„Megtaláltuk a Messiást”!

„Találkozék ez [András] először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus)” (JÁNOS 1:42).

1. Mit tanúsított Alámerítő János a názáreti Jézusról, és milyen következtetésre jutott róla András?

ANDRÁS hosszan, kitartóan nézte a názáreti Jézusnak nevezett zsidó férfit. Jézus nem volt királyi megjelenésű, s nem is úgy nézett ki, mint egy bölcs férfi vagy egy rabbi. Nem vette körül királyi pompa, nem volt ősz haja, puha keze vagy világos bőre. Jézus fiatal volt — mintegy harmincéves —, kérges kézzel és a kétkezi munkásokra jellemző bronz színű bőrrel. András tehát valószínűleg nem volt meglepve, amikor megtudta, hogy Jézus ács. Alámerítő János azonban a következőt mondta erről az emberről: „Ímé az Isten Báránya!” Az előző napon pedig János egy még meglepőbb dolgot mondott: „Ez az Isten Fia.” Vajon igaz ez? András hallgatta Jézust aznap egy ideig. Nem tudjuk, mit mondott Jézus, azt azonban tudjuk, hogy szavai megváltoztatták András életét. Testvéréhez, Simonhoz sietett, és kijelentette: „Megtaláltuk a Messiást!” (János 1:34–41).

2. Miért fontos megvizsgálni a bizonyítékokat azt illetően, hogy vajon Jézus-e a megígért Messiás?

² András és Simon (akit Jézus Péternek nevezett el) később Jézus apostolai lettek. Több mint két évvel ezután Péter mint tanítványa ezt mondta Jézusnak: „Te vagy a Krisztus [Messiás], az élő Istennek Fia” (Máté 16:16). A hűséges apostolok és tanítványok végül bebizonyították, hogy ezért a hitért még meghalni is készek. Ma őszinte emberek milliói mutatnak ugyanilyen ragaszkodást. De vajon milyen bizonyítékokra alapozva? Hiszen a bizonyítékok tesznek különbséget a hit és a hiszékenység között. (Lásd Zsidók 11:1.) Vizsgáljuk meg most az általános bizonyítékok három sorát annak igazolására, hogy valóban Jézus volt a Messiás!

Jézus leszármazása

3. Milyen részleteket tár fel a Máté és a Lukács evangéliuma Jézus leszármazásáról?

³ Jézus leszármazása az első bizonyíték, amit a Keresztény Görög Iratok tartalmaznak az ő messiássi szerepére vonatkozóan. A Biblia megjövendölte, hogy a Messiás Dávid király családjából származik majd (Zsoltárok 132:11, 12; Ésaiás 11:1, 10). A Máté evangéliuma így kezdődik: „Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.” Máté megerősíti ezt a bátor állítást, Jézus származását örökbe fogadó apja, József vonalán követve nyomon (Máté 1:1–16). A Lukács evangéliuma Jézus leszármazását természetes anyjának, Máriának vonalán írja le, Dávidon át vissza egészen Ábrahámig és Ádámig (Lukács 3:23–38).a Ezáltal az Evangélium írói alaposan igazolják azon állításukat, miszerint Jézus mind jogi, mind természetes értelemben Dávid örököse volt.

4., 5. a) Vajon kétségbe vonták-e Jézus kortársai az ő Dávidtól való származását, és miért fontos ez? b) Hogyan támasztják alá a nem bibliai hivatkozások Jézus leszármazását?

⁴ Még a Jézus messiási mivoltában leginkább kétkedők sem cáfolhatják meg Jézus azon állítását, hogy ő a Dávid fia. Miért? Ennek két oka van. Az egyik, hogy Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulását megelőzően a városban évtizedeken át ismételgették ezt az állítást. (Vö. Máté 21:9; Cselekedetek 4:27; 5:27, 28.) Ha az állítás hamis lett volna, Jézus bármely ellenfele — és azok bőven akadtak — igen egyszerűen bizonyíthatta volna, hogy Jézus csaló, mégpedig úgy, hogy ellenőrzi leszármazását a nyilvános levéltárak jegyzékeiben.b De a történelemben nem szerepel feljegyzés arról, hogy Jézus Dávid királytól való származását bárki kétségbe vonta volna. Az állítás nyilván támadhatatlan volt. Máté és Lukács bizonyára közvetlenül a nyilvános feljegyzésekből másolta le a kiemelkedő neveket beszámolója számára.

⁵ A másik ok, hogy Jézus leszármazási vonalát általánosan elfogadják, s ezt a Biblián kívüli források is megerősítik. Például a Talmud feljegyez egy IV. századi rabbit, aki durván azzal támadta Máriát, Jézus anyját, hogy az ’szajháskodott az ácsokkal’; de ugyanaz a rész elismeri, hogy Mária „fejedelmek és uralkodók leszármazottja volt”. Egy korábbi példa a II. századi történész, Hegesippus beszámolója. Az ő elbeszélése szerint amikor a római Domitianus császár Dávid minden leszármazottját ki akarta irtani, a korai keresztények néhány ellensége feljelentette Jézus féltestvérének, Júdásnak unokáit „mint Dávid családjához tartozókat”. Ha Júdást úgy ismerték, mint Dávid leszármazottját, akkor úgy ismerték Jézust is, nem? Tagadhatatlanul! (Galátzia 1:19; Júdás 1).

A Messiásra vonatkozó próféciák

6. Mennyire bőségesek a messiási próféciák a Héber Iratokban?

⁶ A Jézus messiási volta melletti bizonyítékok egy másik sorát a beteljesült próféciák képezik. A Héber Iratokban bőven található olyan prófécia, amelyik a Messiásra vonatkozik. Alfred Edersheim The Life and Times of Jesus the Messiah című munkájában feljegyzi, hogy 456 olyan részt számolt meg a Héber Iratokban, amelyet az ókori rabbik a Messiásra vonatkozónak tekintettek. A rabbiknak azonban számos helytelen elképzelésük is volt a Messiásról, és sok rész, amelyre rámutattak, egyáltalán nem a Messiásra vonatkozott. Ennek ellenére van legalább jónéhány olyan prófécia, amely Jézust mint Messiást azonosítja. (Vö. Jelenések 19:10.)

7. A többi között melyik próféciákat teljesítette be Jézus földi tartózkodása idején?

⁷ Ide tartozik: szülővárosa (Mikeás 5:2; Lukács 2:4–11); a születése után bekövetkezett tömeges gyermekgyilkosság tragédiája (Jeremiás 31:15; Máté 2:16–18); Egyiptomból történő kihívása (Hóseás 11:1; Máté 2:15); a nemzetek uralkodóinak összefogása az elpusztítása érdekében (Zsoltárok 2:1, 2; Cselekedetek 4:25–28); elárulása 30 ezüstpénzért (Zakariás 11:12; Máté 26:15); még halálának módja is (Zsoltárok 22:17, lábjegyzet [NW]; János 19:18, 23; 20:25, 27).c

Érkezését megjövendölték

8. a) Mely prófécia közölte pontosan, hogy mikor érkezik el a Messiás? b) Melyik két tényezőt kell ismerni e prófécia megértéséhez?

⁸ Most csupán egyetlen próféciára irányítsuk figyelmünket! A Dániel 9:25-ben a zsidóknak tudtára adták, hogy mikor jön el a Messiás. Ezt olvassuk: „Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van.” Az első pillanatban ez a prófécia rejtélyesnek tűnhet. De tulajdonképpen csupán két információ megszerzését kéri tőlünk: egy kezdő időpontot és egy időtartamot. Szemléltetésként: ha van egy térkép, amely egy eltemetett kincs helyét mutatja „a városi parkban a kúttól 50 könyöknyire keletre”, rejtélyesnek találhatod az irányt — különösen akkor, ha nem tudod, hol van a kút, és milyen hosszú egy ’könyök’. De vajon nem szerezheted meg ezt a két adatot annak érdekében, hogy megtudd a kincs helyét? Nos, Dániel próféciája nagyjából ugyanilyen, azzal a különbséggel, hogy egy kezdő időpontot kell meghatároznunk, és az azt követő időszakot lemérnünk.

9., 10. a) Mi a kezdőpont, amitől a 69 hét mérendő? b) Milyen hosszú volt a 69 hét, és honnan tudjuk ezt?

⁹ Először is szükségünk van a kezdő időpontra: ’a Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésének’ dátumára. Azután ismernünk kell az ettől az időponttól mérendő távolságot, vagyis azt, hogy milyen hosszú volt a 69 (7 plusz 62) hét. Egyikre sem nehéz rájönni. Nehémiás világosan megmondja nekünk, hogy a Jeruzsálem körüli falak újraépíttetése felől való szózat keletkezése, amely végre lehetővé tette a város helyreállítását, „Artaxerxes királynak huszadik esztendejében” történt (Nehémiás 2:1, 5, 7, 8). Eszerint a kiindulási időpontunk i. e. 455.d

¹⁰ Ami a 69 hetet illeti: vajon hétnapos, betű szerinti hetekről van szó? Nem, mivel a Messiás nem i. e. 455 után valamivel több mint egy évvel jelent meg. A legtöbb bibliatudós és számos fordítás (beleértve a zsidó Tanakh e vershez tartozó lábjegyzetét is) egyetért abban, hogy ezek a hetek „évhetek”. Az ’évhét’, vagyis a hétéves ciklus fogalma ismert volt az ókori zsidók előtt. Ahogy minden hetedik napon Sabbath-napot tartottak, úgy minden hetedik évben Sabbath-évet (2Mózes 20:8–11; 23:10, 11). A 69 évhét tehát 69-szer 7 évet, azaz 483 évet tesz ki. Ezután már csak számolni kell. Ha i. e. 455-től kezdve 483 évet számlálunk, i. sz. 29-hez jutunk — pontosan ahhoz az évhez, amikor Jézus alámerítkezett és ma·shiʹach-há, azaz Messiássá lett! (Lásd az Insight on the Scriptures [Éleslátás az Írásokból] „Seventy Weeks”, II. kötet, 899. oldal [angolban].)

11. Hogyan válaszolnánk azoknak, akik azt állítják, hogy ez Dániel próféciájának csupán egyik modern magyarázata?

¹¹ Némely kifogás szerint ez csupán a próféciának a történelemhez igazított mai magyarázata. Ha így lenne, akkor Jézus korának emberei miért várták abban az időben a Messiás megjelenését? A keresztény történész Lukács, a római történész Tacitus és Suetonius, a zsidó történész Josephus és a zsidó filozófus Philo egyaránt közel éltek ahhoz a korhoz és tanúsítják ezt a várakozást (Lukács 3:15). Néhány mai tudós ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, miszerint a hosszan tartó római elnyomás érlelte meg a zsidókban azt, hogy éppen azokban a napokban várják a Messiást. De miért várták a zsidók a Messiást akkor, s nem a századokkal korábbi kegyetlen görög üldözés idején? Miért mondta Tacitus, hogy ezek olyan „misztikus próféciák”, amelyek a zsidókat egy Júdeából jövő, „egyetemes birodalmat szerző”, erőteljes uralkodó várásához vezették? Abba Hillel Silver A History of Messianic Speculation in Israel című könyvében elismeri, hogy nem a római üldözés miatt „várták a Messiást az i. sz. első század második negyedében”, hanem az „azokban a napokban népszerű kronológia” miatt, amit részben a Dániel könyvéből vezettek le.

Felülről jövő azonosítás

12. Hogyan azonosította Jehova Jézust mint a Messiást?

¹² Jézus messiási mivoltának harmadik bizonyítéka magának Istennek a bizonysága. A Lukács 3:21, 22 szerint Jézus, miután alámerítkezett, felkenetett a világegyetem legszentebb és leghatalmasabb erejével, Jehova Isten saját szent szellemével. És Jehova a saját hangjával erősítette meg, hogy helyesli Fiát, Jézust. Két másik alkalommal Jehova közvetlenül Jézushoz beszélt az égből, így fejezve ki helyeslését: egyszer Jézus három apostola előtt; egy másik alkalommal pedig nagyszámú szemlélő előtt (Máté 17:1–5; János 12:28, 29). Ezenkívül angyalok küldettek fentről, hogy megerősítsék Jézus rangbeli helyzetét mint Krisztusét vagy Messiásét (Lukács 2:10, 11).

13., 14. Hogyan mutatta ki helyeslését Jehova Jézus mint Messiás iránt?

¹³ Felkentjének helyeslését Jehova azáltal is megmutatta, hogy képessé tette őt egy nagyszerű munka elvégzésére. Például Jézus próféciákat mondott, amelyek előre részletezték a történelmet — néhány prófécia jelentése egészen napjainkig terjed.e Csodákat is bemutatott; ilyen volt például az éhes tömeg táplálása és betegek gyógyítása. Halottakat támasztott fel. Vajon követői a tények után egyszerűen kitalálták az ezekről a hatalmas tettekről szóló történeteket? Nos, Jézus számos csodáját szemtanúk előtt hajtotta végre, néha egyszerre több ezer ember előtt. Még Jézus ellenségei sem tagadhatják, hogy valóban véghezvitte ezeket a dolgokat (Márk 6:2; János 11:47). Mindamellett, ha Jézus követői hajlamosak lettek volna arra, hogy kitaláljanak ilyen beszámolókat, vajon miért voltak olyan őszinték, amikor saját hibáikhoz értek? S vajon meg akartak volna halni egy olyan hitért, amely csupán általuk kitalált mítoszokon alapult? Nem. Jézus csodái a történelem tényei.

¹⁴ Isten bizonyságtétele Jézusról mint Messiásról tovább folytatódott. Isten a szent szellemen keresztül biztosította, hogy Jézus messiási mivoltának bizonyítékait leírják, és az az egész történelem legszélesebb körben lefordított és elterjesztett könyvének részévé váljék.

Miért nem fogadták el a zsidók Jézust?

15. a) Mennyire bőségesek a Jézust Messiásként azonosító iratok? b) Milyen várakozás vezetett a zsidók közül sokakat Jézusnak mint Messiásnak az elutasításához?

¹⁵ A bizonyítékok e három csoportjában tények százai azonosítják Jézust mint a Messiást. S mindez nem elég? Képzeld csak el, hogy jogosítványért vagy hitelkártyáért folyamodsz, és azt mondják neked, hogy három azonosító jel nem elegendő — százakat kell hoznod. Milyen ésszerűtlen! Jézust tehát bőséges mennyiségű jel azonosítja a Bibliában. Miért tagadták mégis oly sokan Jézus saját népe közül az ő messiási mivoltának bizonyítékait? Azért, mert a bizonyíték, amely fontos az őszinte hithez, nem biztosítja magát a hitet. Sajnos sok ember a bizonyítékok elsöprő többsége ellenére is azt hisz, amit hinni akar. A Messiás tekintetében: a legtöbb zsidónak megvolt a határozott elképzelése arról, milyennek akarja őt. Politikai messiást akartak, olyat, aki véget vet a római elnyomásnak és helyreállítja Izraelnek a Salamon napjaihoz hasonló dicsőséges gazdagságát. Hogyan is fogadhatták volna el egy ács alázatos fiát, ezt a názáretit, aki nem mutatott érdeklődést a politika vagy a gazdagság iránt? S főként hogyan is lehetett volna ő a Messiás, amikor gyalázatos módon szenvedett és halt meg egy kínoszlopon?

16. Miért kellett Jézus követőinek kiigazítaniuk a Messiással kapcsolatos várakozásukat?

¹⁶ Még Jézus saját tanítványait is megzavarta az ő halála. Dicsőséges feltámadása után nyilvánvalóan azt remélték, hogy azonnal, azaz ’ez időben állítja helyre az országot Izraelnek’ (Cselekedetek 1:6). Mégsem utasították el Jézust mint Messiást egyszerűen azért, mert ez a személyes reményük nem valósult meg. Hitet gyakoroltak benne a rendelkezésükre álló bőséges bizonyíték alapján, és amint ismeretük fokozatosan nőtt — a rejtélyek tisztázódtak. Megértették, hogy az ő rövid földi életük alatt a Messiás nem teljesítheti be a rá vonatkozó összes próféciát. Egyik prófécia Jézusnak egy szamárcsikón történő alázatos megérkezéséről beszél, a másik pedig a felhőkben való dicsőséges eljöveteléről szól! Hogyan lehet mindkettő igaz? Nyilván egy második alkalommal is el kell jönnie (Dániel 7:13; Zakariás 9:9).

Amiért a Messiásnak meg kellett halnia

17. Hogyan világít rá Dániel próféciája, hogy a Messiásnak meg kell halnia, és milyen okból halt ő meg?

¹⁷ A Messiásra vonatkozó próféciák továbbá világossá teszik, hogy a Messiásnak meg kell halnia. Például éppen az a prófécia, amely megjövendölte, mikor fog eljönni a Messiás, azt is megjövendölte a következő versben: „A hatvankét hét múlva pedig [amely a hét hetet követi] kiirtatik a Messiás” (Dániel 9:26). A „kiirtatik” szóra itt használt héber ka·rathʹ szó ugyanaz, mint amit a Mózesi Törvény a halálos ítéletre használt. A Messiásnak kétségtelenül meg kellett halnia. Miért? Erre a 24. vers adja meg a választ: „Hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság.” A zsidók tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy csak egy áldozat, egy halál képes ’bepecsételni egy bűnt’ (3Mózes 17:11; vö. Zsidók 9:22).

18. a) Hogyan mutat rá az Ésaiás 53. fejezete, hogy a Messiásnak szenvednie kell, majd meg kell halnia? b) Milyen látszólagos ellentmondást tartalmaz ez a prófécia?

¹⁸ Az Ésaiás 53. fejezete úgy beszél a Messiásról, mint Jehova különleges Szolgájáról, akinek szenvednie kell és meg kell halnia, hogy elfedje mások bűneit. Az 5. vers ezt mondja: „És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért.” Ugyanez a prófécia, miután elmondja, hogy e Messiásnak meg kell halnia mint „önlelkét áldozatul adó” egyénnek, felfedi azt is, hogy ugyanez a személy „napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz” (10. vers). Nem ellentmondás ez? Hogyan halhat meg a Messiás, ha ugyanakkor „napjait meghosszabbítja”? Hogyan ajánlható fel mint áldozat úgy, hogy azután „az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz”? Hogyan halhat meg és maradhat halott anélkül, hogy beteljesítené a rá vonatkozó legfontosabb próféciákat, nevezetesen, hogy örökké uralkodna mint Király, és békét és boldogságot hozna az egész földre? (Ésaiás 9:6, 7).

19. Hogyan hozza összehangba Jézus feltámadása a Messiásra vonatkozó próféciák látszólagos ellentmondását?

¹⁹ E látszólagos ellentmondás megoldása egyetlen látványos csoda. Jézus feltámadt. Becsületes szívű zsidók százai váltak e dicsőséges valóság szemtanúivá (1Korinthus 15:6). Pál apostol később ezt írta: „Ő [Jézus Krisztus] azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára, várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei” (Zsidók 10:10, 12, 13). Igen, ez Jézus égi életre történt feltámadása után volt, hogy végül egy bizonyos „várakozási” idő elmúltával mint Király trónra kerüljön és fellépjen Atyja, Jehova ellenségei ellen. Mint égi Király, Jézus, a Messiás minden most élő ember életére hatással van. Milyen módon? Következő cikkünk erre fog választ adni.

[Lábjegyzetek]

Hogyan válaszolnál?

◻ Miért vizsgáljuk meg a bizonyítékokat azt illetően, hogy vajon Jézus-e a megígért Messiás?

◻ Hogyan támasztja alá Jézus leszármazása az ő messiási mivoltát?

◻ Hogyan segítik a bibliai próféciák annak bizonyítását, hogy Jézus volt a Messiás?

◻ Hogyan erősítette meg Jehova személyesen is Jézus mint Messiás azonosságát?

◻ Miért utasította el oly sok zsidó Jézust mint a Messiást, és miért voltak az érveik tévesek?

[Kép a 12. oldalon]

Jézus számos csodájának mindegyike egy-egy újabb bizonyíték az ő messiási mivolta mellett