Ema iha mundu tomak hanoin barak kona-ba oinsá média sosiál afeta joven sira

Durante tinan 2025, governu sira iha nasaun barak fó sai katak sira hanoin barak kona-ba oinsá média sosiál afeta joven sira-nia moris. Nasaun ida bandu joven neʼebé seidauk toʼo tinan 16 atu labele uza média sosiál, no nasaun sira seluk mós halaʼo hela diskusaun atu halo buat neʼebé hanesan.

Joven balu mós hanoin katak média sosiál bele lori impaktu aat ba sira. Pew Research Center iha rai-Estadus Unidus halo peskiza kona-ba neʼe no tuir sira-nia relatóriu neʼebé fó sai iha fulan-Abríl 2025, “joven maizumenus porsentu 48 hatete katak dala barak [média sosiál] fó impaktu negativu ba joven sira”.

Matenek-naʼin sira kona-ba saúde fó avizu katak média sosiál bele afeta joven sira-nia saúde mentál. Tinan kotuk, Doutór Vivek Murthy, neʼebé sai nuʼudar U.S. surgeon general iha tempu neʼebá, hatete: “Problema kona-ba saúde mentál iha joven sira-nia leet mak situasaun sériu no média sosiál mak sai razaun prinsipál ba ida-neʼe.”

Oinsá mak inan-aman bele proteje sira-nia oan husi perigu oioin neʼebé mai husi média sosiál? Bíblia fó matadalan neʼebé diʼak kona-ba neʼe.

Buat neʼebé inan-aman bele halo

Haree toʼok Bíblia nia prinsípiu sira.

“Ema neʼebé matenek hanoin didiʼak kona-ba ninia hakat ida-idak.”—Provérbios 14:15.

Hodi hanoin kona-ba perigu sira husi média sosiál, keta sente katak Ita tenke husik oan sira uza média sosiál. Antes fó lisensa ba Ita-nia oan atu uza média sosiál, haree katak Ita-nia oan maduru ona atu tuir lei kona-ba tempu hira mak sira bele uza, bele mantein relasaun diʼak ho belun sira ka lae, no hatene atu hasees an husi informasaun sira neʼebé la diʼak ka lae.

• Atu aprende liután, lee informasaun “Haʼu-nia oan presiza uza média sosiál ka lae?” no “Hanorin Ita-nia oan joven oinsá atu uza média sosiál ho seguru”.

“[Uza] didiʼak imi-nia tempu.”—Éfeso 5:16.

Se Ita fó lisensa ba Ita-nia oan atu uza média sosiál, halo lei ba sira kona-ba oinsá atu uza no esplika oinsá lei sira-neʼe sei proteje sira. Matan-moris ba mudansa ruma husi Ita-nia oan nia hahalok neʼebé hatudu katak karik Ita presiza tau limite ba dalan neʼebé sira uza média sosiál.

• Uza vídeo husi série Istória husi pintór ho títulu Uza sítiu belun nian ho matenek atu ajuda Ita-nia oan komprende tanbasá presiza kontrola dalan neʼebé ita uza média sosiál.

Atu hetan sujestaun barak liután neʼebé bazeia ba Bíblia kona-ba buat neʼebé inan-aman bele halo, haree informasaun “Autoridade saúde nian fó avizu katak média sosiál bele fó impaktu aat ba joven sira—Saida mak Bíblia dehan?”

Buka-hatene liután

Bíblia hatete katak ita moris iha tempu neʼebé “iha problema barak neʼebé susar atu tahan”. (2 Timóteo 3:1-5) Maibé Bíblia mós fó matadalan diʼak neʼebé bele ajuda ita atu tahan. Haree toʼok informasaun “Joven barak liután iha problema ho saúde mentál—Saida mak Bíblia dehan?” Iha informasaun neʼe, ita bele hetan lista kona-ba referénsia 20 liu neʼebé bele ajuda inan-aman no sira-nia oan atu hetan matadalan husi Bíblia.