Figyeljük a világot

Egy bíboros részletesen kifejti a pápa észrevételeit

New York bíborosa, O’Connor hozzáfűzve szavait János Pál pápa kijelentéséhez — mely szerint az evolúció elmélete „több mint csupán feltevés” — előterjesztette, hogy Ádám és Éva „valami másfajta élőlény” is lehetett, nem csak férfi és nő. Amint arról a New York-i Daily News beszámolt, O’Connor azt állította, hogy a katolikus egyház nyitott marad a tudományos vizsgálódás felé, és ez igaz a biológiai evolúció esetében is. A bíboros a Szent Patrik székesegyházban megtartott szentbeszédében kijelentette: „Hogy lehetséges-e, hogy amikor megteremtetett az a két személy, akiről mi Ádámként és Évaként beszélünk, akkor valami másfajta élőlény volt, és Isten életet, lelket lehelt beléjük — ez tudományos kérdés.” A konzervatív Il Giornale című olasz újságban egy szalagcím velősen ezt írta: „A pápa kijelenti: lehet, hogy a majmoktól származunk”.

Tanács a pápának

Vittorio Messori olasz, katolikus újságíró úgy véli, hogy a mai katolikus egyház hierarchiájának tagjai túl sokat beszélnek. Azt javasolja, hogy egyszerűsítsék és tömörítsék üzenetüket. Az Adista nevű katolikus hírügynökség által tudósított interjúban ezt nyilatkozta: „Ha gyorsan utánaszámolunk, kiderül, hogy az egyház minden rétege többet beszélt az elmúlt 20 év alatt, mint az azt megelőző 20 évszázad során. Minél többet beszél valaki, annál kevésbé hallgatják meg. Javaslok egy hétéves szünetet, amely alatt az egyház maradjon csöndben, a segédlelkésztől kezdve a pápáig . . . A beszédek és pápai körlevelek mindezen áradata . . . Nos, elolvastam őket, de hányan teszik meg még ezt? Áldozatot kell hoznunk, és vissza kell térnünk a néhány évtizeddel ezelőtti pápák szokásaihoz. Ők legfeljebb három pápai körlevelet írtak.”

Lélegzetelállító dolgok, amelyek halálosak

A bangi ugrás, a szabadmászás, a légzuhanás és a fix helyekről való ejtőernyős ugrás — vagyis a lélegzetelállító sportok — divatba jöttek Franciaországban. A párizsi Le Monde című újság több szakembert is megkérdezett arról, hogy miért lettek ennyire népszerűek Franciaországban a lélegzetelállító sportok. Alain Loret, a sportújításokkal foglalkozó kutatóközpont igazgatójának elmondása szerint ennek egyik oka az, hogy a szabályokat, a fegyelmet és az edzést igénylő hagyományos sportok többé nem felelnek meg a mai fiatalok értékrendjének, akik nagyobb fontosságot tulajdonítanak a szabadságnak és a szórakozásnak, mint a fegyelem szükségességének. David Le Breton francia szociológus szerint „a nagy kockázattal járó sportok növekvő népszerűsége azt tükrözi vissza, hogy válságban vannak az erkölcsi értékek. Igazából már nem is tudjuk, hogy miért élünk. Társadalmunk nem azt sugallja nekünk, hogy érdemes élni. Ezért a lélegzetelállító dolgok keresését. . . úgy lehet felfogni, mint ami az egyik módja annak, ahogyan értelmet adnak az életnek.” Ám egyre több fiatal kockáztatja és veszti el az életét.

Újra felkeresték az ókori Alexandriát

A régészek először azt jelentették be, hogy az egyiptomi Alexandria partjainál a víz alatt az ókori világ hét csodája közé sorolt Fároszra, egy 2200 éves világítótoronyra bukkantak. Most azt mondják, hogy megtalálták „Alexandria ókori királyi udvarának romjait, körülbelül hat méterrel a víz alatt, Alexandria régi kikötőjének a keleti oldalán” — írja a The Vancouver Sun. Franck Goddio francia, víz alatti régész szerint a helyszínen vannak még Marcus Antonius otthonának és templomának, valamint Kleopátra palotájának a romjai, köztük borosamforák, gránitoszlopok, kövezett utcák és az ókori város egyéb maradványai. A kutatók találtak „egy gyönyörű kikötőt, amelyet hosszú móló védett, ez pedig még 2000 év után is jó állapotban van, pedig víz borítja” — nyilatkozta Goddio. Alexandriát Nagy Sándorról nevezték el, aki a nagyszerű kikötő láttán i. e. 332-ben elhatározta, hogy ez egy város helyszíne lesz. Kulturális és kereskedelmi központ lett, amely vetekedett Athénnal és Rómával. Itt volt a híres alexandriai könyvtár. De a középkorra az ókori város java része elpusztult, mivel földrengések és tűzvészek rongálták meg, valamint elnyelte a tenger.

Mikor kezdődik az évezred?

Világszerte sok ember fogja megünnepelni 1999. december 31-én éjfélkor az új évezred kezdetét, és a fényűző rendezvényekkel kapcsolatos tervek már elkészültek. De míg „természetes, hogy egy ilyen kerek számú évet” megünnepeljen az ember — szól az angliai Cambridge-ben található Royal Greenwich Observatory (Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló) kijelentése —, „az igazat megvallva a 2000. évet, vagyis az évezred utolsó évét, nem pedig az új évezred kezdetét fogjuk megünnepelni”. A kavarodás az i. e. időből az i. sz. időbe való átmenetből ered, amelyet Beda VII. századi történetíró és teológus határozott meg, aki igyekezett Jézus születése szerint időzíteni az eseményeket. Nem volt nulladik év, tehát az i. e. 1. első napja és az i. sz. 1. első napja között eltelt idő csak egy év volt. Következésképpen az első évezred i. sz. 1. első napjával kezdődött, és i. sz. 1000. utolsó napjával ért véget. Azután a második évezred 1001. január 1-jén kezdődött. „Érthető tehát, hogy az új évezred kezdete 2001. január 1-je lesz” — jelentették ki a kutatók. Mindenesetre az ünnepségeket kizárólag a Gergely-naptárra alapozzák, és nem Jézus tényleges születésére, akiről most már tudjuk, hogy valamivel előbb született.

Rekord, amely nem irigylésre méltó

Azt mondja „egy egészségügyi szakemberekből álló bizottság, hogy a szexuális úton terjedő betegségek terén a világ bármelyik fejlett országa közül az Egyesült Államokban a legnagyobb az arány, és nincs semmilyen hatásos, országos szintű rendszer a járvány leküzdésére” — számol be róla a The New York Times. Az Országos Tudományos Akadémia egyik részlegének, az Orvostudományi Intézetnek egy bizottsága szerint az amerikaiak által hordozott számos, szexuális úton terjedő betegség megelőzhető, mégis továbbra is súlyos egészségi gondokat okoz, például rákot, valamint évente több ezer halálesetet. Egy 18 hónapig tartó vizsgálat után a 16 tagú bizottság megállapította, hogy a kezelésre és egyéb költségekre költött minden 43 dollárból csak 1 dollárt költöttek a betegségek megelőzésére. Beszámolójukban az áll, hogy a 12 millióra becsült, évente újonnan jelentkező esetek egynegyede a kamaszokat érinti. Mivel a betegségeket — amelyek közé tartozik a herpesz, a hepatitis B, a Chlamydia, a gonorrhoea és a szifilisz — nem kezelik, ezért meddőséget, születési rendellenességeket, vetélést, rákot és halált okozhatnak. Ha nem számoljuk bele, hogy milyen árat követel a szexuális úton terjedő HIV, mely vírus AIDS-et okoz, akkor ezek a betegségek évente legalább 10 milliárd dollárba kerülnek az országnak.

Tiszta Antarktiszt keresnek

Bár nyáron mindössze mínusz 10 Celsius-fokos hőmérséklet van az Antarktiszon, az odalátogatók száma az elmúlt 10 évben kétszeresére növekedett. Tízezer ember foglalt le helyet a szabadság eltöltéséhez, mely akár 9000 dollárba is kerülhet, hogy megnézze ezt a legdélebben fekvő kontinenst, ahol pingvinek, fókák és majdnem tizenhárommillió négyzetkilométernyi fagyott jégtakaró csodái láthatók. Ám ezek a vakmerő utazók a londoni The Independent tudósítása szerint hamar rámutatnak, hogy azok az országok, amelyek ott dolgoztak, szemetet hagytak hátra — elhagyatott kunyhókat, üzemanyagtartályokat, limlomokat, sőt ócska számítógépeket. Dr. Bernard Stonehouse, a Scott Polar Institute (Scott Sarki Intézet; Cambridge, Anglia) munkatársa, az e területre vonatkozó első útikalauz kiadója ezt mondja ezekről a szemetelőkről: „A múltban egész egyszerűen nem vették a fáradságot, hogy rendet csináljanak, most viszont már rá vannak kényszerítve, hogy vegyék a fáradságot. A turisták és a látogatók amiatt panaszkodnak, hogy nem azért fizettek, hogy egy szemétdombot lássanak.”

A lottók megelőzik az egyházakat

Az amerikaiak többet költenek lottókra, mint amennyit az egyházaiknak adakoznak — ezt állítja az Associated Baptist Press. Amint arról a Christian Century című folyóirat beszámolt, az amerikai Census Bureau (Népszámlálási Hivatal) jelentésében és a Yearbook of American and Canadian Churches című könyvben megjelent adatok összehasonlítása rámutat, hogy 1994-ben az amerikaiak 26,6 milliárd dollárt költöttek az állami lottókra, míg csupán 19,6 milliárd dollárral adakoztak az egyházuknak.

Nem a szúnyogoknak

Rovarfogók — ezek az elektromos készülékek, melyek az ajtón kívül függnek, és odavonzzák éjjel a rovarokat, majd villamos árammal hangosan elpusztítják őket — nem hatásosak a szúnyogok ellen. „Ezek a készülékek lényegében semmit sem érnek” — állítja ifj. George B. Craig rovartani professzor. A legtöbb szúnyogot nem vonzza a fény, amikor pedig rárepülnek az ételre, a nőstények — akik csípnek — ammóniát, szén-dioxidot, hőt és más, bőrből kiválasztódó anyagokat keresnek, melyeket a rovarfogók nem bocsátanak ki. Mivel ezeket nem találják meg ott, ezért irányt változtatnak. Emellett az, hogy rovarfogókkal igyekeznek elpusztítani a szúnyogokat, olyan, mintha „egy teáskanállal próbálnák megtisztítani a tengert” — mondja dr. Craig. Egy nőstény szúnyog több mint 60 000 nőstény utódot képes létrehozni csupán a nyár fele alatt. Egy három hónapos vizsgálat rámutatott, hogy egy átlagos estén a rovarfogókkal elpusztított rovaroknak mindössze három százaléka volt nőstény szúnyog. A rovarfogókat „a szórakoztatási cikkek részlegénél, s nem a kertészeti felszerelések részlegénél kellene árusítani” — jelenti ki Craig.