Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w26 January bf. 14-19
  • Nɔ Hewɔ Ni Kpɔmɔnɔ Lɛ He Hiaa Wɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nɔ Hewɔ Ni Kpɔmɔnɔ Lɛ He Hiaa Wɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, YEHOWA BAANYƐ EKƐ WƆHE ESHAI AKE WƆ
  • KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, WƆSƐƐ LƐ ABAAJIE WƆHE ESHAI LƐ KƐJE WƆHE
  • KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, WƆBAANYƐ WƆKƐ YEHOWA ABƆ NAANYO
  • KPƆMƆNƆ LƐ HÃA WƆNAA AKƐ YEHOWA NAA MƆBƆ WAA
  • Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkase Kɛjɛ Kpɔmɔnɔ Lɛ Mli?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
  • Mɛni Obaafee Kɛtsɔɔ Akɛ Ohiɛ Sɔɔ Kpɔmɔnɔ Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
  • Bɔ Ni Wɔnáa Yehowa Suɔmɔ Lɛ He Sɛɛ Wɔhãa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
  • Yehowa Kɛ Eshai Keɔ​—Nɔ Hewɔ Ni Wɔhiɛ Sɔɔ Enɛ Waa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2025
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2026
w26 January bf. 14-19

MARCH 16-22, 2026

LALA 20 Okɛ Osuɔmɔ Bi Lɛ Hã

Nɔ Hewɔ Ni Kpɔmɔnɔ Lɛ He Hiaa Wɔ

“Namɔ baajie mi kɛje gbɔmɔtso ni kɛ mi yaa nɛkɛ gbele nɛɛ mli lɛ dɛŋ?”—ROM. 7:24.

NƆ NI WƆBAAKASE

Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛ wɔhe eshai ake wɔ, abaanyɛ ajie wɔhe eshai lɛ kɛje wɔhe, ni wɔbaanyɛ wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo.

1-2. Mɛɛ shihilɛ mli wɔyɔɔ? Ni mɛni hewɔ ehe baahia ni wɔná mɔ ko ni ejie wɔ kɛje mli? (Romabii 7:​22-24) (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

ŊƆƆ lɛ akɛ tsũ ko ekumɔ eshwie nuu ko nɔ, shi egboko. Shi lɛ diɛŋtsɛ enyɛŋ eje kpo. Nɔ pɛ ni ebaanyɛ efee ji ni ebo ni abaye abua lɛ ni ehe eye akɛ mɔ ko baabajie lɛ kɛje kpo.

2 Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Be ni Adam eyabooo Yehowa toi lɛ, ebatsɔ eshafeelɔ, no hewɔ lɛ, wɔ hu eshafeelɔi ji wɔ ejaakɛ wɔji eseshibii. Akɛni afɔ wɔ fɛɛ yɛ esha mli hewɔ lɛ, wɔshihilɛ lɛ efee tamɔ nuu lɛ ni tsũ lɛ ekumɔ eshwie enɔ ni lɛ diɛŋtsɛ enyɛŋ eje kpo lɛ. No hewɔ lɛ, ehe baahia ni wɔná mɔ ko ni ejie wɔ kɛje esha mli. Yɛ wolo ni bɔfo Paulo ŋma kɛmaje Romabii lɛ mli lɛ, egbala shihilɛ ni wɔyɔɔ mli akɛ eshafeelɔi lɛ mli jogbaŋŋ. (Kanemɔ Romabii 7:​22-24.) Ekpa fai ni ‘ajie lɛ kɛje egbɔmɔtso ni kɛ lɛ yaa gbele mli lɛ dɛŋ.’ Afɔ Paulo yɛ esha mli, no hewɔ lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ ebaagbo. (Rom. 6:23) Wɔ hu wɔyɛ nakai shihilɛ lɛ nɔŋŋ mli, ni ebaabi ni wɔná mɔ ko ni ejie wɔ kɛje mli.

Tsũ ko ekumɔ eshwie nuu ko nɔ ni epila, ni ekpã enine mli koni mɔ ko abajie lɛ.

Tamɔ bɔ ni kɛ́ tsũ kumɔ eshwie mɔ ko nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ enyɛŋ eje kpo lɛ, nakai nɔŋŋ ehe baahia ni wɔná mɔ ko ni ejie wɔ kɛje esha mli (Kwɛmɔ kuku 1-2)


3. Te wɔnáa Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ he sɛɛ wɔhãa tɛŋŋ?

3 Miishɛɛ sane ji akɛ, be ni Paulo wie shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ he lɛ, ewieee akɛ anyɛŋ afee nɔ ko yɛ he. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Ejaakɛ be ni ebi akɛ: “Namɔ baajie mi kɛje gbɔmɔtso ni kɛ mi yaa nɛkɛ gbele nɛɛ mli lɛ dɛŋ?” lɛ, ekɛɛ kɛfata he akɛ: “Shidaa ahã Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu Kristo, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ nɔ!” (Rom. 7:25) Yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ, Paulo miitsɔɔ akɛ Yehowa etsɔ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ nɔ ejie wɔ.a Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ hewɔ lɛ, (1) Yehowa baanyɛ ekɛ wɔhe eshai ake wɔ, (2) wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ, abaajie wɔhe eshai lɛ kɛje wɔhe, ni (3) wɔbaanyɛ wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, abaaye abua wɔ ni wɔnu otii nɛɛ ashishi jogbaŋŋ, ni no baahã suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã Yehowa, ni ji “Nyɔŋmɔ ni kɛ hiɛnɔkamɔ hãa lɛ” mli awa. (Rom. 15:13) Agbɛnɛ hu, ebaahã wɔhiɛ asɔ Yesu waa, ejaakɛ lɛ ji “mɔ ni atsɔ enɔ akɛ kpɔmɔnɔ lɛ jie wɔ.”—Kol. 1:14.

KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, YEHOWA BAANYƐ EKƐ WƆHE ESHAI AKE WƆ

4-5. Mɛni hewɔ kpɔmɔnɔ lɛ he hiaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ lɛ? (Jajelɔ 7:20)

4 Kpɔmɔnɔ lɛ he hiaa wɔ waa, ejaakɛ kɛjeee no kulɛ Yehowa nyɛŋ ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. Afɔ wɔ yɛ esha mli, no hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ feɔ esha. (Kanemɔ Jajelɔ 7:20.) Yɛ anɔkwale mli lɛ, eshai lɛ ekomɛi yɛ hiɛdɔɔ fe ekrokomɛi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ, kɛ́ mɔ ko fite gbãla loo egbe gbɔmɔ lɛ, mla lɛ biɔ ni agbe lɛ. (3 Mo. 20:10; 4 Mo. 35:​30, 31) Shi eshai komɛi yɛ ni amɛbɛ hiɛdɔɔ tsɔ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛji eshai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David fo lala ko, ni ewie yɛ mli akɛ: “Makwɛ minajifaamɔi jogbaŋŋ koni mikɛ mililɛi akafee esha.” (Lala 39:1) Enɛ tsɔɔ akɛ, nɔ ni wɔwieɔ lɛ po baanyɛ afee esha.—Yak. 3:2.

5 Ani owie wiemɔi ni oná kulɛ owieee? Ani ofee nibii ni oná kulɛ ofeee? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ewie wiemɔi, ni efee nibii ni kulɛ esaaa akɛ efeɔ. Biblia lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ wɔkɛɛ akɛ, ‘Esha ko kwraa bɛ wɔhe’ lɛ, no lɛ wɔmiilaka wɔ diɛŋtsɛ wɔhe, ni anɔkwale lɛ bɛ wɔmli.”—1 Yoh. 1:8.

6-7. Mɛni hã Yehowa ná hegbɛ koni ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

6 Akɛni Yehowa yeɔ jalɛ sane hewɔ lɛ, esa akɛ efee nɔ ko ni no ahã ená hegbɛ ni ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. No hewɔ lɛ, etsu Yesu ni ebagbo ehã wɔ koni enyɛ ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. (Efe. 1:7) Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ, kɛ́ wɔfee esha lɛ ekɔɔɔ ehe eko. Esumɔɔɔ ni wɔfeɔ esha.—Yes. 59:2.

7 Yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ, abi ni Israelbii lɛ kɛ kooloi ashã esha he afɔlei koni akɛkpãtã amɛ kɛ Yehowa teŋ. (3 Mo. 4:​27-31; 17:11) Afɔlei ni Israelbii lɛ shã lɛ hãa wɔnaa akɛ, afɔle ko ni hi kwraa fe nomɛi ahe miihia adesai, ni no ji, Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ. Kpɔmɔnɔ nɛɛ hãa Yehowa náa hegbɛ koni ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ. Wolo ni Paulo ŋma eyahã Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ ele jogbaŋŋ akɛ Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ he hiaa waa. Yɛ wolo nɛɛ mli lɛ, be ni etsĩ nibii gbohii ni kulɛ amɛfeɔ lɛ tã lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Aju nyɛhe ni nyɛhe etse; afee nyɛ krɔŋkrɔŋ; abu nyɛ jalɔi yɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo gbɛ́i lɛ kɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mumɔ lɛ mli.”—1 Kor. 6:​9-11.

Israelnyo ko kɛ eweku lɛ kɛ gwantɛŋ miihã osɔfo ko yɛ sɔlemɔ shĩa lɛ, ni amɛmii eshɛ amɛhe.

Abi ni Israelbii lɛ kɛ kooloi ashã afɔle yɛ amɛhe eshai lɛ ahewɔ. Enɛ hãa wɔnaa akɛ Yesu afɔleshaa lɛ he miihia wɔ bɔ ni afee ni akɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ (Kwɛmɔ kuku 6-7)


8. Be ni osaa ohe otoɔ afi nɛɛ Kaimɔ lɛ, mɛni he esa akɛ osusu?

8 Be ni osaa ohe otoɔ afi nɛɛ Kaimɔ lɛ, hemɔ be ni okɛsusu bɔ ni Yehowa kɛ ohe eshai lɛ ekɛ bo lɛ he. Ni be ni ofeɔ nakai lɛ, susumɔ bɔ ni no ehã oshihilɛ ehi bianɛ fe tsutsu lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ oshwa ohe yɛ eshai komɛi ni ofee be ko ni eho lɛ ahe lɛ, no lɛ, kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, ehe ehiaaa ni oyeɔ otsui loo ohaoɔ yɛ amɛhewɔ. Ni kɛ́ ewa kɛhã bo akɛ obaahe oye akɛ, akɛ ohe eshai lɛ eke bo lɛɛlɛŋ hu? Ekolɛ okɛɔ ohe akɛ, ‘Mile akɛ Yehowa kɛ eshai keɔ, shi nɔ ni mifee lɛ miheee miyeee akɛ Yehowa kɛbaake mi.’ Kɛ́ onuɔ he nakai lɛ, kaimɔ akɛ: Yehowa ji mɔ ni kɛ eshai keɔ, ni ehã e-Bi lɛ hegbɛ koni ekojo wɔ. Ekɛ woko bo loo adesa kroko ko dɛŋ ni etsɔɔ mɔ ni esa akɛ akɛ ehe eshai ake lɛ loo esaaa akɛ akɛ ehe eshai keɔ lɛ. Naa nɔ ni Biblia lɛ ewie yɛ sane nɛɛ he. Ekɛɛ: ‘Kɛ́ wɔnyiɛɔ yɛ la lɛ mli, tamɔ bɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ hu yɔɔ la lɛ mli lɛ, no lɛ e-Bi Yesu lá lɛ hãa wɔhe tseɔ kɛjeɔ esha fɛɛ esha mli.’ (1 Yoh. 1:​6, 7) Esa akɛ wɔhe enɛ wɔye tamɔ bɔ ni wɔheɔ Biblia mli tsɔɔmɔi krokomɛi lɛ wɔyeɔ lɛ nɔŋŋ. Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa ená hegbɛ koni ekɛ wɔhe eshai lɛ ake wɔ, ni Biblia lɛ kɛɔ hu akɛ ‘esumɔɔ waa akɛ ekɛ esha ake.’—Lala 86:5.

KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, WƆSƐƐ LƐ ABAAJIE WƆHE ESHAI LƐ KƐJE WƆHE

9. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, mɛni he wiemɔ ni ji “esha” lɛ kɔɔ? (Lala 51:5 kɛ shishigbɛ niŋmaa)

9 Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, wiemɔ ni ji “esha” lɛ kɔɔɔ nibii gbohii ni wɔfeɔ lɛ pɛ ahe, shi ekɔɔ shihilɛ mli ni afɔ wɔ yɛ lɛ hu he. (Kanemɔ Lala 51:5 kɛ shishigbɛ niŋmaa.) Akɛni afɔ wɔ yɛ esha mli hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ, wɔnáa susumɔi gbohii ni wɔfeɔ nibii gbohii. Agbɛnɛ hu, esha mli ni afɔ wɔ yɛ lɛ hewɔ lɛ, wɔgbɔmɔtso lɛ tsuuu nii tamɔ bɔ ni Yehowa to lɛ, ni no hãa hela mɔɔ wɔ, wɔgbɔlɔɔ ni wɔgboiɔ. Anɔkwa sane nɛɛ hewɔ ni hela mɔɔ abifabii po ni amɛgboiɔ, tsɛbelɛ amɛfeko efɔŋ ko. No nɔŋŋ hewɔ hu ni mɛi gbohii kɛ mɛi kpakpai fɛɛ naa nɔ ni amɛgboiɔ lɛ. Esha ni Adam fee lɛ hewɔ ni wɔ fɛɛ wɔyaje shihilɛ gbonyo nɛɛ mli lɛ.

10. Be ni Adam kɛ Hawa fee esha lɛ, te amɛnu he amɛhã tɛŋŋ?

10 Be ni Adam kɛ Hawa eyabooo Yehowa toi ni no hewɔ lɛ amɛtsɔmɔ eshafeelɔi lɛ, te amɛnu he amɛhã tɛŋŋ? Esha ni amɛfee lɛ hã amɛhao waa. Ni amrɔ nɔŋŋ lɛ, amɛhenilee bɔi amɛ yii. (Rom. 2:15) Amɛnu he akɛ nɔ ko etɔ̃tɔ yɛ amɛhe. Ni no hã amɛna akɛ esa akɛ amɛha amɛgbɔmɔtsei lɛ hei komɛi ahe. Ni amɛnu he hu akɛ, esa akɛ amɛtee amɛhe kɛje amɛ-Bɔlɔ lɛ hiɛ. (1 Mo. 3:​7, 8) Kɛjɛ be ni Adam kɛ Hawa tɔ̃ lɛ nɔ kɛyaa lɛ, amɛye amɛtsui yɛ saji ahe, amɛna akɛ amɛsaaa, ni amɛhiɛ gboi. Ni amɛnu he nakai aahu kɛyashi amɛgboi.—1 Mo. 3:​16-19.

11. Akɛni afɔ wɔ yɛ esha mli hewɔ lɛ, te wɔshihilɛ lɛ efee ehã tɛŋŋ?

11 Akɛni afɔ wɔ fɛɛ yɛ esha mli hewɔ lɛ, wɔ hu bei komɛi lɛ, wɔnuɔ he akɛ wɔsaaa, wɔyeɔ wɔtsui yɛ saji ahe, ni wɔhiɛ gboiɔ. Esha ni yɔɔ wɔhe lɛ ni hãa wɔnuɔ he nakai lɛ. Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaatsake wɔshihilɛ koni wɔkɛ naagbai komɛi akakpe po lɛ, wɔnaa akɛ naagbai komɛi yɛ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔnyɛŋ wɔtsu amɛhe nii. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Biblia lɛ kɛɛ, akɛ wɔ ewo “nii ni sɛɛnamɔ bɛ he shishi.” (Rom. 8:20) Jeee bo pɛ otsɔɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli, adesai fɛɛ hu tsɔɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo miibɔ mɔdɛŋ ni amɛkwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ jogbaŋŋ, amɛfo yiwalɛ sɛɛ, amɛwa koni mɔ fɛɛ mɔ aná eshihilɛ mli hiamɔ nii, ni amɛfo tai asɛɛ. Shi amɛnyɛko amɛtsu naagbai nɛɛ ahe nii. No hewɔ lɛ, sanebimɔ lɛ ji, mɛɛ gbɛ nɔ kpɔmɔnɔ lɛ baanyɛ ajie wɔ kɛje esha mli?

12. Mɛɛ hiɛnɔkamɔ kpɔmɔnɔ lɛ hãa wɔnáa?

12 Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ “abaahã bɔɔ nii lɛ diɛŋtsɛ hu aye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli mli.” (Rom. 8:21) Enɛ tsɔɔ akɛ yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, abaajie esha kɛje wɔhe, ni no hewɔ lɛ, hela mɔŋ wɔ, ni wɔhaoŋ. Wɔnuŋ he kɔkɔɔkɔ akɛ wɔsaaa, wɔyeŋ wɔtsui, ni wɔhiɛ gboiŋ hu. Agbɛnɛ hu, wɔbaakwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ jogbaŋŋ, ni toiŋjɔlɛ baaba yɛ he fɛɛ he, ejaakɛ Yesu Kristo, mɔ ni kɛ ewala fɔ̃ shi kɛkpɔ̃ wɔ ni atsɛɔ lɛ “Toiŋjɔlɛ Lumɔ” lɛ, ji mɔ ni baaye wɔnɔ.—Yes. 9:​6, 7.

13. Be ni osaa ohe otoɔ afi nɛɛ Kaimɔ lɛ, mɛni ekoŋŋ he obaanyɛ osusu?

13 Wɔsɛɛ kɛ́ ajie esha ni yɔɔ ohe lɛ, te oshihilɛ baafee tɛŋŋ? Daa leebi kɛ́ ote shi lɛ, obaanu he akɛ oyɛ hewalɛ, ni oyeŋ otsui akɛ hɔmɔ baaye bo loo owekumɛi kɛ onanemɛi. Oyeŋ otsui hu akɛ hela baamɔ nyɛ loo nyɛbaagboi. Amrɔ nɛɛ po lɛ, kɛ́ ‘wɔmɔ hiɛnɔkamɔ lɛ mli kpɛŋŋ tamɔ sɛ́kɛ ni tseee ni tsɛkɛɔ shi shiŋŋ kɛhã susuma lɛ,’ no lɛ, wɔbaatsɛ wɔtsui wɔŋmɛ wɔmli. (Heb. 6:​18, 19) Sɛ́kɛ hãa lɛlɛ maa shi shiŋŋ ni ehosooo. Wɔhiɛnɔkamɔ lɛ tamɔ sɛ́kɛ, ehãa wɔfiɔ shi shiŋŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔsusu wɔhiɛnɔkamɔ nɛɛ he daa lɛ, no baawaje wɔhemɔkɛyeli lɛ koni wɔnyɛ wɔdamɔ kaa fɛɛ kaa ni wɔkɛbaakpe lɛ naa. Hemɔ oye waa akɛ, omɔdɛŋbɔɔ lɛ efeŋ efolo ejaakɛ Yehowa ji “mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ ajwerelɔ.” (Heb. 11:6) Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ otsɛ otsui oŋmɛ omli ni oyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔsɛɛ lɛ nibii baahi.

KPƆMƆNƆ LƐ HEWƆ LƐ, WƆBAANYƐ WƆKƐ YEHOWA ABƆ NAANYO

14. Be ni Adam kɛ Hawa fee esha lɛ, mɛni ba wɔ kɛ Yehowa teŋ? Ni mɛni hewɔ eba lɛ nakai?

14 Be ni Adam kɛ Hawa fee esha lɛ, adesai nyɛɛɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ abɔ naanyo dɔŋŋ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, gbɛ bakã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Biblia lɛ kɛɛ adesai batsɔmɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi. (Rom. 8:​7, 8; Kol. 1:21) Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yehowa nyɛŋ efee esha, ni enyaaa esha he kwraa hu. Biblia lɛ wie Yehowa he akɛ: “Ohiŋmɛii yɛ krɔŋŋ tsɔ, bɔ ni okɛaakwɛ nɔ fɔŋ, ni onyɛŋ okwɛ ni efɔŋfeemɔ aya nɔ.” (Hab. 1:13) No hewɔ lɛ, kɛjɛ be ni adesai batsɔmɔ eshafeelɔi nɛɛ, amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ efite. Ja asaa wɔ kɛ lɛ teŋ dani wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo ekoŋŋ. Miishɛɛ sane ji, kpɔmɔnɔ lɛ saa wɔ kɛ lɛ teŋ, ni no hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo ekoŋŋ.

15. Mɛɛ gbɛ nɔ kpɔmɔnɔ lɛ kpãtã Yehowa kɛ adesai ateŋ?

15 Biblia lɛ kɛɛ Yesu ji “kpatamɔ afɔle kɛhã wɔhe eshai lɛ.” (1 Yoh. 2:2) Mɛɛ gbɛ nɔ kpɔmɔnɔ lɛ kpãtã Yehowa kɛ adesai ateŋ? Yesu kpɔmɔ afɔle lɛ hã Yehowa, ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni nyɛŋ efee esha lɛ, ná hegbɛ ni ebaatsɔ nɔ esaa ekɛ adesai ateŋ. (Rom. 3:​23-26) Yehowa le akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yesu Kristo baawo kpɔmɔnɔ lɛ. No hewɔ lɛ, ebu mɛi ni já lɛ ni amɛye lɛ anɔkwa dani Kristo ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ jalɔi. (1 Mo. 15:​1, 6; Yes. 46:10) Kpɔmɔnɔ lɛ esaa wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ koni wɔnyɛ wɔkɛ lɛ abɔ naanyo.

16. Be ni osaa ohe otoɔ afi nɛɛ Kaimɔ lɛ, mɛɛ anɔkwa sane kroko he obaanyɛ osusu? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)

16 Eji hegbɛ kpele ni oná akɛ asaa okɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, tamɔ bɔ ni Yesu tsɔɔ wɔ lɛ, otsɛɔ Yehowa akɛ ‘o-Tsɛ.’ (Mat. 6:9) Bei komɛi po lɛ, otsɛɔ lɛ akɛ “o-Naanyo.” Shi kɛ́ wɔmiitsɛ Yehowa akɛ “wɔ-Tsɛ” loo “wɔ-Naanyo” lɛ, esa akɛ wɔjɛ heshibaa mli wɔfee nakai kɛ bulɛ kpele. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ eshafeelɔi ji wɔ, ni jeee ja ni wɔja lɛ hewɔ wɔkɛ lɛ bɔɔ naanyo lɛ. Kɛjeee kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ kulɛ wɔnyɛŋ wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo. Yehowa tsɔ Yesu nɔ “esaa ekɛ nibii krokomɛi fɛɛ ateŋ, . . . etsɔ lá ni Kristo fɔse yɛ piŋmɔ tso lɛ nɔ lɛ nɔ ehã toiŋjɔlɛ nɛɛ ba.” (Kol. 1:​19, 20) No hewɔ ni amrɔ nɛɛ po ni wɔji eshafeelɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo lɛ.

Roma asraafoi etɛ komɛi yaakala Yesu kɛkpɛtɛ piŋmɔ tso ko nɔ. Amɛteŋ mɔ kome hiɛ hamlɛ kɛ plɛkoo, ni mɛi enyɔ hiɛ Yesu mli kɛdamɔ piŋmɔ tso lɛ he.

Yesu afɔleshaa lɛ pɛ ni hãa wɔnáa hegbɛ koni wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo (Kwɛmɔ kuku 16)


KPƆMƆNƆ LƐ HÃA WƆNAA AKƐ YEHOWA NAA MƆBƆ WAA

17. Mɛɛ gbɛ nɔ kpɔmɔnɔ lɛ hãa anaa akɛ Yehowa naa mɔbɔ waa? (Efesobii 2:​4, 5)

17 Kpɔmɔnɔ lɛ hãa wɔnaa akɛ Yehowa ‘mɔbɔnalɛ lɛ fa babaoo.’ Yehowa ‘hã wɔhiɛ kamɔ, be mli ni wɔgboi yɛ tɔmɔi amli.’ (Kanemɔ Efesobii 2:​4, 5.) Mɛi ni “yɔɔ anɔkwale lɛ ni baanyɛ ahã amɛná naanɔ wala lɛ he tsui kpakpa lɛ” le akɛ afɔ amɛ yɛ esha mli. Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, amɛshihilɛ lɛ tamɔ mɛi ni tsũ ekumɔ eshwie amɛnɔ, ni amɛ diɛŋtsɛ amɛnyɛŋ amɛjie amɛhe. No hewɔ lɛ, amɛbolɔɔ koni mɔ ko abaye abua amɛ. (Bɔf. 13:48) Yehowa ehere amɛbolɔmɔ kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ nɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ehã aashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane kpakpa lɛ, koni mɛi nɛɛ abale lɛ kɛ e-Bi, Yesu. (Yoh. 17:3) No hewɔ lɛ, kɛ́ Satan susu akɛ esha ni Adam kɛ Hawa fee lɛ hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ baŋ mli lɛ, no lɛ, elaka ehe waa.

18. Be ni wɔjwɛŋɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ lɛ, mɛɛ nɔ kroko ni he hiaa waa esa akɛ wɔjwɛŋ nɔ?

18 Eyɛ mli akɛ wɔmiijwɛŋ bɔ ni wɔnáa kpɔmɔnɔ lɛ he sɛɛ lɛ nɔ moŋ, shi esa akɛ wɔjwɛŋ nɔ kroko ni he hiaa waa lɛ nɔ. No ji yiŋtoo titri hewɔ ni Yehowa kɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã lɛ. Jeee wɔyiwalaheremɔ kɛkɛ hewɔ ni ekɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã. Ekɛhã yɛ yiŋtoo ko ni he hiaa fe no hu hewɔ. Satan kɛ sane ko fɔ̃ Yehowa nɔ yɛ Eden abɔɔ lɛ mli, ni Yehowa baatsɔ kpɔmɔnɔ lɛ nɔ ehã sane lɛ hetoo. (1 Mo. 3:​1-5, 15) No hewɔ lɛ, yiŋtoo titri hewɔ ni Yehowa kɛ kpɔmɔnɔ lɛ hã ji, koni ekɛtse egbɛ́i lɛ he kwraa. Ebaatsɔ no nɔ hu ehere wɔ kɛje esha kɛ gbele mli, ni no baatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ. Agbɛnɛ hu, eyɛ mli akɛ eshafeelɔi ji wɔ moŋ, shi Yehowa dromɔ lɛ hewɔ lɛ, ehã wɔ hegbɛ hu ni wɔhã ana akɛ sane ni Satan kɛfɔ̃ enɔ lɛ jeee anɔkwale. (Abɛi 27:11) Mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ kpɔmɔnɔ lɛ? Abaahã sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

MƐƐ GBƐ NƆ KPƆMƆNƆ LƐ HÃA . . .

  • akɛ wɔhe eshai keɔ wɔ?

  • ajieɔ wɔhe eshai lɛ kɛjeɔ wɔhe?

  • wɔkɛ Yehowa bɔɔ naanyo?

LALA 19 Nuŋtsɔ Lɛ Gbɛkɛ Niyeli Lɛ

a WIEMƆ NI ATSƆƆ MLI: Kpɔmɔnɔ lɛ ji nyɔmɔ ko ni awoɔ koni akɛkpɔ̃ mɔ ko ni amɔ lɛ. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, esha kɛ gbele emɔ adesai, shi Yesu gbele lɛ jieɔ adesai ni boɔ Nyɔŋmɔ toi lɛ kɛjeɔ esha kɛ gbele mli, no hewɔ lɛ egbele lɛ ji kpɔmɔnɔ.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje