Az (agapé) szeretet — Amit nem jelent, és amit jelent
„Egészítsétek ki . . . a testvéri vonzalmatokat szeretettel” (2PÉTER 1:5, 7, New World Translation).
1. a) Melyik tulajdonság kap kiemelt helyet a Bibliában? b) Melyik négy görög szót fordítják gyakran ’szeretet’-nek, és melyikre utal ezek közül az 1János 4:8?
HA VAN olyan tulajdonság vagy erény, amely kiemelt helyet kap Isten Szavában, a Bibliában, akkor az a szeretet. A görögben — a Keresztény Iratok eredeti nyelvében — négy olyan szó van, amelyet gyakran fordítanak ’szeretet’-nek. A szeretet, amellyel most foglalkozunk, az nem az erosz (ez a szó nem található meg a Keresztény Görög Iratokban), amely a szexuális vonzalmon alapul; nem is a sztorgé, amely egy vérségi kapcsolaton alapuló érzést jelöl; de még csak nem is a philia, a kölcsönös tiszteleten alapuló meleg baráti szeretet, amelyről az előző cikkben szóltunk. Ehelyett inkább az agapéről van szó — az alapelven nyugvó szeretetről, amelyről elmondható, hogy rokon értelmű az önzetlenséggel; erre a szeretetre utalt János apostol, amikor kijelentette: „az Isten szeretet” (1János 4:8).
2. Mit állapítottak meg helyesen az (agapé) szeretetről?
2 Az ilyen (agapé) szeretetre vonatkozólag William Barclay professzor ezt mondja könyvében: „Az agapénak köze van az elméhez: ez nem egyszerűen a szívünkből magától feltámadó érzelem [amint az a philia esetében előfordulhat]; alapelv ez, amellyel szándékosan élünk. Az agapé leginkább az akarattal kapcsolatos. Hódítás ez, győzelem, teljesítmény. Soha senki sem szerette természetszerűen az ellenségét. Ahhoz, hogy szeressük ellenségeinket, le kell győznünk minden természetes hajlamunkat és érzelmünket. Ez az agapé . . . valóban olyan erő, amellyel szeretni tudjuk a nem szeretnivalókat, szeretni olyan embereket, akiket nem kedvelünk” (New Testament Words).
3. Hogyan hangsúlyozta ki Jézus Krisztus és Pál a szeretetet?
3 Igen, az effajta szeretet kihangsúlyozása az olyan dolgok közé tartozik, amelyek megkülönböztetik Jehova Isten tiszta imádatát az összes többi imádati formától. Helyesen állapította meg Jézus Krisztus a két legnagyobb parancsolatot: „az első: . . . Szeressed azért az Urat [Jehovát, NW], a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből . . . A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat” (Márk 12:29–31). Pál apostol ugyanilyen hangsúlyt helyezett a szeretetre az 1Korinthus 13. fejezetében. Miután kiemelte, hogy a szeretet a legelső a nélkülözhetetlen tulajdonságok között, befejezésül kijelentette: „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet” (1Korinthus 13:13). Helyesen mondta Jézus, hogy követőinek ismertetőjele a szeretet lesz (János 13:35).
Ilyen dolgokat nem jelent a szeretet
4. Hány negatív és hány pozitív szempontról tett említést Pál a szeretettel kapcsolatban az 1Korinthus 13:4–8-ban?
4 Úgy tartják, könnyebb megmondani, mit nem jelent a szeretet, mint azt, hogy mit jelent. Van ebben némi igazság, mert Pál apostol a szeretetről szólva az 1Korinthus 13. fejezet 4—8. verseiben kilenc olyan dolgot említ, amit nem jelent a szeretet, és hét olyat, amit jelent.
5. Hogyan határozható meg a ’féltékenység’, és hogyan használják azt pozitív értelemben az Írások?
5 Az első dologgal kapcsolatban, amit nem jelent a szeretet, ezt mondja Pál: „nem féltékeny” (NW). Ez egy kis magyarázatot igényel, mivel a féltékenységnek pozitív és negatív formái is vannak. Egy szótár ily módon határozza meg a ’féltékeny’ szót: ’versengést nem tűrő’, és ’kizárólagos önátadást követelő’. Így hát a 2Mózes 34:14-ben Mózes kijelentette: „nem szabad leborulnod más isten előtt, mert Jehova, akinek neve Féltékeny, féltékeny Isten ő” (NW). A 2Mózes 20:5-ben így szól Jehova: „én, Jehova, a te Istened olyan Isten vagyok, aki kizárólagos önátadást követel” (NW). Hasonló módon írt Pál apostol: „féltékeny vagyok rátok isteni féltékenységgel” (2Korinthus 11:2, NW).
6. Milyen Írás szerinti példák mutatják meg, hogy miért nem féltékeny a szeretet?
6 Mindent egybevéve azonban a „féltékenység” másodlagos értelme rossz dolgot jelöl, amiért is a Galátzia 5:20 a test cselekedetei közé sorolja azt. Igen, az ilyenfajta féltékenység önző, és gyűlöletet nemz, a gyűlölet pedig a szeretet ellentéte. Féltékenység miatt gyűlölte meg Káin Ábelt, mégpedig olyannyira, hogy meggyilkolta őt, s féltékenység miatt gyűlölte meg Józsefet tíz féltestvére olyannyira, hogy végezni akartak vele. A szeretet nem irigyli féltékenyen mások javait vagy azt, hogy előnyös helyzetben vannak, miként Aháb, aki féltékenyen irigyelte Nábót szőlőjét (1Királyok 21:1–19).
7. a) Milyen esemény mutat rá arra, hogy Jehovát megharagítja a kérkedés? b) Miért nem kérkedik a szeretet még meggondolatlanul sem?
7 Ezt követően Pál elmondja nekünk, hogy a szeretet „nem kérkedik”. A kérkedés a szeretet hiányáról árulkodik, mert arra indítja az embert, hogy a másokénál magasabb állásba helyezze önmagát. Jehovát megharagítják a kérkedők, ami abból is látszik, hogy miként alázta meg Nebukadnezár királyt, amikor az kérkedett (Dániel 4:27–32). A kérkedés gyakran meggondolatlanságból fakad, ami azért van, mert túlságosan is elégedett valaki a saját teljesítményeivel vagy javaival. Egyesek hajlamosak lehetnek arra, hogy a keresztényi szolgálatban elért sikerükkel dicsekedjenek. Mások ahhoz a vénhez hasonlítanak, aki egész egyszerűen nem bírta megállni, hogy ne telefonálja meg a barátainak: új gépkocsit vett, amely majdhogynem 50 000 dollárt ér. Minden ilyesmi szeretetlenségre vall, mivel úgy állítja be a kérkedő személyt, mint aki különb a hallgatóinál.
8. a) Hogyan viszonyul Jehova a felfuvalkodottakhoz? b) Miért nem viselkedik így a szeretet?
8 Ezután megtudjuk, hogy a szeretet „nem fuvalkodik fel”. Aki felfuvalkodik vagy kevély, az szeretetlenségében mások fölé emeli magát. Az ilyenfajta elmebeli beállítottság rendkívüli ostobaságot mutat, mert „az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád” (Jakab 4:6). A szeretet pontosan az ellenkezőjét teszi ennek; különbnek tart magánál másokat. Pál ezt írta a Filippi 2:2, 3-ban: „Teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyenlő indulattal legyetek, ugyanazon szeretettel viseltetvén, egy érzésben, egyugyanazon indulattal lévén; semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.” Míg az ilyen elmebeli beállítottság hatására kellemesen, addig a kevély személy kötekedő természete miatt kényelmetlenül érzik magukat mások.
9. Miért nem cselekszik illetlenül a szeretet?
9 A továbbiakban azt mondja Pál, hogy a szeretet „nem viselkedik illetlenül” (NW). A szótár így határozza meg az „illetlen” szót: ’durva módon helytelen vagy a szokásokat, illetve erkölcsöket sértő.’ Aki illetlenül (szeretetlenül) viselkedik, az semmibe veszi mások érzéseit. Sok bibliafordítás úgy adja vissza e görög szót, hogy „nyers”. Az ilyen ember fittyet hány arra, ami illendőnek és jó ízlésűnek tekinthető. Bizonyos tehát, hogy a mások iránti szeretetteljes figyelmesség azt jelenti, hogy minden olyan dolgot elkerülünk, ami nyers vagy illetlen, minden dolgot, ami sértő lehet, sőt botránkozást kelthet.
Ilyen dolgokat sem jelent a szeretet
10. Milyen értelemben nem keresi a saját érdekeit a szeretet?
10 Ezt követően megtudjuk, hogy a szeretet „nem keresi a saját érdekeit” (NW) — olyankor tehát, mikor a személyes érdekeink mellett mások érdekeiről is szó van. Egy másik helyen ezt a kijelentést teszi az apostol: „soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt” (Efézus 5:29). Amikor azonban a saját érdekünk és mások érdeke között verseny alakul ki, és a helyzet nem foglal magában egyéb bibliai alapelveket, ugyanazt kell tennünk, amit Ábrahám cselekedett Lóttal: szerető módon engedjük át a másiknak az elsőbbséget (1Mózes 13:8–11).
11. Mit jelent az, hogy a szeretet nem válik ingerültté?
11 A szeretet ezenkívül nem sértődik meg gyorsan. Így hát Pál elmondja nekünk, hogy a szeretet „nem válik ingerültté” (NW). A szeretet nem túlérzékeny. Önuralmat gyakorol. Különösen a házastársak szívleljék meg e figyelmeztetést ügyelve arra, hogy ne emeljék fel a hangjukat türelmetlenségükben vagy ne kiabáljanak egymással. Vannak olyan helyzetek, amikor könnyű ingerültté válni, amely oknál fogva Pál szükségesnek érezte, hogy ezt tanácsolja Timótheusnak: „Az Úr rabszolgájának pedig nem kell viszálykodnia, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas, aki féken tudja tartani magát még a rosszban is” — tehát nem válik ingerültté —, „aki szelíden oktatja a kedvezőtlen beállítottságúakat” (2Timótheus 2:24, 25, NW).
12. a) Milyen módon nem tartja számon a sérelmet a szeretet? b) Miért ostobaság számon tartani egy sérelmet?
12 Folytatva az olyan dolgokkal, amilyeneket nem jelent a szeretet, Pál ezt mondja tanácsként: „A szeretet . . . nem tartja számon a sérelmet.” Ez nem jelenti azt, hogy a szeretet nem veszi észre a sérelmet. Jézus megmutatta, hogy miként kezeljük a dolgokat, amikor komoly sérelem ér minket (Máté 18:15–17). De a szeretet nem engedi, hogy haragtartók legyünk, hogy továbbra is nehezteljünk valakire. Hogy nem tartjuk számon a sérelmet, az annyit jelent, hogy megbocsátók vagyunk és elfelejtjük azt, ha egyszer Írás szerint rendeztük le az ügyet. Igen, ne kínozd vagy ne tedd tönkre magad azáltal, hogy tépelődsz egy helytelenségen, számon tartva a sérelmet!
13. Mit jelent nem örülni az igazságtalanságnak, és miért nem tesz ilyet a szeretet?
13 Ezenfelül azt is megtudjuk, hogy a szeretet „nem örül az igazságtalanságnak” (NW). A világ örül az igazságtalanságnak, amint az az erőszakos és pornográf irodalom, filmek, valamint tv-programok népszerűségéből is látható. Minden ilyen öröm önzésről tanúskodik, mivel figyelmen kívül hagyja Isten igazságos alapelveit vagy mások jólétét. Minden ilyen önző öröm a testnek vet és a testből fog romlást aratni a megfelelő időben (Galátzia 6:8, NW).
14. Miért mondhatjuk határozottan, hogy a szeretet soha nem vall kudarcot?
14 Végül az utolsó dolog, amit nem tesz a szeretet: „a szeretet soha nem vall kudarcot” (NW). Elsősorban azért nem vall kudarcot vagy nem ér véget a szeretet, mert az Isten szeretet, és ő „az örökkévaló király” (1Timótheus 1:17). A Róma 8:38, 39-ben biztosítékot kapunk arra, hogy Jehova irántunk érzett szeretete soha nem fog kudarcot vallani: „meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.” Ezenkívül azért sem vall soha kudarcot a szeretet, mert soha sem található benne hiányosság. A szeretet minden helyzettel, minden kihívással megbirkózik.
Ilyen dolgokat jelent a szeretet
15. Miért a hosszútűrést említi elsőnek Pál a szeretettel kapcsolatos pozitív szempontok felsorolásakor?
15 Ami a kérdés pozitív oldalát illeti — azokat a dolgokat, amelyekről elmondható, hogy ilyeneket jelent a szeretet —, ezzel kezdi Pál: „A szeretet hosszútűrő.” Úgy szokták mondani, a keresztényi közösség mint olyan, nem létezhet hosszútűrés nélkül, azaz egymás türelmes elviselése nélkül. Ez azért van így, mert mindannyian tökéletlenek vagyunk, és tökéletlenségeink, valamint hiányosságaink próbát jelentenek másoknak. Nem csoda, hogy Pál apostol ezt a szempontot említi elsőnek az olyan dolgok felsorolásakor, amelyekről elmondható: ezt jelenti a szeretet!
16. Milyen módon tudnak kedvesek lenni egymáshoz a családtagok?
16 Pál kijelenti, hogy a szeretet ezenkívül „kedves” (NW). Vagyis a szeretet szolgálatkész, körültekintő, figyelmes másokkal szemben. A kedvesség nagy és kis dolgokban is megnyilvánul. A segítőkész szamaritánus bizonnyal kedvesen bánt a férfival, akit orvul támadtak meg az útonállók (Lukács 10:30–37). A szeretet boldogan mondja: „kérlek.” Ha azt mondjuk, „add ide a kenyeret”, ez parancs. Ha elé tesszük a „kérlek” szót, kérés lesz belőle. A férjek kedvesek a feleségükhöz, mikor megfogadják az 1Péter 3:7 tanácsát: „Ti férfiak szintén megértéssel éljetek együtt a gyöngébb asszonyi nemmel. Adjátok meg nekik a tiszteletet, mint akik örököstársai az élet kegyelmének, hogy imáitoknak ne legyen akadálya” (Békés—Dalos fordítás). A feleségek kedvesek a férjükhöz, mikor „mély tiszteletet” tanúsítanak férjük iránt (Efézus 5:33, NW). Az apák kedvesek a gyermekeikhez, mikor követik az Efézus 6:4 tanácsát: „Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.”
17. Milyen két módon örül együtt a szeretet az igazsággal?
17 A szeretet nem örül az igazságtalanságnak, hanem „együtt örül az igazsággal”. A szeretet és az igazság kéz a kézben jár — az Isten szeretet és ugyanakkor ő az „igazság Istene” (Zsoltárok 31:5, NW). A szeretet örül, mikor látja, hogy az igazság legyőzi s leleplezi a hazugságot; részben ez a magyarázata annak, hogy napjainkban nagy számbeli növekedés tapasztalható Jehova imádóinál. Mivel azonban az igazság az igazságtalansággal van szembeállítva, úgy is értelmezhetjük e gondolatot, hogy a szeretet együtt örül az igazságossággal. A szeretet örül az igazságosság győzelmének, miként Jehova imádói is arra kapnak felszólítást, hogy örüljenek Nagy-Babilon leomlásának (Jelenések 18:20).
18. Milyen értelemben tűr el mindent a szeretet?
18 Pál azt is elmondja nekünk, hogy a szeretet „mindent eltűr” (Katolikus fordítás). Amint arra a Kingdom Interlinear fordítás rámutat, ez a gondolat azt jelenti, hogy a szeretet minden dolgot elfedez. Nem ’tárja fel’ egy testvér ’hibáját’, mint a gonoszok, akik hajlamosak ezt tenni (Zsoltárok 50:20, NW; Példabeszédek 10:12; 17:9). Igen, itt ugyanarról a gondolatról van szó, mint az 1Péter 4:8-ban: „a szeretet sok vétket elfedez.” A lojalitás természetesen visszatart attól, hogy a Jehova ellen és a keresztény gyülekezet ellen elkövetett súlyos bűnöket is elfedezzük.
19. Milyen módon hisz el mindent a szeretet?
19 A szeretet „mindent elhisz” (NW). A szeretet pozitívan, nem pedig negatívan áll hozzá a dolgokhoz. Ez nem jelenti azt, hogy a szeretet hiszékeny. Nem hiszi el azonnal a szenzációt keltő kijelentéseket. De, hogy eljusson valaki az Istenben való hitre, akarnia kell, hogy higgyen. A szeretet tehát nem kételkedik, nem bírál alaptalanul. Nem utasítja el azt, hogy higgyen, miként az ateista, aki dogmatikusan kijelenti, hogy nincs Isten; s nem is olyan, mint az agnosztikus, aki dogmatikus módon bizonygatja, hogy egyszerűen lehetetlen megtudni, honnan jöttünk, miért vagyunk itt és milyen lesz a jövő. Isten Szava bizonyosat mond nekünk mindezeket illetően. A szeretet azért is készséget mutat arra, hogy higgyen, mert bizakodó, hiszen nem gyanakszik alaptalanul.
20. Hogyan kapcsolódik a szeretet a reményhez?
20 Pál apostol arról biztosít minket a továbbiakban, hogy a szeretet „mindent remél”. Mivel a szeretet pozitívan, nem pedig negatívan áll hozzá a dolgokhoz, szilárd reményt táplál mindenben, amire Isten Szava ígéretet tett. A Biblia elmondja nekünk, hogy „a szántóvetőnek reménységgel kell szántania és a cséplő a részesedés reményében csépel” (1Korinthus 9:10, Csia fordítás). Amiként bizalomteljes a szeretet, éppen úgy reményteljes is, mindig a legjobbat reméli.
21. Milyen Írás szerinti biztosítékunk van arra, hogy a szeretet kitart?
21 Végezetül arra kapunk biztosítékot, hogy a szeretet „mindent elvisel” (Békés—Dalos). Annak köszönhetően képes erre, amit Pál apostol az 1Korinthus 10:13-ban mond el nekünk: „Egyéb kísértés nem esett rajtatok annál, ami általában az emberekre következik. De hű az Isten és nem engedi, hogy azon felül legyetek megpróbálva, amit elviselhettek, hanem a próbával együtt kivezető utat is készít, hogy képesek legyetek elviselni azt” (NW). A szeretet arra fog indítani minket, hogy az Írásokban található példaképekre, Isten szolgáira tekintsünk, akik kitartottak, s akik közül a legfőbb példakép Jézus Krisztus, amint arra a Zsidók 12:2, 3 emlékeztet is minket.
22. Isten gyermekei lévén, milyen kiemelt tulajdonság kinyilvánítását kell mindenkor a szívünkön viselni?
22 Valóban, az (agapé) szeretet az a kiemelkedő tulajdonság, amelyet nekünk mint keresztényeknek, Jehova Tanúinak ki kell fejlesztenünk figyelembe véve azt is, amit nem jelent, és azt is, amit jelent. Isten gyermekeiként bárcsak mindig szívünkön viselnénk azt, hogy kinyilvánítsuk Isten szellemének e gyümölcsét. Ha ezt tesszük, Istenhez hasonlítunk, mert emlékezzünk rá: „az Isten szeretet”.
Emlékszel?
◻ Hogyan mutatott rá Jézus Krisztus és Pál a szeretet kiemelkedő voltára?
◻ Milyen értelemben nem féltékeny a szeretet?
◻ Hogyan ’tűr el mindent a szeretet’?
◻ Miért mondhatjuk, hogy a szeretet soha nem vall kudarcot?
◻ Milyen két módon örül együtt a szeretet az igazsággal?
[Kiemelt rész a 21. oldalon]
AZ (AGAPÉ) SZERETET
Amit nem jelent Amit jelent
1. Nem féltékeny 1. Hosszútűrő
2. Nem kérkedik 2. Kedves
3. Nem fuvalkodik fel 3. Együtt örül az igazsággal
4. Nem viselkedik illetlenül 4. Mindent eltűr
5. Nem keresi a saját érdekeit 5. Mindent elhisz
6. Nem válik ingerültté 6. Mindent remél
7. Nem tartja számon a sérelmet 7. Mindent elvisel
8. Nem örül az igazságtalanságnak
9. Soha nem vall kudarcot
[Képek a 18. oldalon]
Jehova megalázta Nebukadnezár királyt a kérkedésért