Jehova megváltoztatja az időket és az időszakokat Romániában
A VÁLTOZÁS szelei söpörtek végig 1989-ben Kelet-Európában. Olyan kormányzatok, amelyek egykor legyőzhetetlen erődítményekként álltak, hónapok leforgása alatt dominóként dőltek le. A politikai változásokkal társadalmi, gazdasági — és ami Jehova Tanúit leginkább érintette —, vallási változások jártak együtt. Jehova Tanúit országról országra hivatalosan elismerték és vallásos tevékenységük folytatásához visszanyerték szabadságukat.
Úgy tűnt azonban, hogy a dolgok másképpen alakulnak Romániában. A kormány olyan erősen markában tartotta az embereket, hogy úgy látszott, a változás szelei csekély hatást érnek el. Amikor Jehova ottani Tanúi hallották, mi megy végbe a többi kelet-európai országban, ezt kérdezték maguktól: ’Vajon mi örvendhetünk-e Armageddon előtt az imádati szabadságnak?’ Szívük vágyódott arra az időre, amikor összejöhetnek szellemi testvéreikkel és testvérnőikkel keresztény összejöveteleken, nyilvánosan prédikálhatják a Jóhírt és szabadon tanulmányozhatják a bibliai kiadványokat, anélkül hogy szüntelenül el kellene rejteni azokat. Mindez azonban álomnak tűnt csupán.
Azután az álom valóra vált! 1989 decemberében történt. Ceauşescu uralma mindenki meglepetésére egyik napról a másikra megbukott. Az ottani keresztények helyzete váratlanul megenyhült. Jehova Tanúit mint vallásszervezetet 1990. április 9-én hivatalosan elismerték Romániában. Jehova megváltoztatta az időket és az időszakokat az ottani 17 000 tevékeny Tanú számára. (Vö. Dániel 2:21.)
Hosszú történet
Carol Szabo és Josif Kiss 1911-ben visszatértek Romániába az Egyesült Államokból, ahol megismerték a bibliai igazságot és átadták életüket Jehovának az ő akarata cselekvésére. Szerették volna megosztani a Jóhírt honfitársaikkal. Amint Romániába érkeztek, azonnal elkezdtek prédikálni. Amikor kitört az I. világháború, letartóztatták őket azért, amit végeztek. Ennek ellenére az általuk elvetett Királyság-magok kezdtek gyümölcsöt teremni. 1920-ra — amikor a munkát újraszervezték — körülbelül 1800 Királyság-hírnök volt Romániában.
Erre az időre a Balkán-félszigeten fellángolt forradalmi szellem egyre érezhetőbbé vált Romániában is, uralkodóvá váltak a zavargások. Szellemi testvéreink a nehéz idők ellenére folytatták a munkát. A Watch Tower Society 1924-ben irodát nyitott Kolozsvárott a Regina Maria utca 26. szám alatt, hogy felügyeletet gyakoroljon a romániai, magyarországi, bulgáriai, jugoszláviai és albániai munka felett.
A politikai helyzet rendkívül feszültté vált, és a hatóság részéről jövő bajok mellett a szervezeten belül is bajok voltak. Az 1930-as Évkönyv így számol be erről: „A Társulat által odaküldött egyén hűtlensége miatt a testvérek szétszéledtek és a bizalmuk nagymértékben megrendült. A Társulat próbált alkalmat keresni arra, hogy újraélessze a munkát ebben az országban, de a helyi hatóság mindent megtiltott, ezért várnunk kellett, amíg az Úr egy kedvezőbb utat nyit meg.” Ezután 1930-ban Martin Magyarosit — egy román Tanút, aki 1922-ben merítkezett alá — nevezték ki új fiókhivatal szolgának, az iroda pedig később Bukarestbe a Crişana utca 33. szám alá költözött. A Társulatot hosszas küzdelem után végül 1933-ban hivatalos testületként bejegyezték Romániában.
Folytatódnak a nehézségek
Ezután is komoly megpróbáltatások érték a Tanúkat Romániában. Az 1936-os Évkönyv így számol be erről: „Kétségtelenül sehol máshol a világon nem munkálkodnak nagyobb nehézségek között a testvérek, mint Romániában.” Valamennyi viszontagság ellenére az 1937-es szolgálati jelentésben 75 romániai gyülekezetről és 856 hírnökről történt említés. Az Emlékünnepen 2608-an voltak jelen.
A II. világháború kezdete Romániára is hatást gyakorolt. 1940 szeptemberében Ion Antonescu tábornok magához ragadta a hatalmat a kormányban és a hitleri uralomhoz hasonlóan kezdett el uralkodni. Mindennaposak voltak a terrorcselekmények. Testvéreink százait letartóztatták, megverték és megkínozták. Magyarosi testvért 1942 szeptemberében letartóztatták, ennek ellenére a börtönből tudta koordinálni az erdélyi munkát.
Amikor 1944-ben Hitler csapatai végigsöpörtek az országon, az üldözés tovább folytatódott. Az egyik bukaresti beszámoló így írta le a náci uralom alatti körülményeket: „Jehova Tanúit borzasztóan üldözték ebben az országban. Bilincsbe verve a kommunistákkal együtt, a Hitlert támogató papság vádjai alapján rosszabbnak tartva minket, mint a kommunistákat, sokunkat 25 évi vagy életfogytiglani börtönre vagy halálra ítéltek.”
Végül befejeződött a háború, és 1945. június 1-jén a Társulat bukaresti irodája újra elkezdte a tevékenységét. Annak ellenére, hogy nehéz volt papírt beszerezni, az odaadó munkások több mint 860 000 füzetet és Az Őrtorony több mint 85 000 példányát nyomtatták ki román és magyar nyelven. Jehova gazdagon megáldotta kemény munkájukat. 1946-ra körülbelül 1630 új személy merítkezett alá. Ennek az évnek a kiemelkedő eseménye egy országos méretű kongresszus volt, amelyet Bukarestben tartottak szeptember 28-án és 29-én. A papság megtett minden tőle telhetőt, hogy közbelépjen és leállítsa ezt a kongresszust, de nem járt sikerrel, mivel körülbelül 15 000 ember vett részt a nyilvános előadáson. Ez volt az első alkalom Romániában, hogy a testvérek ilyen kongresszust tudtak tartani.
A Társulat Alfred Rütimann testvért küldte Romániába a svájci fiókhivatalból. 1947 augusztusában több mint 4500 testvérnek beszélhetett 16 helyszínen, felkészítve őket arra, ami rájuk vár. A Tanúk hamarosan újra nyomás alá kerültek, ezúttal a kommunista uralom részéről. 1948 februárjában a hatóság betiltotta a nyomtatási és prédikálói tevékenységünket. Azután 1949 augusztusában az Alion utca 38. szám alatti irodában razziát tartottak. Következésképpen sok testvért, közöttük Magyarosi testvért is letartóztattak. Ezúttal azzal vádolva őket, hogy imperialisták, börtönbe vagy munkatáborokba küldték őket. Az ezt követő 40 év alatt a munka tilalom alatt állt, és Jehova Tanúi nagyon sokat szenvedtek. A szervezeten belüli, ellenség által felszított bajok csak növelték a nyomorúságot. Végül Ceauşescu uralma 1989-ben megbukott és ők szabadok voltak! Mihez kezdtek szabadságukkal?
Prédikálás újra nyilvánosan
A Tanúk nem vesztegették az időt. Azon nyomban elkezdtek házról házra prédikálni. Ez azonban nem volt könnyű olyanoknak, akik éveken keresztül alkalmi tanúskodás formájában végezték bátran, földalatt a munkát. Most feszültséget okozott nekik, hogy nyilvánosan prédikálhatnak. Legtöbbjük még soha nem csinált ilyet, aki pedig prédikált már közülük házról házra, az utoljára az 1940-es évek végén tette ezt. Milyen eredményeket értek el? Lássuk csak!
Kezdésnek a legalkalmasabb helyszín Bukarest, a főváros, amelynek 2,5 millió lakosa van. Két évvel ezelőtt csak négy gyülekezet volt a városban. Ma tíz gyülekezet van, és 1992-ben több mint 2100-an jöttek el az Emlékünnepi megemlékezésre. Sok jó előmenetelű bibliatanulmányozást vezetnek, és nemsokára néhány új gyülekezet is alakul.
Craiova egy körülbelül 300 000 lakosú város az ország délnyugati részén. 1990-ig csak körülbelül 80 Tanú volt az egész városban. Ezután fellángolt az úttörő szellem, és a munka erőteljesen haladt előre. Csak az 1992-es évben 74 személy merítkezett alá, és több mint 150 bibliatanulmányozást vezetnek. Ma már több mint 200 hírnökkel buzgón keresnek megfelelő helyet egy Királyság-teremnek.
Marosvásárhelyen egy Tanú-testvérnő és két testvér elment az ortodox paphoz, hogy törölje a testvérnő nevét az egyház listájáról. Amikor a pap megtudta jövetelük célját, behívta őket és nagyszerű beszélgetést folytattak. Ezután ezt mondta a pap: „Irigylem önöket, de jó értelemben. Nekünk kellene tennünk azt a munkát, amit önök végeznek. Elég nagy baj, hogy az ortodox egyház egy alvó óriás.” Elfogadta a Kell hinned a Háromságban? füzetet és Az Őrtorony egy példányát. A testvérnő boldog, hogy többé már nem tartozik az „alvó óriás”-hoz (Jelenések 18:4).
Figyelemreméltó, hogy az igazságot tanulmányozók többsége fiatal. Miért? Szemmel láthatólag sokat vártak a kormányban végbement változástól, de csalódtak. Boldogok voltak, amikor megtudták, hogy egyedül Jehova Királysága hozhat tartós megoldást a problémáinkra (Zsoltárok 146:3-5).
Nagy dolgok történnek kis helyeken
Ocoliş egy kicsiny falu Észak-Romániában. 1920-ban egy Pintea Moise nevű férfi visszatért az orosz frontról, ahová hadifogolyként vitték. Valamikor katolikus volt, de visszatérése előtt baptista lett. Három héttel később a Bibliakutatók, ahogyan Jehova Tanúit akkor ismerték, felkeresték őt. A látogatás után kijelentette: „Most végre megtaláltam az igazságot Istenről!” 1924-re már 35 főből álló csoport volt Ocolişban.
Ma, a 473 helyi lakos közül 170-en Királyság-hírnökök. Minden hírnöknek körülbelül két ház a kijelölt területe, ezenkívül a környező falvakban is munkálkodnak. Ennek ellenére derűlátók. Most építettek egy gyönyörű 400 férőhelyes Királyság-termet. Minden munkát a helyi Tanúk végeztek el.
Valea Largă annak a helységnek a neve, ahol Szabo és Kiss testvér telepedett le 1914-ben. 1991-ben 3700 lakosa közül 582-en voltak Királyság-hírnökök, nyolc gyülekezetet alkotva. Az 1992-es Emlékünnepen 1082-en voltak jelen — ez a völgy csaknem minden 3. lakosát jelenti.
A különleges úttörők utat készítenek
A különleges úttörők jelentős szerepet játszanak abban, hogy a Jóhír a távolabbi területeken élő emberekhez is eljusson. Amint szabadon prédikálhattak, Ionel Alban két városban kezdte el a munkát, minden héten két napot töltve Orsován és öt napot töltve Turnu-Severinben.
Amikor Ionel megérkezett, még nem voltak Tanúk Orsován. Az első héten bibliatanulmányozást kezdett egy 14 éves fiúval. A fiú olyan sokat változott két hónap alatt, hogy az egyik barátja és az egyik szomszédja is tanulmányozni kezdett. Roland, a szomszéd — aki katolikus volt — csodálatos előrehaladást ért el. Csupán másfél hónap elteltével már elkísérte Ionelt a prédikálómunkába, és öt hónap elteltével alámerítkezett. Azonnal belépett a teljes idejű szolgálatba. Édesanyja is tanulmányozni kezdett és az 1992-es „Fényhordozók” Kerületkongresszuson alámerítkezett. Jelenleg tíz hírnök van Orsován, és 30 házi bibliatanulmányozást vezetnek.
Turnu-Severinben az első személy, aki elfogadta az igazságot, egy szállodaportás volt, abban a szállodában, ahol Ionel tartózkodott. A férfi két hónapon belül alámerítetlen hírnök lett, és három hónap múltán alámerítkezett. Jelenleg egyike annak a 32 hírnöknek, akik összesen 84 házi bibliatanulmányozást vezetnek.
Egy másik különleges úttörő, Gabriela Geica, aki már akkor általános úttörő volt, amikor a munkánk tilalom alatt állt. Az volt a kívánsága, hogy ott szolgáljon, ahol a szükség nagyobb. Hatalmas területet jelöltek ki számára. Olykor 100—160 kilométert utazott, hogy felkeresse az érdeklődőket. Motruban, az egyik városban, ahol szolgált, csak négy Tanú volt. „A Motruban végzett fokozott tevékenységünk miatt a papok és más vallási csoportok ellenségeskedni kezdtek velünk — mondja. — Elérték a polgármesternél és a rendőrségnél, hogy gyakoroljanak nyomást azokra a családokra, akik szállást adtak nekem. Ki is tettek, így körülbelül kéthavonként új helyet kellett keresnem.”
Orsován Gabriela tanulmányozást kezdett egy ateista asszonnyal, aki azt mondta, hogy őt nem érdekli sem a vallás, sem a Biblia. Mindössze négy havi tanulmányozás után azonban kezdte védelmébe venni a Bibliát. Annak ellenére, hogy a férje éjjelre kizárta őt és azzal fenyegette, hogy elválik tőle vagy megöli, megőrizte feddhetetlenségét. Már alámerítkezése előtt tíz bibliatanulmányozást vezetett.
Csodálatos jövőbeni kilátások
Románia 1992 augusztusában a 286 gyülekezetben 24 752 fős hírnökcsúcsot ért el. Az Emlékünnepen több mint 66 000-en vettek részt. A kicsiny bukaresti fiókhivatali irodában 17 munkás tesz meg minden tőle telhetőt, hogy kielégítse testvérei szellemi szükségleteit. Nagyon várják, hogy hamarosan elkezdődjön egy nagyobb fiókhivatal építése.
Jehova Tanúit Romániában ámulatba ejti mindaz a gyors változás, ami az elmúlt néhány év alatt történt. Hálásak Jehova Istennek, hogy részét alkotják annak a nemzetközi gyülekezetnek, amely az ő nevét viseli és az embereket a róla szóló pontos ismerethez és megváltoztathatatlan szándékához vezeti. Oly sokévi viszontagság és üldözés után, mennyire hálásak Jehovának, hogy valóban megváltoztatta az időket és az időszakokat Romániában!
[Térkép a 23. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
MAGYARORSZÁG
ROMÁNIA
Bukarest
Kolozsvár
Craiova
Marosvásárhely
Orsova
Turnu-Severin
Motru
Turda
BULGÁRIA
[Képek a 24–25. oldalon]
1. Mintegy 700 Tanú gyűlt össze az erdőkben 1947-ben
2. Szórólap egy 1946-os nyilvános előadásról
3. Kongresszus Gyulafehérváron 1992-ben
4. Tanúskodás Kolozsvárott napjainkban
5. Királyság-terem Turda közelében
6. A bukaresti Bétel-család