’Mindenfajta ember’ elérése Belgiumban
PÁL apostol emlékeztette felkent keresztény társait Isten azon szándékára, hogy „minden ember idvezüljön és az igazság pontos ismeretére eljusson”. Azért kellett imádkozniuk, hogy ’csendes és nyugodalmas életet élhessenek’ és lehetőségük legyen a Királyság jó hírét hirdetni mindenkinek, akinek halló füle van (1Timótheus 2:1-4).
Ma a ’mindenfajta ember’ Jóhírrel való elérésének különleges jelentése van a Jehova belgiumi Tanúi számára. A második világháború óta ez a kicsiny ország, amely könnyen elférne a Tanganyika-tóban, vagy a Michigan-tó területének felében, gyökeres változásokon ment keresztül etnikai és kultúrális összetételében. A három hagyományos — flamand (holland), francia, és német — közösségen kívül, Belgiumban a nyelvi és kultúrális csoportok sokfélesége található meg. Vannak arabok, törökök, indiaiak, kínaiak, filippínók, afrikaiak és az amerikai kontinensről származó személyek, hogy csak néhányat említsünk. Becslések szerint Belgiumban minden 10 személyből 1 külföldi származású.
Tehát a belga Tanúknak csakúgy, mint keresztény társaiknak az egész világon, azzal a kihívással kell szembenézniük, hogy ’minden fajta embert’ el kell érniük a Jóhírrel. Milyen lehet ilyen sokféle nemzetiségű embernek prédikálni? Hogyan lehet megközelíteni olyan személyeket, akiknek teljesen más kultúrális és vallási hátterük van? És hogyan reagálnak a Biblia üzenetére?
A kezdeményezés eredményeket hoz
’Mindenfajta ember’ elérése a Királyság jó hírével boldog és izgalmas tapasztalat. Forgalmas utcákon, piacokon, tömegközlekedési eszközökön és házról házra, az összes kontinensről származó emberekkel lehet találkozni. Egy kis kezdeményező készséggel a Királyság-hírnök könnyen beszélgetést kezdeményezhet és gyakran jó eredménnyel.
Egy Tanú egyszerűen, meleg mosollyal kezdett beszélgetést a buszmegállóban egy afrikai hölggyel. A hölgy rövid idő alatt kifejezte azon örömét, hogy hallhatott az Isten Királyságáról szóló jó hírről és szeretene többet tudni a Bibliáról. Elfogadta az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratokat és megadta címét a Tanúnak. Amikor ő azt mondta, hogy rövidesen meg fogja látogatni, a hölgy így tiltakozott. „Nem! Nem! Beszéljünk meg egy időpontot, hogy biztosan otthon legyek, amikor ön jönni fog.”
Három nappal később, amikor a Tanú látogatni indult, észrevette, hogy elveszítette a hölgy címét. De mivel emlékezett az utca nevére, elment és minden háznál megnézte nem talál-e afrikai nevet. Úgy ért az utca végére, hogy nem találta meg, akit keresett. Mily nagy csalódás! Amint készült elmenni, hirtelen, mintha a semmiből jött volna elő, ott termett az a hölgy, akit keresett és pontosan abban az időben, amikorra a látogatást megbeszélték! Házi bibliatanulmányozás kezdődött.
Mit mondhatunk a különböző szokásokról, hitekről és hagyományokról? Vegyük például a hindu hitet. Egy úttörő emlékezett arra, amit az Érveljünk az Írásokból című könyvben olvasott. Ott ez áll: „Hívd fel a figyelmet a Szent Biblia meggyőző igazságaira ahelyett, hogy a komplex hindu tanítással próbálnál meg foglalkozni . . . Isten Szavának tiszta igazsága eléri mindazok szívét, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságosságot.”
Az úttörő pontosan ezt tette, amikor megismerte Kashit, egy Indiából származó nőt, aki elfogadta a bibliatanulmányozást. Kashi egyenletesen haladt előre, és rövidesen beszélni kezdett mindegyik barátjának arról, amit tanult. Egy nap az úttörő megismerte a nagykövet feleségét, aki megkérdezte: „Ön az, aki Kashival tanulja a Bibliát?” Mennyire meglepődött az úttörő, amikor a hölgy a következőket mondta: „Micsoda tanító ő! Képes volt engem sok mindenben meggyőzni. Képzelje el, ő mint hindu tanít engem, egy katolikust, a Bibliára!”
Amikor filippínókkal találkozol azonnal észreveszed, hogy legtöbben közülük szeretik a Bibliát. Melegszívűek, vendégszeretők, és nagyon könnyű beszélgetést kezdeményezni velük. Egy filippínó hölgy készségesen elfogadott két folyóiratot, de mivel katolikus volt, eldobta azokat. Néhány héttel később újra elfogadott két folyóiratot, és ezeket a táskájában hagyta. Az egyik éjszaka kedve támadt olvasni. Miután keresett valami érdekeset, ráakadt a folyóiratokra. Vonakodva elkezdte olvasni és közben az érdeklődése nőtt. Röviddel ezután egy Tanú látogatta meg otthonában, és a hölgynek sok kérdése volt. Ez volt az első alkalom, hogy valaha összehasonlította a katolikus hitét azzal, amit a Biblia mond. A logikus, Írás szerinti beszélgetés meggyőzte őt arról, hogy valóban megtalálta az igazságot.
„Vesd a te kenyeredet”
Belgium külföldi lakosai közül sokan üzleti okokból tartózkodnak ott, a 150 akkreditált nagykövetség egyikén dolgoznak, vagy az Európai Közösség Bizottságában. Többségük csak néhány évig marad. A tanúskodás és a velük folytatott bibliatanulmányozás eleinte gyümölcstelennek látszhat. Viszont a Biblia arra emlékeztet bennünket: „Vesd a te kenyeredet a víz szinére, mert sok nap múlva megtalálod azt” (Prédikátor 11:1). Az eredmények gyakran meglepően örömteliek.
Így történt egy amerikai nővel is, aki rendszeresen kapott folyóiratokat egy Tanútól. Idővel a Tanú rámutatott a rendszeres bibliatanulmányozásból fakadó előnyökre, és tanulmányozást kínált fel neki. A nő elfogadta az ajánlatot és gyorsan haladt előre. Rövidesen látta az igaz és a hamis vallás közötti különbséget. Ezután megtisztította házát minden vallási képtől. Ekkor eljött az ideje, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba. Vajon ez szellemi előrehaladásának a végét jelentette? Képzeld el a Tanú örömét és meglepetését, amikor telefonon felhívta egy Tanú az Egyesült Államokból és elmondta neki, hogy a hölgy tovább folytatta a tanulmányozást, átadta életét Jehova Istennek, és alámerítkezett! Sőt máris kisegítő úttörőként szolgál.
Ugyanezt elmondhatjuk Kashiről, az indiai nőről és a korábban említett filippínó hölgyről. Amikor Kashi visszatért Indiába, ő és a férje folytatták a bibliatanulmányozást. Idővel mindketten átadták magukat Jehovának és kivették részüket a prédikálómunkából. Mivel olyan területen éltek, ahol nem voltak más Tanúk, felajánlották otthonukat Gyülekezeti Könyvtanulmányozás céljára. Kashi kisegítő úttörőként szolgált, amilyen mértékben az egészsége engedte és hat házi bibliatanulmányozást folytat 31 személlyel. Hasonlóképpen a filippínó nő idővel az Egyesült Államokba költözött, előrehaladt az önátadásig, alámerítkezett és általános úttörővé vált. Ime néhány a sok örömteli eredményből, amit a Királyság-hírnökök Belgiumban elérnek, miközben továbbra is prédikálnak a területükön élő embereknek.
Nyelvi kihívások
Annak érdekében, hogy elvégezzék a prédikálás munkáját ’mindenfajta embernek’, a fiókhivatalnak több mint száz különböző nyelvű bibliai irodalmat kell raktároznia. Belgiumban jelenleg tíz nyelven tartanak gyülekezeti összejöveteleket. A 341 gyülekezetből, 61 idegen nyelvű, és a 26 000 Királyság-hírnökből 5 000 külföldi. Az egyik gyülekezetben 25 különböző országból származó férfiak és nők vannak. Képzeld el az összejöveteleik sokszínűségét! Viszont a testvérek közötti szeretet és az egység erőteljes tanúbizonysága annak, hogy igaz keresztény tanítványok (János 13:34, 35).
Mivel Belgiumban oly sok lakosnak van szüksége arra, hogy a Jóhírt idegen nyelven hallja, egyes hírnökök elfogadták a kihívást és megtanultak nehéz nyelveket, mint például a törököt, arabot és a kínait. Erőfeszítéseikért gazdag jutalmat kaptak.
Azok, akik az arabok között dolgoznak tapasztalták, hogy gyakran felkelthetik az érdeklődést a Biblia iránt azzal, hogy rámutatnak annak gyakorlati értékére. Egy Királyság-hírnöknek érdekes beszélgetése volt egy arab professzorral, ezután három évig nem találta meg a professzort. Mivel nem veszítette el könnyen a kedvét, a hírnök hagyott egy cédulát néhány bibliai kérdéssel a professzornak. Ez annyira kíváncsivá tette a professzort, hogy hajlandó volt tárgyilagosan megvizsgálni a Bibliát. Annyira ámulatba ejtette az, amit talált, hogy ő és a felesége — mindketten muzulmánok —, bizonyos estékre a Biblia olvasását tervezték be.
Azoknak, akik megpróbálnak segíteni a nagyobb városokban található nagyszámú kínai lakosságnak, a nyelvi akadályon kívül egy további akadályt is le kell győzniük. A kínaiak legnagyobb része nem hisz Istenben mint Teremtőben, vagy a Bibliában mint Isten Szavában. Viszont kíváncsiak arra, miről is van szó. Azonkívül szeretnek olvasni. Nem szokatlan eset, ha elolvasnak minden bibliai irodalmat, amit náluk hagytak, sőt még a Biblia nagy részét is, mindössze néhány nap alatt. Ha jó a szívállapotuk, Isten Szavának ereje megindítja őket.
Egy kínai hölgy nagyon nehéznek találta elfogadni a Teremtő gondolatát. Viszont a második tanulmányozás alkalmával könnyek szöktek a szemébe, amikor ezt mondta: „Most már hiszek Jehova Istenben, mivel ha a Bibliát 1600 év alatt 40 különböző ember írta, és mégis teljes összhangban van és egy a témája, akkor biztosan Jehova Isten irányította a megírását. Ez annyira logikus!”
Egy másik kínai hölgy megszólított egy Tanút a villamoson. „Ön keresztény?” — kérdezte a Tanútól. Ezután elmondta mennyire csalódott, mivel oly sok ellentmondást látott azok között, akik keresztényeknek vallják magukat. A Tanú egyetértett vele, de elmondta, hogy a Biblia nem mond ellent önmagának. Ekkor a hölgynek le kellett szállnia. A Tanúnak adta a címét, és amikor a Tanú meglátogatta őt, ezt mondta: „Ha tudtam volna, egy évvel hamarabb mentem volna a villamoson!” Amikor megkérdezte, hogyan érti ezt, a hölgy megmagyarázta: „Ez volt az első alkalom, amikor villamossal mentem az egyetemre. El tudja képzelni? Elpocsékoltam egy évet!” Annyira örült, amiért tanulmányozhatta a Bibliát néhány hónapig, mielőtt visszatér Kínába.
Az ehhez hasonló tapasztalatokból a belgiumi Tanúk levonhattak egy tanulságot. „Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet — mondja a Biblia —; mert nem tudod, melyik jobb, ez-é vagy amaz, vagy ha mind a kettő jó lesz egyszersmind” (Prédikátor 11:6). A nyelvi, a szokásbeli és a hagyományok okozta akadályok legyőzésére tett erőfeszítések az eredmények alapján ítélve jócskán megérték a fáradságot. Ezek a szívet melengető reagálások mindenekfelett bebizonyítják, „hogy nem személyválogató az Isten; hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35).