Az emberiség Isten keresése
VAJON miért kaptuk mi, Jehova Tanúi, a „tiszta nyelv”-et? Minden bizonnyal nem azért, hogy megtartsuk magunknak. És nem is azért, hogy a kereszténység kényelmes, megalkuvó életmódjához hasonlóan éljünk. Inkább azért, hogy ’mindannyian segítségül hívhassuk Jehova nevét, hogy vállvetve szolgálhassuk őt’ (Sofóniás 3:9). Igen, a tiszta nyelv cselekvést jelent keresztény testvéreink és testvérnőink milliói részéről — minden fajból, nemzetből és nyelvből —, akik hűségesen prédikálják a jó hírt, mielőtt eljön a vég (Márk 13:10; Róma 13:11; Jelenések 14:6, 7).
Napjainkban néha szokatlan kihívást jelent a prédikálás. Vajon miért? A XX. század folyamán emberek tömegei költöztek el háborúk, elnyomás, gazdasági nyomások és más okok miatt. Ez azt eredményezte, hogy sok különböző nyelvű és vallású ember a sajátjától idegen kultúrába költözött. Így például hinduk, buddhisták és muzulmánok egész közösségei költöztek a nyugati világba. És amikor a tiszta nyelvet hirdetjük házról házra, találkozunk ezekkel az emberekkel. Időnként zavarban vagyunk, mivel nagyon keveset tudunk vallásos hátterükről. Mit tehetünk ilyenkor? (Vö. Cselekedetek 2:5–11.)
Hogyan osszuk meg az igazságot egy muzulmánnal vagy egy zsidóval? Hogyan különböztethetjük meg őket egymástól? Miben hisz valójában egy hindu? Miért hordanak a szikhek turbánt? Mi az ő szent könyvük? Miben különbözik egy buddhista egy hindutól? Mit hisznek a japán sintoisták? Vajon a kínai taoisták és konfuciánusok hisznek Istenben? Hogyan különböztethető meg az ortodox zsidó a reform zsidótól vagy a konzervatív zsidótól? Annak érdekében, hogy el tudjuk érni ezeket az embereket, először is meg kell értenünk nézőpontjukat, azután tudnunk kell, hogyan irányíthatjuk őket kedvesen és tapintatosan az igaz Istenhez, Jehovához (Cselekedetek 17:22, 23; 1Korinthus 9:19–23; Kolossé 4:6).
Segítségképpen, hogy tisztábban megérthessünk más vallásokat, tanításaikat és történelmi hátterüket, az Őr Torony Társulat az 1990. évi „Tiszta nyelv” kongresszusokon egy új kiadványt jelentetett meg Az emberiség Isten keresése címmel. Ezen eszközzel felszerelve képesek leszünk jobban prédikálni a nem keresztény világban élő embereknek, valamint a kereszténységhez tartozóknak.
Gyakorlatias eszköz
Ez a 384 oldalas könyv 16 fejezetet foglal magában, mely elmondja, hogyan kereste az emberiség Istent az elmúlt hatezer év folyamán. A világ vallásaival kapcsolatos több száz kérdésre ad választ. Néhány példa ezek közül: Mely tényezők határozzák meg általában egy személy vallását? Miért nem helytelen megvizsgálni más hitnézeteket? Milyen hasonlóságok vannak a római katolicizmus és a buddhizmus között? Milyen szerepet játszanak sok vallásban a mítoszok? Miért hisz oly sok ember a mágiában, a spiritizmusban és az asztrológiában? Miért van a hinduknak oly sok istenük és istennőjük? Miben különböznek a szikhek a hinduktól? Ki volt Buddha, és mit tanított? Miért főleg japán vallás a sinto? Miért van a zsidóknak mind szóbeli, mind pedig írott törvényük? Honnan tudjuk, hogy Krisztus nem mítosz? Miben különbözik a Korán a Bibliától? Miért mondják a katolikusok, hogy Péter volt az első pápa? Miért szakadt el a katolikus Luther pap a római katolikus egyháztól?
A kérdések szinte végtelenek, és ez a zsebméretű kiadvány választ ad ezekre, így még hatásosabban prédikálhatunk a különböző vallásos háttérrel rendelkező embereknek. A könyv elismeri, hogy sok embernek megvan a maga vallása, és hogy a vallás nagyon személyes dolog. Mégis, a 8. oldalon ezt mondja: „Szüleink és rokonaink úgyszólván születésünktől kezdve elménkbe ültetik a vallási és etikai elképzeléseket. Ezért általában szüleink és nagyszüleink vallási eszményeit követjük.” Ez azt jelenti, hogy „sok esetben mások döntik el, milyen vallásúak legyünk. Ez egyszerűen attól függ, hol és mikor születtünk.” (Vö. Filippi 3:4–6.)
A könyv azután a következő logikus kérdést teszi fel: „Vajon ésszerű feltételezni, hogy az a vallás, amibe valaki beleszületik, szükségszerűen a teljes igazság?” Így tehát minden ember arra kap bátorítást, hogy nyitott elmével vizsgálja meg a saját vallását. Ahogyan a 10. oldalon megállapítja: „Egymás nézőpontjának megértése tartalmasabbá teheti a különböző hitű emberek közötti beszélgetést és gondolatcserét.” Így folytatódik: „Igaz, az emberek hitüket tekintve erősen különböznek egymástól; de csupán az, hogy valakinek más a nézőpontja, nem ok arra, hogy ezért őt gyűlöljék” (Máté 5:43, 44).
Az egyik alapvető kérdés, amely végigvonul az egész könyvön az, hogy van-e az embernek halhatatlan lelke, ami túléli a halált és egy halál utáni életbe kerül? Ilyen vagy olyan formában szinte minden vallás tanítja ezt a felfogást. Ahogy Az emberiség Isten keresése című könyv megállapítja (az 52. oldalon): „Az ember, miközben Istent kereste, belekapaszkodott egy szalmaszálba, s hagyta magát becsapni a halhatatlanság illúziója által . . . A halhatatlan lélekben való hit és annak különböző változatai évezredeken át hagyományozódtak ránk nemzedékről nemzedékre.” Egy másik kérdés: Létezik-e olyan hely, mint a pokol, ahol a lelkeket gyötrik? Milyen valódi reményük van a halottaknak? Egy Isten van vagy több? (1Mózes 2:7; Ezékiel 18:4).
Alap bibliatanulmányozásokhoz
Többé-kevésbé a világ színterén való kronológiai sorrendjükben tárgyalja a könyv az emberiség nagyobb vallásainak fejlődését — a hinduizmust, a buddhizmust, a taoizmust, a konfuciánizmust, a sintoizmust, a judaizmust, a krisztusi hitet, a kereszténységet és az iszlámot. Mindegyik fejezet idéz e vallások szent könyveiből, így bármely őszinte hívő maga ellenőrizheti az idézeteket. Az iszlámról szóló fejezetben a Korán három különböző angol nyelvű fordítását használtuk. A Tanakh — A New Translation of the Holy Scriptures legutóbbi Jewish Publication Society [Zsidó Kiadó Társulat] fordítását idéztük a judaizmusról szóló fejezetben. (Vö. Cselekedetek 17:28; Titus 1:12.)
Mi a helyzet az ateistákkal és az agnosztikusokkal? A 14. fejezet foglalkozik az újkori istentagadással, és hogy Jehova Tanúi miért tudják, hogy Isten létezik. Minden fejezet a Bibliára is hivatkozik összehasonlításként. Így tehát Az emberiség Isten keresése című kiadvány felhasználásával még felszereltebbek leszünk arra, hogy bibliatanulmányozást kezdjünk bármely vallású egyénnel vagy olyanokkal, akik semmiben sem hisznek. Minden vallást tiszteletteljesen és tapintatosan kezel, de felveti azokat a kérdéseket, amelyek elvezethetnek egy személyt Jehovához és az igazsághoz. Azok számára, akik komolyan keresik Istent, valódi áldás lesz ez a könyv (Zsoltárok 83:18 [83:19, Károli]; János 8:31, 32; 2Timótheus 3:16, 17).
Minden fejezet oktató jellegű bekeretezett részeket foglal magában. Például a 226. és 227. oldalon a „Judaizmus — A sok nyelv vallása” című rész található, amely megmagyarázza a zsidó hitben fellelhető főbb irányzatokat. A „Hinduizmus — A felszabadulás keresése” cím alatt található a 116. és 117. oldalon a „Hinduizmus — Néhány isten és istennő” című bekeretezett rész. Ez csupán néhányat sorol fel a hinduk által imádott több mint 330 millió isten közül. Olyan értelemben hisznek a buddhisták Istenben, ahogyan azt a nyugati világban értik? A 145. oldalon található „A buddhizmus és Isten” című bekeretezett rész választ ad e kérdésre. A könyv praktikus tárgymutatóval is rendelkezik a főbb témák gyors megtalálásához. A kutatásban felhasznált fő forrásanyagok bibliográfiája szintén alapul szolgál arra, ha valaki még több részletre kíváncsi.
A könyv több mint 200 fényképet és ábrát tartalmaz, de ezek nem csupán díszként szolgálnak. Minden illusztráció tanító jellegű, mely az éppen tárgyalt vallás további tisztázásában segít. Például, a 238. oldalon fényképsorozat található, mely Jézus néhány tanító jellegű példázatához nyújt illusztrációt. Más helyen egy öt festményből álló sorozat látható, amely különböző nézőpontokból mutatja be Krisztus szolgálatát — csodáit, átváltozását, áldozati halálát és tanítványainak szóló megbízását, mellyel prédikálni küldte őket a világba.
A 289. oldalon egy fotósorozat látható, mely a muzulmánok számára lesz érdekes. Elvezeti a szemlélőt Mekkába, a nagy mecsetbe, ahol a Kába-kő található, majd a valóságos fekete kőhöz, amelyet a muzulmánok tisztelnek. A buddhizmus változatos imádatának illusztrálása a 157. oldalon látható. A hinduk érdeklődéssel tekinthetik meg a népszerű isteneiket, a Ganesát és Krishnát ábrázoló képeket a 96. és a 117. oldalon.
Szerte a világon képesített keresztény szolgákkal tárgyaltunk annak érdekében, hogy mindegyik fő valláshoz különleges megközelítést nyerjünk. Értékes anyag érkezett például Izraelből a judaizmusról és a Bahaʼi hitről szóló fejezetekhez. A muzulmán országokban élő testvérek gondosan átvizsgálták az iszlámról szóló fejezet tartalmát. Hasznos tájékoztatást kaptunk Indiából a hindukról, a szikhekről és a jainekről. A Keleten élő szolgák megbizonyosodtak afelől, hogy a sintóról szóló fejezet pontos, és tanácsokkal szolgáltak a buddhizmusra, a taoizmusra és a konfuciánizmusra vonatkozóan is.
Mivel a könyv gondos tájékoztatást nyújt minden vallásról, azok, akik rendelkeznek ezzel a saját nyelvükön, bibliatanulmányozást tudnak kezdeni bármely vallási hátterű személlyel a megfelelő fejezetek alapján. Azután esetleg szeretnének tovább lépni arra a fejezetre, amely a korai keresztények felemelkedésével foglalkozik és azokkal az okokkal, miért hiszünk abban, hogy Krisztus Isten valódi Képviselője, akit felhasznál, hogy az emberiséget Isten felé vonzza. Vannak fejezetek, amelyek elmondják, hogyan jött létre a hitehagyás, amely a keresztény világ megosztottságát és sok szektáját hozta létre. Az utolsó két fejezet rámutat arra, hogyan lett helyreállítva az igaz imádat ezekben a napokban, és mit tartogat a közeljövő Nagy-Babilon, Sátán hamis világbirodalma számára. Ezután az új világot és a Bibliának a feltámadásról szóló reménységét emeli ki (János 5:28, 29; 12:44–46; 14:6; Jelenések 21:1–4).
Ez valóban olyan kiadvány, amely sokaknak fog segíteni szerte a világon közelebb kerülni Istenhez, ahogyan azt Jakab is kijelentette levele 4. részének 8. versében: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeteket, ti bűnösök, és tisztítsátok meg szíveteket, ti tétovázók.” Igen, ahogy Ésaiás mondja: „Keressétek Jehovát, amíg megtalálható, hívjátok őt, amíg közel van” (Ésaiás 55:6; János 6:44, 65).
Forduljunk hát ezután is a helyes irányba, a világegyetem Szuverén Ura, Jehova felé. És e kiadvány, Az emberiség Isten keresése segítségével segítsünk további ezreknek is „szellemmel és igazsággal” imádni Jehovát (János 4:23, 24). Bárcsak állhatatosaknak találtatnánk az igazság keresésében és abban, hogy beszélünk másoknak az igazság Istenéről, mivel ő valóban megtalálható!
[Képek a 17. oldalon]
Az emberek sokféle módon keresik Istent
[Kép]
Őszinte katolikusok Máriához fordulnak
[Kép]
Hinduk a Gangesz folyót tisztelik
[Forrásjelzés]
Harry Burdich, Transglobe Agency, Hamburg
[Kép]
Az ájtatos zsidók imaszíjat viselnek
[Forrásjelzés]
GPO, Jerusalem
[Kép]
A muzulmánok zarándokutat tesznek Mekkába
[Forrásjelzés]
Camerapix
[Kép]
Sokan tisztelik Buddhát
[Képek a 18. oldalon]
Jézus példázatokkal segített az embereknek megtalálni az igaz Istent
[Forrásjelzés]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Forrásjelzés]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Forrásjelzés]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.