Kiszabadulás a hamis vallásból
„ ’Menjetek ki közülük . . . ’, ezt mondja Jehova, ’és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeteket’ ” (2KORINTHUS 6:17).
1. Milyen egyezséget próbált kötni Sátán Jézussal, és milyen két dolgot tanulhatunk abból, hogy ezt megtette?
„MINDEZEKET neked adom, ha leborulsz és imádati aktust végzel előttem.” Bár ez az ajánlat évezredekkel a hamis vallás kezdete után hangzott el, mégis kulcsot jelent annak megértéséhez, hogy ki áll a hamis imádat mögött, és mi az ő célja. Az Ördög i. sz. 29 végén felajánlotta Jézusnak a világ összes királyságát egy imádati aktusért cserébe. Ez az epizód két dolgot árul el nekünk: azt, hogy e világ királyságai Sátán tulajdonában vannak, és azt, hogy a hamis vallás végső célja az Ördög imádata (Máté 4:8, 9).
2. Mit tanulhatunk Jézusnak a Máté 4:10-ben mondott szavaiból?
2 Válaszával Jézus nem csupán elutasította a hamis vallást, hanem megmutatta azt is, mit foglal magába az igaz vallás. Kijelentette: „Távozz tőlem Sátán! Mert meg van írva: ’Jehovát, a te Istenedet imádd, és csak neki végezz szent szolgálatot’ ” (Máté 4:10). Az igaz vallás célja tehát az egyetlen igaz Istennek, Jehovának végzett imádat. Ez magában foglalja a hitet és az engedelmességet, Jehova akaratának a cselekvését.
A hamis vallás eredete
3. a) Mikor és hogyan kezdődött el a hamis vallás a földön? b) Mi volt a vallási türelmetlenség első feljegyzett cselekedete, és hogyan folytatódott azóta a vallási üldözés?
3 A hamis vallás akkor kezdődött el a földön, amikor az első emberpár nem engedelmeskedett Istennek, hanem elfogadta a Kígyó azon javaslatát, hogy maga döntse el, mi a „jó és rossz” (1Mózes 3:5). Ezzel elutasította Jehova igazságos szuverenitását és elhagyta a helyes imádatot, az igaz vallást. Az első emberi teremtmények voltak azok, „akik az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és inkább a teremtményt tisztelték és annak végeztek szent szolgálatot, mint a Teremtőnek” (Róma 1:25). Az a teremtmény, akit akaratlanul imádatuk tárgyául választottak, nem volt más, mint Sátán, az Ördög, „az őskígyó” (Jelenések 12:9). Legidősebb fiuk, Káin elutasította Jehova kedves tanácsának a követését, s ezáltal fellázadt Isten szuverenitása ellen. Tudatosan vagy sem, Káin „a gonosz”, azaz Sátán „egyik gyermeké”-vé lett, és az Ördög-imádat egyik gyakorlójává. Megölte öccsét, Ábelt, aki az igaz imádatot, az igaz vallást gyakorolta (1János 3:12, Revised English Bible; 1Mózes 4:3–8; Zsidók 11:4). Ábel vére volt az első, amelyet vallási türelmetlenség következtében ontottak ki. Szomorú ezt mondani, de a hamis vallás mind a mai napig folytatja az ártatlanok vérének kiontását. (Lásd Máté 23:29–35; 24:3, 9.)
4. Mely írásszövegek szemléltetik Noé esetében az igaz vallás természetét?
4 A Vízözön előtt Sátánnak az emberiség többségét sikerült elfordítania az igaz vallástól. Noé azonban „kegyet talált Jehova szemében”. Miért? Azért, mert „az igaz Istennel járt”. Más szóval az igaz imádatot gyakorolta. Az igaz vallás nem szertartás vagy rituálé, hanem életút. Magában foglalja a Jehovába vetett hitet, a neki végzett engedelmes szolgálatot és a ’vele való járást’. Noé mindezeknek megfelelően cselekedett (1Mózes 6:8, 9, 22; 7:1; Zsidók 11:6, 7).
5. a) Mit és hogyan próbált létrehozni az Ördög a Vízözön után? b) Hogyan hiúsította meg Jehova az Ördög tervét, és mi lett ennek a következménye?
5 Nem sokkal a Vízözön után az Ördög — abbeli erőfeszítésében, hogy az egész emberiséget olyan imádati formában egyesítse, amely ismét ellentétben áll Jehovával — Nimródot használta fel, azt a férfit, aki arról volt közismert, hogy „ellenszegült Jehovának”. (1Mózes 10:8, 9; 11:2–4). Ez az imádat egyesített hamis imádat, egyesített Ördög-imádat lett volna, arra a városra és toronyra összpontosítva, amelyet az imádók építettek. Jehova meghiúsította ezt a tervet azzal, hogy összezavarta az egész emberiség által akkor beszélt ’egy nyelv’-et (1Mózes 11:5–9). Ezért a várost Bábelnek, később pedig Babilonnak nevezték; mindkét név „Zűrzavar”-t jelent. Ez a nyelvi zűrzavar idézte elő az emberiség szétszóródását a földön.
6. a) Milyen vallási elképzeléseket neveltek Sátán imádóiba Babilonban, mielőtt szétszóródtak? b) Miért vallják a vallások ugyanazokat a hittételeket szerte a világon? c) Milyen sátáni célt szolgált Babilon, és minek a szimbólumává vált az ősi város?
6 A mitológia és a vallás története alapján azonban úgy tűnik, hogy mielőtt Jehova szétszórta az emberiséget, Sátán már az imádóinak elméjébe csepegtette a hamis vallás bizonyos alapjait. Ezek közé tartozik a halált túlélő lélekről kialakult vallásos elképzelés, a halottaktól való félelem, és egy pokoli alvilág létezése, továbbá számtalan sok isten és istennő imádata, amelyek közül néhányat háromságba fogtak össze. Ezeket a hittel kapcsolatos elképzeléseket különböző nyelvű csoportok vitték el a föld végső határáig. Idővel ezek az alapelképzelések változásokon mentek keresztül. Nagyjából az egész világon ezekből áll a hamis vallás építménye. Bár meghiúsult Sátán azon kísérlete, hogy egyesített, babiloni világközpontú hamis vallást hozzon létre, mégis megszilárdította a hamis imádat különböző formáit, amelyek babiloni ihletésűek voltak, és céljuk az volt, hogy az imádatot Jehovától önmaga felé térítse el. Babilon évszázadokon át a bálványimádatnak, a mágiának, a varázslásnak és az asztrológiának — a hamis vallás valamennyi lényeges elemének — nagy befolyást gyakorló központja volt. Nem meglepő, hogy a Jelenések könyve a hamis vallás világbirodalmát egy erkölcstelen szajhával ábrázolja Nagy-Babilonnak nevezve (Jelenések 17:1–5).
Igaz vallás
7. a) Miért nem hatott a nyelvek zűrzavara az igaz vallásra? b) Ki vált úgy ismertté, mint az „atyja . . . mindazoknak, akik . . . hisznek” és miért?
7 Az igaz vallást nyilvánvalóan nem befolyásolta az, hogy Jehova Bábelnél összezavarta az emberiség szókincsét. A hűséges férfiak és nők az igaz imádatot gyakorolták a Vízözön előtt; például Ábel, Énókh, Noé, Noé felesége, és Noé fiai és menyei. A Vízözön után az igaz imádatot Noé fiának, Sémnek a vonalán őrizték meg. Ábrahám, Sém egyik leszármazottja az igaz vallást gyakorolta, és úgy vált ismertté, mint „atyja . . . mindazoknak, akik . . . hisznek” (Róma 4:11). Hitét a cselekedetei támasztották alá (Jakab 2:21–23). Vallása életút volt.
8. a) Hogyan került szembe az igaz vallás a hamis vallással az i. e. XVI. században, és mi lett ennek a következménye? b) Milyen új elrendezést iktatott be Jehova az ő imádatára való tekintettel?
8 Az igaz imádat gyakorlása Ábrahám leszármazottainak vonalán folytatódott — Izsákon, Jákobon (vagy Izraelen), és Jákob 12 fián keresztül, akiktől Izrael 12 törzse származik. Az i. e. XVI. század Ábrahám Izsák általi leszármazottait a tiszta vallás fenntartásáért folytatott küzdelemben találta egy ellenséges, pogány környezetben: Egyiptomban — ahol szolgasorba kényszerítve éltek. Jehova hűséges szolgáját, a Lévi törzséhez tartozó Mózest használta fel, hogy megszabadítsa imádóit a hamis vallásba merült ország, Egyiptom igájából. Mózesen keresztül Jehova szövetséget kötött Izraellel, s választott népévé tette őket. Abban az időben Jehova törvényben fektette le az imádatával kapcsolatos dolgokat, amelyeket átmenetileg a papság által bemutatott áldozatok rendszere és a szentély — először a hordozható sátor, később a jeruzsálemi templom — foglalt keretbe.
9. a) Hogyan gyakorolták az igaz imádatot a Törvényszövetség előtt? b) Hogyan mutatott rá Jézus arra, hogy a Törvényben anyagi vonásai nem állandó jellegűek?
9 Meg kell azonban jegyezni: ez nem jelentette azt, hogy ezek az anyagi vonások az igaz vallás végleges elemeivé válnak. A Törvény ’árnyéka volt az eljövendő dolgoknak’ (Kolossé 2:17; Zsidók 9:8–10; 10:1). A Mózesi Törvény előtt, a patriarchális időkben nyilvánvalóan a családfők képviselték a háznépet az általuk felállított oltáron az áldozat felajánlásakor (1Mózes 12:8; 26:25; 35:2, 3; Jób 1:5). Nem volt szervezett papság vagy áldozati rendszer különböző szertartásokkal. Maga Jézus mutatott rá a Törvényben lefektetett, Jeruzsálem-központú imádat ideiglenes jellegére, amikor ezt mondta a szamaritánus asszonynak: „Eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen [Gerizim-hegyen, a szamaritánus templom korábbi helyén], sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát . . . Eljön az óra, és az most van, amikor az igaz imádók szellemmel és igazsággal imádják az Atyát” (János 4:21–23). Jézus rámutatott arra, hogy az igaz vallást nem anyagi dolgokkal kell gyakorolni, hanem szellemmel és igazsággal.
Babiloni fogság
10. a) Miért engedte meg Jehova, hogy népét Babilonba hurcolják fogságba? b) Milyen kétféle módon szabadította meg Jehova i. e. 537-ben a hűséges maradékot, és mi volt a Júdába történő visszatérésük fő célja?
10 Az édeni lázadás óta állandó ellenségeskedés van az igaz vallás és a hamis vallás között. Az igaz imádók időnként — jelképesen szólva — a Nimród óta Babilonnal ábrázolt hamis vallás fogságába kerültek. Mielőtt még Jehova megengedte, hogy népét i. e. 617-ben és i. e. 607-ben fogságba hurcolják el Babilonba, már áldozatul estek a babiloni hamis vallásnak (Jeremiás 2:13–23; 15:2; 20:6; Ezékiel 12:10, 11). Az i. e. 537-es évben egy hűséges maradék visszatért Júdába (Ésaiás 10:21). Gondosan figyeltek a prófétai felhívásra: „Menjetek ki Babilonból!” (Ésaiás 48:20). Ez nem csupán fizikai szabadulás volt. Szellemi szabadulás is egy tisztátalan, bálványimádó, hamis vallási környezetből. Ezért kapta a hűséges maradék ezt a parancsot: „Távozzatok, távozzatok, menjetek ki onnan, semmi tisztátalant ne érintsetek! Menjetek ki belőle, tartsátok tisztán magatokat ti, akik Jehova edényeit hordozzátok” (Ésaiás 52:11). Júdába való visszatérésük elsődleges célja a tiszta imádat, az igaz vallás helyreállítása volt.
11. A tiszta imádat júdabeli helyreállításán kívül milyen új vallásos fejlemények történtek az i. e. VI. században?
11 Érdekes, hogy ugyanaz az i. e. VI. század volt tanúja Nagy-Babilonban a hamis vallás újabb elágazásainak. Látta a buddhizmus, a konfucianizmus, a zoroasztrizmus és a jainizmus születését, nem is beszélve a racionalista görög filozófiáról, amely később oly nagy hatást gyakorolt a kereszténység egyházaira. Mialatt tehát Júdában a tiszta imádat helyreállítása folyt, Isten fő ellensége a választási lehetőségek egyre szélesebb választékát nyújtotta a hamis vallás keretében.
12. Milyen szabadulás történt a babilonihoz hasonló fogságból az i. sz. első században, és milyen figyelmeztetést adott Pál?
12 Mire Jézus megjelent Izraelben, a zsidók többsége a judaizmus különféle vallási formáit gyakorolta, azt a vallást, amely számos babiloni elképzelést magáévá tett. Nagy-Babilonhoz kötötte magát. Krisztus elítélte ezt, és megszabadította tanítványait a babilonihoz hasonló fogságból (Máté 23. fejezet; Lukács 4:18). Mivel a hamis vallás és a görög filozófia volt a meghatározó azon a vidéken, ahol prédikált, Pál apostol Ésaiás próféciáját idézte és alkalmazta a keresztényekre, akiknek ki kellett szabadulniuk Nagy-Babilon tisztátalan befolyása alól. Ezt írta: „Milyen egyezsége van Isten templomának a [babilonihoz hasonló] bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk; amint Isten mondotta: ’Közöttük lakozom és közöttük járok, és Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.’ ’Ezért menjetek ki közülük és különüljetek el — ezt mondja Jehova —, és tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeteket’ ” (2Korinthus 6:16, 17).
Kiszabadulás a hamis vallásból a vég idején
13. Mit jeleznek a Krisztus által a kis-ázsiai hét gyülekezetnek küldött üzenetek, és mi történt az igaz keresztények körében és minek a felbukkanását eredményezte?
13 Az üzenetek, amelyeket Jézus a hét kis-ázsiai gyülekezetnek küldött a János apostolnak adott Jelenések által, világosan jelzik, hogy az i. sz. első század végére a babilonihoz hasonló vallási gyakorlatok és magatartásformák belopództak a keresztény gyülekezetbe (Jelenések 2. és 3. fejezet). A hitehagyás különösen az i. sz. másodiktól az ötödik századig terjedő időben virágzott, a tiszta keresztény vallás meghamisított utánzatának felbukkanását eredményezve. A babiloni tantételek — például a halhatatlan lélekről, a tüzes pokolról és a Háromságról szólók — be lettek építve a hitehagyott keresztény egyház tanításaiba. A katolikus, az ortodox és később a protestáns egyházak mindegyike elfogadta ezeket a hamis dogmákat, s ezáltal Nagy-Babilonnak, a hamis vallás ördögi világbirodalmának részévé váltak.
14., 15. a) Mire mutatott rá Jézusnak a búzáról és a gyomokról mondott szemléltetése? b) Mi történt a XIX. század vége felé, és milyen fejlődést értek ela tantételeket illetően az igaz keresztények 1914-re?
14 Az igaz vallás nem pusztult el teljesen. Az évszázadok során mindig voltak igazságszeretők, akik közül némelyek az életükkel fizettek Jehova és az ő Szava, a Biblia iránti hűségükért. De amint azt Jézusnak a búzáról és a gyomokról szóló példázata mutatja: a jelképes búza, vagyis a Királyság felkent fiai csupán „a dolgok e rendszerének befejezésekor” kerülnek szétválasztásra a gyomoktól, vagyis a gonoszság fiaitól (Máté 13:24–30, 36–43). Mivel a vég ideje — a különválasztás ideje — közeledett, az őszinte Bibliakutatók a XIX. század végétől kezdtek kitörni a hamis vallás szolgaságából.
15 Ezek a keresztények — akik ma Jehova Tanúi néven ismertek — 1914-re erős hitet fejlesztettek ki a váltságban. Tudták, hogy Krisztus jelenléte nem látható. Megértették, hogy 1914 figyelemre méltóan jelöli majd ’a pogányok idejének’ végét (Lukács 21:24, Károli). És világosan megértették a lélek és a feltámadás jelentését. Tisztában voltak az egyházak pokoltűzről és Háromságról szóló tanításainak durva tévedésével is. Megtanulták és kezdték használni az isteni nevet, valamint felismerték az evolúció elméletének és a spiritizmus gyakorlásának helytelenségét.
16. Milyen felhívásra válaszoltak a felkent keresztények 1919-ben?
16 Jó kezdet volt ez a hamis vallás bilincseitől való megszabadulás terén. Azután 1919-ben Nagy Babilon teljesen elvesztette uralmát Isten népe felett. Ahogyan a zsidók maradéka i. e. 537-ben megszabadult Babilonból, éppen úgy a felkent keresztények hűséges maradéka is gondosan figyelt a felhívásra: „Menjetek ki onnan [Nagy-Babilonból]” (Ésaiás 52:11).
17. a) Mi fejlődött ki 1922-től, és minek a szükségessége vált érezhetővé Isten népe körében? b) Milyen szélsőséges álláspontot fogadtak el, és miért érthető ez?
17 Keményen sújtó bibliai igazságok kerültek kiadásra és nyilvános terjesztésre 1922-től, leleplezve a babilonihoz hasonló hamis vallást, elsősorban a kereszténység egyházait. Világossá vált, hogy Isten megtisztított népének elméjébe bele kell vésni a hamis vallás valamennyi formájával való teljes szakítás szükségességét. Ezért éveken át még a „vallás” szó használatát is kerülték, amikor a tiszta imádatról beszéltek. Olyan jelmondatokkal vonultak végig a nagyvárosok utcáin, mint például: „A vallás csapda és szélhámosság.” A Kormányzat (1928) és „Az igazság szabadokká tesz titeket” (1943) című könyvek világosan megkülönböztetést tettek a „keresztényiség” és a „vallás” között. Ez a szélsőséges álláspont érthető, ha figyelembe vesszük, hogy világosan szakítani kellett Nagy-Babilon széles körben elterjedt vallási rendszerével.
Igaz és hamis vallás
18. Milyen új értelmezését adták 1951-ben a „vallás” szónak, és hogyan magyarázta meg ezt az 1975-ös évkönyv?
18 Jehova 1951-ben találta megfelelőnek az időt arra, hogy kristálytisztán megértesse népével az igaz vallás és a hamis vallás közötti különbséget. A Jehova Tanúi Évkönyve 1975. így számol be erről: „Az igaz imádat támogatói 1951-ben egy igen jelentős dolgot tanultak a ’vallás’ fogalmáról. Néhányan még jól emlékezhetnek 1938-ra, amikor is időnként olyan gondolatébresztő jelmondatokat hordoztak, mint például: ’A vallás csapda és szélhámosság.’ Az ő szempontjukból akkor minden ’vallás’ az Ördögtől jövő, nem keresztényi volt. De Az Őrtorony 1951. március 15-i száma jóváhagyta az ’igaz’ és a ’hamis’ melléknevek használatát a vallással kapcsolatban. Sőt, a Mit tett a vallás az emberiségért? című, teljes elmélyülést igénylő könyv (megjelent 1951-ben, közrebocsátották a ’Tiszta imádat’ elnevezésű kongresszuson a londoni Wembley Stadionban, Angliában) ezt írja: „A ’vallás’ szó a használatából adódó legegyszerűbb meghatározásban egy imádati rendszert jelent, egy imádatformát, tekintet nélkül arra, hogy az az imádat igaz vagy hamis. Ez összhangban van a megfelelő héber szó, az ’a·boh·dáh jelentésével, amely betű szerint ’szolgálat’-ot jelent, tekintet nélkül arra, hogy azt kinek teljesítik.” Ezért a ’hamis vallás’ és az ’igaz vallás’ kifejezés általánossá vált Jehova tanúi között” (225. oldal).
19., 20. a) Miért nem zavarta az igaz imádókat a „vallás” szónak az igaz imádatra való alkalmazása? b) Minek a megtételére tette képessé Jehova népét ez az új értelmezés?
19 Egy olvasói kérdésre adott válaszában Az Őrtorony 1951. augusztus 15-i száma kijelenti: „Senkit sem kell, hogy zavarjon a ’vallás’ szó használata. A szóhasználat önmagában nem sorol bennünket a hagyományok korlátolta hamis vallások közé, mint ahogyan az, hogy magunkat kereszténynek nevezzük, sem sorol bennünket a kereszténység hamis keresztényei közé.”
20 Távol a megalkuvástól, a „vallás” szó ezen új értelmezése képessé tette Jehova népét arra, hogy kiszélesítse a szakadékot az igaz és a hamis imádat között, amint azt a következő cikk meg fogja mutatni.
A megértés ellenőrzéséhez
◻ Mikor és hogyan kezdődött a hamis vallás a földön?
◻ Mit próbált létrehozni Sátán a Vízözön után, és hogyan lett a terve meghiúsítva?
◻ Minek a szimbólumává vált Babilon?
◻ Milyen szabadulások történtek i. e. 537-ben, az i. sz. első században és 1919-ben?
◻ Milyen új értelmezést kapott a „vallás” szó 1951-ben, és miért akkor?
[Kiemelt rész a 11. oldalon]
Szerte a világban hisznek Babilonból származó hamis tantételeket:
◻ Istenek háromságai vagy triádjai
◻ Az emberi lélek túléli a halált
◻ Spiritizmus — beszélgetés a „halottal”
◻ Képmások használata az imádatban
◻ Varázslatok a démonok kiengesztelésére
◻ A papság erőteljes uralma