Figyeljük a világot
A szerencsejáték rabjai Franciaországban
Európában a növekvő munkanélküliség és a rosszabbodó gazdasági légkör ellenére a franciák az eddiginél még többet költenek szerencsejátékra és fogadásra — mondja az INSEE (francia intézmény, amely statisztikai és demográfiai tanulmányokkal foglalkozik). Több mint 70 milliárd frankot tettek meg 1992-ben, 16 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. Sokaknak a szerencsejátékra való ösztönzés ellenállhatatlanná lett. „Ez olyan, mint a kábítószer-függőség kábítószer nélkül — mondja a francia pszichiáter, Jean Ades. — A növekvő számú fogadási rendszerekkel . . ., valamint a reklámból és a tömegtájékoztató eszközöktől jövő állandó üzenetáradatokkal, melyek fogadásra buzdítják az embereket, egyre több és több ember fedezi fel, hogy rabja ennek a szokásnak.” A francia Le Monde újság beszámol arról, hogy a szerencsejátékosok akkor válnak rabjaivá ennek „amikor az anyagi eszközeiken felül kezdenek fogadni és kezdik figyelmen kívül hagyni viselkedésük anyagi következményeit maguk és családjuk számára”. Valamint arról is beszámol, hogy „a szerencsejáték az egyik legnehezebben gyógyítható függőség”. Egy korábbi kábítószerfüggő ezt mondja: „Könnyebb volt megszabadulni a kábítószerektől, mint a szerencsejátéktól.”
Kevés svéd jár templomba
A Svéd Közvélemény-kutató Intézet tanulmánya, melyet a Svéd Egyház megbízásából végzett, azt mutatja, hogy a több mint ezer megkérdezett személyből 47 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy hisz-e Istenben. Az egyház látogatottságának aránya azonban nem ezt tükrözi vissza. Azok közül, akikkel beszéltek, csupán kilenc százalék jár rendszeresen templomba. „Az emberek nem özönlenek a templomba addig, amíg azt nem érzik, hogy várakozásuknak ez a hely felel meg arra, hogy megtalálják azt, amit keresnek” — mondja Anders Swärd, a Svéd Egyház Központi Hivatalának alelnöke.
A II. világháború halálos emlékeztetői
Majdnem ötven évvel a II. világháború vége után a német városnak, Hamburgnak még mindig vannak halálos emlékeztetői a konfliktusról. A Süddeutsche Zeitung című újság beszámol arról, hogy az 1993 júliusáig tartó tizenkét hónapos időszak alatt a városban levő Weapons Disposal Unit 23 tagja több mint 500 bombától, 2440 gránáttól, 97 kézigránáttól, 24 páncéltörő rakétavetőtől, 4 harckocsitól és 149 kilogramm szabadon lévő robbanóanyagtól szabadította meg Hamburg földjét és vizét. A becslések szerint további 2000 bomba van a város altalajában. „Ezek még két másik generációnak adnak sok tennivalót” — jelentette az újság.
Nincs pénz az életek megmentésére
Jóllehet a tüdőgyulladás és a hasmenés gyógyítható, évente közel 7,5 millió gyermeket öl meg az Agence France-Presse hírszolgálat jelentése szerint. Világviszonylatban az öt éven aluli gyermekeknél közel 40 millió tüdőgyulladást és több mint egymilliárd hasmenést jelentettek. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) munkatársa, doktor Ralph Henderson azonban elismerte, hogy ezeket a betegségeket „könnyű és olcsó kezelni”. Sajnos sok olyan programot törölni kellett vagy bizonytalan időre el kellett halasztani anyagi akadályok miatt, amit a WHO ezen két betegség elleni harcra tervezett. A WHO szerint a hasmenés okozta halálesetek fele és a tüdőgyulladás okozta halálesetek egyharmada elkerülhető lett volna, ha lett volna rá pénz.
A misére szánt bor egyéb felhasználásai
A legújabb megállapítások azt mutatják, hogy míg Olaszországban a miséhez való felhasználás végett évente tízmillió liter bort adnak el, addig a „szent fogyasztásra” csak egymillió literről adnak számot. Miért van ez az eltérés? Egy szakember szerint „ha csak a ministránsfiú és a sekrestyés hagyományos, titokban elkövetett kortyolásáról lenne szó, ez csak megduplázná a piacot”. „Az igazság az, hogy a püspökök, prelátusok és papok asztalánál tízszereződik meg a fogyasztás” — mondja a Corriere della Sera újság.
Új koleraveszély
Az egészségügyi tisztviselők azt mondják, hogy egy újfajta kolera, mely gyors iramban terjedt el egész Indiában, Bangladesben és terjed Thaiföldön, lehet, hogy 1817 óta a nyolcadik világméretű járvány lesz. Figyelmeztetéseket adtak ki Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. A régebbi fajta részéről jött korábbi támadások nem adnak tartós védettséget az új ellen. Továbbá az új fajta nem mutatható ki a szabályos laboratóriumi tesztmódszerekkel, és a jelenlegi védőoltások hatástalanok vele szemben. „Mivel nem tudjuk előre megmondani, hol és milyen gyorsan terjed el ez az új organizmus, az országoknak meghatározatlan ideig felkészülteknek kellene maradniuk azáltal, hogy ellenőrzés alatt tartják, biztosítják a kezelés támogatását, valamint gondoskodnak tiszta vízről és megfelelő szennyvízelvezetésről” — írták a Járványügyi Központ orvosai, David L. Swerdlow és Allen A. Ries, ahogy a The Lancet beszámolt erről. A hetedik világjárvány, mely 1960-ban Ázsiában kezdődött, még mindig tart, több mint hárommillió megbetegedést és több tízezer halálesetet okozva.
Japán olyanokat keres, akik leszoknak
A Mainichi Daily News szerint azzal, hogy a felnőtt férfiak több mint 60 százaléka cigarettázik, Japánnak az összes többi fejlett ipari országnál is több dohányosa van. Azt remélve, hogy sokan leszoknak, a Japán Egészségügyi és Jóléti Minisztérium kiadott egy jelentést azzal a figyelmeztetéssel, hogy a dohányzás károsítja a hallást, gyorsítja az öregedést, valamint agysorvadást és csontritkulást okoz, illetve kisebb csecsemők születnek miatta. Azt mondja a jelentés, hogy a szívinfarktus elkerülésében nem számít, hogy csekély kátránytartalmú-e a cigaretta. Azok, akik leszoknak, két kilogrammot híznak, ez azonban nem okoz egészségi problémát. A beszámoló szerint bár a dohányzók 80 százaléka megpróbálja feladni ezt a rossz szokását, az elszívott cigaretták számának csökkentése ritkán válik be. A Minisztérium elmondása alapján az a leghatásosabb mód arra, hogy leszokjon valaki, ha teljesen felszámolja a cigarettákat, és a siker aránya megkétszerezhető, ha orvosi felügyeletet vesznek igénybe.
Munkahelyi erőszak
„Az ápolónők és más egészségügyi dolgozók majdnem olyan gyakran néznek szembe a munka közben történő erőszakkal, mint a rendőrök” — jelenti a The Vancouver Sun. Neil Boyd, a Simon Fraser Egyetem kriminológus professzora egy tanulmányt készített Brit Columbiában (Kanada) a munkahelyi erőszakról. Azt találta, hogy a rendőrök és egészségügyi dolgozók kockázataránya „négyszer akkora, mint bármely más foglalkozásúaké”, és hogy az erőszakcselekmények száma 400 százalékkal megugrott 1982 óta. „Az egészségügyi dolgozók elleni erőszak elkövetői majdnem mindig” a betegek voltak — mondta a lap, és az ilyen cselekedetek leggyakrabban akkor történtek, amikor a dolgozók „felkeltették vagy fürdették a betegeket”. A tanulmány idézte a „nevelőket, privát biztonsági embereket, taxi- és buszsofőröket és kiskereskedésben árusítókat” mint akik szintén nagy kockázattal néznek szembe a munkahelyen.
Ugrásszerűen emelkedő jen
„Az elmúlt 22 évben a [japán] jen rendkívüli átalakuláson ment keresztül — jegyzi meg a The Wall Street Journal. — Ez idő alatt nemcsak 225 százalékkal emelkedett az értéke a dollárral szemben, hanem világméretű státuszt szerzett néhány valutához viszonyítva . . . Hogy megértsd a változást, csak menj be egy szőnyegüzletbe Isztambulban, bérelj egy idegenvezetőt Kelet-Európában, vagy látogass el egy sydneyi áruházba.” Világszerte egyre több és több kereskedő fogad el jent, és egyesek még jobban is kedvelik a többi valutánál. „Biztos lehetsz benne, hogy a jennek még előre kell haladnia, ha felül akarja múlni a világ fő valutáját, a dollárt” — mondja a Journal. A dollár „marad a legnagyobb tartalékvaluta” és „az anyagi eszközök legszélesebb skáláján használható, valamint a világ feketepiacain a leggyakrabban választott pénz marad. De a jen egyre feljebb halad.”
A kóser ételek jobbak?
Az Egyesült Államok élelmiszerüzleteinek polcain több mint 20 000 kóser termék található és sok olyan ember veszi meg, aki nem vallásos zsidó vagy hívő muszlim (akiknek hasonló étrendi előírásaik vannak). Miért? Mert az emberek „a tisztasággal és egészséggel társítják a kifejezést — mondja a Tufts University Diet & Nutrition Letter című tájékoztató levél. — Ám a kóser étrendi törvényeket, vagyis a »kashruth«-okat nem azért hozták létre, hogy a test egészségét védjék meg, hanem inkább — hogy úgy mondjuk — a lélekét”, és „ez nem azt jelenti, hogy az a hús, ami kóser vizsgálaton megy át szükségszerűen jobb, mint a nem kóser hús”. A zsidó ételellenőr olyan húsokat keres, amelyek megfelelnek a Tórából eredő étrendi irányadó mértékeknek, mint amilyen például a vér kifolyatása, de ő nem arra van kiképezve, hogy olyan alaposan utánanézzen a fertőzés és betegség jeleinek, mint a kormány ellenőrei. A közegészségügyi irányadó mértékeket sem ellenőrzi a gyártó üzemekben úgy, ahogy a kormány ellenőrei, hanem általánosan ellenőrzi, hogy az összetevők és a gépezet megfelel-e a kóser előírásoknak, melyeknek „semmi közük az étel tápértékéhez”.
Ausztrália korosodó populációja
Ausztrália 1991-es népszámlálásáról érkezett számadatok rámutatnak, hogy az ország népességének szerkezetében a legjelentősebb változás a 65 éves és ennél idősebb emberek növekvő aránya. Az 1986-os népszámlálással tett összehasonlítás azt mutatja, hogy a Nemzetközösség összes államában általános ez az irányzat. Figyelemre méltó, hogy „a 15 éves és annál fiatalabb gyerekek populációjának százaléka 23,3-ról 22,3 százalékra csökkent”, jegyezte meg a The Australian újság. A kutatás szerint az ausztrál férfi átlagéletkora 31, a nőé 33 év.