A kereszténység — mint a hamis imádat előmozdítója

„Ez a nemzet, amelynek népe nem engedelmeskedett Jehova, az ő Istene szavának és nem fogadta el a fegyelmezést” (JEREMIÁS 7:28).

1., 2. Hogyan reagált Jeremiás az Istentől kapott megbízásra?

„AZ igaz meggyőződés tüze lobogott benne; kényszerítő erő hajtotta, hogy az igazságot szólja, hogy dorgáljon, de egyúttal támogasson is.” Két zsidó tudós ezekkel a szavakkal jellemezte Jeremiás szerepét. Bár Istentől kapott megbízása félelmet keltő volt, tudta, hogy felelősséggel tartozik Júda nemzete iránt. Ahogy ő maga kifejezte: „Jehova szava egész napon át gyalázatomra és csúfságomra volt. És azt mondtam: ’Nem is említem őt, és nem szólok többé az ő nevében.’ ” Igen, a nyomás és az üldözés csaknem túl sok volt már a számára. De vajon feladta-e? (Jeremiás 20:8, 9a).

² Jeremiás így folytatta: „Olyannak bizonyult szívemben, mint a csontjaimba zárt égő tűz; és én elfáradtam abban, hogy visszatartsam és képtelen voltam elviselni” (Jeremiás 20:9b). Jeremiás nem tágított attól a feladatától, hogy bejelentse Júdának Isten ítéletét (Jeremiás 6:10, 11).

Az újabbkori Jeremiás

3. Milyen magatartást tanúsított Jézus a tanítványaival a megbízatása iránt?

³ Jeremiáshoz hasonlóan, Krisztus Jézus és az első keresztény tanítványok félelem nélkül hirdették a zsidóknak és a nemzeteknek Isten Királysága népszerűtlen üzenetét. Jóllehet korábban bebörtönözték a prédikálásért, Péter és a többi apostol bátran válaszolta vallásos vádolóinak: „Mint uralkodónak, inkább Istennek kell engedelmeskednünk, semhogy embereknek.” A vallási hatóságok parancsára megkorbácsolták őket a bátorságukért. De vajon hogyan reagáltak rá az apostolok? „És mindennap a templomban és házról házra továbbra is szünet nélkül tanítottak és hirdették a Krisztus Jézusról szóló jó hírt” (Cselekedetek 5:29, 40–42; Máté 23:13–33).

4. Kik követték Jeremiás példáját a XX. században, és hogyan tették meg azt?

⁴ Az első felkent keresztények tehát úgy cselekedtek, mint Jeremiás. Bár nyomasztó fölénnyel és konok vallásos ellenséggel kellett szembenézniük, mégis hirdették Isten ítéleteit. De most, a XX. században, kik követik vajon a példájukat? Kik hirdetik nyilvánosan és házról házra Isten ítéleteit a dolgok rendszerével, főképpen pedig Jeruzsálem ellenképével, a kereszténységgel kapcsolatban? A történelmi bizonyíték már több mint 68 év óta halmozódik és azt mutatja, hogy az újkori Jeremiás osztály Jehova felkent tanúinak kicsiny, de bátor csoportjából áll. Ezeket 1935 óta nagy mértékben kiegészítette és segítette készséges társaik millióinak „nagy sokasága”, akiket szintén Jehova Tanúi néven ismernek. Egybehangzóan hallatva hangjukat, betöltik Jeremiás-szerepüket, amikor csapdának és csalásnak minősítik a hamis vallást (Jelenések 7:9, 10; 14:1–5).

Miért mondhatjuk, hogy a kereszténység Jeruzsálem újkori ellenképe?

5. Miben hasonlít a kereszténység az ősi Jeruzsálemre?

⁵ De megkérdezhetné valaki: ’Vajon miben látjuk az ókori Jeruzsálem és a mai kereszténység közötti párhuzamot?’ A hasonló magatartásban és a mai büszke kereszténység közepette uralkodó állapotokban. Bizalmukat ’szent városaikba’ és azok szentélyeibe vetik, mint amilyen Róma, Jeruzsálem, Canterbury, Fatima, Guadalupe, és Zaragoza, hogy csak néhányat említsünk közülük. Szívesen dicsőítik székesegyházaikat, bazilikáikat, templomaikat, és egyéb vallási épületeiket, azok régiségeivel és építészeti jellegzetességeivel dicsekedve, mintha az különleges érdemeket jelentene számukra Isten szemében. Azt állítják, hogy vallási épületeiket ’Isten dicsőségére’ emelték. De vajon ezek közül az épületek közül hány viseli ténylegesen Jehova Isten nevét? Éppen ellenkezőleg: az embert folytonosan a tervező építész nevére emlékeztetik, vagy a díszítést készítő szobrászok, a pénzügyi támogatást nyújtó jómódú adakozók, vagy a ’védőszentek’ nevét, akiknek az épületet felajánlották. A kereszténységnek a régiségekbe és a hagyományokba vetett bizalma éppen olyan hiábavaló, mint Júdának a szent templomába vetett bizalma volt annak idején (Jeremiás 7:4).

6. Hogyan alkalmazható a kereszténység papságára az, amivel Jézus a zsidó papságot vádolta?

⁶ Jeremiásnak a zsidó papok és próféták ellen felhozott vádjával összhangban, vajon mit mondhatunk a kereszténység vallási vezetőiről ma? A Jeremiáséhoz hasonló őszinteséggel Jézus olyan leírást adott a zsidó papságról, amely leírás mind a mai napig a kereszténység papságára is ráillik: „Bár tanítják, de tettekké nem váltják . . . Minden tettükben az vezeti őket, hogy az emberek előtt feltűnjenek . . . szívesen elfogadják a lakomákon a főhelyeket és a zsinagógában az első székeket” (Máté 23:3–7, Katolikus fordítás). Mily gyakran látunk kiemelkedő papokat és prédikátorokat, amint jelenlétükkel áldásukat adják politikai és nacionalista összejövetelekre és találkozókra, és együtt szerepelnek a politikusokkal a hírközlő eszközök rivaldafényében!

7. a) Hogyan vezetik félre egyes prédikátorok a tömegeket? b) Milyen kihívás elől tér ki a papság?

⁷ Ma, a televízió korában a tv-prédikátorok kihasználják ezt a hírközlő eszközt annak minden fortélyával és pszichológiai fegyverével együtt, hogy elnémítsák a tömegeket és kiürítsék a nyáj zsebeit. Mennyire találó a Jeremiás általi leleplezés ma, mintegy 2600 évvel később is! „A legkisebbtől a legnagyobbig, mindegyik jogtalan nyereséget szerez magának; és a prófétától a papig, mindegyik hamisan cselekszik.” Ugyanakkor egyikük sem akarja elfogadni a kihívást, amit az emberekkel szemtől szembe kerülés és a házról házra történő prédikálás igazi keresztény szolgálata jelent. Csak Jehova Tanúi — a felkent Jeremiás osztály és a „nagy sokaság” — fogaták el ezt a felelősségteljes megbízatást (Jeremiás 6:13; Cselekedetek 20:20, 21).

Vajon megmentettnek tekinthető-e a kereszténység?

8. Miért hiszi a kereszténység, hogy kívül van Armageddon hatótávolságán?

⁸ Ugyanezek a tv-prédikátorok azzal ámítják a közönséget és azzal keltenek bennük hamis biztonságérzetet, hogy válogatás nélkül használják az „újraszületett” és „az egyszer megmentve, örökre megmentve” szólamokat és teológiát. A kereszténység csaknem minden vallásához és szektájához tartozó emberek azt hiszik, hogy „újraszületettek” és „megmentettek”. Arcátlan politikusok vidáman állítják magukról ugyanezt. Igen, kedvenc prédikátoraik azt mondják nekik, hogy békében vannak Istennel, mivel „megmentettek” — éspedig vallási, politikai, és nemzeti nézetkülönbségeik ellenére! És ez tetszik az embereknek, akárcsak Jeremiás idejében! (Jeremiás 5:31; 14:14). Azt gondolják, hogy őket nem éri utol Isten armageddoni ítélete (Jeremiás 6:14; 23:17; 1Korinthus 1:10; Jelenések 16:14, 16).

9. a) Kire vonatkozik valóban az „újraszületett” kifejezés? b) Mit mond a Biblia a lélekről? (Mindkét kérdésre mondj további érveket az Érveljünk az Írásokból című könyvből).

⁹ Isten Szavának és Krisztus tanításának figyelmes tanulmányozása azonban megmutatja, hogy csupán egy kisebb számú egyénnek lehet kiváltsága újra születni ’víztől és szellemtől’, és Krisztussal együtt részt venni a mennyei uralkodásban (János 3:3–5; Róma 8:16, 17; Jelenések 14:1–3). Az igazi keresztények „nagy sokaságá”-nak ma nincs szüksége arra, hogy újraszülessen, mivel az ő reménységük földi, nem pedig mennyei (2Péter 3:13; Jelenések 21:3, 4). Azonkívül a kereszténység tanítása hamis előfeltételezéseken alapszik — azon, hogy az embernek halhatatlan lelke van, amelynek megváltásra van szüksége. A Bibliában sehol sem találunk támogatást az effajta tanításra, ami valójában az ősi görög filozófiából ered.a

Nem találnak örömet az ő Szavában vagy Nevében

10. Hogyan tekinti sok pap a Bibliát?

¹⁰ További hasonlóságot is találhatunk az ókori Jeruzsálem és az újkori kereszténység között. Jeremiás kijelentette: „Íme, Jehova szava gyalázattá lett számukra és nem lelték örömüket benne” (Jeremiás 6:10). A papság szívesebben idézi a filozófusokat és a tudósokat, mint Jehova Szavát. Sokan közülük szégyelik a Bibliát; sőt „bibliakritikájuk” által még ki is gúnyolják azt. Azt állítják, hogy mítoszok és legendák gyűjteménye és csupán irodalmi értéke van (Jeremiás 7:28). Ami pedig Szerzőjének a nevét illeti: megvetően lekicsinylik azt. De vajon mivel támasztjuk alá ezt az állításunkat?

11. Milyen ellentét van a kereszténység és Jeremiás között az Isten nevének használata terén?

¹¹ Jóllehet a héber tetragramma (יהרה) közel 7000-szer jelenik meg a Héber Iratokban, a „Jehova” vagy „Yahveh” nevet számos Bibliában név nélküli „ÚR” szóval helyettesítették. Például az afrikai-holland keveréknyelven kiadott összes bibliafordításból teljesen kihagyták az isteni nevet. A spanyol Franquesa-Solé fordítás eredeti kiadása még használta a nevet. Amikor megjelent az átdolgozott kiadás, az isteni név teljesen eltűnt belőle, és a Señor (Úr) szóval helyettesítették. És amikor a kereszténység fordításaiban meghagyták is Isten nevét, a papság ritkán használja azt. Jeremiás azonban Isten megkülönböztető nevét 726 alkalommal használja prófétai üzenetében!b

Az „Ég Királynője” és a bálványimádás

12—14. a) Milyen buzgó tevékenységben vettek részt a zsidó családok? b) Hogyan tekintette Jehova az általuk végzett imádatot?

¹² Más párhuzamot is találunk, ha megvizsgáljuk Jeremiás Jeruzsálemhez intézett üzenetét. Amikor Jehova azt mondta prófétájának, hogy ne imádkozzon a népért, arra is rámutatott, hogy miért ne tegye. „Nem látod, mit művelnek Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin? A fiak fát szedegetnek, az apák gyújtják meg a tüzet, és a feleségek tésztát dagasztanak.” És vajon milyen buzgó vállalkozásba kezdett az egész család? Abba, hogy „áldozati süteményeket készítsenek ’az egek királynőjének’ ”! (Jeremiás 7:16–18; 44:15, 19).

¹³ Egy zsidó szövegmagyarázó kijelenti: „Az ’egek királynőjének’ kultuszát buzgón és nyíltan űzték.” Hihetetlen, hogy Júda nemzete bálványimádást gyakorolt, pogány istennőket imádott, köztük valószínűleg Istárt, a termékenység babiloni istennőjét, a babiloni csillagokkal kapcsolatos háromság harmadik istenségét. Az is lehet, hogy ez a „királynő” a kánaánita Astoret istennőnek volt a megfelelője (1Királyok 11:5, 33).

¹⁴ Ezen az istennő-imádaton kívül, másféle bálványimádást is gyakoroltak. Jehova elítélte őket érte és így szólt: „Miért ingereltek engem faragott képeikkel, hiábavaló idegen istenségeikkel?” A vádbeszéd így folytatódik: „Nem engedelmeskedtek szavamnak és nem aszerint jártak, és továbbra is szívük megátalkodottságát követték és a Baál-képeket, amelyekre vonatkozóan atyáik tanították őket” (Jeremiás 8:19; 9:13, 14). Nem esett-e ugyanebbe a csapdába a kereszténység is?

15. a) Milyen helyzetet látunk ma a bálványimádás terén a kereszténységben? Mondj el helyi példákat. b) Milyen álláspontot képviselnek az igazi keresztények Máriával kapcsolatban? (Lásd Érveljünk az Írásokból 254—261. oldal.)

¹⁵ Látogass el akármelyik — protestáns, katolikus, vagy ortodox — templomba vagy székesegyházba, és meglátod, ha mást nem, a kereszt képmásait. De a katolikus és az ortodox területen ott vannak „a szent szűz Máriának, az Igaz Isten Anyjának” képei, véget nem érő változatosságban és helyzetben.c Felsőfokú jelzőkkel illetik, beleértve az „ég Királynője”, a „világegyetem Királynője” címeket!d Ezzel szemben a Jeremiás osztály jóllehet tiszteli Máriát, mint Jézus anyját, és mint felkent hívőt, gondosan követi az apostoli tanácsot: „Őrizkedjetek a bálványoktól!” (1János 5:21; Jeremiás 10:14).

A háromság lép az egyedüli Szuverén Úr, Jehova helyébe

16. Milyen tanítás vezetett el a Mária-tisztelethez és hogyan?

¹⁶ De megkérdezhetnéd: ’Vajon hogyan kerül ide ez a Mária imádat és tisztelet?’ Annak okán, hogy a korai hitehagyott egyház egy további lépést tett a pogány imádók beolvasztása érdekében. A pogány világban ugyanis széles körben elterjedt volt a ’három isten egyetlen személyben’ fogalom. Az ókori rómaiaknál is voltak olyan templomok, ahol három fülkét „avattak fel egy háromtagú — hittételekben és imádatban egymással összefüggő — istenségnek. Ilyen volt például Jupiter Optimus Maximus temploma a Capitóliumban, amelyet a capitóliumi Jupiter-Juno-Minerva háromságnak szenteltek”.e

17., 18. a) Mit hagytak ki a bibliafordításból, ami felvirágoztatta a háromságtant? b) Mondj további érveket az Érveljünk az Írásokból című könyvből.

¹⁷ A harmadik és negyedik században a ’Legszentebb Háromság’ kiemelkedő tanának előmozdítására szükségesnek látszott, hogy a katolikus egyház eltörölje a Jeremiás szavaiban oly világosan kifejezésre jutó fogalmat: „Senki sincs hozzád hasonló, ó Jehova. Nagy vagy te és nagy a te neved a hatalmad miatt. Jehova azonban igazán Isten. Ő az élő Isten és a Király határtalan ideig.” Jézus is megerősítette ezt az értelmezést, amikor Mózes szavaiból idézett: „Halld meg, ó Izrael! Jehova, a mi Istenünk, egy Jehova!” (Jeremiás 10:6, 10; Márk 12:29; 5Mózes 6:4).

¹⁸ A hitehagyott kereszténység elvetette Isten nevének a használatát, mivel ehhez hozzásegítette a zsidó babona, amely szerint nem volt szabad kiejteni a „Jehova” vagy „Yahweh” nevet. Ez lehetővé tette olyan űr keletkezését, amelyet a „Szentháromságnak” kellett betöltenie.f

19. a) Mit eredményezett az, hogy a kereszténység elfogadta a háromságtant? b) Milyen csaláshoz folyamodtak, hogy támogassák a háromságtanra vonatkozó érvelést?

¹⁹ A kereszténység azt választotta, hogy ’más isten után jár’, a háromságisten után, amely teljesen ismeretlen volt a zsidók számára, Krisztus számára és az igazi keresztények számára. És ennek az ’egy istenben három személy’-titoknak az alátámasztására a kereszténység másolói még csaláshoz is folyamodtak, megváltoztatva a görög kéziratokat.g Azonkívül a Háromságtan logikus következményeként a kereszténység jelentős része az „Ég Királynőjének” imádatába vagy tiszteletébe is beleesett (Jeremiás 7:17, 18, New International Version).

A papság elősegíti az üldözést

20., 21. Milyen eljárást követett a kereszténység papsága, és milyen kérdéseket helyénvaló most feltenni?

²⁰ Tekintettel az eddigiekre, Jeremiás joggal teszi fel a kereszténység papságának a kérdést: „Hogyan mondhatjátok: ’Bölcsek vagyunk és nálunk van Jehova törvénye’? Igen, valóban hazugságban munkálkodik a titkárok íróvesszeje . . . Íme, még Jehova szavát is elvetették, milyen bölcsességük van hát nekik?” (Jeremiás 8:8, 9). Elvetették Jehovát és az ő képviselőit, az ő tanúit. És ahogyan a papok és a próféták üldözték Jeremiást, a kereszténység papsága is ott található ebben az évszázadban Jehova Tanúi legádázabb üldözésének hátterében.

²¹ De hát miért segítették elő ezt az üldözést? Mit tettek a Tanúk, amivel kiváltották a papság haragját és magukra vonták annak tüzét? Ennek a sorozatnak ezzel kapcsolatos kérdéseit jövő hónapban fogjuk megvizsgálni.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel még rá?

◼ Hogyan azonosíthatjuk az újkori Jeremiás osztályt?

◼ Milyen párhuzamokat fedezhetünk fel az ősi Jeruzsálem és a kereszténység között?

◼ Hogyan ámította el a papság az embereket azzal a hiedelemmel, hogy békében vannak Istennel?

◼ Minek az elhanyagolása és milyen bálványimádás jellemzi a kereszténységet?

[Kép a 25. oldalon]

A Tanúk 1938-ban leleplezték a hamis vallást

[Képek a 26. oldalon]

A kereszténység a hagyományos szentélyeiben bízik, pontosan úgy, ahogyan a zsidók a templomukban bíztak

[Kép a 27. oldalon]

A kereszténység tv-prédikátorai sok millió embert tévútra vezetnek azt a hiedelmet keltve bennük, hogy mindannyian „megmentettek” vagy „újraszülettek”