Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ijwbq sane ni ji 193
  • Mɛni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Daniel He?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Daniel He?
  • Sanebimɔi Ni Biblia Lɛ Ehã Hetoo
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa
  • Namɔ ji Daniel?
  • Daniel—Wolo Ni Aaka Akwɛ
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Daniel Wolo lɛ Mli Saji Otii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Daniel Wolo Lɛ Kɛ Bo
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Beni Yehowa Ha Maŋtsɛmɛi Kase Nɔ Ko
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Sanebimɔi Ni Biblia Lɛ Ehã Hetoo
ijwbq sane ni ji 193
Gbalɔ Daniel yɛ jata bu mli ni eesɔle kɛmiihã Nyɔŋmɔ.

Mɛni Biblia Lɛ Wieɔ Yɛ Daniel He?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

Daniel ji Yudanyo gbalɔ anɔkwafo ni hi shi aaafee afi 800 afii lɛ amli kɛ afi 700 afii lɛ amli dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ. Nyɔŋmɔ hã enyɛ etsɔɔ lamɔi ashishi, ehã ena nibii ni baaba wɔsɛɛ lɛ ahe ninai, ni ekɛ emumɔ lɛ tsirɛ lɛ ni eŋma Biblia wolo ni ji Daniel lɛ.​—Daniel 1:17; 2:19.

Namɔ ji Daniel?

Daniel da yɛ Yuda. Yerusalem maŋ lɛ kɛ Yudafoi lɛ asɔlemɔ shĩa lɛ ni feɔ Yuda maŋtsɛyeli lɛ. Yɛ afi 617 D.Ŋ.B. lɛ, Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar ŋɔ Yerusalem maŋtiase lɛ nom, ni eloo Yerusalem “shikpɔŋ lɛ nɔ hiɛnaanɔbii lɛ” kɛtee Babilon. (2 Maŋtsɛmɛi 24:15; Daniel 1:1) Akɛ Daniel, ni ekolɛ no mli lɛ eji oblanyo fioo lɛ fata mɛi nɛɛ ahe kɛtee.

Maŋtsɛ shĩa bulɔi lɛ nyiɛ Daniel kɛ oblahii komɛi ahiɛ kɛmiiya Babilon maŋtsɛ shĩa lɛ.

Akɛ Daniel kɛ oblahii krokomɛi (ni Shadrak, Meshak, kɛ Abednego fata he lɛ) tee Babilon maŋtsɛ lɛ shĩa koni ayatsɔse amɛ kɛhã maŋ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ anyɛ amɛnɔ ni amɛfee nibii ni amɛle akɛ ejaaa moŋ, shi Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ tee nɔ amɛye Yehowa, amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ anɔkwa. (Daniel 1:3-8) Be ni akɛ afii etɛ etsɔse amɛ lɛ sɛɛ lɛ, Maŋtsɛ Nebukadnezar jie amɛyi yɛ bɔ ni amɛhiɛ kã shi ni amɛle ŋaa lɛ hewɔ, ni ena akɛ “amɛhi shii nyɔŋma kwraa fe majikfeelɔi lɛ kɛ okɔmfoi lɛ ni yɔɔ enɔyeli lɛ mli lɛ fɛɛ.” Ehala Daniel kɛ enanemɛi etɛ lɛ akɛ amɛsɔmɔ yɛ maŋtsɛ lɛ hiɛ.​—Daniel 1:18-20.

Afii nyɔŋmai komɛi asɛɛ be ni ekolɛ Daniel yɔɔ afii 90 afii lɛ amli lɛ, maŋtsɛ lɛ hã atsɛ lɛ kɛba maŋtsɛ shĩa lɛ. Be ni nuu ko ni atsɛɔ lɛ Belshazar lɛ yeɔ nɔ yɛ Babilon lɛ, be ko lɛ gbɔmɔ nine waobii ko fã kpo yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ ni eŋma nii yɛ gbogbo lɛ he. Belshazar bi koni Daniel atsɔɔ lɛ niŋmaa lɛ shishi. Yehowa ye ebua Daniel ni enu niŋmaa lɛ shishi, ni Daniel tsɔɔ mli akɛ Medo-Persia nɔyeli lɛ baakpãtã Babilon hiɛ. Nakai nyɔɔŋ lɛ mli nɔŋŋ lɛ, akpãtã Babilon hiɛ.​—Daniel 5:1, 13-31.

Nine ko eŋma nɔ ko yɛ gbogbo he, ni Daniel miitsɔɔ shishi.

Agbɛnɛ, yɛ Medo-Persia nɔyeli lɛ mli lɛ, ahala Daniel afata maŋ onukpai lɛ ahe, ni Maŋtsɛ Dario kpɛ eyiŋ akɛ ebaahã lɛ hegbɛ ni nɔ kwɔ fe nakai. (Daniel 6:1-3) Maŋ onukpai komɛi ye ehe awuŋa ni amɛtsɔ ŋaa koni amɛgbe lɛ. No hewɔ lɛ amɛhã ayashɛ lɛ afɔ̃ jatai abu mli, shi Yehowa bu ehe ni ejie lɛ. (Daniel 6:4-23) Be ni eshwɛ fioo ni Daniel baagbo lɛ, ŋwɛibɔfo ko bajie ehe kpo etsɔɔ lɛ, ni ema nɔ mi shii enyɔ sɔŋŋ ekɛɛ Daniel akɛ, eji ‘nuu ni ashwɛɛɛ ehe kwraa.’​—Daniel 10:11, 19.

Kwɛmɔ sane nɛɛ yɛ Biblia drama ni hiɛ fãi enyɔ nɛɛ mli, eyitso ji Daniel: Nuu Ni Yɔɔ Hemɔkɛyeli.

Mɛni yinɔsane hãa wɔnaa yɛ Biblia wolo ni ji Daniel lɛ he?

Daniel bɔ amaniɛ akɛ: Nebukadnezar fee amaga wulu ko, efã emaŋbii lɛ akɛ amɛjá amaga lɛ, ni eshɛ mɔ fɛɛ mɔ ni jáaa amaga lɛ efɔ̃ la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli.​—Daniel 3:1-6.

Nɔ ni yinɔsane hãa wɔnaa: Wolo ni ji Encyclopædia Britannica lɛ wie akɛ, Nebukadnezar mamɔ tsũi wuji yɛ Babilon “koni ekɛwo lɛ diɛŋtsɛ kɛ enyɔŋmɔi lɛ ahiɛ nyam. Lɛ diɛŋtsɛ ewie akɛ, lɛ ji mɔ ni hãa mɛi lɛ jáa nyɔŋmɔi wuji lɛ.”

Awie gbe ni agbeɔ mɛi yɛ flɔnɔɔ mli lɛ he shii abɔ yɛ blema Babilonbii asaji amli, ni ekomɛi lɛ, nɔyelɔi lɛ ji mɛi ni fãa ni agbeɔ mɛi lɛ yɛ nakai gbɛ nɔ. Blema niŋmaa ko ni aŋma be ni Nebukadnezar yeɔ nɔ lɛ tsɔɔ bɔ ni kɛ́ akɛɛ maŋ sɔɔlɔ ko ebule Babilon nyɔŋmɔi lɛ agbalaa etoi ahãa. Niŋmaa lɛ tsɔɔ akɛ: “Kpãtãmɔ amɛhiɛ, shãa amɛ, tsukɔmɔ amɛ, . . . yɛ nihoolɔ lɛ flɔnɔɔ lɛ mli . . . hã amɛlasu lɛ akwɔ kɛya ŋwɛi blɛoo, okɛ la ni tsoɔ grigri lɛ akpãtã amɛhiɛ kwraa.”a

Daniel bɔ amaniɛ akɛ: Maŋtsɛ Nebukadnezar shwã yɛ tsũi kɛ nibii wuji ni efeɔ yɛ Babilon lɛ he.​—Daniel 4:29, 30.

Atsa shi ana briki ko yɛ Babilon, ni akpɛ́ Nebukadnezar gbɛ́i yɛ nɔ

Nɔ ni yinɔsane hãa wɔnaa: “Nibii ni Nebukadnezar ŋma yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ yeɔ odase . . . akɛ esusuɔ akɛ eji maŋtsɛ wulu ko ni feɔ jalɛ nii, ni eyɔɔ hewalɛ hu.”b Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nibii ni Nebukadnezar hã aŋma yɛ tsũ ko he kɛshwã lɛ eko kɛɛ: “Mikɛ kootaa kɛ briki tswa gbogbo kpeteŋkpele ko ni tamɔ gɔŋ ni anyɛŋ atsi kɛya . . . Miwaje Esagila kɛ Babilon mɔji lɛ koni mɛi akai minɔyeli lɛ kɛya naanɔ.”c Aŋma Nebukadnezar gbɛ́i yɛ brikii babaoo ni atsa shi ana yɛ Babilon lɛ nɔ.

Daniel bɔ amaniɛ akɛ: Maŋtsɛ Belshazar hã Daniel hegbɛ akɛ ‘ebaye nɔ akɛ nɔyelɔ ni ji etɛ nɔ yɛ [Babilon] maŋtsɛyeli lɛ mli.’​—Daniel 5:1, 13-16.

Aŋma Maŋtsɛ Nabonido kɛ ebinuu Belshazar gbɛ́i yɛ sũ nii nɛɛ ni afee yɛ afi 550 D.Ŋ.B. lɛ nɔ

Nɔ ni yinɔsane hãa wɔnaa: Be ni saji ni abɔ he amaniɛ yɛ Daniel yitso 5 lɛ mli lɛ yaa nɔ lɛ, no mli lɛ nuu ko ni atsɛɔ lɛ Nabonido lɛ ji nɔyelɔ. Shi, Nabonido kɛ afii abɔ ni ekɛye maŋtsɛ lɛ mli babaoo hi Arabia moŋ fe Babilon. Namɔ ye Babilon nɔ be ni Nabonido yɔɔ Arabia lɛ? Yinɔsaneŋmalɔ Raymond Philip Dougherty tsɔɔ mli yɛ wolo ni ji Nabonidus and Belshazzar lɛ mli akɛ, “Aŋma yɛ blema tao ko nɔ akɛ Nabonido tuu maŋtsɛyeli lɛ ewo ebi nuu onukpa lɛ, ni ji Belshazar dɛŋ. Belshazar tsu nitsumɔ ni kulɛ esa akɛ epapa ni ji maŋtsɛ lɛ atsu lɛ.” Akɛni no mli lɛ, Nabonido kɛ Belshazar ji mɛi ni hiɛ klɛŋklɛŋ gbɛhei enyɔ yɛ maŋtsɛyeli lɛ mli hewɔ lɛ, Belshazar kɛ nɔyeli hegbɛ ni ji etɛ lɛ hã Daniel.

a Journal of Biblical Literature, Volume 128, Number 2, baafãi 279, 284.

b Babylon​—City of Wonders, ni Irving Finkel kɛ Michael Seymour ŋma lɛ, baafã 17.

c Archæology and the Bible, ni George Barton ŋma lɛ, baafã 479.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje