„Továbbra is legyen bennetek szeretet”!

1–3. Mi lesz az eredménye annak, ha utánozzuk Jehovát a szeretet kimutatásában?

„NAGYOBB boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Jézusnak ezek a szavai azt a fontos igazságot hangsúlyozzák, hogy az önzetlen szeretet jutalommal jár. Boldoggá tesz, amikor mások kimutatják felénk a szeretetüket, de még boldogabbak leszünk, amikor mi mutatjuk ki a szeretetünket mások felé.

² Senki sem tudja ezt jobban égi Atyánknál. Ennek a résznek az előző fejezeteiből kiderült, hogy Jehova a szeretet legkiemelkedőbb példája. Mindenki másnál nagyobb szeretetet mutat ki, és mindenki másnál régebb óta teszi ezt. Nem meglepő tehát, hogy Jehovát a boldog Istennek nevezik (1Timóteusz 1:11).

³ Szeretetteljes Istenünk elvárja tőlünk, hogy igyekezzünk olyanok lenni, mint ő, különösen a szeretet kimutatásában. „Utánozzátok tehát Istent mint szeretett gyermekek, és továbbra is legyen bennetek szeretet” – buzdít minket az Efézus 5:1, 2. Ha követjük Jehova példáját a szeretet kimutatásában, érezni fogjuk az adakozásból fakadó nagyobb boldogságot. Továbbá elégedettek leszünk, hogy így örömet szerzünk Jehovának, hiszen a Szava arra ösztönöz, hogy szeressük egymást (Róma 13:8). De más okaink is vannak, amelyek miatt továbbra is szeretnünk kell másokat.

Miért nélkülözhetetlen a szeretet?

4–5. Miért fontos, hogy önfeláldozó szeretetet mutassunk ki a testvéreink iránt?

⁴ Miért fontos az, hogy szeressük a testvéreinket? Mert a szeretet az igaz keresztények legfontosabb jellemzője. Szeretet nélkül nem lehetünk szoros kapcsolatban a hittársainkkal, és ami még fontosabb, hogy Jehova nem tud minket felhasználni. Nézzük meg, hogy Isten Szava hogyan segít megértenünk, miért fontos szeretnünk egymást.

⁵ Földi életének utolsó éjszakáján Jézus ezt mondta a követőinek: „Új parancsolatot adok nektek: szeressétek egymást. Ahogy én szeretlek titeket, ti is úgy szeressétek egymást. Arról fogja tudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:34, 35). „Ahogy én szeretlek titeket” – ezzel Jézus azt parancsolta nekünk, hogy ugyanolyan szeretetet mutassunk ki, mint amilyet ő. A 29. fejezetből láttuk, hogy Jézus nagyszerű példát mutatott az önfeláldozó szeretetben, amikor mások szükségleteit és érdekeit a sajátjai elé helyezte. Nekünk is önzetlenül kell szeretnünk másokat, méghozzá úgy, hogy azok is észrevegyék, akik nem szolgálják Jehovát. Az önfeláldozó szeretet valójában Krisztus igazi követőiként azonosít minket.

6–7. a) Honnan tudjuk, hogy Jehova nagyon értékesnek tekinti a szeretetet? b) Mit állítanak középpontba Pálnak az 1Korintusz 13:4–8-ban feljegyzett szavai a szeretettel kapcsolatban?

⁶ Mi a helyzet akkor, ha nincs bennünk szeretet? „Ha… szeretet nincs bennem, olyan lettem, mint egy kongó rézdarab vagy egy csattogó cintányér” – írta Pál apostol (1Korintusz 13:1). Egy csattogó cintányér és egy kongó rézdarab éles, fülsiketítő zajt csap. Milyen találó hasonlat! Az, akiben nincs szeretet, olyan, mint egy lármás, fülsértő hangot adó hangszer, amely taszít, nem pedig vonz. Hogyan is lehetne egy ilyen ember közeli kapcsolatban másokkal? Pál így folytatta a gondolatot: „ha… olyan hitem van, hogy hegyeket tudok elmozdítani, de szeretet nincs bennem, semmi vagyok” (1Korintusz 13:2). Gondoljunk bele: egy szeretet nélküli ember, bármit tesz is, semmit sem ér. Egyértelmű, hogy Jehova azt szeretné, hogy szeressünk másokat.

⁷ De hogyan tudjuk kimutatni ezt a tulajdonságot mások iránt? A válaszhoz vizsgáljuk meg Pál szavait, melyek az 1Korintusz 13:4–8-ban lettek feljegyezve. Ezekben a versekben nem Isten irántunk érzett szeretetén van a hangsúly, és nem is a mi szeretetünkön, melyet iránta érzünk. Pál inkább azt állította a középpontba, hogy miként kell szeretnünk egymást. Beszélt arról, hogy mi jellemző, és mi nem jellemző a szeretetre.

Ami jellemző a szeretetre

8. Hogyan tud nekünk segíteni a türelem az emberi kapcsolatainkban?

⁸ „A szeretet türelmes”. A szeretet azt jelenti, hogy türelmesen elviselünk másokat (Kolosszé 3:13). És lássuk be, hogy szükségünk van a türelemre. Mivel egyikünk sem tökéletes, és együtt szolgáljuk Jehovát, várható, hogy a testvéreink olykor felbosszantak minket, és mi is őket. De ha türelmesek vagyunk, az segíthet túllépni a kisebb sérelmeken, és megőrizni a gyülekezet békéjét.

9. Milyen helyzetekben lehetünk kedvesek másokkal?

⁹ „A szeretet… kedves.” A kedvesség segítőkész tettekben és figyelmes szavakban nyilvánul meg. A szeretet arra indít, hogy keressük a lehetőséget, hogy kedvesek legyünk másokkal, különösen azokkal, akik arra a leginkább rászorulnak. Például lehet, hogy egy idős hittársunk egyedül érzi magát, és örülne, ha valaki meglátogatná és buzdítaná. Egy egyedülálló anyukának, vagy egy olyan testvérnőnek, akinek a családtagjai nem Tanúk, talán bátorításra vagy segítségre van szüksége. Egy beteg vagy nehéz helyzetben levő testvérnek jóleshet néhány kedves szó egy baráttól (Példabeszédek 12:25; 17:17). Ha keressük a lehetőségeket arra, hogy kedvesek legyünk másokkal, azzal a szeretetünket bizonyítjuk (2Korintusz 8:8).

10. Hogyan segít nekünk a szeretet abban, hogy védelmezzük az igazságot, és igazat mondjunk még akkor is, ha nem könnyű?

¹⁰ „A szeretet… az igazságnak örül.” Egy másik fordítás így fogalmaz: „A szeretet… örömmel áll az igazság mellé.” A szeretet arra ösztönöz, hogy védelmezzük az igazságot, és mondjunk igazat egymásnak (Zakariás 8:16). Ha például egy hozzánk közel álló személy súlyos bűnt követett el, az iránta és a Jehova iránt érzett szeretetünk segíteni fog, hogy ragaszkodjunk Isten irányadó mértékeihez. Nem próbáljuk igazolni a vétkest, vagy eltitkolni a tettét, és hazudni sem fogunk vele kapcsolatban. Természetesen nehezünkre eshet elfogadni a tényeket. De mivel szeretjük, és a legjobbat akarjuk neki, akkor szeretnénk, hogy Isten szeretettel megfegyelmezze, ő pedig jól fogadja azt (Példabeszédek 3:11, 12). Az, hogy védelmezzük az igazságot, azt is jelenti, hogy „mindenben becsületesek akarunk lenni” (Héberek 13:18).

11. Figyelembe véve, hogy a szeretet „mindent elvisel”, mire törekedjünk amikor látjuk a testvéreink hibáit?

¹¹ „A szeretet… mindent elvisel”. Ez a kifejezés szó szerint azt jelenti, hogy „mindent elfedez” (Kingdom Interlinear). Az 1Péter 4:8 kijelenti, hogy „a szeretet bűnök tömegét fedezi el”. Igen, ha egy keresztényt a szeretet jellemez, akkor nem fogja mondogatni mindenkinek a testvérei hibáit és gyengeségeit. Sokszor csak apró hiányosságokról van szó, és a szeretet segít elviselni ezeket (Példabeszédek 10:12; 17:9).

12. Miből látszik, hogy Pál a legjobbat feltételezte Filemonról, és mit tanulhatunk Páltól?

¹² „A szeretet… mindent elhisz”. Moffatt fordításában ez úgy hangzik, hogy a szeretet „mindig igyekszik a legjobbat feltételezni”. Ne legyünk túlzottan gyanakvóak a testvéreinkkel szemben, és ne kételkedjünk az indítékaikban. A szeretet segít mindig a legjobbat feltételezni a testvéreinkről, és megbízni bennük.a Nézzünk erre egy példát Pálnak a Filemonnak írt leveléből. Onézimusz Filemonnak a rabszolgája volt, de elszökött tőle, majd később keresztény lett. Pál azért írt Filemonnak, mert buzdítani szerette volna, hogy amikor Onézimusz visszatér hozzá, fogadja kedvesen. Nem próbált nyomást gyakorolni Filemonra, hanem inkább a szeretet alapján kérlelte őt. Kifejezte, hogy bízik abban, hogy Filemon helyesen fog eljárni: „Azért írok neked, mert biztos vagyok benne, hogy megteszed, amit kérek, és tudom, hogy még ennél többet is teszel” (21. vers). A szeretet minket is arra indít, hogy ugyanígy bízzunk a testvéreinkben, így a legjobbat hozzuk ki belőlük.

13. Hogyan mutathatjuk ki, hogy a legjobbat reméljük a testvéreinkkel kapcsolatban?

¹³ „A szeretet… mindent remél”. Ahogyan a szeretet arra ösztönöz, hogy megbízzunk a testvéreinkben, abban is segít, hogy a legjobbat reméljük velük kapcsolatban. Ha például egy testvér „a tudtán kívül hibás lépést tesz is”, reménykedünk benne, hogy jól fogadja majd a segítséget (Galácia 6:1). Abban is reménykedünk, hogy akinek meggyengült a hite, meg fog erősödni. Türelmesek vagyunk vele, és amit csak tudunk, megteszünk, hogy segítsünk neki ebben (Róma 15:1; 1Tesszalonika 5:14). Még ha egy hozzánk közel álló személy hagyja is el Jehovát, nem adjuk fel a reményt, hogy egy napon talán észhez tér, és visszajön, mint a Jézus példázatában szereplő tékozló fiú (Lukács 15:17, 18).

14. Hogyan kerülhet próba alá a kitartásunk a gyülekezeten belül, és hogyan segít a szeretet kitartani ilyenkor?

¹⁴ „A szeretet… mindent kitartóan tűr.” A kitartás képessé tesz minket arra, hogy szilárdan álljunk, amikor csalódások érnek, vagy nehézségeink vannak. A kitartásunkat nem csak olyanok tehetik próbára, akik nem szolgálják Jehovát. Időnként a gyülekezeten belül is próba alá kerülhetünk. Mivel a testvéreink is tökéletlenek, időnként csalódást okozhatnak nekünk, vagy megbánthatnak egy meggondolatlan megjegyzéssel (Példabeszédek 12:18). Lehet, hogy nem úgy kezelnek egy ügyet, ahogy szerintünk kellene. Előfordulhat, hogy egy testvér, akit sokan tisztelnek, felháborítóan viselkedik, és mi egyszerűen nem értjük, hogy tehet ilyet egy keresztény. Amikor ilyen helyzetekbe kerülünk, vajon eltávolodunk a gyülekezettől, és felhagyunk Jehova szolgálatával? Ha van bennünk szeretet, akkor nem! A szeretet segít, hogy ne jussunk el a testvérünk hibái miatt odáig, hogy már egyáltalán nem látjuk a jót benne, vagy akár az egész gyülekezetben sem. A szeretet lehetővé teszi, hogy hűségesek maradjunk Istenhez, és támogassuk a gyülekezetet, függetlenül attól, hogy mit mond, vagy mit tesz egy másik ember (Zsoltárok 119:165).

Ami nem jellemző a szeretetre

15. Mi a helytelen féltékenység, és hogyan segít ezt a szeretet elkerülni?

¹⁵ „A szeretet nem féltékeny”. A helytelen féltékenység oda vezethet, hogy irigység fejlődik ki bennünk mások javai, feladatai vagy képességei miatt. Az ilyenfajta féltékenység önző, romboló, és ha nem uralkodunk rajta, tönkreteheti a gyülekezet békéjét. Mi segíthet ellenállnunk az irigységre való hajlamnak? (Jakab 4:5). A válasz egyszerű: a szeretet. Ez az értékes tulajdonság segít együtt örülni azokkal, akiknek olyasmijük van, ami nekünk nincs (Róma 12:15). Abban is segít, hogy ne irigykedjünk másra, ha megdicsérik őt a kivételes képességéért vagy kiemelkedő teljesítményéért.

16. Ha igazán szeretjük a testvéreinket, miért nem fogunk dicsekedni azzal, amit Jehova szolgálatában teszünk?

¹⁶ „A szeretet… nem dicsekszik, nem fuvalkodik fel”. A szeretet visszatart attól, hogy a képességeinkkel vagy az eredményeinkkel hencegjünk. Ha igazán szeretjük a testvéreinket, hogyan is kérkedhetnénk állandóan a szolgálatban elért sikereinkkel vagy a gyülekezeti feladatainkkal? A dicsekvés elcsüggeszthet másokat, mert úgy érzik tőle magukat, hogy alulmaradnak az összehasonlításban. A szeretet megakadályoz, hogy dicsekedjünk azzal, amit Isten engedelmével megtehetünk a szolgálatában (1Korintusz 3:5–9). A szeretet továbbá „nem fuvalkodik fel”, vagy egy másik fordítás szerint a szeretet nem engedi, hogy egy ember fontosabbnak gondolja magát, mint amilyen valójában. Tehát a szeretet útját állja annak, hogy túl sokat gondoljunk magunkról (Róma 12:3).

17. Hogyan fogunk viselkedni, ha szeretünk másokat, és milyenfajta viselkedést fogunk kerülni?

¹⁷ „A szeretet… nem viselkedik illetlenül”. Az illetlen viselkedés azt jelenti, hogy valaki modortalanul vagy sértően jár el. Ez nem vall szeretetre, hanem inkább arról árulkodik, hogy egyáltalán nem törődik mások érzéseivel és jólétével. A szeretetre azonban kedvesség jellemző, és ez arra indít, hogy figyelmesek legyünk másokkal. A szeretet előmozdítja a jó modort, az Istennek tetsző viselkedést és a testvéreink iránti tiszteletet. Ha van bennünk szeretet, nem fogunk szégyentelenül viselkedni, tehát nem teszünk olyasmit, ami megdöbbentené vagy megsértené a hittársainkat (Efézus 5:3, 4).

18. Akiben van szeretet, miért nem várja el, hogy minden az ő akarata szerint történjen?

¹⁸ „A szeretet… nem keresi a maga érdekeit”. Egy másik fordítás szerint ez így hangzik: „A szeretet nem erőlteti rá másra a saját akaratát.” Akiben van szeretet, az nem várja el, hogy minden az ő akarata szerint történjen, mintha mindig neki lenne igaza. Nem befolyásol másokat ravaszul, és nem használja arra a meggyőzőképességét, hogy megtörje azokat, akik másként vélekednek. Ez a makacsság bizonyos fokú büszkeségről árulkodik, a Biblia pedig kijelenti: „Az összeomlást büszkeség előzi meg” (Példabeszédek 16:18). Ha igazán szeretjük a testvéreinket, akkor tiszteletben tartjuk a véleményüket, és hajlandóak vagyunk alkalmazkodni. Ez összhangban van Pál szavaival: „Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét” (1Korintusz 10:24).

19. Mire indít minket a szeretet, amikor mások megsértenek?

¹⁹ „A szeretet… nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet.” Akiben van szeretet, azt nem egykönnyen ingerlik fel mások szavai vagy tettei. Persze az természetes, hogy felbosszant, amikor mások megsértenek. De még ha van is okunk haragudni, a szeretet nem fogja hagyni, hogy ingerültek maradjunk (Efézus 4:26, 27). Nem tartjuk számon a bántó szavakat vagy tetteket – ez olyan lenne, mintha feljegyzést vezetnénk róluk, nehogy elfelejtsük azokat. A szeretet inkább arra indít, hogy utánozzuk Istenünket. A 26. fejezetben olvastunk arról, hogy Jehova megbocsát, ha van rá alapja. Amikor így tesz, elfelejti, amit tettünk, és később már nem rója fel nekünk ezeket a bűnöket. Mennyire hálásak vagyunk azért, hogy Jehova nem tartja számon a sérelmet!

20. Hogyan reagáljunk, ha egy testvérünk bűnt követ el, és emiatt gondokkal küzd?

²⁰ „A szeretet… nem az igazságtalanságnak… örül.” Egy másik bibliafordítás azt mondja, hogy „a szeretet… nem nézi kárörömmel az emberek bűneit”. Moffatt fordítása így fogalmaz: „A szeretet soha nem örül, amikor mások rossz útra térnek.” A szeretet nem leli kedvét az igazságtalanságban, ezért nem hunyunk szemet semmilyen erkölcstelenség fölött. Hogyan reagálunk, ha egy testvérünk bűnt követ el, és emiatt gondokkal küzd? A szeretet nem engedi, hogy örüljünk, és ezt mondjuk magunkban: „Úgy kell neki, megérdemelte!” (Példabeszédek 17:5). Annak viszont örülünk, ha egy testvér, aki bűnt követett el, mindent megtesz, hogy helyrehozza a kapcsolatát Jehovával.

Kimagasló út

21–23. a) Hogyan értette Pál azt, hogy „a szeretet soha nem múlik el”? b) Mit vizsgálunk meg az utolsó fejezetben?

²¹ „A szeretet soha nem múlik el.” Hogyan értette ezt Pál? A szövegkörnyezetből látszik, hogy a szellem ajándékairól beszélt, melyeket a korai keresztények kaptak. Ezek az ajándékok bizonyították, hogy Isten helyesli az újonnan megalakult gyülekezetet. De nem minden keresztény tudott gyógyítani, prófétálni vagy nyelveken szólni. Ennek azonban nem volt jelentősége, hiszen a csodálatos ajándékok végül úgyis megszűntek. Egyvalami viszont minden kereszténynek megmaradt. Kiválóbb volt és tovább tartott, mint bármely másik ajándék. Pál kimagasló útnak is nevezte (1Korintusz 12:31). Mi volt ez? A szeretet.

²² A keresztényi szeretet, melyről Pál jellemzést írt, valóban „soha nem múlik el”. Jézus igaz követőit mind a mai napig az önfeláldozó testvéri szeretet azonosítja. Jehova imádóira világszerte ez jellemző. Ez a szeretet örökké fog tartani, hiszen Jehova örök életet ígér a hűséges szolgáinak (Zsoltárok 37:9–11, 29). Bárcsak mindig arra törekednénk, hogy továbbra is szeretetben járjunk! Így érezni fogjuk az adakozásból fakadó nagyobb boldogságot. Sőt mi több, örökké élhetünk, és örökké szerethetünk, Istenünket, Jehovát utánozva.

²³ A szeretetről szóló rész befejezéseként ebben a fejezetben arról beszéltünk, hogyan szerethetjük egymást. De ha arra gondolunk, hogy milyen sokféleképpen a javunkra válik Jehova szeretete, valamint a hatalma, igazságossága és bölcsessége, jó lenne, ha mindannyian elgondolkodnánk ezen: „Hogyan tudom bebizonyítani Jehovának, hogy igazán szeretem?” Ezt a kérdést vizsgáljuk meg az utolsó fejezetben.