Az önuralom gyümölcsének ápolása
„A szellem gyümölcse a szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ilyenek ellen nincs törvény” (GALÁTZIA 5:22, 23).
1. Kik mutatják nekünk az önuralom legnagyszerűbb példáit, és mely írásszövegekből látható ez?
JEHOVA ISTEN és Jézus Krisztus adta számunkra az önuralom legnagyszerűbb példáját. Az ember Édenben elkövetett engedetlensége óta Jehova kitartóan gyakorolja ezt a tulajdonságát. (Vö. Ésaiás 42:14.) A Héber Iratokban kilencszer olvassuk, hogy „lassú a haragra” (2Mózes 34:6). Ez önuralmat igényel. És bizonyára Isten Fia is nagy önuralmat gyakorolt, mert „amikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázkodást” (1Péter 2:23). Pedig Jézus kérhette volna égi Atyjától a „több, mint tizenkét légió angyal” támogatását (Máté 26:53).
2. Milyen nagyszerű bibliai példáink vannak arról, hogyan gyakoroltak a tökéletlen emberek önuralmat?
2 A tökéletlen emberek által gyakorolt önuralom néhány nagyszerű bibliai példájával is rendelkezünk. Például ez a tulajdonság mutatkozott meg József, Jákob patriarcha egyik fia életében egy jelentős esemény alatt. Micsoda önuralmat gyakorolt József, amikor Potifár felesége megpróbálta elcsábítani! (1Mózes 39:7–9). Nagyszerű a négy héber ifjú példája is, akik önuralmat gyakoroltak, amikor a Mózesi Törvény korlátozásai miatt visszautasították a babiloni király csemegéit (Dániel 1:8–17).
3. Kik híresek a jó viselkedésükről, s milyen bizonyítékai vannak ennek?
3 Az önuralom gyakorlásának mai példáiként Jehova Tanúira mint egészre mutathatunk rá. Ők megérdemlik a New Catholic Encyclopedia dicséretét, miszerint ők az „egyik legjobb viselkedésű csoport a világon”. Egy Fülöp-szigeteki egyetemi tanár megállapította, hogy „a Tanúk lelkiismeretesen azt gyakorolják, amit az Írásokból tanulnak”. A Tanúk 1989-es varsói kongresszusával kapcsolatban egy lengyel riporter ezt írta: „Az 55 000 ember egyetlen cigarettát sem szívott el a három nap alatt! . . . Az emberfeletti fegyelemnek ez a demonstrálása félelemmel vegyes csodálatot váltott ki belőlem.”
Istenfélelem és a rossz gyűlölete
4. Mi az egyik legnagyobb segítség az önuralom gyakorlásában?
4 Az egyik legnagyobb segítség az önuralom ápolásához az istenfélelem, amely egészséges félelem attól, hogy szerető égi Atyánk nemtetszését vonjuk magunkra. Hogy mennyire fontosnak kell lennie számunkra a tiszteletteljes istenfélelemnek, az abból is látszik, hogy az Írás sokszor említi. Amikor Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot, Isten ezt mondta: „Ne nyújtsd ki kezedet a fiú ellen, és egyáltalán semmit ne tégy vele, mert most már tudom, hogy istenfélő vagy, mivel nem tartottad vissza tőlem a fiadat, az egyetlenedet” (1Mózes 22:12). Kétségtelenül nagy volt az érzelmi nyomás, így igen nagyfokú önuralmat követelt Ábrahám részéről Isten parancsának végrehajtása egészen a kés felemeléséig, hogy megölje szeretett fiát, Izsákot. Igen, az istenfélelem segíteni fog nekünk önuralmat gyakorolni.
5. Milyen szerepet játszik a rossznak gyűlölése az önuralmunk gyakorlásában?
5 Szorosan kapcsolódik az istenfélelemhez a rossznak gyűlölete. A Példabeszédek 8:13-ban ezt olvassuk: „Jehova félelme a gonosznak gyűlölése.” Annak a gyűlölése pedig, ami rossz, segít nekünk önuralmat gyakorolni. Újra és újra azt mondja nekünk az Írás, hogy gyűlöljük azt — sőt, irtózzunk attól —, ami rossz (Zsoltárok 97:10; Ámos 5:14, 15; Róma 12:9). Az, ami rossz, gyakran olyan kellemes, olyan kísértő, olyan csábító, hogy egyszerűen gyűlölnünk kell ahhoz, hogy megerősítsük magunkat ellene. A rossz ilyesfajta gyűlölésének erősítő hatása van arra az eltökéltségünkre, hogy önuralmat gyakoroljunk, és ez védelmül szolgál számunkra.
Önuralom, a bölcsesség útja
6. Miért a bölcsesség útja önző hajlamaink megfékezése, az önuralom gyakorlása által?
6 Az önuralom gyakorlásában további nagy segítség számunkra az, ha értékeljük az ebben a tulajdonságban megnyilvánuló bölcsességet. Jehova arra kér bennünket, hogy a saját magunk érdekében gyakoroljunk önuralmat. (Vö. Ésaiás 48:17, 18.) Szava számos olyan tanácsot tartalmaz, amely megmutatja, mennyire bölcs féken tartani önző hajlamainkat az önuralom gyakorlásával. Egyszerűen nem kerülhetjük ki Isten meg nem változtatható törvényeit! Szava ezt mondja nekünk: „Mert amit az ember elvet, azt fogja learatni is. Mert aki teste szerint vet, a testéből arat romlást, de aki szellem szerint vet, szellemből arat örök életet” (Galátzia 6:7, 8). Kézenfekvő példa erre az evés és ivás. Sok betegség oka az emberek túlzott evése vagy ivása. Ezenkívül valahányszor enged valaki az önzésnek, az minden esetben megfosztja az illetőt az önbecsüléstől. Mi több, az ember nem engedhet az önzésnek anélkül, hogy ne rontaná meg másokkal való kapcsolatait is. A legnagyobb baj pedig az, hogy az önuralom hiánya megrontja az égi Atyánkkal való kapcsolatunkat.
7. Mi a Példabeszédek könyvének egyik fontosabb témája, s mely bibliai szövegek mutatják ezt?
7 Ezért állandóan mondogatnunk kell magunknak, hogy az önzéssel az ember önmagát károsítja meg. A Példabeszédek könyvének egyik kiemelkedő témája az, amely hangsúlyozza az önfegyelmet, valamint azt, hogy az önzés egyszerűen nem fizetődik ki, és hogy az önuralom gyakorlásában van a bölcsesség (Példabeszédek 14:29; 16:32) Figyeld meg, hogy az önfegyelem többet foglal magában, mint egyszerűen kerülni, ami rossz. Az önfegyelemhez vagy önuralomhoz azt is kell tenni, ami helyes, ami talán azért nehéz, mert ellentétben van bűnös hajlamainkkal.
8. Milyen tapasztalat világít rá arra, hogy az önuralom gyakorlása bölcs dolog?
8 Hogy mennyire bölcs dolog önuralmat gyakorolni, azt jól szemlélteti Jehova egyik Tanújának esete, aki egy bankban állt sorba, s egy férfi eléje tolakodott. Bár a Tanú kicsit bosszankodott, önuralmat gyakorolt. Éppen azon a napon fel kellett keresnie egy mérnököt, hogy néhány Királyság-terem tervét aláírassa. És ki volt az a mérnök? Pontosan az a férfi, aki eléje tolakodott a bankban! A mérnök nemcsak hogy nagyon barátságosnak bizonyult, de a szokásos árnak kevesebb mint egytizedét számolta fel a Tanúnak. Milyen boldog volt a Tanú, amiért aznap önuralmat gyakorolt és nem hagyta magát felbosszantani!
9. Mi a bölcsesség útja, amikor gyalázkodó válaszokkal találkozunk a szolgálatunk során?
9 Amikor ajtóról ajtóra prédikáljuk Isten Királysága jó hírét, vagy állunk egy utcasarkon és próbáljuk a járókelők érdeklődését felkelteni üzenetünk iránt, újra meg újra találkozunk gyalázkodó beszéddel. Melyik a bölcsesség útja ilyen esetben? Az erre vonatkozó bölcs megállapítás a Példabeszédek 15:1-ben található: „A szelíd válasz elhárítja a dühöt.” Más szóval önuralmat kell gyakorolnunk. És ezt nem csupán Jehova Tanúi találták igaznak, hanem mások is. Az önuralom gyógyító hatását egyre inkább értékeli az orvosi szakma.
Az önzetlen szeretet segít
10., 11. Miért valódi segítség a szeretet az önuralom gyakorlásában?
10 Pálnak a leírása a szeretetről az 1Korinthus 13:4–8-ban rámutat, hogy annak ereje segíthet nekünk önuralmat gyakorolni. „A szeretet hosszútűrő.” A hosszútűrés önuralmat igényel. „A szeretet nem féltékeny, nem haragszik, nem fuvalkodik fel.” A szeretet tulajdonsága segít nekünk uralkodni gondolatainkon és érzelmeinken, megfékezni a féltékenységre, a haragra vagy a felfuvalkodásra való hajlamot. A szeretet épp ezek ellenkezőjére indít: szerénnyé, alázatos gondolkodásúvá tesz minket, amilyen Jézus volt (Máté 11:28–30).
11 Pál még tovább megy, amikor azt mondja, hogy a szeretet „nem viselkedik illetlenül”. Mindig illendően cselekedni szintén önuralmat igényel. A szeretet tulajdonsága visszatart bennünket a kapzsiságtól és attól, hogy kizárólag ’a saját érdekeinket tartsuk szem előtt’. A szeretet „nem válik ingerültté”. Milyen könnyű ingerültté válni azért, amit mások mondanak vagy tesznek! De a szeretet segíteni fog nekünk abban, hogy önuralmat gyakoroljunk és ne mondjunk vagy tegyünk olyat, amit később megbánnánk. A szeretet „nem tartja számon a sérelmet”. Az emberi természet hajlamos táplálni, vagy érlelni magában a haragot. De a szeretet segíteni fog nekünk elűzni elménkből az ilyen gondolatokat. A szeretet „nem örül a becstelenségnek”. Önuralmat követel az, hogy ne találjunk örömet a becstelenségben, például a pornográfiában vagy a lealacsonyító tv-sorozatokban. A szeretet továbbá „mindent elvisel” és „mindent eltűr”. Önuralmat követel belenyugodni bizonyos dolgokba, eltűrni próbateljes vagy terhes dolgokat és nem engedni, hogy azok elkedvetlenítsenek, megtorlásra késztessenek vagy Jehova szolgálatának abbahagyására indítsanak bennünket.
12. Mi az egyik módja annak, hogy kimutassuk értékelésünket mindaz iránt, amit Jehova Isten és Jézus Krisztus tett értünk?
12 Ha valóban szeretjük égi Atyánkat és értékeljük csodálatos tulajdonságait, valamint mindazt, amit értünk tett, akkor örömet akarunk szerezni neki azzal, hogy minden időben önuralmat gyakorolunk. Ha igazán szeretjük Urunkat és Mesterünket, Jézus Krisztust is, és értékeljük mindazt, amit értünk tett, gondosan figyelni fogunk parancsára, miszerint követői ’vegyék fel a kínoszlopukat és állandóan kövessék’ őt (Márk 8:34). Ez bizonyára megköveteli az önuralom gyakorlását. A keresztény testvéreink és testvérnőink iránti szeretet attól is visszatart bennünket, hogy valamely önző okból megbántsuk őket.
A hit és az alázatosság mint segítők
13. Miért képes segíteni a hit az önuralom gyakorlásában?
13 Egy másik nagy segítség az önuralom gyakorlásában az Istenbe és az ígéreteibe vetett hit. A hit képessé tesz bennünket arra, hogy bízzunk Jehovában és várjunk a neki megfelelő időre, amikor rendbe hozza a dolgokat. Pál apostol is ezt hangsúlyozza, amikor a következőket mondja a Róma 12:19-ben: „Magatokért bosszút ne álljatok, szeretteim, . . . mert meg van írva: ’Enyém a bosszúállás; én megfizetek’, mondja Jehova.” Ebben a tekintetben az alázatosság is segíthet nekünk. Ha alázatosak vagyunk, nem fogunk gyors támadást indítani képzelt vagy valóságos sérelmeink miatt. Nem vesszük — úgymond — elhamarkodottan saját kezünkbe az ítélkezést, hanem önuralmat gyakorolunk és készek vagyunk arra, hogy Jehovára várjunk. (Vö. Zsoltárok 37:1, 8.)
14. Milyen tapasztalat mutatja, hogy az önuralmat azok is megszerezhetik, akikből igencsak hiányzik ez a tulajdonság?
14 Hogy képesek vagyunk megtanulni az önuralom gyakorlását, arról meggyőzhet minket egy erőszakos természetű férfiről szóló tapasztalat. Nos, a férfi annyira erőszakos természetű volt, hogy egy alkalommal, amikor kihívták a rendőrséget egy csetepaté miatt, amit ő és az apja okoztak, három rendőrt is leütött, mielőtt elfogták volna! Idővel azonban kapcsolatba került Jehova Tanúival és megtanult önuralmat gyakorolni, ami az Isten szellemének egyik gyümölcse (Galátzia 5:22, 23). Ma, 30 évvel később, ez a férfi még mindig hűségesen szolgálja Jehovát.
Önuralom a családi körön belül
15., 16. a) Mi segít a férjnek önuralmat gyakorolni? b) Az önuralom különösen milyen helyzetben szükséges, s milyen tapasztalatból látható ez? c) Miért szükséges az önuralom a feleség számára?
15 Az önuralomra minden bizonnyal szükség van a családi körön belül. A férjtől az, hogy úgy szeresse feleségét, mint önmagát, megköveteli az önuralom gyakorlását gondolatai, szavai és cselekedetei felett (Efézus 5:28, 29). Igen, önuralmat követel a férjtől, ha gondosan odafigyel Péter apostolnak az 1Péter 3:7-ben található szavaira: „Ti férjek, továbbra is lakjatok velük hasonló módon az ismeretnek megfelelően!” A hívő férjnek különösen akkor szükséges önuralmat gyakorolnia, ha a felesége nem hívő.
16 Ezt mutatja a következő történet. Egy vénnek nagyon rossz természetű hitetlen felesége volt. Ő mégis önuralmat gyakorolt, és ez annyira a javára vált, hogy az orvosa ezt mondta neki: „John, te vagy a természetedtől fogva nagyon-nagyon türelmes ember vagy, vagy erőteljes vallásod van.” Nekünk valóban erőteljes vallásunk van. „Isten nem a gyávaság szellemét adta nekünk, hanem az erő, a szeretet és a józan gondolkodás szellemét,” ami képessé tesz bennünket arra, hogy önuralmat gyakoroljunk (2Timótheus 1:7). Azonkívül önuralmat követel a feleség részéről az, hogy engedelmes legyen, különösen akkor, ha a férj nem hívő (1Péter 3:1–4).
17. Miért szükséges az önuralom a szülő-gyermek kapcsolatban?
17 Önuralom szükséges a szülő-gyermek kapcsolatban is. Hogy önuralommal rendelkező gyermekeik legyenek, mindenekelőtt a szülőknek kell jó példát mutatni. És ha a gyermekeket ilyen vagy olyan módon fegyelmezni kell, az mindig nyugodtan és szeretettel történjék, ami igazi önuralmat követel (Efézus 6:4; Kolossé 3:21). Viszont a gyermekektől a szüleik iránti valódi szeretet kimutatása engedelmességet, az engedelmesség pedig bizonyára önuralmat követel meg (Efézus 6:1–3; vö. 1János 5:3).
Az Istentől kapott segítség felhasználása
18-20. Melyik három szellemi gondoskodást kell a javunkra fordítani ahhoz, hogy olyan tulajdonságokat ápoljunk, amelyek segítenek az önuralom gyakorlásában?
18 Azért, hogy növekedjünk istenfélelemben, önzetlen szeretetben, hitben, annak gyűlölésében, ami rossz és önuralomban, a javunkra kell fordítanunk mindazt a segítséget, amelyről Jehova Isten gondoskodott. Vizsgáljunk meg három szellemi gondoskodást, amely segíthet nekünk az önuralom gyakorlásában. Ilyen mindenekelőtt az ima értékes kiváltsága. Soha ne legyünk túl elfoglaltak ahhoz, hogy imádkozzunk. Sőt, vágyakoznunk kell arra, hogy ’szüntelenül imádkozzunk’ és ’állhatatosak legyünk az imában’ (1Thessalonika 5:17; Róma 12:12). Tegyük az önuralom ápolását imáink tárgyává! Amikor pedig nem sikerül önuralmat gyakorolnunk, könyörögjünk bűnbánóan égi Atyánkhoz bocsánatért!
19 Az önuralom kinyilvánításához nyújtott következő segítség az Isten Szavából, valamint azon irodalomból történő táplálkozásból ered, amely képessé tesz az Írások megértésére és alkalmazására. Olyan könnyű elhanyagolni szent szolgálatunknak ezt a részét! Önuralmat kell gyakorolnunk és kitartóan mondogatni magunknak, hogy nincs fontosabb olvasnivaló, mint a Biblia és az, amiről „a hű és értelmes rabszolga” gondoskodik, és ezért ennek elsőbbséget kell adnunk (Máté 24:45–47). Jól mondják, hogy az élet valóban sohasem ez és az, hanem ez vagy az. Vajon valóban szellemi férfiak és nők vagyunk? Ha igazán tudatában vagyunk szellemi szükségleteinknek, gyakorolni fogjuk az önuralmat, ami szükséges ahhoz, hogy kikapcsoljuk a tv-készüléket — és felkészüljünk az összejövetelünkre vagy elolvassuk Az Őrtorony-t, amelyet éppen akkor kaptunk a napi postával.
20 Harmadik gondoskodásként méltányolnunk kell a gyülekezeti összejöveteleinket és a nagyobb körzetgyűléseket, és kerületkongresszusokat. Vajon minden ilyen összejövetel valóban fontos számunkra? Felkészülten megyünk oda, hogy részt vehessünk, majd részt is veszünk, ha erre lehetőség kínálkozik? Amilyen mértékben méltányoljuk az összejöveteleinket, olyan mértékben fogunk megerősödni azon elhatározásunkban, hogy önuralmat gyakorolunk minden körülmények között.
21. Milyen jutalmaknak örvendhetünk a szellem gyümölcsének, az önuralomnak ápolásáért?
21 Milyen jutalmat várhatunk, amiért keményen megpróbálunk önuralmat gyakorolni minden időben? Az egyik az, hogy soha nem fogjuk az önzés keserű gyümölcsét learatni. Lesz önbecsülésünk és tiszta lelkiismeretünk. Megkíméljük magunkat sok kellemetlenségtől, és az élet ösvényén maradunk. Továbbá képesek leszünk a lehető legnagyobb jót tenni másokkal. Mindenekfelett pedig megszívleljük a Példabeszédek 27:11. versét: „Légy bölcs fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem!” És a legnagyobb jutalom, amit csak megkaphatunk: az a kiváltság, hogy megörvendeztethetjük szerető égi Atyánk, Jehova szívét!
Emlékszel?
◻ Hogyan segít az istenfélelem az önuralom gyakorlásában?
◻ Miért segít a szeretet önuralmat gyakorolni?
◻ Hogyan segít az önuralom a családi kapcsolatokban?
◻ Milyen gondoskodásokat kell jól felhasználnunk, ha az önuralmat akarjuk ápolni?
[Kép a 15. oldalon]
József önuralmat gyakorolt, amikor kísértésbe került
[Kép a 17. oldalon]
A gyermek fegyelmezése nyugodtan és szeretettel történjék; ez azonban önuralmat követel