Miért jó, hogy egy szántóföldi csoporthoz tartozhatsz?

1–2. Milyen érzéseik vannak sokaknak a szántóföldi csoportjukkal kapcsolatban?

EMLÉKSZEL arra, amikor hírnök lettél? Biztos nagyon boldog voltál, hogy most már te is része lehetsz annak a hatalmas csoportnak, amely Jehova nevét dicséri (Zsolt 148:1, 2, 12, 13). De ekkor valószínűleg egy kisebb csoportnak is a tagja lettél, mégpedig egy szántóföldi csoportnak. Bár ezek a csoportok általában kevés hírnökből állnak, mégis jelentős szerepük van abban, hogy teljesíteni tudjuk, amivel Jézus megbízott minket, vagyis hogy hirdetni tudjuk a királyságról szóló jó hírt „az egész lakott földön” (Máté 24:14).

² Neked milyen érzéseid vannak a szántóföldi csoportoddal kapcsolatban? Egy testvérnő, Wendya ezt mondja: „Annyi mindent köszönhetek a szántóföldi csoportomnak! A többiek sokat segítettek, hogy ügyesebben tudjak prédikálni és tanítani, hogy legyenek céljaim Jehova szolgálatában, és hogy el is tudjam érni ezeket. Emellett a csoportomban életre szóló barátságokat kötöttem.” Egy testvér, Rich így mesél az érzéseiről: „Nagyon szép, amikor egy hírnök segíteni tud valakinek eljutni a keresztelkedésig. Mi pedig, akik csoportfelvigyázók vagyunk, utána éveken át támogathatjuk az újakat a fejlődésben, és abban, hogy közelebb kerüljenek Jehovához. Ezért nagyon megtisztelőnek érzem, hogy csoportfelvigyázó lehetek.” Dinah pedig ezt mondja: „Nagyon örülök, hogy én is egy szántóföldi csoporthoz tartozhatok. A csoportunk olyan, mint egy kis család.”

3. Miről lesz szó ebben a cikkben?

³ Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy milyen feladatai vannak a szántóföldi csoport felvigyázójának és a segítőjének, valamint hogy hogyan tudnak törődni a csoportjukhoz tartozó hírnökökkel. Majd arról lesz szó, hogy mit tehetünk mindannyian, hogy a szántóföldi csoportunk jól működjön. Végül pedig megnézzük, hogy hogyan válik a javunkra, hogy egy szántóföldi csoporthoz tartozhatunk.

A CSOPORTFELVIGYÁZÓ ÉS A SEGÍTŐJE

4. a) Mi a szántóföldi csoport felvigyázójának elsődleges feladata? b) Mely javaslatok segíthetnek a csoportfelvigyázóknak törődni a csoportjukkal? (Lásd a „Javaslatok a csoportfelvigyázóknak” című részt.)

⁴ A szántóföldi csoport felvigyázója egy vénb, akit a vének testülete nevez ki, hogy segítsen a csoportjában lévő hírnököknek fejlődni. Hogyan valósítja ezt meg? Először is, mindenkivel őszintén törődik a csoportjában (Péld 27:23). Mindegyiküket jól ismeri, odafigyel rájuk, és igyekszik rendszeresen beszélni velük. Így segíteni tud nekik, hogy erős maradjon a hitük, és támogatni tudja őket érzelmileg vagy bármiben, amire szükségük van (Péld 12:25; Ézs 32:2; Jak 2:15–17). Másodszor, segít mindenkinek a csoportjában, hogy a tőle telhető legteljesebb mértékben részt tudjon venni a szolgálatban. Minden héten lelkesen kiveszi a részét a prédikálásból, különösen a hétvégéken. Igyekszik a csoport mindegyik tagjával rendszeresen elmenni a szolgálatba, hogy bátorítsa és képezze őket. Ha előfordul, hogy mégsem tud elmenni szolgálatba, akkor megkéri a segítőjét vagy egy másik rátermett hírnököt, hogy szervezze meg a csoport szolgálatát. Harmadszor, segít a megkeresztelt testvéreknek, hogy több feladatot tudjanak ellátni a gyülekezetben (1Tim 3:1). Őszinte dicsérettel, Biblián alapuló tanácsokkal és rendszeres képzéssel támogatja őket abban, hogy idővel kisegítőszolgák vagy vének lehessenek. Mivel csoportfelvigyázónak lenni komoly feladat, a vének testülete alaposan átgondolja, hogy kiket választ ki erre.

5. Milyen nehézségeik lehetnek a csoportfelvigyázóknak?

⁵ Mi nehezítheti meg egy csoportfelvigyázónak, hogy törődni tudjon a testvérekkel a csoportjában? Például az, ha egyszerre több feladatot is ellát a gyülekezetben. Így van ezzel Jörg is, aki Németországban él. Ezt mondja: „Nekem feladja a leckét, hogy az egyéb feladataim mellett csoportfelvigyázóként is helytálljak. Bár szeretnék rendszeresen beszélni mindenkivel a csoportból, ezt nem olyan könnyű megvalósítani.” Abel, egy 70 éves felvigyázó, aki Ugandában él, ezt mondja: „Nálunk kevés vén és kisegítőszolga van a gyülekezetben, ezért a szántóföldi csoportok elég nagyok. Ez viszont azzal jár, hogy nem tudok annyit foglalkozni mindenkivel, mint amennyit szeretnék.” Egy suriname-i vén, Obed ezt mondja: „Nagyon szeretek képezni másokat. De a képzéshez sok időre és energiára van szükség, és az eredmények nem mindig azonnal kézzelfoghatóak. Emiatt hajlamos vagyok a képzést hanyagolni el először.” Mi segíthet a véneknek megküzdeni ezekkel az akadályokkal?

6. Miért jó, ha a szántóföldi csoportok kis létszámúak?

⁶ Jó, ha a szántóföldi csoportok viszonylag kis létszámúak. Ennek az az előnye, hogy így a csoportfelvigyázó mindenkit jól meg tud ismerni, és mindenkinek személyre szabott segítséget tud nyújtani. De mi a helyzet, ha egy gyülekezetben kevés vén van? Ekkor sem az lenne a jó megoldás, ha nagyobb csoportokat szerveznének, mert így a csoportfelvigyázók nem tudnának eleget tenni mindannak, ami a feladatukhoz tartozik. Ehelyett jobb, ha a vének testülete megkér rátermett kisegítőszolgákat, hogy ideiglenesen lássák el ezt a feladatkört. Ha a csoportok kis létszámúak, a felvigyázójuk könnyebben oda tud figyelni arra, ami a legfontosabb, vagyis a testvérekre.

7. Ha kevés vén van egy gyülekezetben, mit tehetnek a csoportfelvigyázók, hogy a csoportjukban mindenkire kellő figyelem jusson? (1Péter 5:2) (Lásd a képet is.)

⁷ Ha egy olyan gyülekezetben szolgálsz csoportfelvigyázóként, ahol kevés vén van, különösen fontos, hogy képezd a segítődet, hogy ő is ügyesen tudjon törődni Isten nyájával. (Olvassátok fel: 1Péter 5:2.) Ezért rábízhatnál különböző feladatokat. Például időről időre megkérhetnéd, hogy vezesse le a csoport szántóföldi összejövetelét, és szervezze meg a szolgálatot. Az is jó, ha imával kísérve megbeszélitek, hogy a csoportban kinek hogy megy a szolgálat, és hogy lehetne segíteni nekik. Rendszeresen vidd el pásztori látogatásokra, és kedvesen lásd el tanácsokkal előtte, és utána is. Ha így képzed, idővel valószínűleg ő is alkalmas lesz rá, hogy csoportfelvigyázó legyen (2Tim 2:2). A segítőd mellett másokat is bevonhatsz a testvérek képzésébe. Megkérheted például az úttörőket és más tapasztalt hírnököket, hogy karolják fel azokat, akiknek még nincs annyi tapasztalatuk a szolgálatban. Segíthetnek nekik, hogy ügyesebben tudjanak beszélgetéseket kezdeni, újralátogatásokat végezni, és bibliatanulmányozásokat vezetni. Most nézzük meg, mit tehetünk mindannyian azért, hogy jól működjön a szántóföldi csoportunk.

HOGYAN JÁRULHATSZ HOZZÁ, HOGY JÓL MŰKÖDJÖN A CSOPORT?

8. Hogyan támogathatjuk mindannyian a szántóföldi csoportunkat? (Róma 1:12)

⁸ Legyél ott a szántóföldi összejöveteleken! A közös szolgálat jó lehetőséget ad arra, hogy „kölcsönösen bátorítsuk” egymást. (Olvassátok fel: Róma 1:12.) De más előnyei is vannak a csoportos tanúskodásnak. Például, kevésbé fogunk izgulni, és van, ahol még a biztonságérzetünket is növeli. De lehet, hogy a munkád miatt nehéz ott lenned a szántóföldi összejöveteleken. Ha ez így van, megkérdezhetnéd a főnöködet, hogy lehetne-e változtatni a beosztásodon. Talán nyitottabb lesz a kérésedre, mint gondolnád (Neh 2:4–6). Ha az egészségi állapotod vagy a korod jelent nehézséget, beszélj a csoportfelvigyázóddal. Ő segíteni tud, hogy becsatlakozz videókonferencián, és részt tudj venni telefonos tanúskodásban vagy levélírásban. És mi a helyzet, ha egyébként fiatal és egészséges vagy, mégis nehéz, hogy rendszeresen elmenj szolgálatba? Kitűzhetnéd célul, hogy minden héten elhívsz valakit a csoportodból. Az is lehet, hogy érdemes átgondolnod a fontossági sorrendedet vagy változtatnod az időbeosztásodon (Róma 12:11; Kol 4:5). Egy biztos: minden erőfeszítést megér, hogy rendszeresen részt vegyél a csoportoddal a szolgálatban. Jehova meg tudja adni ehhez „a vágyat is, és az erőt is”, ezért kérd a segítségét (Flp 2:13).

9. Mit tehetünk, hogy családias legyen a szántóföldi csoportunk? (Róma 12:13)

⁹ Legyél vendégszerető! Ha keressük az alkalmat, hogy vendégszeretőek legyünk, azzal hozzájárulunk, hogy a szántóföldi csoportunkban családias legyen a légkör. (Olvassátok fel: Róma 12:13.) Például felajánlhatjuk, hogy nálunk legyen a szántóföldi összejövetel. Néhány gyülekezetben az a szokás, hogy minden héten másik szántóföldi csoport hívja meg egy étkezésre a vendégelőadót. És még ha az előadó nem is tudja elfogadni a meghívást, a csoport tagjai akkor is összejönnek. Egy különleges úttörő, Sarah ezt mondja: „Nagyon izgulok, amikor vendégeket hívok, ezért igyekszem nem túlbonyolítani a dolgot. Így nem azzal foglalkozom, hogy tökéletesen sikerüljön az étel, hanem hogy jobban meg tudjak ismerni másokat.” Ha erőfeszítést teszünk, hogy szeretetteljes legyen a légkör a szántóföldi csoportunkban, akkor Jehovához is, és egymáshoz is közelebb fogunk kerülni (Neh 8:10; Csel 20:35).

10. Mit tegyünk, ha szeretnénk fejlődni a szolgálatban? (Példabeszédek 1:5; 27:17) (Lásd a képet is.)

¹⁰ Kérj segítséget a fejlődéshez! Minél ügyesebbek vagyunk valamiben, annál szívesebben csináljuk. Ez igaz a prédikálásra és a tanításra is. Ezért legyél kezdeményező, és bátran kérj segítséget, ha a szolgálat valamelyik területén fejlődni szeretnél. (Olvassátok fel: Példabeszédek 1:5; 27:17.) Ha beszélsz a csoportfelvigyázónak a célodról, biztosan számíthatsz a támogatására. De egy úttörőhöz vagy egy másik tapasztalt hírnökhöz is fordulhatsz segítségért. Egy visszahúzódó testvérnő, Heather ezt mondja: „Nekem nehezen ment, hogy újralátogatásokat végezzek, ezért segítséget kértem egy úttörő testvérnőtől. Nagyon készséges volt, és úgy alakította az időtervét, hogy rendszeresen tudjunk együtt menni a szolgálatba. Így együtt még egy tanulmányozást is sikerült elkezdeni az egyik érdeklődővel. Nagyon örülök, hogy segítséget kértem, mert most már újra élvezem a szolgálatot.” Láthattuk, milyen sokféle módon járulhatunk hozzá, hogy jól működjön a szántóföldi csoportunk.

MIBEN SEGÍTHET A CSOPORTUNK?

11–12. Milyen segítséget kaphatunk a szántóföldi csoportunktól? Mondj el egy megtörtént esetet!

¹¹ Támogatás a keresztény életúton. Mindannyiunknak a javára válik, hogy egy szántóföldi csoporthoz tartozunk. Például, a csoportfelvigyázó gyengéden törődik az özvegyekkel, az árvákkal és az idősekkel, vagyis azokkal, akikre Jehova különösen odafigyel. Meglátogatja és bátorítja őket, amikor szükségük van rá (1Tessz 2:8; Jak 1:27). Ahhoz is segítséget kapunk, hogy fejlődni tudjunk a prédikáló- és tanítványképző munkában. A példamutató testvérek megkapják a szükséges képzést ahhoz, hogy több feladatot tudjanak vállalni a gyülekezetben (1Tim 3:10).

¹² Figyeljük meg, hogyan kapott támogatást a szántóföldi csoportjától Wendy, akit korábban már említettünk. Ezt meséli: „Mivel apukám ellenséges volt, anyukám általában nem tudott részt venni a szolgálatban hétvégén a szántóföldi csoporttal. Én viszont elmehettem. Egy idősebb úttörő testvérnő a szárnyai alá vett, és segített abban, hogy fejlődni tudjak a szolgálatban, és hogy érettebb keresztény legyek. A csoportfelvigyázóm is sok jó tanácsot adott nekem a Bibliából, és némelyiknek a mai napig jó hasznát veszem.”

13. Milyen érzelmi támogatást kaphatunk a szántóföldi csoportunkban? (Lásd a képet is.)

¹³ Érzelmi támogatás. Miközben vállvetve végezzük a szolgálatot azokkal, akik a csoportunkhoz tartoznak, szoros barátságok szövődnek köztünk (Flp 1:27). A csoport kis mérete azoknak is megkönnyíti, hogy barátokat szerezzenek, akik egyébként visszahúzódóak, vagy kényelmetlenül érzik magukat egy nagy társaságban (2Kor 6:13). Ezek a barátságok sokat jelentenek, amikor betegek vagyunk, gyászolunk, vagy valami más miatt vagyunk lehangoltak (1Tessz 5:14). És az is biztos, hogy a jövőben még nagyobb szükségünk lesz az ilyen szoros kapcsolatokra (Máté 24:21). Bár a problémáink talán nem szűnnek meg, könnyebb lesz elviselni őket, ha tudjuk, hogy vannak barátaink, akikre számíthatunk, és akik szeretnek minket (Péld 17:17).

14. Milyen segítséget kaphatunk a szántóföldi csoportunktól egy katasztrófa vagy vészhelyzet esetén?

¹⁴ Gyakorlati segítség. A szántóföldi csoportunkra járványok, természeti katasztrófák, orvosi vészhelyzet, üldözés és gazdasági válság idején is számíthatunk. A szolgálati bizottság a csoportfelvigyázókkal minden gyülekezetben készít egy tervet, hogyan lehet segíteni azoknak, akiknek valamilyen különleges szükségletük van. Ha pedig katasztrófa történik, a csoportfelvigyázók felveszik a kapcsolatot minden családdal a csoportjukban, hogy megtudják, van-e szükségük például orvosi segítségre, élelemre, vízre, szállásra vagy ruhára. Ezután pedig gondoskodnak róla, hogy megkapják, amire szükségük van. Igen, egy ilyen ijesztő helyzetben rengeteget jelent, hogy egy szántóföldi csoporthoz tartozhatunk!

15. Mi egyesít mindenkit, aki Jehovát imádja?

¹⁵ Ahogy a cikk elején szó volt róla, Jehova szervezete óriási. Az égi része több száz millió vagy akár több milliárd angyalból is állhat. A földi része pedig már túllépte a 9 millió főt, és mindennap egyre többen leszünk (Zak 8:23; Jel 5:11). Jehova szolgái mind az égben, mind a földön egységesen azon fáradoznak, hogy minél több ember halljon a királyságról szóló jó hírről (Jel 14:6, 7). A szántóföldi csoportunk segít, hogy teljes szívünkből tudjuk dicsérni Jehovát (Zsolt 111:1). Ezért tegyünk meg mindent, hogy javunkra fordítsuk Jehovának ezt az ajándékát!