Miért mentsük meg az esőerdőket?

A TÖMEG figyeli a labdarúgó-mérkőzést és fanatikusan éljenez. Azt kívánják, bárcsak örökké tartana a mérkőzés. De közben lövöldöznek a játékosokra. A halottakat egymás után viszik le a pályáról. A tömeg egyre jobban felbőszül a játék lelassulása miatt.

Az erdőirtással is ugyanez a helyzet. Az emberek élvezik az erdőket, sőt életük is ettől függ. De amiként lelövöldözik a labdarúgó-játékosokat, annak megfelelően itt is elpusztítják az egyes növény- és állatfajokat, egyiket a másik után, pedig ezeknek a bonyolult összműködése tartja fenn az esőerdőt. Itt azonban nem egyszerűen játékról van szó. Az erdőirtás téged is érint. Érinti életed minőségét, még akkor is, ha életedben sohasem láttál esőerdőt.

Az itteni élőlények óriási változatossága, amit a tudósok az életformák különbözőségének neveznek, jelenti egyesek szerint az esőerdők legnagyobb értékét. A malajziai esőerdőben 0,5 négyzetkilométernyi területen körülbelül 835 féle faj él, több mint az Egyesült Államokban és Kanadában együttvéve.

De ez a buja életközösség eléggé törékeny. Az egyik tudós az egyes fajokat a repülőgép testén lévő szegecsekhez hasonlította. Minél több szegecs elereszt, annál több szegecs megy tönkre az egyes szegecsekre nehezedő nagyobb nyomóerő következtében. Ha ez a hasonlat megfelel a valóságnak, akkor bolygónk nem más, mint egy bajban levő „repülőgép”. Ahogy az esőerdők zsugorodnak, egyesek becslése szerint évente tízezer növény- és állatfaj pusztul ki, és ez a kipusztulási arány most már mintegy 400-szor gyorsabb annál, mint ami valaha is előfordult bolygónk történetében.

A tudósok amiatt panaszkodnak, hogy teljesen elszalasztjuk az ismeretszerzés lehetőségét az élővilág ezen csökkenéséből eredően. Véleményük szerint ez olyan, mintha felgyújtanánk egy könyvtárat, mielőtt még annak könyveit elolvastuk volna. De vannak sokkal kézzelfoghatóbb veszteségek is. Például az Egyesült Államokban a felírt gyógyszerek 25 százalékának a hatóanyaga trópusi esőerdő növényeiből származik. A gyermekkori leukémia esetében használt egyik ilyen gyógyszer az 1960-as évek 20 százalékos gyógyulási arányához képest 1985-ben már 80 százalékos arányt biztosította. A Világ Természetvédelmi Alapítvány szerint az esőerdő „kimeríthetetlen patika”. És még nem említettük a fel nem tárt növények sokaságát, nem beszélve az orvosi célra való lehetséges felhasználhatóságukról.

Ezenfelül kevesen tudják, mennyi élelmiszer származik azokból a növényekből, amelyek eredetileg az esőerdőkben voltak honosak. (Lásd a bekeretezett részt a 11. oldalon!) Mind a mai napig gyűjtögetik a tudósok e növények edzettebb, az esőerdőkben található változatainak génjeit, és megpróbálják ezáltal azok kevésbé ellenálló, meghonosított fajtáinak a betegségekkel szembeni ellenállóképességét fokozni. A tudósok ily módon a termésveszteségek okainak megszüntetésével már több száz millió dollárt takarítottak meg.

Ezenkívül azt sem tudjuk, milyen esőerdei táplálékok kerülhetnek még a jövőben asztalunkra mint világszerte kedvelt ételek. A legtöbb észak-amerikai lakos nem tudja, hogy mintegy száz évvel ezelőtt az őseik a banánt különös egzotikus gyümölcsnek tekintették, és minden egyes külön becsomagolt banánért 2 dollárt fizettek.

A globális helyzetkép

Az erdőpusztítás legfőbb kárvallottja természetesen maga az ember. Földünk egész környezetére gyakorolt hatásai immár mindenhová begyűrűztek. Hogyan? Nézzük most a tipikus esőerdőket egy más megvilágításból. Ahogyan a név is sejteti, az eső itt kiemelkedő szerepet játszik. Egyetlen nap alatt több mint 200 mm csapadék hullhat, és egy év alatt több mint 9 m! De az esőerdő tökéletes megtervezése folytán képes megbirkózni ezzel az óriási mennyiséggű lezúduló csapadékkal.

A fák lombozata megtöri a lezúduló esőcseppek erejét, és azok így nem tesznek kárt az altalajban. Sok levélnek van meghosszabbított végződése vagy cseppfogója, amely az esőcseppek súlyát felfogja és csökkenti. Ennélfogva a keményen záporozó eső megszelídül és egy folytonosan csöpögő eső lesz belőle, amely a földre érve már elveszíti minden energiáját. E levélvégződések lehetővé teszik, hogy a levelek gyorsan megszabaduljanak a víztől, és így ismét alkalmassá váljanak a kipárolgásra, visszajuttatva a nedvességet a légkörbe. A gyökérrendszerek is képesek az esőerdei altalajba jutott víz 95 százalékát felszívni. Összességében az erdő mint valami óriási szivacs magába tudja szívni a lezúduló csapadékot, s utána fokozatosan engedi kiszabadulni.

De ha kipusztul az erdő, az eső nagy erővel közvetlenül a földet pásztázza végig és tonnaszámra sodorja el a termőtalajt. Például az Elefántcsontparton, Nyugat-Afrikában egy hektárnyi gyengén emelkedő területen a trópusi esőerdőben évente csak kb. 30 kg a talajveszteség. Ugyanilyen nagyságú, erdőtől megfosztott mezőgazdasági művelés alatt álló területen már évente 90 tonna, teljesen kopár talajon viszont 138 tonna a talajveszteség.

Ez a talajveszteség teljesen tönkreteszi a földet, amely ezáltal mezőgazdasági művelésre vagy legeltetésre alkalmatlanná válik. A körülmények iróniája, hogy a gátak, amelyek óriási erdőterületeket pusztítottak el, önmaguk elpusztítóivá is váltak ennek következtében. A folyók által a kiirtott erdőterületekről idehordott iszapmennyiség felgyülemlik, gyors elzáródást okoz és hasznavehetetlenné teszi a gátat. A parti területek és az ívóhelyek is elszennyeződnek a túl sok hordaléktól.

Még katasztrófálisabb a helyzet az esőzésre és az időjárás alakulására gyakorolt hatása miatt. A trópusi esőerdőkben eredő folyók általában az egész év folyamán bővizűek. De ha nincs erdő, amely szabályozná a víz lefolyását a folyókba, a hirtelen felhőszakadások miatt nagy áradások keletkeznek, utána pedig a folyók kiszáradnak. Az áradások és az aszályok időszakai felváltva követik egymást. Az esők kialakulására az erdő több ezer kilométeres körzetben kihatással lenne, mivel az esőerdők nagy párologtató képességükkel a lehullott csapadéknak akár a felét is képesek visszajuttatni a környező levegőbe. Nagy a valószínűsége, hogy az erdőkiirtásnak része volt mind a bangladesi áradásokban, mind pedig Etiópia aszályaiban, melyek oly sok ember halálát okozták az elmúlt évtizedben.

De az erdőpusztítás kihatással lehet egész bolygónk éghajlatára is. Az esőerdőket földünk zöld tüdejének is szokták nevezni, mert kivonják a levegőből a széndioxidot, és a szénatomokat beépítik a fák törzsébe, ágaiba és kérgébe. De ha felperzselnek egy erdőt, mindezen széndioxid mennyiség a levegőbe távozik, ott halmozódik fel. A baj az, hogy az ember oly sok széndioxidot juttat a levegőbe (részben a szilárd tüzelőanyagok elégetésével, részben az erdőirtással), hogy könnyen okozhat üvegházhatás néven ismert egész földre kiterjedő felmelegedést, amelynek az a veszélye, hogy földünk jégsapkái megolvadnak, s a tengerek szintje megemelkedik, ami sok part menti részt vízzel boríthat el.a

Nem csodálkozhatunk hát azon, hogy az egész világ lakossága válsághelyzetbe jut. De lehet-e segíteni? Van-e valami kivezető út? Milyen remény van arra, hogy kikerüljünk e szerencsétlen állapotból?

[Lábjegyzet]

[Kiemelt rész a 20. oldalon]

Az esőerdők pazar ajándékai

Található-e most épp valami a közeledben, ami trópusi esőerdőből való? Vizsgáld meg, milyen sokféle élelmiszer terjedt el a világon, amelyek eredetileg csak az esőerdőkben voltak honosak: rizs, kukorica, édesburgonya, manióka (kasszava vagy tápióka), cukornád, banán, narancs, kávé, paradicsom, csokoládé, ananász, avokádók, vanília, grépfrút, sokféle dió, fűszernövények és tea. A világ élelmiszertermelésének több mint a felét olyan növények adják, melyek az esőerdőkből származtak! S itt most épp csak néhány élelmet említettünk.

Vegyük szemügyre a gyógyszereket: A kúszónövényekből kivont alkaloidákat izomlazítóként használják, amelyeket műtét előtt szoktak a betegeknek adni. A hidrokortizon hatóanyagai gyulladásgátló szerek, a kinin maláriaellenes szer, a digitálisz készítmények szívelégtelenség esetén váltak be, a diosgenin az antibébitablettákban használatos, az ipekakuána hánytató- és köptetőszer. Mindezek az esőerdő növényeiből származnak. Más növények ígéretesnek bizonyulnak az AIDS és a rák elleni küzdelemben, valamint a hasmenés, láz, kígyómarás, kötőhártya-gyulladás és más szembetegségek gyógyításában. Jelenleg nem tudjuk, milyen egyéb gyógyhatású anyagokat rejtenek ezek az erdők. A tudósok eddig az esőerdei növényeknek mindössze 1 százalékát vizsgálták meg. Az egyik botanikus így kesergett: „Olyan növényeket pusztítunk el, amiknek még létezéséről sem tudunk.”

Ezenkívül még más termékek is származnak az eltűnőben lévő esőerdőkből: gumitej, gyanta, viasz, savak, alkoholok, aromák, édesítőszerek, festékanyagok, fagyapot, amit mentőkabátok készítéséhez használnak, vagy rágógumik előállítására alkalmas gumik, bambusznád és rotángpálma — ami önmagában is egy óriási globális ipar megteremtésének az alapja.

[Kép/ábra a 18. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az erdő szerepe

[Kép a 19. oldalon]

Az erdőpusztítás hatásai