Földön kívüli lények — Hol vannak?

A TUDOMÁNYOS cikkíró Isaac Asimov szerint ez „a kérdés valamilyen módon mindent elront” azok számára, akik azt hiszik, hogy van élet más bolygókon is. 1950-ben Enrico Fermi atomfizikus tette fel először ezt a kérdést, és megtoldotta a következő érveléssel: Ha galaxisunkon belül más bolygókon is létrejött az értelmes élet, ez esetben sok civilizáció bizonyára már évmilliókkal megelőzte a miénket. Vagyis már jóval ezelőtt kifejleszthettek valamilyen csillagközi űreszközt, és ezzel tetszés szerint közlekedhettek galaxisunkban gyarmatosító és felfedezői körútjuk során. De hát hol vannak?

Jóllehet egyes SETI tudósokat ez a „Fermi paradoxon” saját bevallásuk szerint is megingatott, gyakran azonban úgy próbálnak reagálni rá, hogy kimutatják, milyen nehéz lenne a csillagközi utazás. Még fénysebességgel való haladás esetén is, noha ez óriási sebesség, százezer évre lenne szüksége az űrhajónak, hogy saját galaxisunkat átrepülje. Ennél nagyobb sebességgel haladni pedig lehetetlennek látszik.

A tudományos-fantasztikus irodalomnak, mely úgy mutatja be az űrhajókat, hogy képesek néhány nap vagy néhány óra alatt egyik csillagról a másikra elrepülni, semmi köze a valósághoz, ez csupán a fantázia világában létezik. A csillagközi távolságok olyan óriásiak, hogy szinte meghaladják felfogóképességünket. Ha galaxisunkról tudnánk egy kicsinyített modellt készíteni, amelyben a Napunk (amely különben olyan óriási, hogy egymillió Föld nagyságú bolygót képes lenne magában foglalni) narancs nagyságú lenne, a csillagok közötti távolság még akkor is közel 1500 km-t tenne ki e modell szerint!

Ezért a SETI tudósok kénytelenek rádiótávcsöveikre támaszkodni; elképzelésük szerint mivel a fejlett civilizációk nem tehetnek meg ekkora utat a csillagok között, marad az olcsóbb és a könnyebb megoldás az egyéb életformák felkutatására: a rádióhullámok. De a Fermi paradoxon még mindig ott kísért.

Freeman J. Dyson amerikai fizikus viszont úgy következtetett, hogy ha galaxisunkban léteznek fejlett civilizációk, akkor ezeknek a bizonyítékait éppen olyan könnyen megtalálhatjuk, mint New York Cityben a Manhattan szigeten lévő műszaki információ nyomait. A galaxisunkban óriási mértékű rádiós zajnak kellene lennie, amely műszaki üzenetközvetítő berendezésből vagy forrásból eredhet. Ilyet azonban nem észleltek. Valójában az ilyen témáról szóló egyik cikk megjegyezte, hogy a „folytonos kutatás, eredmény nélkül” olyan a SETI csillagászok számára, mint egy monoton egyházi ének.

Kezdenek kételyek támadni

Sok tudós arra döbben rá, hogy kollégáik túl derűlátóan ítélték meg e kérdés tisztázhatóságát. E tudósok most már jóval kisebb számú fejlett civilizáció létezését tartják ésszerűnek galaxisunkban. Egyesek viszont azt mondják, hogy csak egyetlen ilyen civilizáció van — ugyanis a mi civilizációnk. Mások szerint, ha magunkat nem számolnánk, matematikailag egynél is kevesebb lenne az előfordulási esély!

Nem nehéz belátni, miből táplálkozik szkepticizmusuk. Ezt két kérdésben lehetne összegezni: Ha egyáltalán léteznek ilyen Földön kívüli lények, akkor hol vannak? S hogyan kerültek oda?

’Nos, éppenséggel a bolygókon is élhetnek’ — válaszolhatná valaki az első kérdésre. De csak egy olyan bolygó van Naprendszerünkben, amely minden szempontból kedvez az életnek: a mi bolygónk, ahol élünk. De mi a helyzet a galaxisunkon belül a több milliárd más csillag körül keringő bolygókkal? Vajon nem lehetséges, hogy valamelyik otthont adott az életnek? Tény, hogy mostanáig a tudósoknak nem sikerült meggyőzően bebizonyítani, hogy Naprendszerünkön kívül akár egyetlen bolygó is létezik. Miért nem?

Mert rendkívül nehéz egy ilyen bolygót felfedezni. Mivel a csillagok oly távol esnek tőlünk, és a bolygók saját fényt nem bocsátanak ki magukból, még egy olyan óriásbolygó észlelése is, mint a Jupiter, ahhoz a kísérlethez hasonlítana, mintha egy erős fényű villanykörte körül lebegő porszemet akarnánk észrevenni több kilométer távolságból.

De még ha léteznek is ilyen bolygók, és némi közvetett bizonyíték össze is gyűlt ennek bizonyítására, ez még mindig nem jelenti azt, hogy pontosan a megfelelő galaktikus szomszédságban lévő, megfelelő csillag körül keringenek, a csillagtól éppen a legkedvezőbb távolságban, s hogy ezek a bolygók pontosan megfelelő nagyságúak és összetételűek ahhoz, hogy az élet fennmaradhasson rajtuk.

Roskadozó alap

De mégha sok olyan bolygó létezik is, mely megfelel a jelenlegi tudásunk szerint az élet fennmaradásához szükséges nélkülözhetetlen feltételeknek, a kérdés változatlanul megmarad: Hogyan jönne létre az élet ezekben a világokban? Ez pedig a más bolygókon való életbe vetett hitnek pontosan az alapjához vezet el bennünket — az evolúcióhoz.

Sok tudós azt a nézetet tartja logikusnak, hogy ha az élet ki tudott alakulni az élettelenből ezen a bolygón, bizonyára másutt is kialakulhatott. Az egyik író így fogalmazott: „A biológusok között általános az a nézet, hogyha adva van egy környezet, ahol az élet el tud kezdődni, akkor ott ki is alakul az élet.” De itt van az a pont, ahol az evolúció áthághatatlan nehézségbe ütközik. Az evolucionisták ugyanis nem tudják megmagyarázni még azt sem, hogy itt ezen a bolygón hogyan kezdődött el az élet.

A tudós Fred Hoyle és Chandra Wickramasinghe becslése szerint az élet létfontosságú enzimjeinek kialakulási esélye véletlen folytán annyi, mint 1:10^40 000 (vagyis az 1-es után 40 000 nulla következik). Feinberg és Shapiro tudósok ennél messzebbre mennek. A Life Beyond Earth című könyvük szerint annak valószínűsége, hogy a szerves őslevesben az anyag maga tette meg az első lépéseket az élet felé csupán 1:10^{1 000 000} becsülik. Ha ezt a számot le szeretnénk írni, akkor a kezünkben lévő folyóirat jóval több mint 300 oldalt tenne ki!

Talán nehéznek tűnik neked, hogy felfogd ezeket a kimondhatatlan számokat? A „lehetetlen” szó inkább illene ide és ez éppoly szabatos kifejezés.a

A SETI csillagászok ennek ellenére nagy vidáman kijelentik, hogy az élet véletlenül jött létre az egész világegyetemben. Gene Bylinsky Life in Darwin’s Universe című könyvében többféle lehetőséget is lát arra, hogy az evolúció az idegen világokban hogyan jött létre. Állítása szerint az értelmes nyolclábú polipok, az erszényes férfiak, gyomrukon lévő erszényeikkel, s a denevéremberek, akik zeneeszközöket készítenek, egyáltalán nem eltúlzott ábrázolás. Jóhírű tudósok dicsérő szavakkal illették könyvét. Azonban más tudósok, mint például Feinberg és Shapiro óriási logikai összefüggési hiányt lát az ilyen érvelésben. A tudósok által felállított elméletek tekintetében kimutatják, milyen „gyenge lábon áll a kísérleti megalapozottság” a földi élet keletkezésével kapcsolatban. Megjegyzik, hogy a tudósok ettől függetlenül „ilyen alapokra próbálják építeni tornyaikat, amelyek kinyúlnának az egész világegyetembe”.

A hamis vallás

Ezek után lehet, hogy kíváncsi vagy: ’Miért tekinti oly sok tudós természetesnek a lehetetlent?’ A válasz egyszerű, de egyben lehangoló is. Sajnos az emberek hajlamosak minden olyat elhinni, amit el akarnak hinni. Minden állítólagos tárgyilagosságuk ellenére a tudósok sem mentesek ettől az emberi gyengeségtől.

Hoyle és Wickramashinge megfigyelése szerint „az az elmélet, hogy az élet egy intelligens lény összeállítása” révén jött létre, „mérhetetlenül” valószínűbb, mint az ősnemzés. „Igazában — fűzik hozzá — ez az elmélet annyira kézenfekvő, hogy szinte érthetetlen, miért nem fogadják el széles körben mint önmagától értetődőt. Ennek inkább pszichológiai, mintsem tudományos okai vannak.” Igen, sok tudós visszaretten attól a gondolattól, hogy létezik egy Teremtő, mégha a tények egyértelműen ezt igazolják is. Eközben megteremtik a saját vallásukat. Amint azt a fenti szerzők is észrevették, a darwinizmus az „Isten” szót egyszerűen a „Természet” szóval helyettesíti.

A „Van ott fenn valaki?” kérdésre válaszolva a tudomány semmiféle egyértelmű alapot nem ad arra, hogy a más bolygókon való életben higgyünk. Voltaképpen ahogyan az évek telnek, és a világmindenség csendjéből nem jön üzenet, a SETI egyre inkább zavarba ejti az evolúcióban hívő tudósokat. Ha különböző életformák minden nehézség nélkül ki tudnak alakulni az élettelen anyagból, akkor miért nem ad hírt ezekről e hatalmas világegyetem? Hol vannak hát?

Másrészt, ha a kérdés a vallás birodalmába tartozik, hogyan kaphatunk választ kérdésünkre? Vajon teremtett Isten a Földünkön kívül máshol is életet?

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 8. oldalon]

Látogatók kívülről?

Sok ember vallja, hogy a ma — miként a múltban is — Földön kívüli lények látogatták meg az emberiséget. A tudósok általában elvetik ezeket az állításokat, arra hivatkoznak, hogy minden esetben hiányoznak a megbízható bizonyítékok, és azt a nézetet vallják, hogy a legtöbb UFO (nem azonosított repülő tárgy) látványa valamilyen természeti jelenséggel magyarázható. Jelenleg megpróbálják áttenni ezen állításokat a zavart emberi elme vagy az ember lélektani és vallási igényének fel nem kutatott területére.

Az egyik tudományos-fantasztikus könyv szerzője megjegyezte: „Az ilyen dajkamesékben való hit vagy az ilyen irányú kutatás szinte már vallásos indítékból fakad. Valamikor különféle istenekben hittünk. Most pedig szeretnénk azt érezni, hogy nem vagyunk társtalanul, hanem vigyázó hatalmak őrködnek felettünk.” Továbbá egyes UFO élményekből inkább az okkultizmus, mintsem a tudomány lehelete árad.

De sok tudós a maga módján hisz ilyen „látogatókban”. Mivel belátják annak lehetetlenségét, hogy az élet véletlen folytán alakult ki itt a Földön, így azt állítják, hogy valahogyan az életnek a világűrből kellett idekerülnie. Egyesek azt mondják, hogy idegenek telepítették meg az életet bolygónkon úgy, hogy kezdetleges baktériumokkal töltött rakétákat lőttek ide. Van, aki még azt is feltételezi, hogy korszakokkal ezelőtt idegenek látogatták meg bolygónkat, és az élet az itthagyott szemétből indult el véletlen folytán! Némely tudós a bizonyítékokból olyan következtetést von le, hogy az egyszerű szerves molekulák elég gyakoriak a világűrben. De ez vajon kellő bizonyíték arra, hogy az élet véletlenül keletkezett? Egy vas- és fémáruraktár bizonyíték-e arra, hogy ott egy autó önmagától a véletlen folytán összeálljon?

[Kép a 7. oldalon]

Mégha léteznek is más lakható bolygók, van-e bizonyíték arra, hogy az élet véletlen folytán jöhetne létre rajtuk?