Vajon az erkölcstelenség hamis imádat?
CAMBIO 16, spanyol heti folyóirat hírt adott arról, hogy a francia kalóz-rádióállomások programokat sugároznak. A „Szex éteren át” cím alatt ezt közölte: „Más [állomások] előnyben részesítik a pornográfiát, illetve helyesebben: a pornofóniát (pornó-hangfelvételt), és idejüket arra szentelik, hogy élőben sugározzanak orgazmusokat, szerelmi extázis jeleneteket és szerelmi játékokat a legapróbb részletességgel ... Hajnal 1 és 3 óra között az [állomás] kapcsolatot teremt egymásnak vadidegen hallgatók között, úgyhogy ők telefonon egyenesben játszhatják be szerelmi aktusukat vagy maszturbálásukat.”
A riport a továbbiakban elmagyarázza, hogyan szólít be a bemondó szerelmes párokat a stúdióba, és hogyan „kezdi ecsetelni az erotikus szókincsének tárháza segítségével a behívott párok ziháló lélegzéseit és kéjes hangjait, akik hajlandóknak mutatkoztak élőben szeretkezni mikrofonok előtt.”
Ez a fajta rádiózás erősen felkeltette az általános érdeklődést, ami kitűnt a párisi Le Matin és Le Quotidien napilapokban megjelenő vezércikkekből és hozzáfűzött magyarázatokból.
A bálványimádás egyik válfaja
Hogyan tekintsék a keresztények ezt az újfajta rádióműsort? Pál apostol az efezusi keresztényeknek ezt tanácsolta: „Ezt mondom azért és tanúskodom az Úrban, hogy többé ne járjatok úgy, miként a nemzetek is járnak, gondolataik hiábavalóságában ... Miután elvesztették minden erkölcsi érzéküket, átadták magukat a gátlástalan viselkedésnek, hogy mindenfajta tisztátalanságot cselekedjenek mohósággal.” Vagy ahogy a Jeruzsálemi Biblia visszaadja: „Átadták magukat a szexualitásnak és mindenfajta szemérmetlen cselekedetet gyakorolnak mohósággal. Ti azonban aligha ezt tanultátok Krisztusról, ha valóban őrá hallgattatok és megtanultátok, hogy Jézusban van az igazság.” (Efézus 4:17–21)
Lehet, hogy valaki azt hozhatja fel ellenvetésül, hogy az erkölcstelen viselkedés meghallgatása a rádióban nem azonos az ilyen jellegű aktusban való részvétellel és így nem szabad eltiltani. A keresztény számára azonban a választóvonal ennél sokkal élesebb. Például az Efézus 5. fejezetében azt olvassuk: „Paráznaság és mindenféle tisztátalanság ... még csak ne is említtessék közöttetek, úgy, ahogy az szent emberekhez [szellemileg tiszta] illik, se szégyenteljes viselkedés, sem ostoba beszéd, sem trágár tréfálkozás”. Ha a tisztátalanságot még csak említeni sem illő a kereszténynek, akkor a keresztény bizonyára nem fog majd úgy dönteni, hogy szem- vagy fültanúja legyen ilyen jeleneteknek, akár olvasás, televíziózás vagy rádiózás révén (Efézus 5:3, 4).
De miért kell ennyire kerülnie a kereszténynek az erkölcstelenség minden formáját? Miért kerülendő annyira a pornográfia, akár látható, akár hallható az? Azért, mert Pál ezt válaszolja: „Mert tudjátok és magatok is elismeritek, hogy sem paráznának, sem tisztátalannak, sem kapzsinak — ami bálványimádást jelent — [Jeruzsálemi B.] nincs öröksége Isten és Krisztus királyságában. Senki se csapjon be benneteket üres szavakkal, mert az imént felsorolt dolgok miatt jön az Isten haragja az engedetlenség fiaira. Ezért ne közösködjetek az ilyenekkel” (Efézus 5:5–7, ÚV és JB). Megfigyelted-e azt a pontot, hogy az erkölcstelenség egyfajta hamis imádat? Az ÚV fordítás még erősebb kifejezés használ: „Egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy kapzsinak, — ami bálványimádót jelent —, nincs öröksége Isten és Krisztus királyságában”. Igen, ahogy az ÚV fordításból kiderül, az erkölcstelenség: bálványimádás. Miért az? Mert a tisztátalan testi vágyak, a tiltott gyönyörök keresése áll az illető figyelmének előterében és nem marad hely a tiszta imádat számára. Egy másik isten lép az illető életébe — a mohóság, az önzés és az erkölcstelen vágy istene. Az illetlen nemi kívánságok az isteni tulajdonságok ellenében dolgoznak. Az illető a pornográfiára éhes szemeivel és füleivel veszélyezteti Jehovával, e szent Istennel való mindennemű kapcsolatát (Ésaiás 6:3).
Hogyan őrizzük meg magunkat tisztán?
Hogyan állhatunk ellen az újkori Szodoma és Gomorra kísértéseinek? Úgy, hogyha a szellemi értékekre tesszük a fő hangsúlyt, ezekhez ragaszkodunk és szívünket és elménket ezek által engedjük irányítani. Az előbb idézett Efezusi levélben Pál keresztény társait így buzdította: „Vessétek le a régi egyéniséget, amely a korábbi magatartásotokhoz alkalmazkodik, amelyet félrevezető kívánságok megrontanak. De ... újuljatok meg.” Hogyan? „Az elméteket működtető erőben.” Ennek segítségével fel lehet „ölteni az új egyéniséget, amely az Isten akarata szerint teremtetett valódi igazságosságban és lojalitásban” (Efézus 4:22–24).
Hogyan lehet megőrizni ezt az elmét működtető erőt? Úgy, ha elmélyítjük bibliai ismeretünket és a Biblia iránti értékelésünket, és elfogadjuk a Mester „hű és értelmes rabszolgájának” vezetését, vagyis azét a keresztény testületét, amely ezekben a gonosz és nehéz időkben az Isten szerinti életre félreérthetetlen útmutatást ad. Szükségünk van ezenkívül építő társaságra is. E célból rendszeresen meg kell jelennünk Jehova Tanúinak bibliai oktatási összejövetelein. Ha ez a tanulás és a hittestvéreinkkel való együttlét rendszeressé válik, — úgy mint a mindennapi étkezés, akkor az elménket működtető erő állandóan hatni fog bennünk. Arra indít majd, hogy ellenálljunk a dolgok eme erkölcstelen rendszere kísértéseinek, amely a mindenáron való testi kielégülést tette meg napjaink hamis istenévé (Máté 24:45–47; Cselekedetek 8:30, 31; Zsidók 10:24, 25).
[Kiemelt rész a 29. oldalon]
Vajon hamis imádathoz vezethetnek ezek?