Hogyan óvhatjuk meg a barátságainkat?

1. Hol találhatunk igaz barátokat?

„GONDOK közt élsz ma a vég idején, Jehova tudja jól. Jó társaságra szükség van, a jó barát kincs bizony.” Ezekkel a sorokkal kezdődik „Az igaz barát” című dalunk. Biztos te is nagyon örülsz annak, hogy Jehova családjához tartozhatsz, ahol valódi szeretet van, és ahol igaz barátokra találhatsz (Zsolt 119:63).

2. Milyen kapcsolatban szeretnénk lenni a hittársainkkal?

² Azt szeretnénk, ha a hittársainkkal tartalmas és mély kapcsolatok alakulnának ki, nem csupán felszínes ismeretségek. Mindannyian szeretjük Jehovát és Jézust, és ez egyesít bennünket (Ján 13:35). De ahhoz, hogy igazán közel kerüljünk egymáshoz, erőfeszítésre van szükség. És mivel egyikünk sem tökéletes, adódhatnak nehézségek, amelyek veszélybe sodorhatják a barátságainkat.

3. Mi teheti próbára a barátságainkat?

³ Tény, hogy egyesekkel könnyebben kijövünk, másokkal viszont nehezebben találjuk meg a hangot. Könnyű jóban lenni például azokkal, akikkel hasonló az érdeklődési körünk vagy az egyéniségünk. De ha nézeteltérésünk adódik valakivel, eltávolodhatunk tőle. Vagy ha egy hittársunkkal nagyon különbözünk egymástól, talán nem szívesen vagyunk a társaságában. Az is próbára teheti a kapcsolatunkat valakivel, ha súlyosan megbetegszik, vagy érzelmi mélypontra kerül. Nézzük meg, hogyan segíthet Jézus példája megbirkózni az ilyen nehézségekkel. De előtte arról lesz szó, hogy milyen tulajdonságokra van szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk óvni a barátságainkat.

MILYEN TULAJDONSÁGOK SEGÍTENEK?

4. Hogyan fűzhetjük szorosabbra a barátságainkat?

⁴ Ahhoz, hogy szorosabb legyen a kapcsolatunk a testvéreinkkel, a jót kell keresnünk bennük. De csak úgy tudjuk észrevenni a jó tulajdonságaikat, ha időt töltünk velük. Pál apostol is felismerte, hogy milyen sokat jelent az együtt töltött idő. Ez jól látszik abból, amit a tesszalonikaiaknak írt: „nagyon vágytunk arra, hogy találkozzunk veletek, így hát minden tőlünk telhetőt megtettünk ennek érdekében” (1Tessz 2:17). Sokan tapasztalják, hogy leginkább a személyes beszélgetés erősíti a barátságokat. Jó lehetőség nyílik erre, ha részt veszünk a testvéreinkkel a szolgálatban, az összejöveteleken és a kongresszusokon. De pusztán az, hogy időt töltünk egymással, még nem garantálja, hogy nem lesznek nézeteltéréseink, vagy hogy maguktól megoldódnak azok.

5. Mi segít megóvni a barátságainkat? Szemléltesd! (Kolosszé 3:12)

⁵ Ha igyekszünk fejlődni a keresztényi tulajdonságokban, azzal sokat tehetünk a barátságaink megóvásáért. (Olvassátok fel: Kolosszé 3:12.) Az alázat, a türelem, a kedvesség és a könyörület segít, hogy akkor is jó barátai legyünk a hittársainknak, amikor ez nehéz. Ezek a tulajdonságok olyanok, mint a motorolaj az autóban: segítenek csökkenteni a súrlódásokat. Most nézzünk meg három helyzetet, amely próbára teheti a testvéreinkkel ápolt kapcsolatunkat. Közben azt is látni fogjuk, hogy hogyan segít leküzdeni ezeket, ha Jézushoz hasonlóan alázatosak, türelmesek, kedvesek és könyörületesek vagyunk.

HA NÉZETELTÉRÉS ADÓDIK

6. Hova vezethetnek a nézeteltérések egy barátságban?

⁶ Hogyan okozhat ez nehézséget? Ha két személy között nézeteltérés alakul ki, általában mindketten meg vannak győződve a saját igazukról. Nézzünk egy helyzetet. Tegyük fel, hogy két testvér nem ért egyet abban, hogy hogyan kellene megszervezni a szántóföldi csoport szolgálatát. Mindketten úgy gondolják, hogy az ő ötletük jobb, mint a másiké. Mi történik, ha engedik, hogy elfajuljon ez a nézeteltérés? Ha túl fontos nekik a saját igazuk, az megakadályozhatja őket abban, hogy rendezzék a dolgot, és így egyre inkább neheztelni fognak egymásra. Ez oda vezethet, hogy idővel eltávolodnak egymástól, és már nem tekintenek barátként egymásra. Pedig mindez egy apró különbségből indult.

7. Hogyan tanította meg Jézus, hogy az alázatnak kulcsfontosságú szerepe van a nézeteltérések rendezésében?

⁷ Mit tanulhatunk Jézustól az alázatról? Jézus megtanította a követőinek, hogy az alázat kulcsfontosságú ahhoz, hogy rendezni tudják a nézeteltéréseiket. A tanítványai többször is azon vitatkoztak, hogy melyikük a legnagyobb. Jézus segíteni akart nekik változtatni ezen a szemléletmódon, amely mélyen beléjük ivódott. Ezért elmagyarázta nekik, hogy többre kell tartaniuk másokat maguknál (Máté 20:25–28). Ezzel lényegében megtanította, mit jelent az alázat. Még a halála előtti éjszakán is kész volt példát mutatni nekik az alázatban. Megmosta a lábukat, pedig ez a szolgák feladata volt (Ján 13:3–5, 12–16). Ezzel valami fontosat tanított arról, hogy hogyan tudják megóvni a barátságaikat: ha másokat többre tartanak maguknál, könnyebb lesz engedniük nézeteltérés esetén.

8. Hogyan segíthet az alázat megóvni a barátságainkat? (Kolosszé 3:13) (Lásd a képeket is.)

⁸ Hogyan óvhatjuk meg a barátságainkat? Az alázat arra indít, hogy ne csináljunk nagy ügyet a kisebb nézeteltérésekből, és készségesen bocsássunk meg egymásnak. (Olvassátok fel: Kolosszé 3:13.) Ha alázatosak vagyunk, akkor visszafogjuk magunkat egy feszült helyzetben (Zsolt 4:4). Ha pedig a másik megbánt minket a szavaival, gondoljunk arra, hogy időnként mindenki mond olyat, amit később megbán (Préd 7:21, 22). A következő kérdést is átgondolhatnád: „Melyik a fontosabb? Az, hogy igazam legyen, vagy a barátságunk?” Egyszerűen fogadd el, hogy a másik máshogy látja a helyzetet, és engedj a kedvéért. Magaddal is jót teszel, ha továbblépsz a dolgon, vagyis nem rágódsz a történteken, és nem hozod fel újra meg újra a dolgot.

9. Mire indít minket az alázat egy komolyabb nézeteltérés esetén? (Példabeszédek 17:9)

⁹ Hogyan segít az alázat, ha egy konfliktust nem sikerül gyorsan rendezni? Ne azon legyél, hogy mindenáron bebizonyítsd az igazadat (olvassátok fel: Példabeszédek 17:9; 1Kor 6:7). Inkább az legyen a célod, hogy megóvd a barátságotokat. Sok barátságot megmentett már, hogy valamelyik fél kezdeményezte a kibékülést (Zsolt 34:14). Például kedvesen ezt mondhatnád: „Már egy ideje barátok vagyunk. Olyan jó lenne, ha meg tudnánk beszélni a dolgot!” Légy kész elismerni, hogy te is hibás vagy, és hogy fájdalmat okoztál a másiknak, majd kérj bocsánatot. Ha pedig a másik kér tőled bocsánatot, fogadd azt alázatosan (Luk 17:3, 4). Ne feledd, nem az a célod, hogy kiderüljön, kinek volt igaza, hanem az, hogy rendezzétek a nézeteltérést, és barátok maradjatok (Péld 18:24).

HA KÜLÖNBÖZIK AZ EGYÉNISÉGÜNK

10. Mi okozhat nehézséget a testvéreinkkel ápolt kapcsolatainkban?

¹⁰ Hogyan okozhat ez nehézséget? Lehet, hogy nehéz közel érezni magunkat azokhoz a testvéreinkhez, akiknek más az egyéniségük, mint nekünk. Például lehet, hogy valakinek olyan szokásai vagy tulajdonságai vannak, amelyek bosszantanak minket. Az is lehet, hogy valakinek hiányoznak bizonyos szociális készségei, amiatt hogy rosszul bántak vele a múltban, vagy a kulturális háttere miatt. De lehet, hogy csak arról van szó, hogy az egyikünk nagyon nyitott, a másikunk pedig nagyon zárkózott.

11. Miért tudott Jézus jó barátságban lenni olyanokkal, akiknek más volt az egyénisége, mint neki?

¹¹ Mit tanulhatunk Jézustól a türelemről? Jézus olyanokkal is közeli barátságot ápolt, akiknek más volt az egyéniségük, mint neki. Például, Jakab és János apostol előkelő pozícióra vágytak a királyságban, mivel ki akartak tűnni mások közül (Márk 10:35–37). Ezzel szemben Jézus kész volt hátrahagyni a dicsőséges helyét és a különleges feladatát az égben, ami nagy alázatra vall (Flp 2:5–8). Mennyire különbözött a gondolkodásuk! Jézus mégis türelmesen bánt Jakabbal és Jánossal, csakúgy, mint másokkal.

12. Mi segített Jézusnak, hogy türelmes legyen a barátaival?

¹² Jézusnak nem voltak észszerűtlen elvárásai a barátaival szemben. Tudta, hogy nemcsak Jakab és János tulajdonított túl nagy jelentőséget a pozíciónak, hanem sok más tanítványa is (Márk 9:34). Mivel ugyanabban a kultúrában nőtt fel, tisztában volt vele, hogy mennyire hatással volt az öntelt vallási vezetők gondolkodása az emberekre. Ezért türelmes és megértő volt a tanítványaival, és időt adott nekik arra, hogy leküzdjék a büszkeségüket, amely sok év alatt alakult ki bennük (Márk 10:42–45).

13. Hogyan segít a türelem megóvni a barátságainkat? (Efézus 4:2)

¹³ Hogyan óvhatjuk meg a barátságainkat? Igyekezzünk türelmesek lenni, és elfogadni másokat azokkal a jellemvonásaikkal együtt, amelyek idegesítenek minket (Péld 14:29). Elvégre mi is nagyra értékeljük, hogy mások elviselnek bennünket. (Olvassátok fel: Efézus 4:2.) Mindannyian külön egyéniségek vagyunk, és a tulajdonságaink nagy része nem hiányosság, hanem ezek tesznek minket azzá, akik vagyunk. Az is fontos, hogy észszerűek legyünk, mert így mások önmagukat tudják adni a társaságunkban. Például, ha olyan valakivel beszélünk, aki zárkózott, gondoljunk bele, hogy milyen sok erőfeszítés neki az, hogy beszélgessen másokkal. Ha viszont olyannal töltünk időt, aki nagyon beszédes, akkor legyünk türelmesek vele. Nem lenne észszerű arra számítanunk, hogy mindenkivel ugyanolyan szoros kapcsolatban leszünk. De az igenis lehetséges, hogy jól kijöjjünk még azokkal a testvéreinkkel is, akiknek nagyon más az egyénisége.

14. Miben segít még a türelem?

¹⁴ A türelem segít, hogy mások jó tulajdonságaira összpontosítsunk. Így kevésbé valószínű, hogy a köztünk lévő különbségek falat emelnek közénk. Gondoljunk újra Jakabra és Jánosra. Bár ők önző módon kiemelkedő pozíciót szerettek volna maguknak, a kérésükből az is látszott, hogy a királyság valóságos nekik. Jézus felismerte ezt, és értékelte, hogy van hitük. Ha mi is a jót keressük a barátainkban, azzal Jézust, és egyben Jehovát is utánozzuk.

15. Kihez fordulhatunk segítségért, hogy ki tudjunk jönni a más egyéniségű testvéreinkkel?

¹⁵ Leginkább az segít, hogy ki tudjunk jönni a más egyéniségű testvéreinkkel, ha imádkozunk Jehovához. Gondoljuk át előre, hogy milyen helyzetekben lehet nehéz megőrizni a türelmünket, és imádkozzunk, hogy majd nyugodtak tudjunk maradni. Ne feledjük, hogy mivel Jehova teremtett minket, tisztában van vele, hogy mivel jár az, hogy ilyen sokfélék vagyunk. Ezért amikor imádkozunk hozzá, bízzunk abban, hogy ő tudja, mire van szükségünk. És ha úgy érezzük, hogy fogytán van a türelmünk, kérjük, hogy adjon a szent szelleméből, hogy legyen erőnk uralkodni magunkon (Luk 11:13; Gal 5:22, 23).

HA A TESTVÉRÜNK SÚLYOS GONDDAL KÜZD

16. Ha egy testvérünk küzd valamivel, az milyen hatással lehet a vele ápolt kapcsolatunkra?

¹⁶ Hogyan okozhat ez nehézséget? Ha egy testvérünk súlyos betegséggel küzd, vagy érzelmi mélyponton van, akkor talán úgy viselkedik, amivel nem tudunk mit kezdeni. Például lehet, hogy visszahúzódó, ingerlékeny vagy kiszámíthatatlan lesz. Az is lehet, hogy olyasmit tesz vagy mond, amivel megbánt minket (Jób 6:2, 3). Ha nem tudjuk pontosan, hogy min megy keresztül, akkor lehet, hogy többet várunk el tőle, mint amire az adott helyzetben képes.

17. Mit tanulhatsz abból, ahogy Jézus Bartimeussal bánt?

¹⁷ Mit tanulhatunk Jézustól a kedvességről és a könyörületről? Jézus együttérző és segítőkész volt azokkal, akik valamilyen súlyos nehézséggel küzdöttek, még olyanokkal is, akiket korábban nem ismert. Nézzük meg, hogyan bánt egy vak férfival, Bartimeussal. Amikor Bartimeus hallotta, hogy Jézus közeledik, kiáltozni kezdett, hogy magára vonja a figyelmét. A tömegből többen csendre intették, de ő még hangosabban kezdett kiáltozni, mivel nagyon szerette volna, hogy Jézus meggyógyítsa. Könnyen elképzelhető, hogy sokakat bosszantott a viselkedése. De Jézussal más volt a helyzet, ő szánalmat érzett iránta (Máté 20:34; Márk 10:46–52). Ez a kifejezés jól leírja, hogy mennyire sajnálta őt, és hogy mennyire szeretett volna segíteni neki. Ezért kedvesen beszélt vele, megdicsérte a hitéért, és csodát téve meggyógyította.

18. Hogyan bánj azokkal, akik valamilyen nehézséggel küzdenek? (1Tesszalonika 5:14)

¹⁸ Hogyan óvhatjuk meg a barátságainkat? Legyünk mi is kedvesek és könyörületesek. Ezek a tulajdonságok arra indítanak, hogy vigasztalóan beszéljünk azokkal, akik valamilyen súlyos betegségben szenvednek, vagy akiket megvisel valami érzelmileg. (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 5:14.) Egy igaz barát készségesen segít, különösen a nyomorúság idején (Péld 17:17). Nemcsak együttérez a másikkal, hanem mindent megtesz, hogy támogassa, vigasztalja, és segítsen neki, amiben csak tud.

19. Hogyan lehetünk kedvesek és könyörületesek a testvéreinkkel? (Lásd a képeket is.)

¹⁹ Hogyan tudsz kedves és könyörületes lenni egy testvéreddel, aki valamilyen nehézségen megy át? Persze nem tudsz csodát tenni, hogy segíts neki. De az is rengeteget számít, ha együttérző vagy vele, és próbálod megérteni, hogy min megy át (Máté 7:12; 1Pét 3:8). Hallgasd meg figyelmesen, amikor a nehézségeiről beszél. Ha a helyzet alkalmas rá, próbálj valami vigasztalót mondani (Péld 12:25). Vigyázz, nehogy helytelen következtetést vonj le a szavaiból (Péld 18:13). Igyekezz türelmes és elnéző lenni vele (Ef 4:32).

20. Milyen barát szeretnél lenni?

²⁰ Nagyon hálásak vagyunk, hogy igaz barátaink vannak Jehova népében. De fontos észben tartanunk, hogy egyikünk sem tökéletes, és sokunkkal történtek rossz dolgok a múltban. Emiatt bármelyikünkkel előfordulhat, hogy olyasmit tesz vagy mond, amivel megbánt másokat. Ezért nagyra értékeljük, amikor a testvéreink alázatosan, kedvesen, türelmesen és könyörületesen bánnak velünk, és kitartanak mellettünk. Ez arra ösztönöz minket, hogy dolgozzunk ezeken a tulajdonságokon, és mi is ilyen jó barátok legyünk.