Nyɔŋmɔ Hiɛ Kpaaa“Suɔmɔ Deŋme ni Nɛgbo yɛ Egbɛi lɛ Ahewɔ” Lɛ Nɔ
“NYƆŊMƆ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛ nitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ, ní nyɛkɛsɔmɔ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ, ní nyɛsaa nyɛsɔmɔɔ amɛ lolo lɛ.” (Hebribii 6:10) Nɛkɛ wiemɔi ni bɔfo Paulo wie nɛɛ ji anɔkwale kɛha Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Europa Bokagbɛ lɛ. Beni amɛkɛ anɔkwayeli sɔmɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ afii nyɔŋmai abɔ gbo deŋme aahu kɛ tɔlɛ yɛ naatsii ni nɔyelii ni yɔɔ tsutsu Soviet nɔkwɛmɔ shishi lɛ kɛba amɛnɔ lɛ amli. Yehowa kaiɔ amɛ nitsumɔi kpakpai lɛ ni efɔse Maŋtsɛyeli jɔɔmɔi eshwieɔ amɛnɔ. Akɛ nkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa sɔɔmɔ afi ni holɛ akɔntaabuu ni jɛ jɛmɛ kpokpai etɛ komɛi anɔ.
Tsutsu Soviet Union Shikpɔŋkukuji Komɛi
Tsutsu Soviet Union shikpɔŋkukuji komɛi bɔ amaniɛ akɛ Maŋtsɛyeli jajelɔi ayifalɛ ni fe fɛɛ lɛ tee hiɛ kɛ oha mlijaa 35—kɛjɛ 49,171 kɛyashɛ 66,211 yɛ 1992 sɔɔmɔ afi lɛ mli! Shi jeee fɛɛ nɛ, ejaakɛ nakai shiɛlɔi lɛ yɛ ekaa waa, taakɛ wɔnaa yɛ nɔyaa babaoo ni eba yɛ Biblia kasemɔ he woji kɛhamɔ mli, ní woji tɛtrɛbii hu fata he lɛ. Amɛkɛ brochure kɛ woji bibii hu tsu nii jogbaŋŋ, ni amɛkɛ 1,654,559 ha. Enɛ fa kwraa fe nyɛsɛɛ afi lɛ yibɔ ni ji 477,235 lɛ toi etɛ! Mɛni ejɛ nɛkɛ woji nɛɛ fɛɛ ni akɛha nɛɛ mli eba? Eha shia Biblia mli nikasemɔi eku ebɔ he toi enyɔ. Amrɔ nɛɛ aafee Biblia mli nikasemɔi 38,484.
Kɛfata he lɛ, mɛi ni kɛ amɛhe wo gbɛgbalɔi awalɔi asɔɔmɔ lɛ mli lɛ tee hiɛ oha mlijaa 94. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ fata he ni ana kaselɔi heei ni abaptisi amɛ lɛ ayifalɛ 26,986 ni sa kadimɔ waa, kɛ akɛto nyɛsɛɛ afi lɛ yibɔ ni ji 6,570 lɛ he, ni ji oha mlijaa 311 hiɛyaa lɛ!
Te ebalɛ tɛŋŋ ni mɛi heei ni abaptisi amɛ nɛɛ ateŋ mɛi komɛi bana sanekpakpa lɛ he miishɛɛ? Bei komɛi lɛ, bɔ ni Odasefonyo ni feɔ nikasemɔ lɛ susuɔ mɔ lɛ he waa ehaa lɛ ji oti kome ko. Onukpai asɛinɔtalɔ ko ni jɛ Moldova lɛ gba akɛ:
“Mikɛ miŋa tee yoo ko ni na Biblia mli anɔkwale lɛ he miishɛɛ tsutsu ko lɛ ŋɔɔ. Wɔkɛ lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi. Shi, ewu ejieee miishɛɛ bibioo kwraa po kpo. Gbi ko beni wɔnyiɛ gbɛ nɔ kɛmiiya wɔyasara lɛ ni wɔtsa nikasemɔ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ fɛ̃i miiye waa ni snoo hu miinɛ. Mɔ ko kwraa enyiɛɛɛ gbɛjegbɛi lɛ anɔ, shi wɔbɔ mɔdɛŋ wɔyashɛ eshia lɛ yɛ be naa pɛpɛɛpɛ. Ni ekɛɛ ewu lɛ akɛ: ‘Ona bɔ ni gbɔmɛi nɛɛ susuɔ wɔhe jogbaŋŋ? Amɛye amɛbe nɔ pɛpɛɛpɛ yɛ snoonɛmɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.’ Enɛ ha ewu bɔi saji ahe susumɔ. Etsake ejwɛŋmɔ ni ebafata nikasemɔ lɛ he, ni amrɔ nɛɛ ekɛ eŋa fɛɛ etsɔmɔ Odasefoi ni abaptisi amɛ.”
Bei krokomɛi amli hu lɛ, bulɛ ni Odasefonyo lɛ yɔɔ lɛ baanyɛ atee miishɛɛ shi yɛ sanekpakpa lɛ he. Onukpa ko, ni lɛ hu ejɛ Moldova na nɛkɛ niiashikpamɔ nɛɛ:
“Nuu ko ni miyanina lɛ yɛ shikpɔŋkuku ni mishiɛɔ yɛ mli lɛ bɛ Yehowa Odasefoi ahe miishɛɛ. Ekɛɛ Orthodoks sɔlemɔ eyaa, tamɔ etsɛ kɛ enii fɛɛ. No hewɔ lɛ ekɛɛ mishi eshia lɛ miya. Shi, dani mashi lɛ, eha mi hegbɛ ni mitsɔɔ lɛ nɔ hewɔ ni miba eŋɔɔ. Migbala ejwɛŋmɔ kɛtee Mateo 28:19 nɔ, he ni kɛɔ akɛ: ‘No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛi amli.’ Kɛkɛ ni miha lɛ he ni wɔkpeɔ yɛ lɛ adrɛs ni mishi lɛ mitee. Nɔ ni fee mi naakpɛɛ ji akɛ, otsi sɛɛ lɛ, nuu nɛɛ ba wɔkpee lɛ shishi! Ehi shi aahu kɛyashi agbe gbɛjianɔtoo muu lɛ fɛɛ naa. Etsɔɔ mli akɛ, otsi lɛ mli fɛɛ lɛ, edɔ lɛ waa akɛ beni miba eŋɔɔ lɛ, ekɛ miishɛɛ hereee mi hiɛmɛɛ. Akɛ lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi amrɔ nɔŋŋ, ni amrɔ nɛɛ ebatsɔ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɔ kome.”
Sɔɔmɔ afi lɛ mli nɔ kroko ni sa kadimɔ waa hu ji bɔ ni ahere nyɛmimɛi ni yɔɔ nakai kpokpaa lɛ nɔ lɛ ahiamɔ nii ahe nitsumɔ nɔ jogbaŋŋ lɛ. Yɛ 1991/92 fɛ̃i be lɛ mli lɛ, akɛ niyenii ni tsiimɔ shɛɔ tɔŋ 400 kɛ hii, yei, kɛ gbekɛbii atadei babaoo maje kɛyaha mɛi ni ehia amɛ lɛ. Aja nɛkɛ nibii nɛɛ kɛyashɛ tsutsu Soviet Union shikpɔŋkuku lɛ he fɛɛ he, kɛtee shɔŋŋ aahu kɛyashɛ hei tamɔ Irkutsk yɛ Siberia kɛ Khabarovsk, yɛ Japan masɛi tɔŋŋ. Lɛlɛŋ, ebafee nii ni tsɔɔ jogbaŋŋ akɛ Yehowa hiɛ kpako suɔmɔ ni wɔnyɛmimɛi lɛ jie lɛ kpo yɛ egbɛi lɛ hewɔ lɛ nɔ! Nɔ ni ejɛ nɛkɛ odaseyeli ni tsɔɔ nyɛmimɛi asuɔmɔ ni Yehowa mumɔ lɛ kanya yɛ amɛmli nɛɛ mli eba hu ji ekome ni eha amɛkɛ amɛ jeŋ muu fɛɛ weku lɛ efee lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nyɛmiyoo ko ni jɛ Ukraine ŋma nitsumɔ he nine lɛ akɛ:
“Yelikɛbuamɔ ni nyɛkɛha wɔ lɛ sa wɔhenumɔi ahe kɛyashɛ wɔtsuiiaŋ tɔŋŋ. Eha wɔ hiŋmɛii anɔ tɛtɛo nu ni wɔda Yehowa shi akɛ ehiɛ kpako wɔnɔ. Lɛlɛŋ, wɔyɛ heloo gbɛfaŋ jaramɔ shihilɛ mli amrɔ nɛɛ moŋ, shi kɛtsɔ yelikɛbuamɔ ni jɛ wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ Anaigbɛ maji amli lɛ nɔ lɛ, wɔnyɛ wɔdamɔ wɔnaji anɔ ekoŋŋ yɛ heloo gbɛfaŋ. Amrɔ nɛɛ, wɔweku lɛ baanyɛ ana be babaoo kɛha Yehowa sɔɔmɔ, yɛ yelikɛbuamɔ ni nyɛkɛha wɔ nɛɛ hewɔ. Kɛ eeefee Yehowa suɔmɔnaa lɛ, mikɛ mibiyoo lɛ baafee gbɛgbalɔi awalɔi yɛ latsaa be nyɔji lɛ amli.”
Kɛfata he lɛ, yelikɛbuamɔ ni akɛha lɛ kɛ odaseyeli ha mɛi ni jeee Odasefoi lɛ ejaakɛ mɛi ni na nibii nɛɛ na akɛ Odasefoi tsɔɔ amɛ nifeemɔi anɔ amɛjieɔ suɔmɔ kpo. Weku ko ni jɛ asafo kroko mli ŋma akɛ: “Wɔnine shɛ heloonaa yelikɛbuamɔ ni ji niyenii kɛ atadei anɔ. Nibii babaoo diɛŋtsɛ! Sɛɛfimɔ kɛ ekaawoo ni nyɛkɛha wɔ lɛ ji nikasemɔ kɛha wɔ akɛ esa akɛ wɔfee mɛi krokomɛi ejurɔ. Nɛkɛ suɔmɔ kpojiemɔ nɛɛ efeee efolo, ni mɛi ni jeee heyelilɔi, kɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ kɛ amɛwekui lɛ enaaa; ebafee anɔkwa nyɛnifeemɔ lɛ he odaseyeli kpele.”
Kpokpai wuji anɔ kpeei enumɔ kɛ majimaji ateŋ kpee kome ni afee yɛ June kɛ July ni eho, ni yitso ji “La Hiɛlɔi” lɛ, bafee odaseyeli kroko ni tsɔɔ Yehowa jɔɔmɔ ni yɔɔ e-Dasefoi lɛ anitsumɔ kɛ ekaa kɛ suɔmɔ ni amɛjie kpo amɛtsɔɔ akɛ amɛaaha ale egbɛi lɛ nɔ. Mɛi ni tee kpeei lɛ fɛɛ shishi ji 91,673, ni abaptisi mɛi 8,562. Kpee ni atee fe fɛɛ ji St. Petersburg, he ni afee majimaji ateŋ kpee lɛ yɛ, ni mɛi 46,214—ni kpeeyalɔi ni jɛ maji krokomɛi aaashɛ 30 nɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ fata he lɛ—bua amɛhe haa yɛ Kirov Stadium lɛ.
Yɛ Siberia lɛ, nuu ko ni eye aaafee afii 60 ba he ni afeɔ kpee lɛ yɛ lɛ, yɛ Irkutsk akɛ eeba ebakwɛ kɛkɛ. Ewie akɛ: “Mɛi ni eba lɛ fɛɛ esaa amɛhe jogbaŋŋ fɛfɛo, kɛ amɛhiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ, ni amɛjieɔ mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe. Gbɔmɛi nɛɛ tamɔ weku ko ni efee ekome. Anyɛɔ anaa akɛ nanemɛi ji amɛ, jeee yɛ shwɛmɔ he lɛ kɛkɛ, shi moŋ yɛ amɛdaa gbi shihilɛ mli hu. Minine shɛ Biblia kasemɔ he woji kpakpai anɔ ni mibana mile asafo ni amɛji jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Miisumɔ ni mikɛ Yehowa Odasefoi abɔ ni mikɛ amɛ akase Biblia lɛ.”
Yɛ nakai kpee ni afee yɛ Irkutsk lɛ nɔŋŋ shishi, he ni mɛi 5,051 ba lɛ, yoo ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ, ni ejɛ Yakut Republic, yɛ Siberia lɛ wie akɛ: “Kɛ mikwɛ gbɔmɛi lɛ, kɛkɛ lɛ miihe mafo kɛ miishɛɛ sɔŋŋ. Miida Yehowa shi waa akɛ eye ebua mi ni mibale gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ. Minine eshɛ woji anɔ yɛ kpee nɛɛ shishi, ni miisumɔ ni mikɛ mɛi krokomɛi agba he sane. Miisumɔ waa akɛ mafee Yehowa jalɔ.”
Onukpa ni kwɛɔ central Stadium ni yɔɔ Alma Ata, yɛ Kazakhstan, he ni mɛi 6,605 tee kpee lɛ yɛ lɛ nɔ lɛ wie wiemɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ: “Miná nyɛ subaŋ he miishɛɛ waa. Agbɛnɛ miyiŋ etsɔ akɛ nyɛ fɛɛ, onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ ji gbɔmɛi ni sa bulɛ waa. Minyɛŋ makɛɛ akɛ miheɔ Nyɔŋmɔ miyeɔ moŋ, shi miheɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni nyɛ nyɛmifeemɔ lɛ jajeɔ etsɔɔ, kɛ su ni nyɛjieɔ lɛ kpo yɛ mumɔŋ kɛ heloo gbɛfaŋ nibii ahe lɛ miyeɔ.”
Polisifonyo onukpa ko wie yɛ Alma Ata kpee lɛ shishi akɛ: “Mikɛ nyɛ ekpe shii enyɔ sɔŋŋ, eko fɛɛ eko lɛ yɛ kpee shishi. Yehowa Odasefoi kɛ nitsumɔ yɛ miishɛɛ babaoo diɛŋtsɛ.”
Romania
Yehowa hiɛ kpako suɔmɔ ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Romania lɛ ejie lɛ kpo yɛ egbɛi lɛ hewɔ lɛ hu nɔ. Nibii ni yɔɔ miishɛɛ babaoo ba kɛha Odasefoi yɛ sɔɔmɔ afi ni ho lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, agbele nitsumɔ he nine naa shikome ekoŋŋ yɛ Bucharest. Nii ni atsu ni mla ŋmɛɔ gbɛ lɛ sɛɛ fo yɛ 1949. Nitsumɔ he lɛ yɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei aaashɛ 20 ni miitsu nii yɛ tsui heei amli. Nitsumɔ he nine lɛ sɔmɔɔ shiɛlɔi 24,752 ni ji yifalɛ ni fe fɛɛ ni feɔ oha mlijaa 21 nɔyaa ni tekeɔ nyɛsɛɛ ati lɛ mlijaa lɛ.
Yɛ afii babaoo ni amɛkɛshiɛ yɛ teemɔŋ lɛ sɛɛ lɛ, shiɛlɔi miinyɛ amɛmiitsake amɛhe amɛmiiwo shia kɛ shia odaseyeli nitsumɔ lɛ mli jogbaŋŋ. Niiashikpamɔ ko ni jɛ Mures Country lɛ tsɔɔ bɔ ni Odasefoi lɛ ateŋ mɛi komɛi kɛ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni amɛnaa lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ ni amɛkɛshiɛɔ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi, kɛ amɛmiifa gbɛ po. Nitsumɔ he nine lɛ ŋma akɛ:
“Shiɛlɔ ko kpɛ eyiŋ akɛ ebaashiɛ kɛjɛ oketeke tsu kome mli kɛya tsu kroko mli. Mɛi babaoo kɛ miishɛɛ here lɛ nɔ, shi beni eyashɛ naagbee tsu lɛ mli lɛ, ekɛ naagbai komɛi kpe. Gbɛfalɔi lɛ ateŋ mɔ kome po sumɔɔɔ ni eheɔ wɔ woji tɛtrɛbii lɛ eko. Yɛ naagbee lɛ, nuu ko, ni mli efu fioo, te shi ni ebo akɛ: ‘Mahe owoji tɛtrɛbii lɛ fɛɛ mashɛrɛ mashwie samflɛ lɛ mli bianɛ! Mɛni hewɔ okɛ ojamɔ lɛ haoɔ wɔ nɛkɛ?’ Shiɛlɔ lɛ kɛ mlihilɛ jie naa akɛ kɛ eshɛrɛ woji tɛtrɛbii lɛ eshwie po lɛ, mɔ kroko baanyɛ ana enifeemɔ nɛɛ he sɛɛ—mɛi ni baaloo woji tɛtrɛbii lɛ. Ní ena bɔ ni shiɛlɔ nɛɛ he jɔ ha lɛ, nuu lɛ hiɛ sɔ lɛ aahu akɛ eloo woji tɛtrɛbii lɛ ni lɛ diɛŋtsɛ ebɔi jaa kɛ gbɛfalɔi krokomɛi ni yɔɔ nakai oketeke tsu lɛ mli lɛ hamɔ. Naakpɛɛ sane ji akɛ, amɛ fɛɛ amɛhe woji tɛtrɛbii lɛ eko. Beni eja fɛɛ egbe naa lɛ, nuu lɛ naaa eko eha lɛ diɛŋtsɛ ehe. No hewɔ lɛ, shiɛlɔ lɛ bi lɛ akɛ: ‘Onukpa, ani obaasumɔ ni ona eko oha bo diɛŋtsɛ ohe?’ Kɛkɛ ni nuu lɛ he woji tɛtrɛbii lɛ ekome kɛjɛ gbɛfalɔi lɛ ateŋ mɔ ko ni na enyɔ lɛ dɛŋ ni ekɛɛ: ‘Minine eshɛ eko nɔ agbɛnɛ!’”
Yɛ maji pii anɔ lɛ, bei komɛi lɛ Yehowa Odasefoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ teeɔ Kristendom osɔfoi lɛ ashiteekɛwoo shi. Yɛ Romania lɛ, bei pii lɛ Orthodoks Sɔlemɔ lɛ osɔfoi lɛ amli fuɔ Odasefoi lɛ waa. Shi enɛ nyɛŋ atsi Yehowa naa koni ekajɔɔ ewebii lɛ yɛ suɔmɔ ni amɛjie lɛ kpo yɛ egbɛi lɛ he lɛ hewɔ. Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko ŋma akɛ:
“Wɔfata asafo ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ he, ni wɔtee shiɛmɔ yɛ akrowai lɛ amli. Nyɛmimɛi oha ji mɛi ni tee. Wɔhai bɔs ni ekɛ wɔ fa gbɛ aaashɛ shitoi 35 kɛtee akrowa ko, yɛ maŋ bibioo ko mli. Wɔfɔ mɛi pii anine kɛha maŋshiɛmɔ ni abaaha yɛ Cultural Home ni ji maŋ kpee he lɛ. Ni kpee lɛ je shishi nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni Orthodoks osɔfo lɛ ba jɛmɛ akɛ ebaafite kpee lɛ. Polisifoi lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsi osɔfo lɛ naa. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ekpɛlɛɛɛ ni ehe jɔɔ̃. Eye omanye ni efite kpee lɛ kɛ̃ beni ejwa tsu lɛ naa shinaa wulu lɛ mli glase ni yɔɔ mli lɛ. Shi, maŋ lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi pii fiii su ni osɔfo nɛɛ bajie lɛ kpo lɛ sɛɛ kwraa. Enɛ ha aye mɛi fɛɛ ni ba jɛmɛ lɛ odase jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni ashi woji babaoo aha amɛ.”
Dɔlɛ sane ji akɛ, Odasefoi fioo pɛ yɔɔ maŋ lɛ mli hei komɛi. Beni daa gbɛgbalɔ ko yashɛ Olt kpokpaa lɛ nɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, eyanina nyɛmimɛi nɛɛhu pɛ yɛ kpokpaa muu lɛ fɛɛ nɔ kɛ shikpɔŋkuku agbo hu ni amɛbaashiɛ yɛ mli. Afi sɛɛ lɛ, Odasefoi lɛ ayifalɛ tee hiɛ kɛyashɛ 27, ni amɛteŋ mɛi enumɔ ji shiɛlɔi ni awo amɛ hewalɛ ekoŋŋ. Gbɛgbalɔ lɛ yaná tsu ni ebaahi mli yɛ Corabia maŋ lɛ mli, yɛ he ko ni Odasefonyo ko kwraa bɛ. Beni Odasefoi lɛ ehi jɛmɛ gbii 45 pɛ sɛɛ lɛ, maŋ lɛŋ osɔfo ni kwɛɔ amɛsɔlemɔ lɛ nɔ lɛ wie eshi amɛnitsumɔ lɛ yɛ Craiova maŋ lɛ mli redio lɛ nɔ. Ewie akɛ “amɛbatutua” Corabia maŋ lɛ kɛ amɛtsɔɔmɔi lɛ, ni amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛha gbɔmɛi lɛ atsake amɛjamɔ. Tutuamɔi lɛ tee nɔ, kɛ yiŋtoo akɛ amɛbaatsi nitsumɔ lɛ naa ni amɛfite Odasefoi agbɛi kwraa yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ. Nibii amli bawa waa fe fɛɛ beni nyɛmimɛi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ tee Bucharest kɛha kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ. Orthodoks osɔfo ni yɔɔ Corabia lɛ tswa adafi ko ni mli wa waa beni egbe esɔlemɔ lɛ naa lɛ akɛ: “Esa akɛ wɔ fɛɛ wɔyatswia tsɛŋsi kɛnyiɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ koni wɔkɛha polisifoi lɛ afee nɔ ko amɛshi Odasefoi lɛ, mɛi ni kɛ amɛwoji lɛ ewo kpokpaa lɛ nɔ fɛɛ obɔ, ni amɛkɛ ebɔɔ eha gbɔmɛi lɛ.” Shi gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ ni abaafee kpee lɛ, nɔ ko ni efɔɔɔ kaa kwraa ba. Basabasafeelɔi akuu ko yafite sɔlemɔtsu lɛ kɛ City Cultural Home ni ji maŋ kpee he lɛ kwraa. No hewɔ lɛ, shiteekɛwoo kpee nɛɛ naaa aba nɔ!
Tsutsu Yugoslavia Shikpɔŋkukuji
1992 sɔɔmɔ afi lɛ ji afi ko ni mli wa waa kɛha nyɛmimɛi ni yɔɔ Yugoslavia kpokpaa nɔ lɛ. Shi, yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ hu lɛ, amɛna niiashikpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ. Shidaa aha Yehowa, akɛ ehiɛ kpaaa nitsumɔ ni amɛtsu kɛ suɔmɔ ni amɛjie kpo yɛ egbɛi lɛ hewɔ lɛ nɔ.
Ta je shishi klɛŋklɛŋ yɛ Slovenia, no sɛɛ lɛ Croatia, kɛ sɛɛ mli lɛ Bosnia kɛ Herzegovina. Beni shɛɔ afi lɛ, no mli lɛ Maji heei enumɔ ni jɛ kwamaŋ nɔyeli kome mli miibɔ mɔdɛŋ ni amɛto amɛ diɛŋtsɛ amɛhusui, mlai kɛ shikai ashishi. Ehe bahia ni Odasefoi ohai abɔ ajo foi ashi amɛshiai ni amɛyaba abo yɛ amɛnyɛmimɛi aŋɔɔ yɛ hei krokomɛi. Taakɛ eji yɛ maji krokomɛi anɔ yɛ Europa Bokagbɛ lɛ, ahala ajinafoi akui ni baatsu fimɔ saji ahe nii yɛ maji wuji lɛ amli, koni amɛkwɛ ni ana wɔɔhei, niyenii, kɛ atadei aha wɔnyɛmimɛi ni ehia amɛ lɛ. Aja niyenii ni naa shɛɔ tɔŋ 55 aha nyɛmimɛi lɛ yɛ asafoi ni yɔɔ hei ni naagba lɛ yɔɔ lɛ amli lɛ, yɛ sɔɔmɔ afi lɛ mli. Nine eshɛ woji babaoo nɔ kɛmiitsɔɔ hiɛsɔɔ.
Nyɛmimɛi ni yɔɔ Dubrovnik lɛ gba bɔ ni amɛdaa shi amɛhaa yɛ yelikɛbuamɔ ni aha amɛ lɛ hewɔ. Beni nyɛmiyoo ko kɛ eniyenii ni aha lɛ lɛ yaa shia lɛ, ekutsoŋnyo ko bi lɛ he ni eyahe wuɔ wɔji lɛ yɛ. Nyɛmiyoo lɛ kɛɛ lɛ akɛ emumɔŋ nyɛmimɛi ni yɔɔ he kroko lɛ kɛmaje kɛbaha lɛ. Enaanyo nɛɛ hiɛ fee lɛ yaa. Yɛ sane kroko hu mli lɛ, Slovenia nuu ko ni aleee lɛ ba onukpa ko ŋɔɔ ni ebakɛɛ lɛ akɛ: “Minu akɛ Yehowa Odasefoi miija niyenii ni amɛnine eshɛ nɔ kɛjɛ amɛnyɛmimɛi aŋɔɔ lɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Mifimɔ nibii sɔrɔtoi babaoo kɛmaje mɛi; shi, nibii lɛ eyashɛɛɛ amɛdɛŋ. Ani manyɛ mikɛ yelikɛbuamɔ nibii nɛɛ aha nyɛ, koni nyɛja nyɛha mi?” Agbɛnɛ hu, adafitswaa woji kɛ redio bɔ wɔ yelikɛbuamɔ nitsumɔ lɛ he amaniɛ kpakpa.
Nyɛminuu ko ni abaptisi lɛ yɛ majimaji ateŋ kpee ni afee yɛ Zagreb lɛ shishi yɛ 1991 lɛ le jaramɔ shihilɛ ni yaa nɔ lɛ ni ehe niyenii shwapo muu fɛɛ. Ekɛ niyenii nɛɛ tee eshia yɛ he ni awuɔ ta lɛ yɛ lɛ masɛi. Beni hɔmɔ lɛ mli bawa waa lɛ, nɛkɛ niyenii ni eyɔɔ nɛɛ bafee jɔɔmɔ diɛŋtsɛ kɛha nyɛmimɛi lɛ.
Anyɛ ana gbɛŋmɛɛ wolo koni akɛ tsɔne wulu aloo niyenii ni asumɔɔ yɛ jɛmɛ lɛ eko kɛyaha nyɛmimɛi ni awo amɛhe ka yɛ Sarajevo lɛ. Wɔkɛ miishɛɛ miikɛɛ akɛ nibii lɛ yashɛ jɛmɛ yɛ omanyeyeli mli.
Nɔmɔ lɛ egbe maŋbii foji lɛ babaoo. Awerɛho sane ji akɛ, beni sɔɔmɔ afi lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ekpaa kɛ mɛi enyɔ ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ egboi, ni apila mɛi komɛi hu.
Shi niiashikpamɔi pii tsɔɔ akɛ, kɛ oji Yehowa Odasefonyo lɛ, eji hebuu diɛŋtsɛ. Yɛ shihilɛ ko mli lɛ, nyɛmimɛi lɛ miifa gbɛ kɛmiiya kpokpaa wulu nɔ kpee yɛ Belgrade kɛkɛ ni asraafoi wa amɛ bɔs lɛ, ni amɛbi akɛ ani jamɔ pɔtɛɛ ko mli bii fata amɛhe lo. Nyɛmimɛi lɛ ha amɛ hetoo akɛ mɔ ko nakai bɛ amɛteŋ. Abi ni amɛkɛ amɛ kadimɔ woji atsɔɔ, ni amɛteŋ mɛi komɛi agbɛi tsɔɔ akɛ amɛbaanyɛ amɛfee nakai jamɔ lɛ mli bii. Asraafoi lɛ folɔ amɛnaa akɛ amɛmiimale, shi nyɛmimɛi lɛ hiɛ woji ni amɛŋmala ni amɛkɛtswa adafi akɛ amɛshi nakai sɔlemɔ lɛ yɛ jɛmɛ; eyɛ mli akɛ afɔ amɛ awo nakai jamɔ lɛ mli moŋ, shi amɛwie akɛ amrɔ nɛɛ Yehowa Odasefoi ji amɛ, ni amɛmiifa gbɛ kɛmiiya amɛkpee. Enɛ ha asraafoi lɛ ŋmɛɛ amɛhe ni amɛtsa nɔ amɛtee.
Gbɛgbalɔi lɛ miiya nɔ yɛ amɛsɔɔmɔ lɛ mli kɛ ekaa ni he ejɔɔɔ, ni enɛ ebafee kanyamɔ nɔ diɛŋtsɛ kɛha nitsumɔ lɛ. Amrɔ nɛɛ aatsɔɔ Buu-Mɔɔ, kɛ esɛɛ mfonirii fɛfɛji ni yɔɔ sui sɔrɔtoi amli lɛ shishi yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ wiemɔi titrii lɛ fɛɛ amli yɛ be kome too mli. Eeya nɔ ekɛ mumɔŋ “niyenii yɛ be ni sa mli” miiha mɛi ni sumɔɔ anɔkwale kɛ jalɛ lɛ daa nɛɛ. (Luka 12:42) Yɛ 1992 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, abaptisi nyɛmimɛi hii kɛ nyɛmimɛi yei heei 674.
Eka shi faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ hiɛ kpako nitsumɔ ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Europa Bokagbɛ lɛ etsu kɛ suɔmɔ ni amɛjie kpo yɛ egbɛi lɛ he lɛ nɔ. Kɛfata he lɛ, esumɔɔ ni ejalɔi fɛɛ anyiɛ ŋaawoo fɛfɛo ni Paulo tee nɔ ekɛha, yɛ Hebribii 6:11 lɛ sɛɛ, ni he ni amɛyɔɔ kɔɔɔ he eko, he ni kɛɔ akɛ: “Wɔmiitao akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ atsɔɔ nɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ nɔŋŋ, koni ama nɔhiɛkamɔ lɛ nɔ mi kɛyashi naagbee.”