A világ egészségügyi helyzete — Növekszik a szakadék
AZ ÉBREDJETEK! BRAZÍLIAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL
AMIKOR 1977-ben Ali Maow Maalin himlőt kapott Szomáliában, bekerült a kórházba, a neve pedig az újságok szalagcímébe. Miután kezelték és meggyógyították, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) bejelentette 1980-ban, hogy a himlőt — miután évszázadokon át embermilliókat pusztított el — gyökerestől kiirtották a föld színéről. Aliról azt mondták, hogy ő volt a világon az utolsó áldozat.
A WHO 1992-ben más egészségügyi győzelmekről is beszámolt: Az 1980-as évek folyamán a fejlődő országokban több ember számára vált elérhetővé a biztonságos ivóvíz és a közegészségügyi létesítmények. Ezenfelül a legkevésbé fejlett országokban levő népesség nagyobb százalékának vált lehetővé a körzeti orvosi ellátás. Ennek eredményeképpen az elmúlt évtized alatt a gyermekkori elhalálozások száma egyes helyeken csökkent.
Félelmet keltő tények
Ezeket az eredményeket azonban a veszteségek ellensúlyozzák és a fenyegető veszedelmek elhomályosítják. Figyeljünk meg néhány ilyen félelmet keltő tényt.
HIV/AIDS — Világszerte több mint 17 000 000 ember HIV-fertőzött; ez a vírus okozza az AIDS-et. Az elmúlt évek egyikében körülbelül 3 000 000 személy fertőződött meg, naponta mintegy 8000 fő. Több mint egymillió gyermek kapta meg a HIV-vírust. A gyermekek között az AIDS okozta halálesetek száma nemsokára talán túlhaladja az elmúlt évtizedekben a gyermekek túlélését illetően elért eredményeket. A járvány pedig épp csak kitörőben van sok helyen, például Ázsiában is. Az Aids and Development szerint a HIV-áldozatoknak több mint 80 százaléka fejlődő országban él.
Tuberkulózis (tbc) — A tbc, bár nagymértékben figyelmen kívül hagyták az elmúlt két évtizedben, még egyszer kísérti a világot, és mintegy hárommillió embert öl meg évente, ezáltal a világon a fertőző betegségek közül az első számú „gyilkos”. E halálesetek több mint 98 százaléka a fejlődő országokban történt. Hogy a már amúgy is rossz helyzet még rosszabb legyen, a tbc-baktérium, valamint a HIV-vírus együtt fejti ki hatását, és végzetes következményekkel járó halálos szövetséget hozott létre. Várhatóan 2000-ig évente egymillió HIV-fertőzött személy fog meghalni tbc következtében.
Rák — A rákesetek száma a fejlődő országokban most nagyobb, mint a fejlett országokban.
Szívbetegség — „Közel vagyunk egy világméretű szívkoszorúér-katasztrófához” — figyelmeztet dr. Gyárfás Iván, a WHO munkatársa. A szívbetegség többé nem csupán az iparosodott nemzetek „pestise”. Latin-Amerikában például kétszer-háromszor annyi ember hal meg szívbetegségben, mint fertőző betegségekben. Néhány éven belül a koszorúér-trombózis és az agyérkatasztrófa lesz az elsődleges halálozási ok szerte a fejlődő országokban.
Trópusi betegségek — A WHO így figyelmeztet: „A trópusi betegségek tombolni látszanak: terjed a kolera az amerikai államokban . . . a sárgaláz és a dengue-láz okozta járványok sokkal nagyobb mértékben sújtanak, a maláriahelyzet pedig rosszabbodik.” A Time folyóirat ezt mondja: „A világ szegényebb országaiban a fertőző betegségek ellen folytatott harc már katasztrófába torkollott.” Csupán a malária halálos áldozatainak száma most körülbelül kétmillió évente — mindez azután, hogy azt gondolták, széles körben kiirtották mintegy 40 évvel ezelőtt.
Hasmenéses betegségek — A fejlődő országokban megrendítő a fiatal áldozatok száma. Majdnem 40 000 gyermek hal meg naponta fertőzés vagy rosszultápláltság következményeként; minden nyolcadik másodpercben meghal egy gyermek egyedül a hasmenéses betegségektől.
Egészség és szegénység — összefüggnek
Mit mond nekünk ez az egészségügyi helyzetkép? „A fejlődő országokat kétszeres csapás sújtja — mondja egy egészségügyi szakértő. — Most a még létező trópusi betegségekkel együtt az összes felbukkanó modern krónikus betegség is sújtja ezeket az országokat.” Az eredmény? Egy aggasztó „földrajzi szakadék” kezd nyilvánvalóvá válni, jegyzi meg az Achieving Health for All by the Year 2000 című könyv. Ezért az egészségügyi ellátás mintegy 40 afrikai és ázsiai országban „nem tartja a lépést a világ többi részével”. Az egészségügyi szakadék óriási — és továbbra is növekszik.
Bár számtalan oka van ennek a növekvő szakadéknak, a gyenge egészség fő oka — mondja a World Health folyóirat — „a szegénység”. (Vö. Példabeszédek 10:15.) A szegénység gyakran arra ítéli az embereket, hogy nem megfelelő lakóhelyen éljenek, amelyet a közegészségügy és az elegendő tiszta víz hiánya, valamint a túlzsúfolt, kényelmetlen életkörülmények jellemeznek. Ez a három tényező nem csak lerontja az egészséget, hanem valójában elősegíti a betegségek terjedését. Mindehhez még itt van a rosszultápláltság, amely legyengíti a test védekezőrendszerét a betegségekkel szemben, és már látható, hogy a szegénység miért éppen olyan ártalmas az egészségre, mint a termeszek a fára.
Amikor a halálos betegségek fertőzötté teszik az otthonokat, nyomorékká tesznek embereket és gyermekek halálát okozzák, akkor ez a szegényeket sújtja a leginkább. Figyeljünk meg néhány példát. Dél-Afrika szegényebb részein a tuberkulózis elterjedtsége százszor nagyobb, mint ugyanazon nemzet magasabb jövedelemmel rendelkező részein. Brazília elszegényedett részein hatszor több ember hal meg tüdőgyulladásban és influenzában, mint a környező gazdagabb vidékeken. A szűkölködő indiai családok között a csecsemők elhalálozása pedig tízszer gyakoribb, mint India gazdagabb családjai között. A fájdalmas tény élesen kirajzolódik: „A szegénység káros az egészségre!”
Nem csoda, hogy az egész világon a nyomornegyedek több mint egymilliárd lakója kétségbeesett marad. A szegénység alapjául szolgáló okok számukra leküzdhetetlenek, és a „beteges” következmények uralkodnak életükön. Ha a szegénység miatt fellépő betegségben szenvedsz, akkor talán te is reménytelenül az egészségügyi szakadék nyomorúságos oldalára zárva érzed magad. Mégis, akár szegény vagy, akár nem, van néhány olyan lépés, amit megtehetsz, hogy megvédd egészségedet, valamint gyermekeid egészségét. Melyek ezek a lépések? A következő cikk néhány javaslatot kínál.