A reklámozás hatalma

RÉGEN az Egyesült Államokban ezekkel a szavakkal vezették be a televízióban a reklámszüneteket: „Most pedig néhány szót fogunk hallani a szponzorunktól.” A szponzorok olyan vállalatok, amelyek azért fizetnek, hogy reklámozzák a termékeiket. Bár a szponzorok néhány szava áradattá alakult, a szponzorok még mindig anyagi eszközökkel támogatják az újságokat és a szórakoztató médiát — a televíziót, a folyóiratokat, az újságokat és a rádiót. Ebből az következik, hogy a szponzorok megpróbálnak hatalmat gyakorolni afölött, ami megjelenik, és afölött is, ami nem jelenik meg a médiában.

Szemléltetésül: 1993-ban egy vállalat, amely német luxusautót gyárt, 30 újságnak írt, és kikötötte, hogy az autójáról szóló hirdetéseket „csak megfelelő szerkesztői környezetben” szabad leközölni. A levél elmagyarázta, hogy a folyóiratnak azok a számai, amelyek az autót reklámozzák, nem tartalmazhatnak semmiféle kritikát az autójukkal, a német termékekkel, de még magával Németországgal kapcsolatban sem. Természetesen nem meglepő, ha ez a vállalat, mely a folyóiratokban megjelenő hirdetésekre 15 millió dollárt költ, elvárja a „megfelelő szerkesztői környezetet”.

Az sem meglepő, ha azok a folyóiratok, amelyek új menyasszonyi ruhákat hirdetnek, nem fogadnak el használt menyasszonyi ruhákról szóló hirdetéseket, vagy az sem meglepő, ha azok az újságok, amelyek listát közölnek az ingatlanügynökökről, nem írják le, miként vásárolj házat egy ilyen ügynök nélkül. Ehhez hasonlóan, az se lepjen meg bennünket, ha a cigarettákat vagy lottószelvényeket reklámozó média nem bírálja a dohányzást vagy a szerencsejátékot.

Fogyasztói kultúra

A reklámozás hatalma ezért túlmegy azon, hogy csupán árucikkek megvételére késztessen bennünket. A fogyasztói életvitelt támogatja, egy világméretű kultúrát, mely az anyagiak köré összpontosul.

Van valami rossz ebben? Attól függ, kit kérdezel. A hirdetők azzal érvelnek, hogy az emberek szeretnek vásárolni, és szeretik, ha vannak javaik — a reklámozás az érdekeiket szolgálja. Továbbá azt mondják, hogy a reklámozás munkát teremt, szponzorálja a sportolókat és a művészeket, segít abban, hogy anyagilag megfizethető médiát tartsanak fenn, versenyre ösztönöz, javítja a termékeket, alacsonyan tartja az árakat és lehetővé teszi az embereknek, hogy a vásárláskor jól tájékozottan válasszanak.

Mások azt állítják, hogy a reklámozás az embereket nyughatatlanná teszi, és azt idézi elő, hogy elégedetlenek legyenek azzal, amijük van, mivel a reklámok végeláthatatlanul sok kívánságot táplálnak és teremtenek. Alan Durning kutató ezt írja: „A reklámok olyanok, mint a korunk: változékonyak, élvhajhászok, a képzelet vezeti és a divat diktálja őket, az egyént dicsőítik, a fogyasztást eszményítik mint olyan utat, amely a személyes beteljesüléshez vezet, és azt bizonygatják, hogy a technikai fejlődés ösztönző erőként szolgál sorsunk alakításában.”

Rád gyakorolt hatása

Vajon a kereskedelmi reklámok segítenek a személyiségünk és vágyaink alakításában? Valószínűleg. De az, hogy ez a befolyásoló tényező nagy vagy kicsi, más befolyásoló tényezőktől függ.

Ha a bibliai alapelvek és értékek irányítanak bennünket, fel fogjuk ismerni, hogy semmi rossz sincs abban, ha vannak anyagi javaink. Végül is Isten roppant nagy gazdagsággal áldotta meg Ábrahámot, Jóbot, Salamont és másokat.

Másrészt, ha alkalmazzuk a szentírási alapelveket, el fogjuk kerülni azoknak az embereknek az elégedetlen magatartását, akik az anyagi javakat szakadatlanul hajszolják, hogy ebben keressék a beteljesülést és a boldogságot. A Biblia üzenete nem az, hogy „addig vásárolj, amíg el nem költöd az összes pénzedet”. Ehelyett inkább ezt mondja:

Bízz Istenben. „Azoknak, a kik gazdagok e világon, mondd meg, hogy ne fuvalkodjanak fel, se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, a ki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra” (1Timótheus 6:17).

Légy elégedett. „Semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit; de ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele” (1Timótheus 6:7, 8).

Légy szerény. „Az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magokat; nem hajfonatokkal és aranynyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, hanem, a mint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel” (1Timótheus 2:9, 10).

Légy tudatában annak, hogy az Isten szerinti bölcsesség előrébb való a gazdagságnál. „Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez. Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörűségeid nem hasonlíthatók hozzá. Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség. Az ő útai gyönyörűséges útak, és minden ösvényei: békesség. Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!” (Példabeszédek 3:13–18).

Gyakorold az adakozást. „Jobb adni, mint venni” (Cselekedetek 20:35).

Valaki talán azzal érvelhet, hogy ez a cikksorozat is önmagában véve egy fajta hirdetés, mivel az embernek azt a gondolatot „adja el”, hogy a szellemi értékeknek kell az anyagi értékek fölé kerekedniük. Biztosan egyetértesz ezzel a végkövetkeztetéssel.

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

Isten Királyságának hirdetése

Mi az egyik legjobb módja annak, hogy elérjük az embereket egy meggyőző üzenettel? Egy könyv ezt mondja: „Egy ideális világban minden gyártó képes volna minden egyes fogyasztóval beszélni a termékről vagy a pénzbe kerülő szolgáltatásokról” (Advertising: Principles and Practice). Az igaz keresztények már közel 2000 éve önként hirdetik ezzel a módszerrel Isten Királyságát (Máté 24:14; Cselekedetek 20:20). Miért nem használja több vállalat is az emberek elérésének ezt a módszerét? A könyv így magyarázza: „Ez nagyon költséges. Az üzletembereknek jóval több mint 150 dollárba kerülhet egy ilyen látogatás.” A keresztények természetesen önkéntesen hirdetik Isten Királyságát. Ez imádatuk részét képezi.

[Kép a 8. oldalon]

A Biblia üzenete nem az, hogy „addig vásárolj, amíg el nem költöd az összes pénzedet”