Megölhet az étrended?

„Magának nagyon el van záródva a szívkoszorúere, körülbelül 95 százalékosan . . . Pillanatnyilag olyan helyzetben van, hogy bármikor bekövetkezhet a szívroham.”

A HARMINCKÉT éves Joe alig tudta elhinni a szívspecialista ezen szavait, aki azért vizsgálta meg, hogy kiderítse, mi okoz nála mellkasi fájdalmat. Azoknak az embereknek szinte a fele, akik szívbetegségben fognak meghalni, még csak a tudatában sincs, hogy ilyen betegsége van.

De mi vezetett Joe állapotához? „32 éven keresztül a tipikus amerikai, »húsból és tejtermékekből álló« étrenden éltem — siránkozik Joe. — Arról a tényről, hogy az amerikai étrend veszélyes az egészségemre, valahogy nem vettem tudomást.”

Az étrended és a szívbetegség

Mi volt a hiba Joe étrendjével? Alapjában véve túl sok koleszterint és zsírt, különösen telített zsírt, tartalmazott. Joe fiatalkorától fogva szinte minden egyes villányi étellel a szívkoszorúér-megbetegedés kockázatához járult hozzá. Az Egyesült Államokban az első tíz, halált kiváltó ok közül öt a magas zsírtartalmú étrendhez kapcsolódik. A lista élén a koszorúér-betegség áll.

Az étrend és a szívbetegség közötti kapcsolat egy olyan tanulmányból látható, amelyet hét országban, mintegy 12 000, 40 és 49 év közötti férfi bevonásával készítettek. Különösen a szélsőségek mutatkoznak meg. A tanulmány kimutatta, hogy a finn férfiaknak — ők a kalóriák 20 százalékát telített zsír formájában fogyasztják el — magas a vér koleszterinszintje, míg a japán férfiaknak — akiknél az elfogyasztott kalóriáknak csupán 5 százaléka telített zsír — alacsony a vér koleszterinszintje. A finn férfiaknál hatszor volt nagyobb a szívroham aránya, mint a japán férfiaknál!

A szívkoszorúér-betegség azonban többé már nem megy ritkaságszámba Japánban. Az elmúlt néhány évben, amint itt a nyugati stílusú gyorsételek népszerűvé váltak, az állati eredetű zsírok fogyasztása 800 százalékkal megemelkedett. A japán kisfiúknak most még magasabb is a vér koleszterinszintje, mint az ugyanolyan korú amerikai kisfiúknak! Érthető hát, hogy az étrendben szereplő zsírral és koleszterinnel életet veszélyeztető állapotok járnak együtt — különösen a szívbetegség.

A koleszterin szerepe

A koleszterin egy fehér színű, viasszerű alkotórész, amely alapvető az élethez. Az összes emberi és állati sejtben megtalálható. Májunk termeli a koleszterint, és változó mennyiségben az általunk megevett ételekben is megtalálható. A vér olyan molekulákban szállítja a koleszterint a sejtekhez, amelyeket lipoproteineknek nevezünk — ezeket koleszterin, zsírok és fehérjék alkotják. A vérben lévő koleszterin legnagyobb részét kétfajta lipoprotein szállítja — a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL) és a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL).

Az LDL-ekben bőségesen van koleszterin. Amint ezek a véráramban keringenek, a sejtfalakon lévő LDL-receptorokon keresztül bejutnak a sejtekbe, ahol lebomlanak, hogy a sejt felhasználja őket. A test legtöbb sejtjének vannak ilyen receptorai, és ezek felvesznek némi LDL-t. A máj azonban úgy van megformálva, hogy az LDL-receptorok által az LDL 70 százalékának a véráramból való eltávolítása itt megy végbe.

Másrészt a HDL-ek koleszterinre szomjas molekulák. Amikor keresztülhaladnak a véráramon, elnyelik a felesleges koleszterint, és a májba szállítják. A máj lebontja a koleszterint, és eltávolítja a testből. A test így csodálatosan meg van formálva arra, hogy hasznosítsa a számára szükséges koleszterint, a maradékot pedig kidobja.

Probléma akkor jelentkezik, ha rendkívül sok LDL van a vérben. Ez annak lehetőségét növeli, hogy az artériafalakon plakkok keletkezzenek. Amikor ez megtörténik, az artériák beszűkülnek, és az ezeken áthaladó, oxigént szállító vér mennyisége csökken. Ezt az állapotot érelmeszesedésnek nevezzük. A folyamat lassú és észrevétlen, évtizedek telnek el, míg nyilvánvalóvá válnak az észlelhető tünetek. Az egyik tünet az angina pectoris, vagy mellkasi fájdalom, olyan, mint amit Joe is tapasztalt.

Amikor a koszorúér artériája gyakran egy vérrög által teljesen elzáródik, a szívnek az a része, amely ebből az artériából kapja a vért, elhal. A következmény egy hirtelen, gyakran halálos kimenetelű szívinfarktus — ismertebb nevén szívroham. Még ha csupán részben záródik is el a koszorúér artériája, már az is a szív szövetének elhalásához vezethet, melyet talán nem mutat kifejezett fizikai rosszullét. A test más részein bekövetkező artériaelzáródás agyérkatasztrófát, a láb üszkösödését, sőt még a vese működésének leállását is okozhatja.

Nem meglepő hát, hogy az LDL-t „rossz” koleszterinnek, a HDL-t pedig „jó” koleszterinnek nevezik. Ha a vizsgálatok magas LDL-szintet vagy alacsony HDL-szintet mutatnaka, a szívbetegség kockázata magas. Egy egyszerű vérvizsgálat gyakran jóval azelőtt mutatja ki a fenyegető veszélyt, hogy az egyén észrevehető tüneteket tapasztalna — olyat, mint az angina. Fontos tehát, hogy mindig ellenőriztesd a véred koleszterinszintjét. Nézzük most meg, milyen hatással lehet erre a szintre az étrended.

A vér koleszterinszintje és az étrend

A koleszterin az állati eredetű ételek természetes része. A hús, a tojás, a hal, a baromfi és a tejtermékek egyaránt tartalmaznak koleszterint. Ezzel szemben a növényi eredetű táplálékok koleszterinmentesek.

A test a számára szükséges összes koleszterint előállítja, így a táplálékkal elfogyasztott koleszterin már felesleges. Az étrendünkben szereplő koleszterin legnagyobb része a májba jut. Rendszerint, ha ez a koleszterin bejut a májba, a máj feldolgozza és csökkenti a saját koleszterin-előállítását. Ez a vérben lévő koleszterin teljes mennyiségét szabályozza.

Mi történik azonban, ha az étrendben olyan sok a koleszterin, hogy nem tudja gyorsan feldolgozni a máj? Megnövekszik annak valószínűsége, hogy a koleszterin egyenesen az artériafal sejtjeibe jut. Amikor ez megtörténik, érelmeszesedés következik be. A helyzet különösen akkor veszélyes, ha a test az étrenddel elfogyasztott koleszterinmennyiségre való tekintet nélkül továbbra is ugyanannyi koleszterint állít elő. Az Egyesült Államokban minden ötödik ember ebben a betegségben szenved.

Bölcs dolog hát, ha csökkented az étrendből származó koleszterinfelvételt. Étrendünk másik összetevői, a telített zsírok, viszont még nagyobb hatással vannak a vér koleszterinszintjére.

Zsírok és a koleszterin

A zsíroknak két kategóriája van: telített és telítetlen. A telítetlen zsírok egyszeresen vagy többszörösen lehetnek telítetlenek. A telítetlen zsírok hasznosabbak a számodra, mint ezek telített megfelelői, mivel a telített zsírok fogyasztása növeli a vér koleszterinszintjét. A telített zsírok ezt kétféleképpen teszik meg: segítenek több koleszterint létrehozni a májban, és elnyomják a máj sejtjein lévő LDL-receptorokat, s így lassítják az LDL-nek a vérből való eltávolítását.

A telített zsírok elsősorban állati eredetű táplálékokban találhatók — ilyen például a vaj, tojássárgája, zsír, tej, fagylalt, hús és baromfi. A csokoládéban, a kókuszban és ennek olajában, a növényi zsiradékban és a pálmaolajban is túlsúlyban vannak. A telített zsírok szobahőmérsékleten szilárdak.

Másfelől a telítetlen zsírok szobahőmérsékleten cseppfolyósak. Az egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírokat tartalmazó élelmiszerek segíthetnek csökkenteni a véred koleszterinszintjét, ha ezekkel pótolod a telített zsírokat tartalmazó ételeket.b Míg a kukorica- és napraforgóolajban gyakran előforduló, többszörösen telítetlen zsírok mind a „jó”, mind pedig a „rossz” koleszterin mennyiségét csökkentik, addig az olívaolajban bőségesen megtalálható, egyszeresen telítetlen zsírok csak a „rossz” koleszterin mennyiségét csökkentik, és nincsenek hatással a „jó” koleszterinre.

A zsírokra természetesen szükségünk van az étrendünkben. Nélkülük például nem szívódna fel az A-, D-, E- és K-vitamin. A testnek azonban nagyon kevés zsírra van szüksége. Ezt könnyen ki lehet elégíteni, ha zöldségeket, babféléket, gabonaféléket és gyümölcsöket eszünk. Így ha a minimálisra csökkentjük a telített zsírok felvételét, az még nem fogja megfosztani a testet a szükséges tápanyagoktól.

Amiért csökkentsd a zsírokat és a koleszterinszintet

A zsírokban és koleszterinben gazdag étrend vajon mindig növelni fogja a vér koleszterinszintjét? Nem feltétlenül. Az első cikkben említett Thomas elhatározta, hogy az Ébredjetek! interjúja után aláveti magát egy vérvizsgálatnak. Az eredmények feltárták, hogy koleszterinszintje a kívánt határokon belül van. Mája nyilvánvalóan képes volt beszabályozni a koleszterinszintet.

Ez azonban nem jelenti, hogy Thomas mentes a kockázattól. Nemrégen készült tanulmányok kimutatják, hogy az étrendben szereplő koleszterin hatással lehet a szívkoszorúér-betegség kockázatára, s ez független a vér koleszterinszintjére való hatásától. Dr. Jeremiah Stamler, a Northwestern Egyetem egyik munkatársa azt mondja, hogy „a koleszterinben gazdag ételek még az olyan embereknél is elősegítik a szívbetegséget, akiknek alacsony a vér koleszterinszintje. Éppen ezért tekintet nélkül a vér koleszterinszintjére, mindenkinek törődnie kell azzal, hogy kevesebb koleszterint fogyasszon.”

Majd ott van a zsírt tartalmazó étrend kérdése is. Ha túl sok zsír van a vérben — akár az ételben lévő telített, akár a telítetlen zsírból származzon —, ez a vörösvérsejtek felhalmozódását okozza. Az ilyen sűrű vér nem halad keresztül a szűk kapillárisokon, s ez azt okozza, hogy a szövetek nem kapják meg a szükséges tápanyagokat. Amint a felhalmozódott sejtek az artériákban haladnak, az artériafalak oxigénellátását is megzavarják, a felületükön kárt okoznak, és könnyen plakkok kezdhetnek kialakulni. A túlságosan sok zsír fogyasztásának azonban van egy másik veszélye is.

A rák és az étrend

„Minden zsír — telített és telítetlen — szerepet játszik bizonyosfajta ráksejtek növekedésében” — mondja dr. John A. McDougall. A vastagbél-, végbél- és a mellrák nemzetközi elterjedtségét kimutató egyik tanulmány felfedte, hogy a nyugati nemzetek között, ahol az étrendben sok a zsír, és a fejlődő országok között ijesztő különbségek vannak. Az Egyesült Államokban például a férfiak és nők körében egyaránt a vastagbél- és végbélrák a második leggyakoribb rákfajta, míg a nőknél a mellrák a leggyakoribb.

Az Amerikai Rákkutató Társaság szerint emberek csoportjainál, akik olyan országba települnek át, ahol magas a rákbetegség előfordulása, végül kifejlődik az adott országra jellemző rákos megbetegedések aránya, s ez attól függ, mennyi időbe telik nekik átállni az új életmódra és étrendre. „A Hawaiiba emigráló japánoknál kifejlődik a nyugati rákminta: a vastagbél- és a mellrák elterjedtsége magas, a gyomorrák elterjedtsége pedig alacsony — ez fordítottja a japán mintának” — jegyzi meg a rákkutató társaság szakácskönyve. A rák nyilvánvalóan összefüggésben van az étrenddel.

Ha az étrended miatt sok teljes zsírt, telített zsírt, koleszterint és kalóriát fogyasztasz, akkor némi változtatásra van szükséged. A jó étrend jó egészséghez vezethet, és még a rossz étrend sok rossz hatását is megváltoztathatja. Tekintettel az olyan eshetőségekre, mint például a fájdalmas bypassműtét, mely gyakran 40 000 vagy még ennél is több dollárba kerül, a jó étrend biztosan kívánatos.

Ha okosan választod meg, mit eszel, lefogyhatsz, javíthatod a közérzetedet, és segítesz magadon, hogy elkerülj vagy kiküszöbölj néhány betegséget. Erre vonatkozó tippekről fog szólni a következő cikk.

[Lábjegyzetek]

[Ábra a 8. oldalon]

A koszorúér artériáinak keresztmetszete: 1. teljesen nyitott, 2. részben elzáródott, 3. szinte teljesen elzáródott