Van egyáltalán olyan vallás, amelyik elég jó?

„Tragikus időket élünk. Szükségünk van vallásra, de sehol nem találunk megfelelő Istent.” (Lucian Blaga, román költő és filozófus)

„A vallás és a papság a haladás és a szabadság legnagyobb ellenségei között volt, és valószínűleg hosszú ideig lesz is.” (Hristo Botev, bolgár költő)

A JELZETT idézetek azt a dilemmát tükrözik, amelyben sok őszinte ember találja magát. Ők valahol a szívük mélyen szükségét érzik a vallásnak, de az a misztikus Isten, akiről a papság tanít, nem az az Isten, akit értenének és szeretnének. Azt is tudják, hogy a papság és a vallás sok tettével akadályozta az emberi fejlődést és szabadságot. Igen, sok becsületes ember, bár a vallás szükségességét egyre inkább felismeri, egyetlen vallás mellett sem dönt.

Egy fontos megkülönböztetés

A vallás kulcsszerepet játszik az emberiség társadalmi szerkezetében és történelmében. A The New Encyclopædia Britannica szerint a vallás „az emberi tapasztalat, kultúra és történelem valósága”; és hozzáfűzi: „Az emberi élet valamennyi területén megfigyelhetők a vallásos viselkedés és lojalitás bizonyítékai.” De a történelem azt mutatja, hogy a világ nagyobb vallásai közül egy sem volt áldás az emberiség számára.

Dzsaváharlál Nehru indiai államférfi egy alkalommal kijelentette: „A vallásnak nevezett látványosság, illetve a bármilyen arányban is szervezett vallás Indiában és másutt egyaránt borzalommal tölt el bennünket.” Tekintettel a vallás nevében vívott háborúkra és elkövetett bűntettekre, vajon őszintén ellentmondhatsz-e neki?

A XVIII. században a francia filozófus, Voltaire érdekes megkülönböztetést tett. Ezt írta: „A vallás — mondod — számtalan gyalázatos tettet hozott létre. Azt kellene inkább mondanod, hogy a babona, a babona, amely szomorú bolygónk felett uralkodik. A babona a legkegyetlenebb ellensége a tiszta imádatnak, amellyel a Legfőbb Lénynek tartozunk.” Voltaire harcolt a korabeli vallási türelmetlenség ellen, de megtartotta Istenbe mint a világegyetem Teremtőjébe vetett hitét. Különbséget látott igaz és hamis vallás között.

A választás szükségessége

Nem mindenki ért egyet Voltaire-rel. Néhányan azt állítják, hogy minden vallásban látnak jót, s ezért úgy érzik, nincs valójában szükség az igaz vallás keresésére. Az ilyen embereknek gondosan oda kellene figyelniük az Ésaiás próféta által adott figyelmeztetésre, amely így hangzik: „Jaj azoknak, akik a jót rossznak és a rosszat jónak mondják, akik a sötétséget világosságnak tartják és a világosságot sötétségnek, akik a keserűt édesnek tartják és az édeset keserűnek!” (Ésaiás 5:20). A hamis vallás rossz dolgokat idézett elő az emberiség számára. Ez szellemi sötétséget okozott és keserű ízt hagyott a becsületes szívű emberek szájában.

Tehát nem a közül kell választani, hogy ateista legyen-e valaki vagy higgyen bármely vallásban. A dolog nem ilyen egyszerű. Aki egyszer felismerte, hogy szükség van Istenre, annak meg kell keresnie az igaz vallást. Amint azt Émile Poulat kutató igen helyesen leírta Le Grand Atlas des Religions című munkájában: „A dolgok, amelyeket a [vallások] oly nagyon tanítanak és követelnek, annyira különbözőek, hogy lehetetlenség valamennyinek hinni.” Ezzel összhangban a francia Encyclopædia Universalis (Egyetemes Enciklopédia) ezt mondja: „Ha a XXI. század valóban visszatér a valláshoz . . . az embernek el kell döntenie, hogy a számára felkínált szent dolgok vajon igazak vagy hamisak.”

Az igaz vallás kiválasztása

Mi fog vezetni bennünket az igaz vallás kiválasztásában? Az Encyclopædia Universalis pontosan fogalmaz, amikor az igazság fontosságára világít rá. Az a vallás, amely hazugságokat tanít, nem lehet igaz. A legnagyobb próféta, aki valaha a földön járt, kijelentette: „Az Isten Szellem, és akik őt imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádniuk” (János 4:24).

Ez a próféta Jézus Krisztus volt, aki még a következőket is mondta: „Óvakodjatok a hamis vallásos tanítóktól, akik juhoknak öltözve jönnek hozzátok, de valójában ragadozó farkasok. Felismerheted őket a gyümölcseikről. Minden jó fa ép gyümölcsöt terem, de minden romlott fa rossz gyümölcsöt terem” (Máté 7:15–17, Phillips). Látva a világ „nagy” vallásainak, valamint a keletkezett szekták és kultuszok rossz gyümölcseit, sok őszinte ember kezdi valamennyit ’romlott fá’-nak, vagyis egyszerűen nem elég jónak tekinteni. De hogyan találhatják ők meg az igaz vallást?

Mielőtt választanának nyilvánvalóan lehetetlen lenne tanulmányozni a kereszténységen belüli és kívüli vallások ezreit. Ha azonban — amint Jézus mondta — az igazságot és a gyümölcsöt használjuk mint próbakövet, képesek leszünk felismerni az igaz vallást.

Az igazság és a gyümölcs

Jézus az igazságot említette. Ami ezt illeti: a hívők mely csoportja utasítja vissza az ősi mitológiából és a görög filozófiából származó hazugságokat, amelyek a legtöbb vallást elárasztják? Az egyik ilyen hazugság az a tanítás, hogy az emberi lélek születésétől fogva halhatatlan.a Ez a tanítás a pokoltűzről szóló, istenkáromló tantételhez vezetett.

Jézus megemlítette a gyümölcsöket is. Ami ezt illeti: ismersz vallást, amely olyan valódi nemzetközi társasággá vált, ahol a faji, nyelvi és nemzeti korlátokat legyőzi a szeretet és a kölcsönös megértés? Ismersz olyan világméretű vallási közösséget, amelynek tagjai inkább vállalják az üldözést, mintsem engedjék a politikai és vallási vezetőknek, hogy testvéreik és testvérnőik iránti gyűlöletre, valamint a nacionalizmus vagy a vallás nevében történő meggyilkolásukra bujtsák fel őket? Az a vallás, amelyik az ilyen vallási hazugságokat és az ilyen gyümölcsöt elutasítja, erőteljes bizonyítékát adja annak, hogy igaz vallás, nem?

Az igaz vallást ma is gyakorolják

Van ilyen vallás? Igen van. De be kell látnod, hogy az nem a világ nagyobb vallásainak egyike. Vajon meg kell lepődnünk ezen? Nem. Híres Hegyi beszédében Jézus ezt mondta: „Menjetek át a szűk kapun, mert széles és tágas az út, amely a pusztulásba visz, és sokan járnak azon; viszont szűk a kapu és keskeny az út, amely az életbe visz, és kevesen találják meg azt” (Máté 7:13, 14).

Hol található hát az igaz vallás? Teljes alázatossággal és őszinteséggel azt kell mondjuk: Jehova Tanúi nemzetközi közösséget alkotva haladnak előre ezen a ’szűk kapun és keskeny úton’. Igaz, a vallások zöme megvetően szektának nevezi Jehova Tanúit. De az i. sz. első századi hitehagyott vallásvezetők is pontosan így nevezték a korai keresztényeket (Cselekedetek 24:1–14).

Miért olyan biztosak Jehova Tanúi abban, hogy az ő vallásuk igaz vallás? Nos, olyan nemzetközi testvériséget alkotnak, amely több mint 200 országba jutott el, és amely legyőzi a nemzetiség, a faj, a nyelv és a szociális helyzet miatti megosztottságot. Elutasítják a hitet olyan tantételekben — bármilyen régiek is azok —, amelyek világosan ellentmondanak a Bibliának. De hogyan kerültek ilyen irigylésre méltó helyzetbe? És mit foglal magában az igaz vallás? Erről és a vallással kapcsolatos egyéb kérdésekről szól a következő két cikk.

[Lábjegyzet]

[Kép a 7. oldalon]

A keresztes hadjáratok a hamis vallás rossz gyümölcsei közé tartoztak

[Forrásjelzés]

Bibliothéque Nationale, Paris

[Kép a 8. oldalon]

Az igaz vallás jó gyümölcsöket terem