Legyetek gyengéden könyörületesek
’Öltsétek magatokra a könyörület gyengéd vonzalmait, a kedvességet’ (KOLOSSÉ 3:12, NW).
1. Miért van ma nagy szükség a könyörületességre?
A TÖRTÉNELEM során soha nem szorult még ilyen sok ember könyörületes segítségre. Millióknak van szüksége segítségre, miközben betegséggel, éhséggel, munkanélküliséggel, bűnözéssel, háborúkkal, anarchiával és természeti csapásokkal néznek szembe. De létezik egy probléma, amely még ezeknél is súlyosabb, és ez az emberiség kétségbeejtő szellemi állapota. Sátán, aki tudja, hogy kevés ideje van, „az egész föld kerekségét elhiteti” (Jelenések 12:9, 12). Ezért az igaz keresztény gyülekezeten kívül állók különösképpen ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elvesztik életüket, és a Biblia semmi reményt nem nyújt a feltámadásra azoknak, akik Isten közeledő ítéletnapján öletnek meg (Máté 25:31–33, 41, 46; 2Thessalonika 1:6–9).
2. Miért tartotta vissza magát eddig Jehova a gonoszok elpusztításától?
2 De Jehova Isten még e végső óráig is mindegyre türelmet és könyörületet tanúsít a hálátlanok és a gonoszok iránt (Máté 5:45; Lukács 6:35, 36). Ugyanazért tette ezt mindeddig, amiért várt egykor Izrael hűtlen nemzetének megbüntetésével: „Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról! hiszen miért halnátok meg, oh Izráel háza!?” (Ezékiel 33:11).
3. Milyen példával rendelkezünk Jehovának azt a könyörületét illetően, amelyet nem a népe iránt tanúsított, és mit tanulunk ebből?
3 Jehova könyörülete Ninive gonosz lakóira is kiterjedt. Jehova elküldte prófétáját, Jónást, hogy figyelmeztesse őket a küszöbön álló pusztulásra. Kedvezően reagáltak Jónás prédikálására, és bűnbánatot tartottak. Ez arra indította a könyörületes Istent, Jehovát, hogy visszatartsa magát akkor a város elpusztításától (Jónás 3:10; 4:11). Ha Isten sajnálta Ninive lakóit, akiknek lett volna aztán lehetőségük a feltámadásra, mennyivel inkább könyörületet kell hogy érezzen azok iránt, akik ma az örökké tartó pusztulással néznek szembe! (Lukács 11:32).
A könyörület példátlan munkája
4. Hogyan tanúsít ma könyörületet Jehova az emberek iránt?
4 Könyörületes személyiségével összhangban Jehova azzal bízta meg Tanúit, hogy kitartóan végezzenek látogatásokat embertársaiknál a „királyságnak . . . örömhírével” (Máté 24:14, Csia fordítás). És amikor az emberek értékeléssel reagálnak erre az életmentő munkára, Jehova megnyitja szívüket a Királyság-üzenet megértésére (Máté 11:25; Cselekedetek 16:14). Istenüket utánozva az igaz keresztények gyengéd könyörületet tanúsítanak azzal, hogy visszatérnek az érdeklődőkhöz, és ahol lehetséges, bibliatanulmányozás által segítenek nekik. Ily módon 1993-ban Jehova négy és fél milliónál is több Tanúja több mint egymilliárd órát fordított 231 országban a házankénti prédikálásra és arra, hogy tanulmányozza embertársaival a Bibliát. Ezeknek az új érdeklődőknek pedig lehetőségük van arra, hogy átadják életüket Jehovának és csatlakozzanak megkeresztelt Tanúinak soraihoz. Így ők is elkötelezik magukat a könyörület e példátlan munkája mellett az olyan lehetséges tanítványok érdekében, akiket fogva tart még Sátán haldokló világa (Máté 28:19, 20; János 14:12).
5. Mi lesz azokkal a vallásokkal, amelyek hamisan mutatták be Istent, amikor az isteni könyörületesség eléri legvégső határát?
5 Jehova hamarosan „vitéz harczosként” fog cselekedni (2Mózes 15:3). A neve és népe iránti könyörületből eltávolítja majd a gonoszságot, és egy igazságos új világot alapít meg (2Péter 3:13). Elsőként a kereszténység egyházai fogják tapasztalni Isten haragnapját. Miként Isten még saját jeruzsálemi templomát sem kímélte meg a babiloni király kezétől, éppígy azokat a vallásszervezeteket sem fogja kímélni, amelyek hamisan mutatták be őt. Isten az Egyesült Nemzetek tagállamainak szívébe adja, hogy pusztává tegyék a kereszténységet és a hamis vallás minden egyéb formáját (Jelenések 17:16, 17). Jehova kijelenti: „Azért én is (nem kedvez szemem, sem meg nem szánom őket) útjokat fejökhöz verem!” (Ezékiel 9:5, 10).
6. Milyen módokon éreznek indíttatást Jehova Tanúi a könyörület kinyilvánítására?
6 Amíg van még idő, addig Jehova Tanúi továbbra is könyörületet tanúsítanak embertársaik iránt azzal, hogy lelkesen prédikálják Isten megmentésről szóló üzenetét. És természetesen azoknak is segítenek, ahol lehet, akik anyagilag szenvednek szükséget. Ezen a téren azonban az az elsődleges felelősségük, hogy a közeli családtagok és a hitben hozzájuk tartozók szükségleteivel törődjenek (Galátzia 6:10; 1Timótheus 5:4, 8). A számos segélyprogram, amelyet olyan hittársak érdekében valósítottak meg Jehova Tanúi, akik a különféle katasztrófák miatt szenvedtek, szembetűnő példái voltak a könyörületességnek. Mindamellett a keresztényeknek nem kell válságos időszakra várni ahhoz, hogy gyengéd könyörületet tanúsítsanak. Késedelem nélkül kinyilvánítják e tulajdonságot az élet derűs és borús mindennapjaiban.
Része az új egyéniségnek
7. a) Hogyan függ össze a könyörületesség az új egyéniséggel a Kolossé 3:8–13 szerint? b) Minek a megcselekvését könnyíti meg a keresztények számára a gyengéd vonzalom?
7 Való igaz, hogy bűnös természetünk és Sátán világának rossz befolyása gátol abban, hogy gyengéden könyörületesek legyünk. Ezért ösztönöz arra a Biblia, hogy vessük el magunktól „az indulatoskodást, a haragot, a gonoszságot, a gyalázkodást és . . . az ocsmány beszédet”. Inkább azt a tanácsot kapjuk, hogy öltsük magunkra „az új egyéniséget” — azt az egyéniséget, amely Isten képmásához igazodik. Mindenekelőtt arra kapunk parancsot, hogy öltsük magunkra „a könyörület gyengéd vonzalmait, a kedvességet, az elmebeli alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést”. A Biblia ezután megmutatja nekünk, milyen gyakorlatias módon nyilvánítsuk ki e tulajdonságokat. „Továbbra is szenvedjétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak készségesen, ha valakinek oka lenne a panaszra a másik ellen. Miként Jehova is készségesen megbocsátott nektek, ti is úgy tegyetek.” Sokkal könnyebb megbocsátónak lenni, ha kifejlesztettük „a könyörület gyengéd vonzalmát” a testvéreink iránt (Kolossé 3:8–13, NW).
8. Miért fontos, hogy megbocsátó szellemmel rendelkezzünk?
8 Másfelől, ha elmulasztjuk kinyilvánítani a könyörületes megbocsátást, ez veszélynek teszi ki a Jehovához fűződő kapcsolatunkat. Erre erőteljesen rámutatott Jézus a könyörtelen rabszolgáról szóló szemléltetésében, akit börtönbe vetett az ura, „mígnem megfizeti mind, a mivel tartozik”. A rabszolga megérdemelte az ilyen bánásmódot, mert megdöbbentő módon mulasztott el könyörületet tanúsítani egy rabszolgatárs iránt, aki irgalomért könyörgött. Jézus ezekkel a szavakkal fejezte be a szemléltetést: „Ekképen cselekszik az én mennyei Atyám is veletek, ha szivetekből meg nem bocsátjátok, kiki az ő atyjafiának, az ő vétkeiket” (Máté 18:34, 35).
9. Hogyan függ össze a gyengéd könyörület az új egyéniség legfontosabb oldalával?
9 A gyengéd könyörületesség a szeretet fontos oldala. A szeretet pedig az igaz keresztényiség azonosító jele (János 13:35). Ezért a Biblia így fejezi be az új egyéniség leírását: „Mindezeken felül öltsétek fel a szeretetet, mert az az egység tökéletes köteléke” (Kolossé 3:14, NW).
Az irigység gátat vet a könyörületességnek
10. a) Mi idézheti elő, hogy gyökeret verjen szívünkben a féltékenység? b) Milyen rossz következményekkel járhat a féltékenység?
10 Bűnös emberi természetünk miatt az irigység érzései könnyen gyökeret verhetnek a szívünkben. Egy testvér vagy testvérnő talán olyan veleszületett vagy anyagi előnyökkel van megáldva, amelyekkel mi nem rendelkezünk. Vagy esetleg valaki különleges szellemi áldásokban és kiváltságokban részesült. Képesek leszünk-e gyengéd könyörülettel bánni az ilyenekkel, ha irigykedni kezdünk rájuk? Valószínűleg nem. Ehelyett a féltékenység érzései végül is bíráló beszédben vagy barátságtalan cselekedetekben nyilvánulhatnak meg, mert Jézus ezt mondta az emberekről: „a szívnek teljességéből szól az ő szája” (Lukács 6:45). Mások támogathatják az ilyen bírálgatást. Ily módon felborulhat a béke Isten népének valamely családjában vagy gyülekezetében.
11. Hogyan szorította ki szívéből a könyörületet József tíz testvére, és milyen következményekkel járt ez?
11 Figyeld meg, mi történt egy népes családban. Jákob tíz legidősebb fia féltékennyé vált öccsére, Józsefre, mert ő volt apjuk kedvence. Ennek következményeként „jó szót sem bírnak vala hozzá szólani”. Később József isteni álmokat kapott áldásként, ami azt bizonyította, hogy Jehova kedvét leli benne. Ez további okot adott testvéreinek arra, hogy ’gyűlöljék őt’. Mivel nem irtották ki gyökerestül szívükből a féltékenységet, kiszorította az onnét a könyörületet, és ez súlyos bűnhöz vezetett (1Mózes 37:4, 5, 11).
12., 13. Mit tegyünk, ha a féltékenység érzései behatolnak szívünkbe?
12 Kegyetlenségükben eladták Józsefet rabszolgának. Arra tett kísérletükben, hogy véka alá rejtsék helytelen cselekedetüket, becsapták az apjukat, hadd gondolja azt, hogy Józsefet vadállat ölte meg. Évekkel később fény derült a bűnükre, amikor is az éhség miatt arra kényszerültek, hogy lemenjenek Egyiptomba, és élelmet vegyenek. Az élelemért felelős ügyintéző, akiben nem ismerték fel Józsefet, azzal vádolta őket, hogy kémek, és azt mondta nekik, ne kérjenek tőle ismét segítséget anélkül, hogy nem hozzák magukkal legkisebb öccsüket, Benjámint. Ekkorra már Benjámin vált apjuk kedvencévé, és tudták, hogy Jákob nem akarja majd elengedni őt.
13 Így hát, miközben József előtt álltak, a lelkiismeretük arra indította őket, hogy beismerjék: „Bizony vétkeztünk mi a mi atyánkfia [József] ellen, a kinek láttuk lelki szorongását, mikor nékünk könyörög vala, de nem hallgattunk reá; azért következett reánk ez a nyomorúság” (1Mózes 42:21). Könyörületes, mégis határozott bánásmódjával József segítséget nyújtott testvéreinek ahhoz, hogy bebizonyítsák bűnbánatuk valódiságát. Aztán feltárta nekik kilétét, és nagylelkűen megbocsátott nekik. A család egysége helyreállt (1Mózes 45:4–8). Keresztények lévén le kell vonnunk ebből egy tanulságot. Ismerve az irigységgel járó rossz következményeket, imádkozzunk Jehovához, hogy segítsen a „könyörület gyengéd vonzalmával” felváltani a féltékenység érzéseit.
Ezek is gátat vetnek a könyörületességnek
14. Miért kerüljük el, hogy szükségtelenül legyünk kitéve az erőszaknak?
14 Egy másik dolog, ami gátat vet a könyörületességünknek, abból eredhet, hogy szükségtelenül tesszük ki magunkat az erőszaknak. Az olyan sportok és szórakozások, amelyek az erőszakot emelik ki, a vérontás vágyát segítik elő. A bibliai időkben a pogányok rendszeresen szemlélték a gladiátorviadalokat és az emberkínzások más formáit a Római Birodalom arénáiban. Az effajta szórakozás az egyik történész szerint „lerombolta a szenvedés miatti részvét érzéseit, amely megkülönbözteti az embert az oktalan állatoktól”. Napjaink modern világában a szórakozás nagyrészt ugyanilyen hatást fejt ki. A keresztényeknek, akik gyengéden könyörületes személyek igyekeznek lenni, nagyon meg kell válogatniuk, mit olvasnak, milyen mozifilmeket és tv-műsorokat néznek meg. Bölcs módon megőrzik elméjükben a Zsoltárok 11:5 szavait: „[Jehova] szívből gyűlöli azt, aki az erőszakot szereti” (Újfordítású revideált Biblia).
15. a) Hogyan adhatja valaki tanújelét annak, hogy súlyos mértékben hiányzik belőle a könyörület? b) Hogyan reagálnak az igaz keresztények a hívőtársak és az embertársak szükségleteire?
15 Egy önző személyből valószínűleg szintén hiányzik a könyörület. Ez súlyos dolog, amint azt János apostol megmagyarázza: „Aki pedig rendelkezik az élet fenntartását célzó világi javakkal, és látja, hogy a testvére szükségben van, mégis bezárja előtte a gyengéd könyörület érzésének ajtaját, mi módon marad meg abban az Isten szeretete?” (1János 3:17, NW). Hasonlóképpen mutatkozott meg a könyörület hiánya az önelégült papnál és a lévitánál, Jézusnak a barátságos szamaritánusról szóló szemléltetésében. Látva félholtra vert zsidó testvérük állapotát, ezek áttértek az út másik oldalára, és folytatták útjukat (Lukács 10:31, 32). Ezzel szemben a könyörületes keresztények gyorsan reagálnak a testvéreik anyagi és szellemi szükségleteire. És a Jézus szemléltetésében szereplő szamaritánushoz hasonlóan ők is törődnek az idegenek szükségleteivel. Így boldogan használják fel idejük, energiájuk és anyagi forrásaik egy részét arra, hogy előrevigyék a tanítványképző munkát. Ily módon milliók megmentéséhez járulnak hozzá (1Timótheus 4:16).
Könyörület a betegek iránt
16. Milyen korlátokkal találjuk magunkat szembe, amikor betegségekkel van dolgunk?
16 A betegség osztályrésze a tökéletlen, haldokló emberiségnek. A keresztények nem kivételek ez alól, és legtöbbjük nem rendelkezik orvosi szakértelemmel, és csodákat sem tud tenni, miként arra némelyik korai keresztény képes volt, mert ilyen erőt kapott Krisztustól és az apostolaitól. Krisztus apostolainak és közvetlen társaiknak halálával megszűntek az effajta csodálatos erők. Ezért korlátozott az a képességünk, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik fizikai betegségben szenvednek, ideértve az agyi rendellenességeket és a hallucinációkat is (Cselekedetek 8:13, 18; 1Korinthus 13:8).
17. Milyen tanulságot merítünk abból a bánásmódból, amelyben a beteg és gyászoló férfi, Jób részesült?
17 Gyakran kíséri depresszió a betegséget. Az istenfélő Jóbot például nagyon leverte a súlyos betegség és a csapások, amelyeket Sátán hozott rá (Jób 1:18, 19; 2:7; 3:3, 11–13). Barátokra volt szüksége, akik gyengéd könyörülettel bánnak vele, és akik „vígasztalják” őt (1Thessalonika 5:14, Cs). Ehelyett három úgynevezett vigasztaló látogatta meg, aki aztán elhamarkodott módon rossz következtetéseket vont le. Súlyosbították Jób levert állapotát, mert azt vetették fel, hogy az őt ért csapások valamely saját hibájából következnek. Mivel a keresztények gyengéden könyörületesek, elkerülik, hogy hasonló csapdába essenek, amikor a hívőtársak betegek vagy levertek. Néha azt igénylik legfőképpen az ilyen személyek, hogy tegyenek náluk néhány kedves látogatást a vének vagy más érett keresztények, akik együttérzéssel meghallgatják őket, megértést tanúsítanak, és szeretetet tükröző, Írás szerinti tanácsot adnak (Róma 12:15; Jakab 1:19).
Könyörület az erőtlenek iránt
18., 19. a) Hogyan bánjanak a vének az erőtlenekkel vagy a vétkezőkkel? b) Miért fontos, hogy a vének még akkor is gyengéd könyörülettel bánjanak a helytelenséget elkövető személyekkel, amikor bírói bizottságot kell létrehozni?
18 A véneknek különösképpen gyengéden könyörületeseknek kell lenniük (Cselekedetek 20:29, 35). „Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk” — hangzik a Biblia parancsa (Róma 15:1). Mivel tökéletlenek vagyunk, mindannyian hibázunk (Jakab 3:2). Gyengédségre van szükség, amikor olyasvalakivel van dolgunk, aki „félrelép . . ., mielőtt észrevenné” (Galátzia 6:1, NW). A vének soha nem akarnak olyanok lenni, mint az önelégült farizeusok, akik ésszerűtlenül alkalmazták Isten Törvényét.
19 Ezzel ellentétben a vének Jehova Isten és Jézus Krisztus példáját követik a gyengéd könyörületességben. Elsődleges munkájuk az, hogy táplálják, buzdítsák és felfrissítsék Isten juhait (Ésaiás 32:1, 2). Nem a szabályok sokaságával próbálják ellenőrzésük alatt tartani a dolgokat, hanem inkább Isten Szavának nagyszerű alapelveihez folyamodnak. Ennélfogva a vének ténykedésének olyannak kellene lennie, ami építőleg hat, örömet és értékelést visz a testvéreik szívébe Jehova jósága iránt. Ha egy hívőtárs valami kisebb vétséget követ el, egy vén rendszerint kerüli, hogy mások füle hallatára igazítsa őt helyre. Ha szükséges egyáltalán szóvá tenni a dolgot, a könyörület gyengéd érzései arra indítják a vént, hogy félrevonuljon az illetővel, és úgy fejtse ki a problémát, hogy hallótávolságon kívül legyenek a többiek. (Vö. Máté 18:15.) Nem számít, milyen nehéz lehet valakivel kijönni, a vén közeledése mutasson türelmet és segítőkészséget. Sohasem akar ürügyeket keresni arra, hogy kivesse az ilyen személyt a gyülekezetből. Még ha szükség van is egy bírói bizottság létrehozására, a vének gyengéd könyörülettel bánnak a súlyos bűnbe keveredett személlyel. A szelídségük segítségével talán bűnbánatra indítják őt (2Timótheus 2:24–26).
20. Mikor nem helyénvalók a könyörület érzelmi megnyilvánulásai, és miért?
20 Vannak idők azonban, amikor Jehova szolgája nem tanúsíthat könyörületet. (Vö. 5Mózes 13:6–9.) Egy kereszténynek igazi próbát jelenthet, hogy „ne keveredjen” olyan közeli barát vagy rokon társaságába, aki ki lett közösítve. Ilyen esetben fontos, hogy ne engedjen az ember a szánalom érzéseinek (1Korinthus 5:11–13, Cs). Az effajta határozottság még buzdításul is szolgálhat a vétkesnek arra, hogy megbánja bűnét. Továbbá a más nembeliekkel szemben a keresztényeknek kerülniük kell, hogy helytelen módokon nyilvánítsanak ki könyörületet, amelyek nemi erkölcstelenséghez vezethetnek.
21. Milyen egyéb területeken kell még gyengéd könyörületet tanúsítanunk, és milyen előnyök származnak ebből?
21 Helyszűke miatt nem tudjuk kifejteni mindazt a sok területet, ahol gyengéd könyörületességre van szükség — például amikor olyanokkal van dolgunk, akik idősebbek, akik gyászolnak, akik hitetlen házastárstól jövő üldöztetésen mennek keresztül. A keményen dolgozó vének ugyancsak részesüljenek gyengéden könyörületes bánásmódban (1Timótheus 5:17). Becsüljétek és támogassátok őket (Zsidók 13:7, 17). „Legyetek mindnyájan . . . gyengéden könyörületesek” — írta Péter apostol (1Péter 3:8, NW). Ha minden ezt megkövetelő helyzetben így cselekszünk, akkor elősegítjük az egységet és a boldogságot a gyülekezetben, és az igazsághoz vonzunk egyes kívülállókat. Mindenekfelett pedig ezzel is tiszteljük a mi gyengéden könyörületes Atyánkat, Jehovát.
Ismétlő kérdések
◻ Hogyan tanúsít Jehova könyörületet a bűnös emberiség iránt?
◻ Miért fontos, hogy gyengéden könyörületesek legyünk?
◻ Többek között mik vethetnek gátat gyengéd könyörületességünknek?
◻ Hogyan bánjunk a betegekkel és a levertekkel?
◻ Kiknek kell különösképpen gyengéden könyörületeseknek lenniük, és miért?
[Kiemelt rész a 19. oldalon]
KÖNYÖRTELEN FARIZEUSOK
A NYUGALOM napja, a Sabbath azt a célt szolgálta, hogy szellemi és fizikai áldásokat jelentsen Isten népének. A zsidó vallásvezetők azonban sok olyan szabályt alkottak, amely tiszteletlenséget mutatott Isten Sabbathra vonatkozó törvénye iránt, és terhessé tette azt az emberek számára. Ha például baleset ért valakit, vagy betegségben szenvedett valaki, nem kaphatott segítséget Sabbath-napon, kivéve ha az élete forgott veszélyben.
Az egyik farizeusi iskola annyira szigorúan értelmezte a Sabbath törvényét, hogy kijelentette: „Sabbath-napon az ember nem vigasztalja a gyászolókat, és a betegeket sem látogatja meg.” Más vallásvezetők megengedték az ilyen Sabbath-napi látogatásokat, de kikötötték: „Tilos könnyeket hullajtani.”
Így hát Jézus helyesen marasztalta el a zsidó vallásvezetőket, amiért figyelmen kívül hagyták a Törvény fontosabb követelményeit, mint amilyen az igazságos ítélet, a szeretet és az irgalom. Nem csoda, hogy ezt mondta a farizeusoknak: „Érvénytelenné teszitek az Isten igéjét hagyományotokkal” (Márk 7:8, 13, Újfordítású revideált Biblia; Máté 23:23; Lukács 11:42).
[Képek a 17. oldalon]
Jehova Tanúi a könyörület példátlan munkáját végzik 231 országban az emberek otthonaiban, az utcákon, sőt a börtönökben is
[Kép a 18. oldalon]
Ha erőszaknak tesszük ki magunkat — például a tv-műsorok által —, ez aláássa a gyengéd könyörületet