A keresztény egyéniség szépsége
„Öltsétek magatokra az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint lett megteremtve valódi igazságosságban és lojalitásban” (EFEZUS 4:24).
1. Milyenfajta szépséget kívánunk itt leírni?
VAN egy olyan mondás, amely szerint ’a szépség csak a szemlélő szemében létezik’, ami azt jelenti, hogy a szépség csak viszonylagos. De hát miből áll a keresztény férfi vagy a keresztény nő szépsége? Nos, ezt fogjuk most megvizsgálni.
A keresztény férfi szépségének a meghatározása
2. Miért nem tesznek csupán a testi jó tulajdonságok valakit az Isten emberévé?
2 Kezdjük azzal a tulajdonsággal, amely a keresztény férfinak kellemes megjelenést kölcsönöz, s amitől az emberek jól érzik magukat a társaságában. Testi jó tulajdonságok önmagukban nem tesznek senkit „az Isten emberévé” (1Timótheus 6:11). Bármilyen előnyös legyen is valakinek a külső megjelenése, vajmi keveset ér, ha az illető üresfejűnek bizonyul az érveléseiben. Ha pedig gőgös, nyers, faragatlan és tudatlan, akkor bizony egyáltalán nem vonzó — sőt inkább visszataszító. Ha a modora érzéketlenségről árulkodik, bizony botlást okozhat másoknak. Ha csupán önmagával törődik, és csak az érdekli, hogy hogyan néz ki és milyen benyomást kelt másokban, akkor nem az a típus, akivel szívesen vannak együtt az emberek.
3., 4. a) Melyek az Isten embere tulajdonságai, amelyekből az ember Jézus Krisztus mutatott példát? b) Hogyan magyaráznád meg az Isten embere néhány jellemvonását?
3 Az Isten embere azonban az igazságosság, könyüreletesség, a szeretet, és a kedvesség tulajdonságait kívánja ápolni. Jézus Krisztus nem a tökéletes testéről volt közismert, hanem az alapelvek és az igazságosság iránti lojalitásáról. Tanítási módja olyannak ismertette meg őt, mint aki Istentől kapott tekintéllyel beszél (Máté 7:28, 29; János 7:46). Az Isten emberét nem rontja meg a hatalomvágy vagy a kitűnni vágyás. Az ilyen embert nem lehet megvásárolni bizonyos pozíciók nyújtotta előnyökkel. Olyan ember ő, akinek van akaratereje. Szereti az alázatosságot, és nem hazudik. Egészséges félelmet tanúsít Jehova iránt (Példabeszédek 22:4). Ez csupán néhány olyan tulajdonság, amely az Isten emberében megtalálható.
4 Az Isten embere lelkiismeretes, jószívű, és helyes az indítéka (1Timótheus 1:5; Példabeszédek 4:23). Nem tesz olyasmit, amivel megsérti a lelkiismeretét, vagy amivel megszegi az igazságos alapelveket. Mivel jószívű és helyes indíték vezeti, nem alkalmaz félrevezető módszereket a másokkal való bánásmódjában (Zsidók 13:18). Nem engedi, hogy tisztátalan viselkedés és cselekedetek tönkretegyék, hatástalanítsák a helyes indítékait (Hóseás 4:11). Szüntelenül fegyelmezi magát, nehogy csaló szív fejlődjön ki benne. Szilárd elvekhez ragaszkodó férfinak bizonyul szavakban és tettekben egyaránt (Zsoltárok 15:1, 2).
5. Milyen szerepe van a szánalomnak az Isten embere életében?
5 Az Isten embere szánalmat érez mások iránt, megbocsátó és kedves. Az együttérző egyén megértő. Képes áttérezni és megérteni mások gondjait, amelyeket azok nehezen tudnak megoldani és amelyek aggodalommal töltik el őket. Sőt mi több, képes megbocsátani, ha valaki rosszat tesz neki. Képes felülemelkedni azon a természetes vágyon, hogy sértéssel fizessen a sértésért és szidalommal a szidalomért. Valóban megfelel az 1Péter 3:8, 9. versében leírtaknak. Mivel inkább áldást mond, mintsem átkot, valóban kedvesnek mutatkozik, és olyan embernek bizonyul, aki képes uralkodni az alantasabb ösztönökön, amelyek a hitvány egyénekre jellemzőek, akik együttérzésre, megbocsátásra, és kedvességre képtelenek (Efezus 4:31, 32).
6. a) Milyen kiemelkedő erényei vannak még az Isten emberének, és miben mutatkoznak meg azok? b) Hogyan tekintik az ilyen férfit a gyermekei és a felesége?
6 Az Isten emberének további kiemelkedő erénye a nagylelkűség. Ha pedig nős ember, akkor igazi férj és becsületes apa. Nős ember minőségében óriási lehetősége van arra, hogy jó befolyást gyakoroljon a családjára és mintaképül szolgáljon mind a felesége, mind a gyermekei számára (Kolossé 3:19, 21). A nagylelkűség tekintetében az ilyen férfi megfogadja az Úr Jézus Krisztus jó tanácsát, amely így szól: „Adakozzatok, és nektek is adni fognak. Jó, megtömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel öntenek az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, viszonzásul olyannal mérnek nektek is” (Lukács 6:38). Az ilyen férfi természetesen családi viszonylatban is gondoskodik az övéiről. Ugyanakkor az Efezus 4:28-ban olvasható intést is követi, tudniillik, hogy „jó munkát végezzen kezével, hogy legyen mit szétosztania a szűkölködőknek”. Az Isten embere — mint igazi férj — hű marad a házasság intézményének keretében. Felesége teljesen megbízhat őbenne mint olyan férfiúban, aki valóban egy vele a házassági kötelékben (Példabeszédek 5:18, 19). Azonkívül, ha gyermekei vannak, becsületes apának is bizonyul, nem pedig csalónak, aki becstelenül bánik másokkal. Így a gyermekeibe is a becsületességet oltja be (Példabeszédek 4:1–5). Mily nagyszerű példa az ilyen férfi a gyermekei érzékeny, fogékony elméje számára! A gyermekei úgy nézhetnek fel rá mint lojális, feddhetetlen emberre (Példabeszédek 11:3, 4).
7. Milyen kiegyensúlyozott nézetet vall az Isten embere az adósság tekintetében?
7 Ebben a tekintetben az Isten embere arra is ügyel, hogy sem ő, sem a családja ne halmozzon fel nagy tehertételt jelentő adosságot, mivel tudja, hogy az ilyen adósság súlyos gondokhoz vezethet. Ez természetesen azt is jelenti, hogy nem engedi meg magának, de a családjának sem, hogy nagyobb lábon éljenek, mint amire a jövedelmükből telik. Olyan ember ő, aki előbb számol a költségekkel, mielőtt valamilyen vállalkozásba fogna (Lukács 14:28–30). Képes arra, hogy a jelenben megtagadjon magától valamit a jövő érdekében, mintegy képes lemondani a láthatóról a láthatatlanért. (Vö. Zsidók 11:8–10.) Ez az életmód segít az Isten emberének abban, hogy a hétköznapi életben is megőrizze keresztényi lelkiismeretességét.
8. Hogyan fogadja az ilyen ember a kellemetlen körülményeket az életében?
8 A bűn és a tökéletlenség következtében az egész emberiség kénytelen néha szembenézni kellemetlen körülményekkel. De az Isten embere bátor és elvhű marad ilyen helyzetben is, és Jézus példáját követi (János 16:33). Jehova Isten erejében bízva, bátran szembenéz a nehézségekkel, és Jehovától vár segítséget és útmutatást (Példabeszédek 18:10).
9. Hogyan írnád körül az olyan egyén erkölcsi életét, aki Jehova tetszésére törekszik?
9 Aki valóban az Isten embere, az úrrá lesz a teste felett. Más szóval, féken tartja vágyait és szenvedélyeit, mivel tisztában van azzal, hogy a test jó szolga, de igen rossz gazda. Szüntelenül Pál apostol szavaira gondol: „Megsanyargatom a testemet és rabszolgaként vezetem” (1Korinthus 9:27). Mindig azon igyekszik, hogy megteremje a „szellem gyümölcseit . . . az önuralmat”, és kerülje azt, ami romlásba sodorná (Galata 5:22, 23). Bölcsen jár el, mert tudja, hogy az erkölcstelen gondolatok erkölcstelen cselekedetekhez vezetnek. Ebben is az ő Istenére, Jehovára bízza magát és a tőle jövő erőre (Filippi 4:13).
10., 11. a) Milyen jóvátevő tulajdonságot nyilvánít ki az Isten embere, amikor téved valaminek a megítélésében? b) Milyen példát követ a családfő a családi tanulmányozás tekintetében?
10 Végül, az Isten embere elismeri tévedéseit, képes arra, hogy bocsánatot kérjen, sajnálkozását fejezze ki a felesége vagy mások előtt, akiket esetleg ilyen- vagy olyan módon megbántott a tökéletlensége következtében. Képes arra, hogy Jehovához forduljon és tiszta szívből kérje őt, hogy bocsássa meg a bűneit, mert bocsánatot kért feleségétől, embertársaitól, és gyermekeitől is. Aki képes arra, hogy kimondja: „Nagyon sajnálom, tévedtem”, ezzel azt bizonyítja, hogy valóban férfi, valóban Isten embere (Máté 18:21, 22; Márk 11:25).
11 Nem azt mondanád-e te is, hogy az ilyen férfit, férjet és apát biztosan segíti Jehova? (Zsoltárok 54:4, [54:6, Károli]). Biztosan képessé teszi arra, hogy megoldja azokat a nehézségeket, amelyeket a mai világ okoz mindannyiunknak, mivel Sátánnak az a célja, hogy minden jót tönkretegyen, a többi között a házasságot és a boldog családi egységet is. Az Isten embere törődik a családtagok szellemi életével, rendszeres bibliatanulmányozást végez velük Isten Szavából, és együtt imádkozik velük, ahogy Isten hű szolgáinak példájából látja, akik a bibliai időkben éltek (5Mózes 11:18–21; Példabeszédek 7:1-3).
12. Kinek a fontos szerepét vizsgáljuk meg ez után?
12 De még valamit meg kell vizsgálnunk. Ugyanis a feleségnek is van szerepe a családi gondok megoldásában. Fordítsuk most figyelmünket olyan tulajdonságokra, amelyeket a feleségnek kell ápolnia az életében (Példabeszédek 19:14).
A keresztény nő szépségének a meghatározása
13., 14. Milyen lépéseket tehet a nő, hogy elnyerje Jehova helyeslését, és — ha férjnél van — a családja részéről jövő elismerést, és milyen tanácsot ad a nőknek Péter apostol az 1Péter 3:1–5. versében?
13 A Példabeszédek könyve ezt mondja az istenfélő asszonyról: „Csalárd lehet a báj és hiábavaló a szépség; de amelyik asszony féli Jehovát, az szerez dicséretet önmagának” (Példabeszédek 31:30). Hogyan szerezheti meg a nő azokat a tulajdonságokat, amelyek kedvessé tehetik őt a férje és a gyermekei előtt, vagy ha még hajadon, a többi ember előtt, és olyan személlyé, akinek a társasága mindenkinek örömet okoz? Kezdjük azzal, hogy az istenfélő asszony nyíltszívű. Ezzel azt akarjuk mondani, nagylelkű, szívesen segít másokon a tőle telhető minden formában, mind anyagi, mind szellemi vonatkozásban. Ha valahol szükséget lát, az elsők között igyekszik segíteni, mert őszintén a szívén viseli mások szükségleteit. De természetesen egyensúlyban tartja az ilyen érdekeket azzal a figyelemmel és gondoskodással, amivel — ha férjnél van — a saját családjának tartozik (Titus 2:3–5).
14 Az ilyen asszony továbbá alázatos, nem pedig gőgös; kedves, nem pedig goromba; rendes, nem pedig ápolatlan; együttérző, nem pedig veszekedő. Ha férjnél van, igyekszik követni az 1Péter 3:1–5-ben olvasható apostoli tanácsot.
15. a) Milyen célt tűzzön ki magának az istenfélő asszony, és hogyan sikerül azt elérnie? b) Miben tudja támogatni a férjét? c) Miért szereti őt továbbra is az egész család?
15 Az istenfélő asszony azonkívül nem a világi bölcsességet követi, hanem a helyes szellemiséget igyekszik ápolni. Buzgón olvassa a Bibliát, és igyekszik annak alapelveit megvalósítani az életében (Zsoltárok 119:66). Ezt nem önérdekből teszi, hogy megtartsa magának az így szerzett ismeretet, hanem azzal a szándékkal, hogy másokkal is megossza a tanult jó dolgokat, és nemcsak a keresztény szolgálatban, de a szomszédokkal, rokonokkal való mindennapi kapcsolatban is. A keresztény férj nagyon örül az olyan feleségnek, akivel szellemi dolgokról is elbeszélgethet, aki valóban a kiegészítője, aki éppúgy értékeli a szellemieket és vele együtt akarja még jobban megismerni Jehovát (Példabeszédek 9:9, 10). Az istenfélő asszony értelmes, és jó ítélőképességgel rendelkezik. Ha férjes asszony, tisztában van a szerepével: azzal, hogy kiegészítője a férjének. Támogatja a férjét a gyermekei szellemi nevelésében, különösen akkor, amikor a férje távol van. (Vö. 2Timótheus 1:2, 5; 2János 1, 2.) Mindig szeretetteljes a családi körben, és szeretetben is részesül még akkor is, amikor már elhalványult fiatalkori szépsége. Férje mindig számíthat rá a helyes és jó megjegyzések, józan vélemények, és őszinte buzdítások tekintetében, mert ő kedves és értelmes (Példabeszédek 25:11). Amikor Abigail gyorsan és okosan cselekedett, Dávid ezt mondta: „Legyen áldott okosságod!” (1Sámuel 25:32, 33).
16. Milyen szavak és tettek jellemzik az istenfélő nőt?
16 A feleség által a férj támogatására gyakorolt szerény befolyás nem ismeri az éles, keserű, vagy gunyolódó szavakat. Barátságos tekintettel, jól oda illő szavakkal, a szeretet gyengéd cselekedeteivel, szorgalommal, kedvességgel, és mély megértéssel lehet elnyerni mások jóindulatát. (Vö. Példabeszédek 25:11; 31:10–28; 1Thessalonika 2:7.) A nyájasság, a hit, a szerénység az, ami az istenfélő asszonynak tartós megbecsülést szerez (Zsoltárok 37:11; Zsidók 11:11, 31, 35; Példabeszédek 11:2).
17. Milyen értéke van a szeretetnek az istenfélő nő esetében?
17 Az istenfélő asszony egy további erénye az együttérzés és a gyengéd vonzalom kifejezésére irányuló készség (Róma 12:10). Legfőbb ékessége a szeretet, amely segít neki elkerülni, hogy akár kis dolgokban is kellemetlen legyen. Milyen szépen írja le a szeretetet az 1Korinthus 13:4–7. verse! A The New English Bible szerint: „A szeretet türelmes; a szeretet kedves és senkire sem irigykedik. A szeretet sohase kérkedik, se nem beképzelt, se nem durva; sohasem önző, és nem könnyen sértődik meg. A szeretet nem tartja számon a sérelmeket; nem érez kárörömet mások bűnei felett, hanem az igazságban találja örömét. Semmi sincs, amit ne tudna elviselni, a hite, a reménysége és a kitartása határtalan.”
És mi milyenek vagyunk?
18. Milyen személyes kérdéssel kell szembenézni mindegyikünknek, és mit eredményez az önvizsgálat?
18 Most az a fő kérdés: Akár egyedülállók, akár házas személyek vagyunk, vajon kereszténynek ismernek-e fel bennünket? Vannak-e olyan területek, ahol azt látjuk, hogy még javítani kellene, ha el szeretnénk nyerni Jehova és az embertársaink tetszését? Az önvizsgálat biztosan megmutatja majd, hol kell még javítanunk. De milyen jóleső érzés lesz megfigyelni magunkban ezeket a változásokat, és mennyivel jobb lesz még, ha mások veszik észre rajtunk és teszik szóvá azokat az előnyös változásokat, amelyeket annak köszönhetünk, hogy szorosan követtük Isten Szavát és annak tanításait! (2Korinthus 13:5; 1Timótheus 4:15, 16).
19. Hogyan oldhatjuk meg azokat a nehézségeket, amelyekkel a békés, istenfélő élet megvalósítása közben szembekerülünk?
19 A magános életet élő egyén is törekedhet ezeknek a jó tulajdonságoknak az ápolására (1Korinthus 7:32). És amikor elérkezik a nap, hogy a házasság mellett döntsön, ezek a tulajdonságok nagy hasznára lesznek annak, aki ápolta azokat. A házastársak között pedig nagy öröm és boldogság lesz a keresztény erények ápolásának az eredménye (Filippi 4:8, 9). Mindkét fél erőfeszítései hozzájárulnak majd a nehézségek megoldásához a házassági elrendezésben. A saját rossz szokásaink felismerésének és elhagyásának készsége nagyban hozzájárulhat a kellemes keresztény egyéniség felöltéséhez (Kolossé 3:8–10). Az is jusson eszünkbe, hogy a keresztény férfi és a keresztény nő egyik ismertetőjele az a képesség, amely szerint ki tudják mondani: „Nagyon sajnálom, bocsáss meg nekem!” Mindannyian követünk el hibákat. Amikor elismerjük azokat, a szerénység és az alázatosság gazdag erényeinek ápolásáról mutatunk fel bizonyítékot (Mikeás 6:8; Jakab 3:2).
20. Pál apostolnak a Kolossé 3:12–17-ben olvasható mely szavai lehetnek hasznosak és találóak mindannyiunk számára?
20 Mennyire helyénvalóak tehát Pál szavai, amelyeket a kolossébeli gyülekezethez intézett: „Öltsétek fel azért az Isten választott, saját és szeretett népéhez illő ruházatot: a könyörületességet, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget, a türelmet. Viseljétek el egymást és bocsássatok meg, ha valakinek valaki ellen panasza volna; ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is úgy bocsássatok meg. Mindezek koronájaként legyen bennetek szeretet, amely mindent egybeköt és teljessé tesz. A Krisztus békéje legyen a döntőbíró a szívetekben; erre a békességre hivattatok el, mint az egy test tagjai. És legyetek eltelve hálával. A Krisztus üzenete lakozzék bennetek teljes gazdagságban. A legnagyobb bölcseséggel tanítsátok és intsétek egymást. Hálásan énekeljetek szívetekben Istennek, zsoltárokkal, dicsérő- és szellemi énekekkel. Akármit tesztek, szóval vagy cselekedettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek, hálát adva őáltala Istennek, az Atyának” (Kolossé 3:12–17, NEB).
21. Hogyan buzdíthat másokat is a viselkedésünk és a tevékenységünk?
21 A Bibliában, valamint a XX. századi keresztény gyülekezetben látható jó példák buzdítsanak mindenkit arra, hogy tovább munkálkodjék az új egyéniség kialakításán (Efezus 4:22–24). Így leszünk majd áldássá mindazok számára, akikkel kapcsolatban vagyunk. Azonkívül arra a sok emberre, akikhez eljuttatjuk a Királyság-üzenetet, szintén mély benyomást gyakorol és buzdítólag hat nem csupán a szavunk, de a buzgóságunk és a jó magaviseletünk is, amelynek szemtanúi lehetnek Jehova Tanúi világméretű családjában! (János 13:34, 35).
A fentiek összegezéseként, hogyan válaszolnál rá?
□ Milyen jó tulajdonságokat ápoljon az Isten embere?
□ Hogyan gondoskodjon a keresztény férfi a feleségéről és a családjáról?
□ Milyen erényekről lehet felismerni a keresztény nőt?
□ Hogyan alakíthatják ki az egyedülálló személyek bölcs módon a jövőjüket?
[Kép a 9. oldalon]
A szellemi ember olyan tulajdonságokat nyivánít ki, amelyek vonzóvá teszik mások előtt
[Kép a 11. oldalon]
Az istenfélő feleség szerető, és őt is szeretik
[Kép a 13. oldalon]
Az egyedülálló keresztények teljes és örömteli élet céljából ápolhatják az új egyéniséget