Mi jelenti az Isten szeretetét?
„Az jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsolatait” (1JÁNOS 5:3).
1. Hogyan kell kimutatnunk Isten iránti szeretetünket, és mit eredményez majd ez?
TEKINTETTEL az emberek Isten imádatára vonatkozó kötelezettségéről Jézus ezt mondta: „Szeresd Jehovát a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel” (Máté 22:37). Hogyan mutathatjuk ki ezt a szeretetünket? A Biblia így felel: „Az jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsolatait” (1János 5:3). Milyen jó eredmény származik ebből azok számára, akik így tesznek? János ezt mondja: „Aki a szeretetben marad, egységben marad Istennel” (1János 4:16b).
2. Egyedül kit illet meg az imádatunk?
2 Ha szeretjük Istent, nem adjuk az imádatunkat semmiféle teremtménynek, sem élőnek sem halottnak, hanem csak Istennek (Lukács 4:7, 8). Péter apostol, sőt egy angyal is elhárította magától az emberektől jövő imádatot (Cselekedetek 10:25, 26; Jelenések 22:8, 9). Jézus is kimutatta, hogy az anyjának, Máriának nem kell semmiféle imádatteljes hódolatot bemutatni, mert az egyedül Istennek jár (Lukács 11:27, 28; János 2:3, 4; Jelenések 4:11). Ha rossz helyre irányítja valaki az imádatát, összeütközésbe kerül Isten parancsolataival, mert „senki sem szolgálhat két úrnak” (Máté 6:24).
Kereszt használata a vallásban
3. Hogyan tekinti a kereszténység a kereszt használatát?
3 Vannak olyan élettelen tárgyak is, amelyeknek tisztelete megsértheti Isten törvényeit. A legkiemelkedőbbek közé tartozik a kereszt. A kereszténység népei között évszázadokig imádatuk részeként volt használatos. A The New Encyclopoedia Britannica (Új Angol Enciklopédia) „a keresztény vallás fő szimbóluma”-ként említi. Görögországban egy bírósági ügy kapcsán, a görög ortodox egyház azt bizonygatta, hogy azok akik a ’Szent kereszt’-et elvetik, nem is keresztények. De vajon valóban keresztény szimbólum a kereszt? Honnan ered az?
4, 5. a) Mit mond egy szótár a stau·rosʹ szóról, amelyet a magyar Bibliák általában ’kereszt’ szóval fordítanak? b) Honnan ered a kereszt használata?
4 A Jézus halálát előidéző eszköz meg van említve a Biblia szövegeiben, mint például a Máté 27:32-ben és 40-ben. Ott a görög stau·rosʹ szó áll, amelyet keresztnek fordítanak különböző magyar Bibliákban. De mit jelentett a stau·rosʹ szó az első évszázadban, amikor a Görög Iratokat írták? Az An Expository Dictionary of New Testament Words (Újszövetségi szavak értelmező szótára), W. E. Vine munkája ezt mondja: „Stauros. . . elsődlegesen egyenes, függőleges gerendát vagy oszlopot, cölöpöt jelent. A bűnözőket ilyenekre szegezték kivégzéskor. Mind a főnév [stau·rosʹ] mind az ige, sztauroo, póznára, oszlopra erősíteni, eredetileg különbözött a két gerendából álló vallási formájú kereszttől. Az utóbbi alak későbbi eredetű, az ősi káldeából való, ahol Tammuz isten szimbólumaként használták [alakjában lévén a misztikus Tau, nevének kezdő betűje] abban az országban és a szomszédos országokban is használatos volt, Egyiptomot is beleértve.”
5 Vine a továbbiakban ezt mondja: „A mi időszámításunk III. századának közepe táján, az egyházak vagy elhagyták vagy kiforgatták a keresztény hit bizonyos tantételeit. Hogy növeljék a hitehagyott vallásrendszer tekintélyét, pogányokat is felvettek az egyházaikba hit általi megtisztulás nélkül, és nagymértékben megengedték, hogy megtartsák az ő pogány jeleiket és szimbólumaikat. Ebből eredően a Tau, vagy T, a leggyakoribb formájában, leeresztett keresztrésszel, meghonosodott, elfogadottá vált Krisztus keresztjeként.”
6, 7. a) Honnan ered a „kereszt” szó, és miért nem igazolható ennek használata a magyar Bibliákban? b) Hogyan igazolja a Bibliában a xyʹlon szó használata, hogy a stau·rosʹ egy függőleges oszlop volt?
6 A The Companion Bible a „The Cross and Crucifixion” „A kereszt és a keresztre feszítés” címszó alatt megjegyzi: „A mi angol ’cross’ [kereszt] szónk a latin crux szó fordítása; de a görög stauros szó semmivel sem jelent inkább kereszt-et, mint a ’karó’ vagy ’rúd’ szó ’támasztógerendát’. Homéros a stauros szót, közönséges oszlop vagy gerenda, vagy egy egyszerű szálfa értelemben használja. És ugyanez a jelentés és szóhasználat található meg az összes görög klasszikusoknál. Soha nem jelent két keresztben egymásra helyezett szálfát. . . Az Új Testamentum görög nyelvezetében sem utal semmi két darab szálfa alkalmazására.”
7 Egy másik görög szót is használnak a Bibliában arra az eszközre való utalásnál, amelyen Jézus meghalt és ez a xyʹlon szó. E szó segít kimutatni, hogy a stau·rosʹ függőlegesen álló oszlop volt keresztgerenda nélkül. Mint a The Companion Bible megállapítja: „A [xyʹlon] szó. . . általában egy holt fatörzsdarabot vagy szálfát jelentett, tüzelőnek vagy egyéb célnak megfelelően. . . Ahogy ezt a szót [xyʹlon] használták az előző stauros helyett, azt mutatja, hogy mindegyik szó jelentése pontosan ugyanaz . . . Ezért használják a [xyʹlon] szót . . . a mi Urunk halálának módjával kapcsolatban, és ’fa’-ként fordítják a Cselekedetek 5:30; 10:39; 13:29; Galata 3:13; 1Péter 2:24. versekben [King James Version; Károli].”
8. Mit mondanak egyéb források a keresztről és annak eredetéről?
8 A francia Dictionnaire Encyclopédique Universel (Egyetemes Enciklopédiai Szótár) ezt mondja: „Hosszú ideig azt gondoltuk, hogy a kereszt, amelyet vallásos szimbólumnak tartunk, sajátosan a kereszténységé. De nem ez a helyzet.” A Dual Heritage – The Bible and the British Museum (Kettős örökség – A Biblia és a British Museum) című könyv megállapítja: „Talán megütközést kelt bennünk amikor megtudjuk, hogy az Új Testamentum görög [eredeti] szövegében nem szerepel a ’kereszt’ szó. A ’kereszt’-nek fordított szó mindig a görög [stau·rosʹ] ’cölöp’ vagy ’függőleges oszlop’. A kereszt nem volt eredetileg keresztény szimbólum; Egyiptomból és Konstantintól származott.” A New Catholic Encyclopedia (Új Katolikus Enciklopédia) ezt mondja: „A Krisztus Golgotán történt megváltói halálának ábrázolása nem jelenik meg a kereszténység első századának szimbolikus művészetében. A korai keresztények az Ó Testamentum faragott képeket tiltó rendelkezéseinek hatására vonakodtak ábrázolni, még az Úr [halálának] eszközét is . . . A keresztet Konstantin idejében kezdték ábrázolni.”
Konstantin keresztje
9. Hogyan került kapcsolatba a kereszttel Konstantin császár?
9 Konstantin volt az a római császár, aki i. sz. 325-ben összehívta a Niceai Zsinatot és befolyásolta azt, hogy fogadja el azt az Írás-ellenes tantételt, amely szerint Krisztus Isten volt. Ezt pedig azért tette, hogy megszilárdítsa pogányokból és hitehagyott keresztényekből álló birodalmát. A The New Encyclopoedia Britannica (Új Angol Enciklopédia) ezt mondja róla: „Konstantin, Maxentius fölött aratott győzelmének előestéjén, 312-ben, látott egy látomást a kereszt ’égi jeléről’, amelyről azt hitte, hogy a győzelmének isteni záloga.” Azt is mondja, hogy azután Konstantin előmozdította a kereszt tiszteletét.
10. Miért nem ésszerű azt hinni, hogy Isten vagy Krisztus adott egy keresztet is magában foglaló „jelt” Konstantinnak?
10 Mindazonáltal, adna-e Isten jelt, méghozzá egy pogány jelt, egy pogány császárnak, aki nem cselekedte Isten akaratát? Jézus megdorgálta saját honfitársait amiért jeleket kértek (Máté 12:38–40). Ezenfelül ez a pogány uralkodó a politikai hatalom érdekében ártatlan vért ontott testi fegyverekkel, és politikai cselszövésekben, rokonainak és más társainak meggyilkolását rendelte el. Jézus ellenben ezt mondta: „Az én királyságom nem része e világnak. Ha a királyságom e világ része volna, szolgáim harcoltak volna” (János 18:36). Ezért parancsolta meg Péternek: „Tedd vissza kardodat a helyére, mert mindazok akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52).
11. Mi indította Konstantint a kereszt használatának bevezetésére?
11 A Strange Survivals (Furcsa túlélések) című könyv ezt mondja Konstantinról és keresztjéről: „Abban aligha kételkedhetünk, hogy politika volt a magatartásában; a jelkép amelyet felállított kielégítette egyfelől a seregében levő keresztényeket, másfelől a [pogány] gallokat. . . Az utóbbiaknak ez az ő napistenük kegyének a jele volt, akit imádtak.” Nem, Konstantin ’égi jele’ egyáltalán nem volt kapcsolatban Istennel vagy Krisztussal, hanem a pogányságtól volt átitatva.
Tiszteljük a halál eszközét?
12, 13. Milyen egyéb okok miatt nem szabad tisztelni a keresztet?
12 Mégha figyelmen kívül hagyjuk is a bizonyítékokat és feltételezzük, hogy Krisztust kereszten ölték meg, tisztelnünk kell-e azt? Nem, mert Jézust gonosztevőként végezték ki, úgy mint a mellette megfeszített embereket és a halálának módja a legrosszabb színben tüntette fel őt. Az első századi keresztények nem tekinthették szentnek kivégzésének eszközét. Annak tisztelete dicsőítette volna azt a gonosztettet, amelyet azon elkövettek, Jézus meggyilkolását.
13 Ha a legkedvesebb barátodat koholt vádak alapján kivégezték volna, vajon elkészítenéd-e kivégzése eszközének (mondjuk a hóhér kötélhurkának, a villamosszéknek vagy a kivégző osztag puskájának) a mását, aztán csókolnád azt, gyertyát gyújtanál előtte, viselnéd a nyakadba akasztva szent ékesség gyanánt? Ugye ez hihetetlen? Nos, ez a helyzet a kereszt tiszteletével is. Az a tény, hogy a kereszt pogány eredetű, csak ront a helyzeten.
14. Milyen következtetést kell levonnunk a keresztre vonatkozóan a világi és bibliai bizonyítékok alapján?
14 A kereszt tisztelete nem keresztényi dolog. Nem mutat ki szeretetet Isten vagy Krisztus iránt, hanem megcsúfolja azt, amit ők képviselnek. Sérti az Isten bálványimádás elleni parancsolatait. Kereszténynek álcázott pogány szimbólumot tisztel (2Mózes 20:4, 5; Zsoltárok 115:4–8; 1Korinthus 10:14). Ha valaki egy pogány szimbólumot szentnek tekint, ezzel megsérti Isten parancsát: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában, mert mi szövetsége van az igazságosságnak és a törvénytelenségnek?. . . ’És tisztátalan dolgot ne érintsetek’” (2Korinthus 6:14, 17).
Ragaszkodjunk az ihletett Szóhoz
15. Miért kell elvetnünk az Isten Szavával ellentétes hagyományokat?
15 Az egyházak azt mondják, hogy az olyan dolgok, mint a kereszt tisztelete, részét képezik a „szent hagyománynak”. De ha a hagyomány ütközik az Isten Szavával, azok, akik szeretik Istent, elvetik az ilyen hagyományt. Az, amire valóban szükségünk van a tiszta, igaz imádathoz, már benne van az Isten Szavában. Ahogy Pál írta Timótheusnak: „Kisgyermek korod óta ismered a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni a megmentésre, a Krisztus Jézussal kapcsolatos hit által. „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre tökéletesen felkészített legyen” (2Timótheus 3:15–17). A Biblia sehol nem mondja, hogy a hagyományok, amelyek ellentmondanak az Isten Szavának, nélkülözhetetlenek a megmentéshez.
16. Mit mondott Jézus a zsidó vallási vezetőknek a hagyományaikkal kapcsolatban?
16 Az, hogy az Írások és emberi hagyományok között ellentét van, nem új dolog. Az ihletett Héber Iratok befejezése és Jézus eljövetele közötti időben a zsidó vallásvezérek sok szájhagyományt adtak hozzá azokhoz, és ezeket később írásba is foglalták, de az ilyen írásaik nem voltak Istentől ihletettek. Azok a hagyományok gyakran ellentétben voltak az Írásokkal. Ezért mondta Jézus a vallási vezetőknek: „Ti pedig miért hágjátok át az Isten parancsait a hagyományotokért?. . . Érvénytelenné tettétek az Isten szavát a ti hagyományotok miatt!” Isten Szavát alkalmazta rájuk, amely ezt mondja: „Hiába imádnak engem, mivel emberi parancsolatokat tanítanak tantételekként” (Máté 15:1–6, 9). Tanításaiban, Jézus soha nem idézett ilyen hagyományokból. Minden esetben Isten ihletett, írott Szavára hivatkozott (Máté 4:4–10; Márk 12:10; Lukács 10:26).
17. Miért bízhatunk a Bibliában, mint reménységünk szilárd horgonyában?
17 Isten „az élet szava” megőrzését nem a vallásos hagyományőrzők bizonytalan kezeire bízta (Filippi 2:16). Ehelyett, erőteljes szent szelleme által, a Biblia megírására ihletett embereket, hogy „az Írásokból merített vígasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4). Akik azt mondják, hogy a Biblia nem teljes és ezért tökéletlen, nem ihletett emberek állhatatlan gondolkozására is támaszkodnunk kell, azok tagadják az Isten hatalmát. A világegyetem tiszteletreméltó, mindenható Teremtője, minden bizonnyal képes egy könyvet szerezni. És ezt meg is tette, úgy, hogy reménységünknek szilárd horgonya lehet, és nem függünk olyan emberi hagyományoktól, amelyek Isten parancsolatainak áthágásához vezetik az embereket. Ezért mondja Isten Szava: „Ne menjetek túl azokon, amik meg vannak írva” (1Korinthus 4:6). Azok, akik igazán szeretik Istent, megfogadják ezt a tanácsot. (Lásd még Példabeszédek 30:5, 6.)
„Megtartjuk az Ő parancsolatait”
18. Ha igazán szeretjük Istent, melyik parancsának kell feltétlenül engedelmeskednünk?
18 „Mert az jelenti az Isten szeretetét, hogy megtartjuk az ő parancsolatait”, állapítja meg az 1János 5:3. Midőn a vallási vezetők felvizezik, vagy figyelmen kívül hagyják, illetőleg, emberek ellentétes hagyományaival helyettesítik azokat a parancsolatokat, Isten akaratával ellentétes módon vezetik követőiket. Példaképpen figyeljük meg Jézus követőinek egyik alapvető, sarkalatos elvét: a szeretetet. Ez Jézus tanításának életbevágó része volt. Ő ezt mondta: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22:39).
19. a) Mennyire életfontosságú, hogy a keresztények szeressék egymást? b) Miben különbözött a Jézus által adott „új parancsolat” a régitől?
19 Mennyire fontos ez a felebaráti szeretet? Jézus azt tanította, hogy az igazi keresztények a köztük meglévő szeretetről ismerhetők fel. Így szólt: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogyan én szerettelek titeket; ti is úgy szeressétek egymást. Abból tudja meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:34, 35). Igaz, az ősi Izraelnek adott Törvény magában foglalta azt a parancsolatot, hogy „szeresd felebarátodat, mint magadat” (3Mózes 19:18). Azonban Jézus parancsában volt valami új, ez a kifejezése: „ahogyan én szerettelek titeket”. Ez nagyobb nyomatékot ad a keresztény szeretetnek, mert egy kereszténynek késznek kell lennie életét is letenni hittestvéreiért, ahogyan Jézus letette.
20. Kiket azonosítanak ennek az évszázadnak történelmi feljegyzései olyanoknak, akik engedelmeskednek annak a parancsolatnak, hogy „szeressétek egymást”?
20 Eszerint, Isten igazi szolgáit ma is fel lehet ismerni a törhetetlen, egyesítő és nemzetközi méretekben megnyilvánuló szeretet kötelékéről. Kik mutatnak fel napjainkban ilyen engedelmességet Istennek a szeretetre vonatkozó parancsolatai iránt? Kik azok, akiket üldöztek, bebörtönöztek, koncentrációs táborokba vetettek vagy kivégeztek azért, mert nem fogtak fegyvert más országokban élő hittestvéreik – vagy akár hitetlenek – ellen? Évszázadunk történelmi beszámolói azt felelik: csak Jehova Tanúi.
21. Milyen hírnévre tettek szert a kereszténység egyházai arra a parancsra vonatkozóan, hogy szeressék a hittestvéreiket?
21 Másrészt, a kereszténység vallásai rendre megszegték Istennek a szeretetre vonatkozó parancsolatait. A kereszténység egyházainak papsága ez évszázad minden háborújában az ellenkező oldal ellen vezette híveit a csatatereken és azok milliószámra mészárolták le egymást. Protestánsok ölték protestáns társaikat, katolikusok katolikus társaikat, mégis mindannyian keresztényeknek vallották magukat. Isten Szava azonban kijelenti: „Ha valaki azt állítja: ’Szeretem Istent’, és mégis gyűlöli a testvérét, az hazug. Mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, az nem szeretheti Istent, akit nem lát. És ez a parancsolatunk van tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (1János 4:20, 21).
22. Az 1János 3:10–12. vers feljegyzése szerint kinek a gyermekei a kereszténység egyházai, és miért?
22 Isten Szava mondja ezt is: „Az Isten gyermekeit és az Ördög gyermekeit ez a tény teszi nyilvánvalóvá: Mindaz, aki nem tart ki az igazságosság mellett, nem Istentől származik és az sem, aki nem szereti a testvérét. . . szeressük egymást, nem úgy mint Kain, aki a gonosztól származott és megölte testvérét” (1János 3:10–12). A kereszténység egyházai azt állítják, hogy Isten gyermekei, de nem lehetnek azok, mert durván megsértik Istennek a szeretetre vonatkozó parancsolatait, és ’megölik testvéreiket’. Tehát csak a ’gonosznak’ gyermekei lehetnek. Ezért figyelmezteti Isten sürgetően az ilyen vallásokban lévő őszinte embereket: „Menjetek ki belőle én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból” (Jelenések 18:4). Isten nemsokára végrehajtja ítéleteit a hamis vallásokon. Azok, akik ragaszkodnak ezekhez a vallásokhoz, osztozni fognak azok sorsában (Jelenések 17:16). Ellenben az, „aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:17).
Hogy felelnél?
◻ Miért helytelen a stau·rosʹ görög szót „kereszt”-nek fordítani?
◻ Honnan ered a kereszt tisztelete, és miért kell nekünk elvetni azt?
◻ Milyen példát mutatott Jézus a vallási hagyományok tekintetében?
◻ Milyen bizonyíték alapján lehet felismerni azokat, akik engedelmeskednek a testvéri szeretetre vonatkozó parancsolatoknak?
[Kiemelt rész/képek a 28. oldalon]
A KERESZT EREDETE
Jóval a keresztény korszakot megelőzően különféle formájú kereszteket használtak már vallásos jelképként a föld csaknem minden részén.
A Crux Ansata volt használatos Egyiptomban a jövendő élet szimbólumaként
A Crux Quadrata szimbolizálta a négy elemet, amelyből hitük szerint minden teremtetett
A Crux Gammatá-t a nap vagy a tűz szimbólumának gondolták, ezért az élet jelképének tekintették
A latin kereszt a kereszténységben népszerű
Ez a kereszt a „Krisztus” szóban lévő első két görög betű monogramja