nyɛnaanyobɔɔ lɛ yi? (Kolosebii 3:13) (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
8 Te obaafee tɛŋŋ obaa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ mɛi ateŋ lɛ yi? Kɛ́ obaa ohe shi lɛ, ewaaa akɛ obaaku ohiɛ oshwie saji ni he ehiaaa tsɔ lɛ anɔ, ni okɛ mɛi ahe ake amɛ tswaa hu. (Kanemɔ Kolosebii 3:13.) Agbɛnɛ hu, kɛ́ obaa ohe shi lɛ, omli fuŋ kɛ́ mɛi kɛ bo kpãaa gbee yɛ saji ahe, ni no baahã obaa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ amɛ teŋ lɛ yi. (Lala 4:4) Kɛ́ nyɛkɛ nyɛhe wie bɔ ni esaaa po lɛ, kaimɔ akɛ, wɔ fɛɛ wɔwieɔ nibii ni sɛɛ mli lɛ, wɔshwaa wɔhe akɛ wɔwie. (Jaj. 7:21, 22) Bi ohe akɛ, ‘Ani na ni mahã ana akɛ misane ja lɛ he hiaa mi kwraa fe wɔnaanyobɔɔ lɛ yi ni mabaa?’ Ekolɛ obaanyɛ okpɛlɛ mɔ kroko lɛ susumɔ lɛ nɔ kɛkɛ. Kɛ́ okpɛ oyiŋ akɛ obaajie sane lɛ kɛje ojwɛŋmɔ mli ni owoŋ nɔ dɔŋŋ lɛ, ebaahã otoiŋ ajɔ bo.
Kɛ́ obaa ohe shi lɛ, jeee nɔ fɛɛ nɔ obaafee lɛ sane, ni okɛ mɛi ahe baake amɛ tswaa hu (Kwɛmɔ kuku 8)a
9. Mɛɛ gbɛ nɔ heshibaa baaye abua bo kɛ́ sane lɛ sɛɛ miigbala shi? (Abɛi 17:9)
9 Heshibaa baaye abua bo hu kɛ́ sane lɛ sɛɛ miigbala shi. Kaabɔ mɔdɛŋ akɛ obaahã ana akɛ osane ja. (Kanemɔ Abɛi 17:9; 1 Kor. 6:7) Moŋ lɛ, feemɔ nibii ni baahã nyɛbaa nyɛnaanyobɔɔ lɛ yi. Nɔ kome ni nyɛmimɛi babaoo feɔ ji, amɛyaa amɛnaanyo lɛ ni naagba eba amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ ŋɔɔ, ni amɛkɛ lɛ gbaa sane kɛ naajɔlɛ. Yiŋtoo hewɔ ni amɛfeɔ nakai ji, ni amɛbaa amɛnaanyobɔɔ lɛ yi. (Lala 34:14) Kɛ́ otee onaanyo ko ŋɔɔ koni nyɛsaa nyɛteŋ lɛ, obaanyɛ owie akɛ: ‘Misumɔɔɔ ni wɔnaanyobɔɔ lɛ fiteɔ. Ofainɛ, wɔbaanyɛ wɔwie sane lɛ he?’ Feemɔ ojwɛŋmɔ akɛ obaakɛɛ lɛ nɔ ni bo ofee ni ehiii lɛ. Hã ele akɛ, ole akɛ nɔ ni ba lɛ egba enaa waa, ni no sɛɛ lɛ, okpa lɛ fai. Kɛ́ onyɛmi lɛ hu kpa bo fai lɛ, ba ohe shi ni okɛke lɛ. (Luka 17:3, 4) Hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, oyaaa onyɛmi lɛ ŋɔɔ koni ana mɔ ni sane ja kɛ mɔ ni sane ejaaa, moŋ lɛ, koni nyɛsaa nyɛteŋ ni nyɛya nɔ nyɛbɔ naanyo.—Abɛi 18:24.
KƐ́ ESORO BO YƐ ONAANYO LƐ HE
10. Mɛni ekolɛ ebaahã ewa kɛhã bo akɛ okɛ nyɛmi ko baabɔ naanyo ni nyɛnaanyobɔɔ lɛ aya nɔ ahi shi lɛ?
10 Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ efite nyɛnaanyobɔɔ lɛ? Kɛ́ esoro bɔ ni nyɛmi ko feɔ enii ehãa yɛ bɔ ni ofeɔ onii ohãa lɛ he lɛ, ekolɛ ebaawa akɛ nyɛbaatsɔmɔ nanemɛi ni nyɛnaanyobɔɔ lɛ aya nɔ ahi shi po. Ekolɛ, efeɔ enii yɛ gbɛ ni onyaaa he lɛ nɔ. Eeenyɛ efee akɛ, onaa bɔ ni efeɔ enii ehãa lɛ akɛ eyɛ nɔ ko ko. Mɛni hewɔ efeɔ enii nakai? Ekolɛ be ko ni eho lɛ etsɔ shihilɛi gbohii amli aloo he ni atsɔse lɛ yɛ lɛ, mɛi kɛ amɛhe efɔɔɔ sanegbaa loo mɛi sumɔɔ ni amɛkɛ mɛi agba sane. Eeenyɛ efee hu akɛ, nɔ hewɔ ni onyaaa bɔ ni efeɔ enii ehãa lɛ he ji akɛ, esoro lɛ yɛ ohe. Ekolɛ osumɔɔ ni obɛŋkɛ mɛi, shi lɛ lɛ ehiɛ gboɔ waa aloo bo moŋ ohiɛ gboɔ waa, shi lɛ lɛ esumɔɔ ni ebɛŋkɛ mɛi.
11. Mɛni hã Yesu nyɛ ekɛ mɛi ni esoro amɛ yɛ ehe lɛ bɔ naanyo kpaakpa lɛ?
11 Kasemɔ Yesu tsuishitoo lɛ. Ekɛ mɛi ni esoro amɛ yɛ ehe lɛ bɔ naanyo kpaakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ, bɔfo Yakobo kɛ bɔfo Yohane yabi Yesu ni ehã amɛtara eninejurɔ nɔ kɛ ebɛku nɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli. Nɔ ni amɛfee nɛɛ tsɔɔ akɛ, amɛsumɔɔ ni mɛi ana amɛ akɛ gbɔmɛi wuji. (Mar. 10:35-37) Shi Yesu bɛ nakai. Eba ehe shi ni eshi gbɛhe ni nɔ kwɔ ni eyɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ kɛ nitsumɔ ni he hiaa waa ni etsuɔ yɛ jɛmɛ lɛ ni eba shikpɔŋ lɛ nɔ. (Fip. 2:5-8) Eyɛ faŋŋ akɛ esoro bɔ ni Yesu fee enii ehã lɛ kwraa yɛ bɔ ni Yakobo kɛ Yohane fee amɛnii amɛhã lɛ he! Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yesu to etsui shi ehã Yakobo kɛ Yohane kɛ mɛi krokomɛi.
12. Mɛni hewɔ Yesu to etsui shi ehã enanemɛi lɛ?
12 Yesu kpaaa gbɛ akɛ enanemɛi lɛ baafee nɔ ni ja be fɛɛ be. Ele akɛ jeee Yakobo kɛ Yohane pɛ ni sumɔɔ ni ana amɛ akɛ gbɔmɛi wuji. Ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo hu hiɛ nakai susumɔ lɛ. (Mar. 9:34) Atsɔse Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ yɛ yinɔ kome too lɛ nɔŋŋ mli. Yɛ amɛbeiaŋ lɛ, jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ wo maŋbii lɛ hewalɛ ni amɛtao gbɛhe ni baahã mɛi abu amɛ waa. No hewɔ lɛ, Yesu nu bɔ ni ekaselɔi lɛ fee amɛnii amɛhã lɛ shishi. Enɛ hewɔ lɛ, eto etsui shi ehã amɛ, ni ele akɛ ebaahe be dani amɛbaatsake bɔ ni amɛsusuɔ nii ahe kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ, ejaakɛ amɛhiɛ nakai susumɔ lɛ mli afii pii.—Mar. 10:42-45.
13. Kɛ́ okɛ mɔ ko ni esoro bɔ ni eyɔɔ lɛ miibɔ naanyo lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ tsuishitoo baaye abua bo ni nyɛnaanyobɔɔ lɛ aya nɔ ahi shi? (Efesobii 4:2)
13 Te obaafee tɛŋŋ obaa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ mɛi ateŋ lɛ yi? Bɔɔ mɔdɛŋ ni oná tsui ohã nyɛmimɛi ni onyaaa bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ he lɛ. (Abɛi 14:29) Esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni bei pii lɛ, nibii ni hãa esoroɔ wɔ lɛ jeee tɔmɔ; nakai ji bɔ ni wɔyɔɔ wɔhãa kɛkɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɛi ná tsui amɛhã wɔ tsɛbelɛ esoro amɛ yɛ wɔhe lɛ, wɔhiɛ sɔɔ waa. (Kanemɔ Efesobii 4:2.) Ehe miihia hu ni wɔkpɛlɛ nɔ akɛ gbɔmɛi amli yɛ srɔtoi, ni wɔhã mɛi ahi shi yɛ bɔ ni amɛji lɛ naa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ okɛ mɔ ko ni hiɛ gboɔ waa miigba sane lɛ, kaahã ohiɛ kpa nɔ akɛ emia ehiɛ waa dani enyɛ ekɛ bo miigba sane lɛ, no hewɔ lɛ, too otsui shi ohã lɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ ohiɛ gboɔ waa, ni okɛ mɔ ko ni sumɔɔ akɛ etsi ebɛŋkɛ mɛi ni ekɛ amɛ agba sane lɛ miigba sane lɛ, kaahã ehe fee bo ahuntoo, bɔɔ mɔdɛŋ ni oto otsui shi ohã lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔnyɛŋ wɔkɛ mɔ fɛɛ mɔ abɔ naanyo kpaakpa, shi esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, nyɛmimɛi ni esoro bɔ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ feɔ enii ehãa lɛ baanyɛ afee ekome kɛtsu nii.
14. Mɛni tsuishitoo baahã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya nɔ?
14 Tsuishitoo baahã wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ aya wɔnyɛmimɛi lɛ asui kpakpai lɛ anɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ewaaa akɛ wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ baabɔ naanyo kɛ́ esoro bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhãa lɛ po. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yakobo kɛ Yohane fó amɛ pɛ amɛnɔ mli, ni amɛtao ni amɛná gbɛhe ni nɔ kwɔ, shi nɔ ni amɛfee lɛ hu tsɔɔ akɛ amɛheɔ amɛyeɔ akɛ abaato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi. Yesu yɔse enɛ ni ehiɛ sɔ amɛhemɔkɛyeli lɛ. Kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ tee wɔnyɛmimɛi lɛ asui kpakpai lɛ anɔ lɛ, etsɔɔ akɛ, wɔmiikase Yesu kɛ e-Tsɛ, Yehowa.
15. Namɔ wɔbaanyɛ wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ mɛi ni esoro amɛ yɛ wɔhe lɛ abɔ naanyo?
15 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle ni Yehowa aye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ mɛi ni esoro amɛ yɛ wɔhe lɛ abɔ naanyo. Tsɔ hiɛ ni osusu shihilɛi ni baanyɛ ahã onyɛmi lɛ he awo omli la lɛ he, ni osɔle ni Yehowa aye abua bo ni oto otsui shi kɛ́ okɛ shihilɛi nɛɛ eko kpe. Kaimɔ akɛ Yehowa, wɔ-Bɔlɔ lɛ, le akɛ esoro wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ osɔle lɛ, hemɔ oye akɛ Yehowa le bo jogbaŋŋ ni ekɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa bo lɛ baahã bo koni oya nɔ oto otsui shi. Ni kɛ́ onu he akɛ eewa kɛmiihã bo akɛ obaato otsui shi lɛ, bi Yehowa ni ehã bo mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni onyɛ oto otsui shi.—Luka 11:13; Gal. 5:22, 23.
BE NI ONAANYO LƐ KƐ NAAGBAI MIIKPE
16. Kɛ́ hela ni naa wa mɔ onaanyo ko aloo ehao lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?
16 Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ efite nyɛnaanyobɔɔ lɛ? Kɛ́ hela ni naa wa mɔ onaanyo ko aloo ehao lɛ, no baanyɛ ahã ewie loo efee nɔ ko ni baawo omli la. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ebaatse ehe, loo nɔ ko fioo nɔŋŋ lɛ emli efu, loo ekolɛ ebaafee nibii komɛi ni baahã ohiɛ afee bo yaa. Agbɛnɛ hu, ekolɛ ebaawie loo ebaafee nɔ ko ni baagba onaa waa. (Hiob 6:2, 3) Akɛni ekolɛ oleee shihilɛ ni etsɔɔ mli lɛ hewɔ lɛ, obaakpa gbɛ akɛ ebaafee enii yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ, ni ekolɛ efeŋ nakai.
17. Mɛni wɔkaseɔ yɛ bɔ ni Yesu kɛ Bartimeo ye ehã lɛ mli?
17 Kasemɔ bɔ ni Yesu mli hi ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ mɛi ahe lɛ. Yesu mli hi ni emusuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi ni miina nɔ lɛ ahe; ele amɛ jio eleee amɛ jio. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, hã wɔsusu bɔ ni ekɛ nuu ko ni eshwila ni atsɛɔ lɛ Bartimeo lɛ ye ehã lɛ he wɔkwɛ. Be ni Bartimeo nu akɛ Yesu miitsɔ he ni eta lɛ, ebɔi bolɔmɔ waa koni Yesu jwɛŋmɔ aba enɔ. Mɛi ni nyiɛ Yesu sɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛɛ lɛ akɛ ekpa bolɔmɔ lɛ. Shi akɛni eetao waa ni Yesu atsa lɛ hewɔ lɛ, ebɔi bolɔmɔ waa fe tsutsu lɛ po. Ani bɔ ni efee enii ehã lɛ wo mɛi komɛi amli la? Ekolɛ. Shi Yesu “musuŋ tsɔ lɛ,” ni tsɔɔ akɛ, enu he waa ehã lɛ ni eesumɔ ni eye ebua lɛ. (Mat. 20:34; Mar. 10:46-52) Yesu kɛ lɛ wie kɛ naajɔlɛ, ni ejie eyi yɛ hemɔkɛyeli ni ená yɛ emli lɛ hewɔ, kɛkɛ ni Yesu fee naakpɛɛ nii; egbele Bartimeo hiŋmɛii.
18. Te esa akɛ okɛ onanemɛi ni helai miigba amɛnaa loo amɛhao lɛ aye ahã tɛŋŋ? (1 Tesalonikabii 5:14)
18 Te obaafee tɛŋŋ obaa naanyobɔɔ ni yɔɔ okɛ mɛi ateŋ lɛ yi? Omli ahi yɛ amɛnɔ ni omusuŋ atsɔ bo yɛ amɛhe. Sui nɛɛ baaye abua bo ni oshɛje nyɛmimɛi ni helai miigba amɛnaa loo amɛhao lɛ amii. (Kanemɔ 1 Tesalonikabii 5:14.) Kaimɔ akɛ, naanyo kpakpa lɛ, efee klalo akɛ ebaaye ebua enanemɛi be fɛɛ be, titri lɛ, kɛ́ amɛyɛ “haomɔ beiaŋ.” (Abɛi 17:17) Naanyo kpakpa nuɔ he ehãa mɛi ni kɛ naagbai miikpe lɛ. Shi jeee no pɛ, efeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni enyɛ eshɛje amɛmii, ewo amɛ hewalɛ, ni efee nibii kɛye ebua amɛ.
19. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ, ebaatsɔɔ akɛ wɔmli hi ni wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ? (Kwɛmɔ mfonirii lɛ hu.)
19 Mɛɛ nibii komɛi kɛ́ wɔfee lɛ, ebaatsɔɔ akɛ wɔmli hi ni wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ? Eji anɔkwale akɛ, onyɛŋ ojie hela ko loo naagba ko ni nyɛmi ko tsɔɔ mli lɛ kɛya, shi obaanyɛ okɛ ohe awo eshihilɛ lɛ mli, ni ona bɔ ni enuɔ he ehãa kɛ nɔ ni mli ni etsɔɔ lɛ. (Mat. 7:12; 1 Pet. 3:8) Kɛ́ eegba bo nɔ ni mli ni etsɔɔ lɛ, bo lɛ toi jogbaŋŋ, ni kɛ́ ebaahi lɛ, wiemɔ nɔ ko kɛshɛje emii. (Abɛi 12:25) Shi kwɛmɔ jogbaŋŋ ni okamu sane naa oya. (Abɛi 18:13) Bɔɔ mɔdɛŋ ni oto otsui shi ohã lɛ, ni ohã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, ebaanyɛ ewie nɔ ko loo efee nɔ ko ni kulɛ efeŋ.—Efe. 4:32.
Nanemɛi kpakpai jieɔ musuŋtsɔlɛ kɛ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe kɛshɛjeɔ amɛhe mii (Kwɛmɔ kuku 19)
20. Mɛɛ naanyo nɛkɛ obaasumɔ ni otsɔ?
20 Wɔyɛ nanemɛi kpakpai yɛ asafo lɛ mli ni wɔshwɛɛɛ amɛhe kwraa. Shi wɔ fɛɛ wɔyeee emuu, ni wɔteŋ mɛi komɛi etsɔmɔ nibii amli yɛ shihilɛ mli. Enɛ hewɔ ni bei komɛi lɛ, wɔwieɔ loo wɔfeɔ nɔ ko ni gbaa mɛi anaa lɛ. Shi kɛ́ wɔnyɛmimɛi lɛ ba amɛhe shi, amɛto amɛtsui shi amɛhã wɔ, amɛnu he amɛhã wɔ, ni amɛtee nɔ amɛkɛ wɔ bɔ naanyo lɛ, wɔnáa miishɛɛ waa. Eba akɛ, wɔ hu wɔbaamia wɔhiɛ ni wɔfee wɔhe nanemɛi kpakpai.
LALA 124 Ye Anɔkwa Daa!
a NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Esoro susumɔ ni nyɛmi nuu ko ni eda yɛ afii amli lɛ hiɛ yɛ bɔ ni esa akɛ amɛto amɛsafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ he gbɛjianɔ amɛhã lɛ, yɛ susumɔ ni nyɛmi oblanyo ko hiɛ yɛ he lɛ he. Sɛɛ mli lɛ, amɛyi enyɔ lɛ nyiɛ shiɛmɔ nɔ ni amɛná miishɛɛ.