Istenünk gyengéd könyörülete

1–2. a) Általában mit tesz egy anya, amikor sír a kisbabája? b) Kinek a könyörülete erősebb még egy édesanyáénál is?

AZ ÉJSZAKA kellős közepén felsír egy kisbaba. Az édesanyja nyomban felébred. Amióta megszületett a gyermeke, már nem alszik olyan mélyen, mint korábban. Megtanulta, hogy a baba másképp sír, ha éppen enni szeretne, ha azt akarja, hogy felvegyék, vagy ha valami másra van szüksége. Egy biztos: amikor a kisbaba sír, az édesanyja tesz valamit érte. Nem lenne szíve figyelmen kívül hagyni gyermeke szükségleteit.

² Az a könyörület, melyet egy anya érez a gyermeke iránt, az egyik leggyengédebb emberi érzés. Van azonban ennél egy sokkal, de sokkal erősebb érzés, mégpedig Istenünk, Jehova gyengéd könyörülete. Ha jobban megvizsgáljuk, ezt a gyönyörű tulajdonságot, az közelebb vihet minket Jehovához. Ezért beszéljük meg, hogy mi a könyörület, és hogyan mutatja ki Istenünk ezt a tulajdonságot.

Mi a könyörület?

3. Mit jelent az a héber ige, melyet az „irgalmaz” vagy a „megszán” kifejezésekkel adnak vissza?

³ A Bibliában szoros kapcsolat van a könyörület és az irgalom között. Jó néhány olyan héber és görög szó létezik, amely gyengéd könyörületet jelent. Nézzük például a héber rá·chamʹ igét, melyet gyakran az „irgalmaz” vagy a „megszán” kifejezésekkel adnak vissza. Egy forrásmű kifejti, hogy a rá·chamʹ ige „mélységes és gyengéd könyörületet fejez ki, amelyet például akkor érzünk, ha valaki, akit szeretünk, vagy akinek segítségre van szüksége, szenved.” Ez a héber kifejezés, amellyel Jehova a saját érzéseit írja le, összefügg az ’anyaméh’ jelentésű szóval, és egy anyaa könyörületére utal (2Mózes 33:19; Jeremiás 33:26).

4–5. Hogyan tanít minket a Biblia Jehova könyörületéről az anyának a kisgyermeke iránti érzésein keresztül?

⁴ A Biblia az anyának a kisgyermeke iránti érzésein keresztül tanít minket Jehova könyörületéről. Az Ézsaiás 49:15-ben ezt olvassuk: „Hát megfeledkezhet egy asszony a csecsemőjéről, és vajon nem szánja meg [rá·chamʹ] méhe fiát? Még ha ezek az asszonyok meg is feledkeznek róluk, én soha nem feledkezem meg rólad.” Ez a megható kép kiemeli, milyen mély könyörületet érez Jehova a népe iránt. Hogyan derül ez ki belőle?

⁵ Nehéz elképzelni, hogy egy anya elfelejtené megszoptatni a kisgyermekét, vagy elfelejtene gondoskodni róla. Hiszen egy csecsemő magatehetetlen, ezért éjjel-nappal szüksége van az édesanyja figyelmére és szeretetére. Sajnos mégis előfordul, hogy az anyák elhanyagolják a gyermekeiket, főként ezekben a válságos időkben, amikor a legtöbb emberben nincs szeretet (2Timóteusz 3:1, 3). De Jehova kijelenti: „én soha nem feledkezem meg rólad.” Jehovának a szolgái iránt érzett gyengéd könyörülete soha nem múlik el. Sokkal, de sokkal erősebb, mint a leggyengédebb érzés, amelyet csak el tudunk képzelni: az a könyörület, melyet egy anya normál esetben érez a kisbabája iránt. Nem meglepő, hogy egy szövegmagyarázó ezt mondta az Ézsaiás 49:15-ről: „Az Ószövetségben ez az egyik legerőteljesebb leírása Isten szeretetének, sőt, talán a legerőteljesebb.”

6. Hogyan gondolkodott sok ember a gyengéd könyörületről, ezzel szemben miről biztosít minket Jehova?

⁶ Vajon a gyengeség jele a gyengéd könyörület? Sok ember úgy gondolta, hogy az. Például Seneca, a római filozófus, aki Jézus kortársa és Róma értelmiségének egyik kiemelkedő alakja volt, azt tanította, hogy „a szánalom gyengeség”. Seneca a sztoicizmus híve volt. Ez a filozófia az érzésektől mentes higgadtságot hangsúlyozza. Seneca azt vallotta, hogy egy bölcs ember segíteni tud a bajba jutottakon, de nem engedheti meg magának, hogy szánalmat érezzen, mivel ez megfosztaná őt a higgadtságától. Ez az énközpontú életfelfogás kizárta az őszinte könyörületet. Jehova azonban egyáltalán nem így gondolkodik! Szavában arról biztosít minket, hogy ő „nagyon könyörületes és irgalmas” (Jakab 5:11, lábjegyzet). Látni fogjuk, hogy a könyörület nem gyengeség, hanem egy létfontosságú tulajdonság. Vizsgáljuk meg, hogy Jehova, mint egy szerető szülő, hogyan mutatja ki a könyörületet.

Jehova könyörületesen bánt Izrael nemzetével

7–8. Milyen szenvedést éltek át az izraeliták az ókori Egyiptomban, és ez mit váltott ki Jehovából?

⁷ Jól látszik Jehova könyörülete abból, ahogyan Izrael nemzetével bánt. Az i. e. XVI. század végén több millió izraelita rabszolgaként, kegyetlen elnyomásban élt az ókori Egyiptomban. Az egyiptomiak „megkeserítették az életüket kemény munkával. Agyaghabarcsot és téglát készíttettek velük, és mindenféle rabszolgamunkát végeztettek velük” (2Mózes 1:11, 14). Az izraeliták nyomorúságukban Jehovához kiáltottak segítségért. Mit váltott ez ki Istenből, aki gyengéden könyörületes?

⁸ Jehovát mélyen megérintette a szenvedésük, és ezt mondta: „Láttam, hogy milyen nyomorúságot él át a népem Egyiptomban, és meghallottam a hajcsáraik miatti kiáltásukat. Jól tudom, milyen fájdalmakat szenvednek el” (2Mózes 3:7). Elképzelhetetlen volt, hogy Jehova ne érezzen együtt a népével, amikor látta a szenvedésüket és hallotta a kiáltásukat. A 24. fejezetben olvastunk arról, hogy Jehova olyan Isten, aki együttérez. Az együttérzés, vagyis az, hogy valaki át tudja érezni mások fájdalmát, szoros kapcsolatban van a könyörülettel. Jehova azonban nem csupán együttérzett a népével, hanem ez arra indította, hogy cselekedjen az érdekükben. Az Ézsaiás 63:9 ezt írja róla: „Szeretetétől és könyörületétől indíttatva megváltotta őket”. „Erős kézzel” kiszabadította az izraelitákat Egyiptomból (5Mózes 4:34). Majd csoda útján gondoskodott nekik ennivalóról, és termékeny földre vitte őket, melyet birtokba vehettek.

9–10. a) Miért szabadította meg Jehova többször is az izraelitákat azután, hogy letelepedtek az ígéret földjén? b) Milyen elnyomástól szabadította meg Jehova az izraelitákat Jefte napjaiban, és mi indította őt erre?

⁹ Jehova könyörülete nem merült ki ebben. Miután Izrael letelepedett az ígéret földjén, többször is hűtlenné vált, és emiatt sokat szenvedtek. De aztán a nép mindig megbánta a bűneit, és Jehovához kiáltott segítségért. Jehova újra meg újra megszabadította őket. Miért? Azért, „mert könyörületet érzett népe… iránt” (2Krónikák 36:15; Bírák 2:11–16).

¹⁰ Gondoljunk arra, ami Jefte napjaiban történt. Mivel az izraeliták hamis isteneket kezdtek el imádni, Jehova megengedte, hogy az ammoniták 18 éven át elnyomják őket. Az izraeliták végül megbánták a bűneiket. A Biblia ezt írja: „eltávolították maguk közül az idegen isteneket, és Jehovát szolgálták, ő pedig nem bírta tovább nézni Izrael szenvedését”b (Bírák 10:6–16). Amint a nép őszintén megbánta a bűneit, Jehova nem bírta tovább nézni a szenvedésüket. A gyengéden könyörülete arra indította, hogy felhasználja Jeftét, hogy kiszabadítsa az izraelitákat az ellenségeik kezéből (Bírák 11:30–33).

11. Mit tanulhatunk a könyörületről abból, ahogyan Jehova az izraelitákkal bánt?

¹¹ Mit tanulhatunk a gyengéd könyörületről abból, ahogyan Jehova Izrael nemzetével bánt? Egyrészt láttuk, hogy a gyengéd könyörület nem csupán annyit jelent, hogy valaki sajnálja azokat, akik szenvednek. Emlékezzünk rá, hogy egy anyát a könyörülete indítja arra, hogy tegyen valamit, amikor a kisbabája sír. Ugyanígy amikor Jehova hallja, hogy a népe hozzá kiált segítségért, a gyengéd könyörülete arra indítja, hogy enyhítsen a szenvedésükön. Azt is megtanultuk, hogy a könyörület nem jelent gyengeséget. Hiszen Jehovát ez indította arra, hogy harcoljon a népéért, és megmentse őket az ellenségeiktől. De vajon Jehova csak a szolgáival mint csoporttal könyörületes?

Jehova könyörületes egyénenként is az emberekkel

12. Hogyan látszott a törvényből, hogy Jehova könyörületes az emberekkel?

¹² A törvényből, melyet Isten Izraelnek adott, az látszott, hogy Jehova könyörületes egyénenként is az emberekkel. Gondoljunk például arra, hogyan törődött Jehova a szegényekkel. Tudta, hogy váratlan események miatt előfordulhat, hogy egy izraelita elszegényedik. Hogyan kellett bánni a szegényekkel? Jehova szigorúan ezt parancsolta az izraelitáknak: „ne legyetek szívtelenek és szűkmarkúak a szegény testvéretekkel.” „Ne kelletlenül adjatok neki, hanem bőkezűen, mert ezért áld meg titeket Jehova, a ti Istenetek mindenben, amit tesztek, és amibe belefogtok” (5Mózes 15:7, 10). Jehova azt is parancsba adta az izraelitáknak, hogy ne arassák le teljesen a mezőjük szélét, és ne szedjék fel az aratás után a földeken maradt termést. Ezekből a szegények tallózhattak (3Mózes 23:22; Ruth 2:2–7). Ha a nemzet betartotta ezt a szeretetet tükröző törvényt, a szegényeknek nem kellett ételt kéregetniük. Ez valóban Jehova gyengéd könyörületét bizonyítja.

13–14. a) Hogyan biztosítanak minket Dávid szavai arról, hogy Jehova őszintén törődik velünk egyénenként? b) Hogyan szemléltethetnénk azt, hogy Jehova közel van azokhoz, akik megtört szívűek vagy elcsüggedtek?

¹³ Szeretetteljes Istenünk ma is őszintén törődik velünk egyénenként. Biztosak lehetünk benne, hogy ő jól tudja, milyen nehézségeket élünk át. Dávid az egyik zsoltárában így írt: „Jehova szeme az igazságosakon van, füle meghallja a segélykiáltásukat.” „Jehova közel van a megtört szívűekhez, megmenti azokat, akik elcsüggedtek” (Zsoltárok 34:15, 18). Egy bibliamagyarázó szerint a megtört szívűek és az elcsüggedtek olyanok, akik elkeseredettek a hibáik miatt, egyáltalán nincsen önbizalmuk, és értéktelennek érzik magukat. Az ilyenek talán úgy érzik, hogy Jehova távol van, és ők túlságosan jelentéktelenek ahhoz, hogy törődjön velük. Pedig ez nem igaz. Dávid szavai arról biztosítanak minket, hogy Jehova nem hagyja el azokat, akik nem tartják sokra magukat. Könyörületes Istenünk tudja, hogy ilyenkor még inkább szükségünk van rá, mint máskor, és közel van hozzánk.

¹⁴ Figyeljünk meg egy megtörtént esetet! Az Egyesült Államokban egy anyuka sietve kórházba vitte kétéves kisfiát, mivel csúnyán begyulladt a torka. Az orvosok megvizsgálták a kisfiút, és közölték az édesanyjával, hogy a fiúcskának másnapig bent kell maradnia a kórházban. Mit gondolsz, hol töltötte az anyuka az éjszakát? A kórteremben, egy széken ülve, a kisfia ágya mellett! A kisfiú beteg volt, és neki mellette volt a helye. Szerető égi Atyánktól bizonyára még ennél is többet várhatunk! Hiszen úgy lettünk megalkotva, hogy hasonlítsunk rá (1Mózes 1:26). Tehát a Zsoltárok 34:18 arra utal, hogy amikor megtört szívűek vagy elcsüggedtek vagyunk, Jehova egy szerető szülőhöz hasonlóan „közel van”. Ő mindig könyörületes és kész segíteni.

15. Hogyan segít Jehova nekünk?

¹⁵ Hogyan segít Jehova nekünk? Nem feltétlenül szünteti meg a szenvedésünk okát. De nagyon sok mindenről gondoskodik azoknak, akik hozzá kiáltanak segítségért. Szavában, a Bibliában olyan gyakorlatias tanácsokat találunk, amelyek segíthetnek megbirkózni a nehézségekkel. A gyülekezetben Jehova gondoskodott felvigyázókról, akik igyekeznek visszatükrözni az ő könyörületét, amikor a hittársaiknak segítenek (Jakab 5:14, 15). Jehova az „ima meghallgatója”, és „ad szent szellemet azoknak, akik kérik őt” (Zsoltárok 65:2; Lukács 11:13). Ez a szellem meg tudja adni nekünk a szokásosnál nagyobb erőt, hogy képesek legyünk kitartani mindaddig, amíg Isten királysága véget nem vet minden problémának (2Korintusz 4:7). Biztosan nagyon hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért, melyek által Jehova kimutatja a gyengéd könyörületét!

16. Mi volt Jehova könyörületének a legkiemelkedőbb példája, és hogyan érint ez minket személy szerint?

¹⁶ Jehova könyörületének a legkiemelkedőbb példája természetesen az volt, hogy a neki legkedvesebbet adta értünk váltságul. Erre Jehovát a szeretete indította, és ezáltal megmenekülhetünk a bűntől és a haláltól. Ne feledjük, hogy a váltság személy szerint ránk is vonatkozik. Ezért jövendölte Zakariás, Keresztelő János apja, hogy ez az ajándék Istenünk gyengéd könyörületét magasztalja (Lukács 1:78).

Jehova könyörülete nem végtelen

17–19. a) Hogyan mutat rá a Biblia, hogy Jehova könyörülete nem végtelen? b) Mi volt az oka annak, hogy egy bizonyos idő után Jehova már nem mutatott könyörületet a népe iránt?

¹⁷ Vajon gondolhatjuk azt, hogy Jehova mindig mindenkivel könyörületes? Nem. A Biblia világosan rámutat, hogy Jehova az igazságossága miatt nem könyörül azokon, akik folyamatosan lázadoznak ellene (Héberek 10:28). Hogy megértsük, miért tesz így, nézzük meg újra Izrael nemzetének a példáját.

¹⁸ Jóllehet Jehova többször is megszabadította Izraelt az ellenségeiktől, de egy idő után már nem volt velük könyörületes. A makacs népe undorító bálványokat imádott, sőt bevitték ezeket Jehova templomába! (Ezékiel 5:11; 8:17, 18). Ezenkívül ezt olvassuk: „folyamatosan csak gúnyt űztek az igaz Isten követeiből, megvetették szavait, és csúfolták prófétáit, egészen addig, hogy már nem volt remény a gyógyulásra. Jehova haragja aztán lesújtott rájuk” (2Krónikák 36:16). Az izraeliták lázadása eljutott egy olyan pontra, hogy Jehovát az igazságossága nem engedte, hogy továbbra is könyörületes legyen velük, ezért jogosan haragudott rájuk. Mi lett ennek a következménye?

¹⁹ Jehova már nem tudott könyörületes lenni a népével. Ezt mondta: „Nem könyörülök, szánakozni sem fogok, és nem is irgalmazok; semmi sem tart vissza attól, hogy elpusztítsam őket” (Jeremiás 13:14). Így hát Jeruzsálemet és a templomot lerombolták, az izraelitákat pedig fogságba hurcolták Babilonba. Milyen szomorú, amikor az emberek annyira lázadóvá válnak, hogy Isten már nem tud tovább könyörülni rajtuk! (Siralmak 2:21).

20–21. a) Mi történik majd akkor, amikor a gonoszság eléri azt a pontot, hogy Jehova nem lehet tovább könyörületes? b) Jehova melyik könyörületes ajándékáról lesz szó a következő fejezetben?

²⁰ Mi a helyzet ma? Jehova nem változott meg. Könyörületéből fakadóan megbízta a Tanúit, hogy az egész földön prédikálják a királyság jó hírét (Máté 24:14). Amikor a tisztaszívű emberek szívesen fogadják a jó hírt, Jehova segít nekik megérteni azt (Cselekedetek 16:14). Ám a prédikálómunka nem fog örökké folytatódni. Nem vallana könyörületre, ha Jehova megengedné, hogy a gonoszság örökre megmaradjon, és a gonosz emberek olyan sok kárt és szenvedést okozzanak másoknak. Amikor eljön az a pont, hogy Jehova már nem lehet tovább könyörületes ezzel a gonosz világgal, végre fogja hajtani rajta az ítéletét. De a könyörülete még ekkor is meg fog nyilvánulni, hiszen cselekedni fog a szent nevéért és a hűséges szolgáiért (Ezékiel 36:20–23). Megszünteti majd a gonoszságot, és egy igazságos új világot hoz el. A gonoszokkal kapcsolatban Jehova kijelenti: „nem szánakozik majd a szemem, és nem leszek könyörületes. Megfizetek nekik a tetteik szerint” (Ezékiel 9:10).

²¹ Addig viszont Jehova könyörületet érez az emberek iránt, még azok iránt is, akik pusztulásra számíthatnak. Azok az emberek, akik őszintén megbánják a bűneiket, a javukra fordíthatják Jehova egyik legkönyörületesebb ajándékát, a megbocsátást. A következő fejezetben elemzünk néhány gyönyörű bibliai szóképet, amelyből látszik, hogy Jehova teljesen megbocsát.