SEPTEMBER 28–OCTOBER 4, 2026
LALA 79 Nyɛtsɔa Amɛ Nii, Nyɛhãa Amɛdamɔa Shi Shiŋŋ
Ye Obua Mɔ Ni Okɛkaseɔ Nii Lɛ Ni Ebale Yehowa
“Enɛ ji naanɔ wala lɛ, akɛ amɛbaale bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ.”—YOH. 17:3.
NƆ NI WƆBAAKASE
Wɔbaana bɔ ni wɔbaafee wɔye wɔbua mɛi ni wɔkɛkaseɔ Biblia lɛ koni amɛle Yehowa kɛ esui lɛ, kɛ nibii ni saa ehiɛ kɛ nibii ni esaaa ehiɛ.
1. Kɛ́ ona akɛ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ ebɔi Yehowa jamɔ lɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ?
KƐ́ MƆ NI okɛkaseɔ Biblia lɛ bɔi asafoŋ kpeeibaa, ebɔi sanehetoohamɔ, ebɔi shiɛmɔ, ni sɛɛ mli lɛ, abaptisi lɛ lɛ, te obaanu he ohã tɛŋŋ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, obaaná miishɛɛ waa! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa ji mɔ ni ye ebua lɛ ni efee nibii nɛɛ, ni wɔjieɔ Yehowa yi yɛ no hewɔ.—1 Kor. 3:5-9; 3 Yoh. 3, 4.
2. Mɛni Yehowa shweɔ ehãa mɛi ni akɛ amɛ miikase Biblia lɛ? (1 Timoteo 2:3, 4)
2 Nyɔŋmɔ miisumɔ ni “ahere gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ yiwala” ni “amɛná anɔkwale lɛ he nilee krɔŋŋ.” (Kanemɔ 1 Timoteo 2:3, 4.) No hewɔ lɛ, Yehowa miisumɔ ni mɛi ale lɛ jogbaŋŋ. Agbɛnɛ hu, eesumɔ ni mɛi ale nibii fɛɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni efee lɛ kɛ nɔ ni ebaafee wɔsɛɛ lɛ hu. (Yer. 9:24) Ja mɛi nɛɛ ená nilee krɔŋŋ dani amɛbaale Yehowa kɛ eyiŋtoi nɛɛ ahe saji jogbaŋŋ. Mɛni ji nilee krɔŋŋ? Eyaa shɔŋŋ fe Nyɔŋmɔ he nii ni abaale kɛkɛ. Biblia he nilelɔ ko tsɔɔ mli akɛ, mɔ ni ená nilee krɔŋŋ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni efee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni ekɛ Nyɔŋmɔ abɔ naanyo waa. Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ ná ele Yehowa jogbaŋŋ lɛ, etsakeɔ bɔ ni efeɔ enii ehãa. Ni kɛ́ efee tsakemɔ nɛɛ, enáa hiɛnɔkamɔ akɛ, ebaaná “naanɔ wala.”—Yoh. 17:3.
3. Mɛɛ sanebimɔi wɔbaahã hetoo yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?
3 Yehowa kɛ nitsumɔ ko ni nɔ bɛ ewo wɔdɛŋ. No ji akɛ, wɔye wɔbua mɛi ni amɛbale lɛ. No hewɔ lɛ, yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaahã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahetoo: Mɛni hewɔ esa akɛ mɛi ni wɔkɛkaseɔ Biblia lɛ abale Yehowa jogbaŋŋ lɛ? Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua amɛ ni amɛna nibii ni saa Yehowa hiɛ kɛ nibii ni esaaa ehiɛ? Ni te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua amɛ ni amɛkɛ nɔ ni amɛle yɛ Yehowa he lɛ atsu nii yɛ amɛshihilɛ mli?
YE OBUA MƆ NI OKƐKASEƆ NII LƐ KONI EBALE YEHOWA JOGBAŊŊ
4. Kɛ́ okɛ mɔ ko miikase Biblia lɛ, mɛɛ oti esa akɛ okɛma ohiɛ? (Marko 12:30)
4 Yesu wie akɛ, kitãi lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji, ni wɔbaasumɔ Yehowa kɛ wɔtsui muu fɛɛ, wɔsusuma muu fɛɛ, wɔjwɛŋmɔ muu fɛɛ, kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ. (Kanemɔ Marko 12:30.) Ja mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ ebale Yehowa dani ebaasumɔ lɛ. Esa akɛ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ ajɔɔ ehe nɔ ehã Yehowa, shi jeee bo, tsɔɔmɔi komɛi, loo asafo ko. No hewɔ lɛ, kɛ́ okɛ mɔ ko miikase Biblia lɛ, oti ni esa akɛ okɛma ohiɛ ji, ni oye obua mɔ lɛ ni ebale Yehowa ni esumɔ lɛ.
5. Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ sumɔɔ Yehowa lɛɛlɛŋ lɛ, mɛni ebaasumɔ akɛ efee?
5 Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ bale Yehowa ni ebasumɔ lɛ lɛ, ebaasumɔ hu ni ebo lɛ toi. Nɔ ko ni Yesu wie lɛ tsɔɔ nakai. Ewie akɛ: “Bɔ ni afee ni je lɛ ale akɛ misumɔɔ Tsɛ lɛ, miifee bɔ ni Tsɛ lɛ ewo mi kitã akɛ mifee lɛ pɛpɛɛpɛ.” (Yoh. 14:31) No hewɔ lɛ, tamɔ bɔ ni Yesu fee lɛ, kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ sumɔɔ Yehowa lɛɛlɛŋ lɛ, ebaasumɔ ni ebo lɛ toi ni eye lɛ anɔkwa.—1 Yoh. 5:3.
6. Yɛ Yehowa he nii ni mɔ ko baakase lɛ sɛɛ lɛ, mɛni hu baahã mɔ lɛ ale Yehowa jogbaŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua lɛ ni ekpɛ yiŋ kpakpa?
6 Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ bale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, ewaaa akɛ ebaakpɛ yiŋ kpakpai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Kɛ́ mɔ ko miitao ele baisikotamɔ lɛ, jeee mɔ ko ni le tamɔ ni ebaakwɛ lɛ loo ehe vidio ni ebaakwɛ lɛ kɛkɛ ni baahã ele tamɔ. Moŋ lɛ, esa akɛ lɛ diɛŋtsɛ hu eta baisiko lɛ ni efee nakai shii abɔ kɛyashi ehe baasa. Be ni eyaa nɔ etaa lɛ, ebaleɔ bɔ ni esa akɛ eta lɛ yɛ hei srɔtoi, tamɔ kɛ́ enyiɛ hei ni yɔɔ tɛitɛi loo hei ni yɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ gɔŋ kɛ jɔɔ nɛkɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ Biblia lɛ baale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, jeee nii lɛ kɛkɛ esa akɛ ekase, moŋ lɛ be fɛɛ be ni ehe baahia ni ekpɛ yiŋ ko lɛ, esa akɛ edamɔ nibii ni ekase kɛjɛ Biblia lɛ mli lɛ anɔ efee nakai. Be ni eyaa nɔ efeɔ nakai ni enaa akɛ nibii miiya nɔ jogbaŋŋ yɛ eshihilɛ mli lɛ, no baahã ele Yehowa jogbaŋŋ. Ni be ni eyaa nɔ eleɔ Yehowa jogbaŋŋ, ni enaa akɛ Yehowa miiye eebua lɛ lɛ, ebaleɔ bɔ ni akpɛɔ yiŋ kpakpai ekɔɔɔ he eko shihilɛ ni ekɛbaakpe.
7. Be ni Potifar ŋa lɛ ka akɛ ekɛ Yosef baaná bɔlɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ le ni Yosef le Yehowa jogbaŋŋ lɛ ye ebua lɛ ni ekpɛ yiŋ kpakpa?
7 Amaniɛ ko ni abɔ yɛ Biblia lɛ mli lɛ hãa enɛ feɔ faŋŋ. Be ko lɛ, Yosef nuŋtsɔ ni atsɛɔ lɛ Potifar lɛ ŋa lɛ miitao ni ekɛ lɛ aná bɔlɛ, shi Yosef ekpɛlɛɛɛ. Mɛni ye ebua Yosef ni enyɛ efee nakai? Ele Yehowa jogbaŋŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, be ni edako lɛ, agba lɛ akɛ be ni Yehowa bɔ Adam lɛ, ehã lɛ ŋa kome ni ji Hawa. Ni ekã shi faŋŋ hu akɛ, agba lɛ nɔ ni ba be ni nuu ko ka akɛ ebaaŋɔ Abraham ŋa Sara lɛ. (1 Mo. 2:24; 20:3, 6) Enɛ ye ebua lɛ ni ena Yehowa susumɔ yɛ gbalashihilɛ kɛ bɔlɛnamɔ he. Yosef bale Yehowa jogbaŋŋ aahu akɛ, be ni Potifar ŋa lɛ ka shii abɔ akɛ ekɛ lɛ baaná bɔlɛ lɛ, ekpɛlɛɛɛ. Be ko po lɛ, ekɛɛ yoo nɛɛ akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ní mafee efɔŋ kpele nɛɛ, ní mafee esha mashi Nyɔŋmɔ lɛ?” (1 Mo. 39:7-9) Yosef le nɔ ni Yehowa sumɔɔ kɛ nɔ ni esumɔɔɔ. Ele nɔ ni kɛ́ efee lɛ ebaadɔ Yehowa, ni no ye ebua lɛ ni ekpɛ yiŋ kpakpa. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔye wɔbua mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ ni amɛbale Yehowa jogbaŋŋ, ni amɛbale nibii ni saa ehiɛ kɛ nibii ni esaaa ehiɛ lɛ, kɛ́ ehe bahia ni amɛkpɛ yiŋ ko lɛ, amɛbaakpɛ yiŋ ni baasa Yehowa hiɛ.
YE OBUA LƐ NI ENA NIBII NI SAA YEHOWA HIƐ KƐ NIBII NI ESAAA EHIƐ
8. Te obaafee tɛŋŋ okɛ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ aye abua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ koni ebale Yehowa?
8 Te obaafee tɛŋŋ oye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ ni ebale nibii ni saa Yehowa hiɛ kɛ nibii ni esaaa ehiɛ? Esa akɛ obibii lɛ saji ni baahã esusu Yehowa he. Mɛni hewɔ wɔkɛɔ nakai? Be ko lɛ, Yehowa bibii Hiob saji ni fa fe 50, ni no ye ebua Hiob ni ebale Yehowa jogbaŋŋ. (Hiob 38:1–41:34) Ato sanebimɔi ni yɔɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ mli lɛ he gbɛjianɔ koni fiofio lɛ, eye ebua mɔ ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ ni ebale nibii ni saa Yehowa hiɛ kɛ nibii ni esaaa ehiɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “Sanebimɔi Ni Waa Wɔ Ni Wɔtsɔɔ Nii” lɛ.) No hewɔ lɛ, obaanyɛ obibii saji nɛɛ koni okɛye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ ni ebale Yehowa.
9-10. (a) Mɛni baaye abua mɛi ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ ni amɛna bɔ ni amɛbaafee amɛle Yehowa jogbaŋŋ be ni amɛkaneɔ Biblia lɛ? (Yakobo 5:11) (b) Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ hala akɛ ebaakane Daniel sane lɛ, mɛɛ saji ebaanyɛ ebibii ehe koni ena nɔ ni saa Yehowa hiɛ kɛ nɔ ni esaaa ehiɛ?
9 Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko bɔi Biblia lɛ kasemɔ lɛ, wɔwoɔ lɛ hewalɛ ni ekane Biblia lɛ daa gbi.a Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɔ lɛ ni ena bɔ ni ebaafee ele Yehowa jogbaŋŋ be ni ekaneɔ Biblia lɛ? Wɔbaanyɛ wɔwo lɛ ŋaa akɛ, be fɛɛ be ni ebaakane nɔ ko yɛ Biblia lɛ mli lɛ, esusu nɔ hewɔ ni Yehowa hã akɛwo Biblia lɛ mli kɛ Yehowa sui lɛ ateŋ nɔ ni nakai sane lɛ hãa enaa lɛ he. Yakobo fee nɔ ko ni tamɔ nakai pɛpɛɛpɛ. Be ni ewieɔ Hiob sane lɛ he lɛ, jeee bɔ ni Hiob fi shi lɛ pɛ he ewie. Moŋ lɛ, ewie hu akɛ, Hiob sane lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ waa ni enaa mɔbɔ hu.—Kanemɔ Yakobo 5:11.
10 Nɔ ni wɔshweɔ ji, be fɛɛ be ni mɔ ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ baakane sane ko yɛ Biblia lɛ mli lɛ, nakai sane lɛ ahã ena nɔ ni saa Yehowa hiɛ kɛ nɔ ni esaaa ehiɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ kɛɛ bo akɛ, ekwɛ akrabatsa ni ji “Bɔimɔ Biblia Lɛ Kanemɔ” ni yɔɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ mli lɛ, ni ebaasumɔ ni ekane Daniel yɛ jata bu lɛ mli sane lɛ. Kɛ́ ekɛɛ bo nakai lɛ, obaanyɛ owo lɛ hewalɛ ni ekɛ sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ asusu sane lɛ he: ‘Mɛni hewɔ Yehowa here Daniel? Mɛni sane nɛɛ hãa minaa yɛ nɔ ni saa Yehowa hiɛ lɛ he?’ (Dan. 6:10, 22) Ebaanyɛ ebi ehe hu akɛ: ‘Mɛni ba mɛi ni kɛ sane fɔ̃ Daniel nɔ lɛ anɔ? Mɛni sane nɛɛ hãa minaa yɛ nɔ ni esaaa Yehowa hiɛ lɛ he?’ (Dan. 6:4, 5, 24) Obaanyɛ owo lɛ ŋaa hu ni esusu nibii krokomɛi ni ebaanyɛ ekase yɛ Yehowa he kɛjɛ nakai sane lɛ mli lɛ he.—Dan. 6:26, 27.
11. Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔye wɔbua mɔ ni wɔkɛkaseɔ nii lɛ ni ena akɛ Yehowa ni tsɔɔ lɛ nii lɛ?
11 Kɛ́ wɔna akɛ mɔ ni wɔkɛkaseɔ Biblia lɛ miiná nikasemɔ lɛ he sɛɛ lɛ, wɔnáa miishɛɛ waa. Shi esa akɛ wɔye wɔbua lɛ ni ena akɛ, nibii ni ekaseɔ lɛ jɛ Yehowa, Tsɔɔlɔ Kpele lɛ, ŋɔɔ. (Yes. 30:20, 21) Ekolɛ, ebaada bo shi yɛ nɔ ni ekaseɔ lɛ he ni ekolɛ ebaajie oyi yɛ bɔ ni otsɔɔ nii ohãa lɛ he. Kɛ́ efee nakai lɛ etɔ̃ko. Shi be fɛɛ be lɛ, esa akɛ ohã ena akɛ, Yehowa ji mɔ ni esa akɛ ejie eyi ni eda lɛ shi yɛ nibii ni ekaseɔ lɛ hewɔ ejaakɛ lɛ ji mɔ ni tsɔɔ lɛ nakai nibii lɛ fɛɛ.
YE OBUA LƐ NI EKƐ NƆ NI EKASEƆ LƐ ATSU NII
12-13. Kɛ́ mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ bale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua lɛ kɛ́ ekane sane ko yɛ Biblia lɛ mli ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaanu shishi? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
12 Ja mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ kɛ nibii ni ekaseɔ yɛ Yehowa he lɛ etsu nii dani ebaaná he sɛɛ. No hewɔ lɛ, te obaafee tɛŋŋ oye obua lɛ ni ekɛ nɔ ni ekaseɔ lɛ atsu nii? Gbɛ kome ni obaanyɛ otsɔ nɔ ofee nakai ji, ni obaaye obua lɛ ni kɛ́ ekane sane ko yɛ Biblia lɛ mli ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaanu shishi lɛ, ekai bɔ ni ele Yehowa ehã. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ eekane nibii komɛi ni Yehowa fee yɛ blema lɛ, ekolɛ ehiɛ baafee lɛ yaa akɛ Yehowa kpãtã mɛi komɛi ahiɛ shi ehã mɛi komɛi tee nɔ amɛhi shi. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, te obaafee tɛŋŋ ni oye obua lɛ koni emu saji anaa yɛ gbɛ ni ja nɔ?
13 Obaanyɛ owo mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ hewalɛ ni ejwɛŋ nibii ni ele momo yɛ Yehowa he lɛ anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaanyɛ ebi ehe akɛ, ‘Te Yehowa naa wɔwala ehãa tɛŋŋ? (2 Pet. 3:9) Eyɛ mli akɛ eshafeelɔi ji wɔ moŋ, shi mɛni Yehowa kɛshã afɔle koni enyɛ ehere wɔyiwala? (Efe. 2:4, 5) Ani Yehowa gbalaa mɛi ni efeko nɔ ko lɛ atoi? Shi kɛ́ mɔ ko fee nɔ ko ni esa akɛ agbala etoi hu? Ani ekuɔ ehiɛ efɔ̃ɔ nɔ?’ (2 Mo. 34:6, 7) Bei komɛi lɛ, Biblia lɛ ewieee sane ko he fitsofitso bɔ ni baahã wɔnu yiŋ ni Yehowa kpɛ yɛ nakai sane lɛ he lɛ shishi jogbaŋŋ. Shi ehe ehiaaa ni wɔleɔ sane lɛ fitsofitso ejaakɛ wɔle wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, ni wɔle akɛ efeɔ nɔ ni ja be fɛɛ be.
Ye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ koni kɛ́ ekane sane ko yɛ Biblia lɛ mli ni ewa kɛhã lɛ akɛ ebaanu shishi lɛ, ekai bɔ ni ele Yehowa ehã lɛ (Kwɛmɔ kuku 12-13)
14. Kɛ́ nyɛmi ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he woɔ mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ mli la lɛ, te obaafee tɛŋŋ oye obua lɛ?
14 Naa gbɛ kroko ni obaanyɛ otsɔ nɔ oye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ ni ekɛ nibii ni ekase yɛ Yehowa he lɛ atsu nii. Ŋɔɔ lɛ akɛ, ebaa asafoŋ kpeei, shi nyɛmi ko ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he woɔ emli la. Ekolɛ, nyɛmi lɛ efee nɔ ko ni egba enaa waa. Esa akɛ owo lɛ hewalɛ ni esusu bɔ ni Yehowa naa nyɛmimɛi lɛ ehãa lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaanyɛ ebi ehe akɛ, ‘Mɛni Yehowa kɛshã afɔle koni wɔna akɛ esumɔɔ wɔ? (Yoh. 3:16) Te Yehowa naa ekomefeemɔ ni baahi etsuji ateŋ lɛ ehãa tɛŋŋ? (Lala 133:1) Te enuɔ he ehãa tɛŋŋ kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ koni ekomefeemɔ nɛɛ aya nɔ ahi shi?’ (2 Kor. 13:11) Ye obua lɛ koni ena akɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ma mɛi asui kpakpai lɛ anɔ moŋ fe amɛfatɔi anɔ lɛ, Yehowa náa miishɛɛ.
15-16. (a) Kɛ́ ehe bahia ni mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ akpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ ekase Yesu? (Yohane 8:29) (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Marianne ye ebua mɔ ni ekɛkaseɔ nii lɛ ni enyɛ ekpɛ yiŋ kpakpa? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
15 Naa gbɛ kroko hu ni obaanyɛ otsɔ nɔ oye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ ni ekɛ nibii ni ekase yɛ Yehowa he lɛ atsu nii. Ŋɔɔ lɛ akɛ, eyaakpɛ yiŋ ko ni he hiaa. Te obaafee tɛŋŋ oye obua lɛ? Obaanyɛ ogbala ejwɛŋmɔ kɛya Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ nikasemɔ 35 lɛ ni yitso ji “Bɔ Ni Wɔbaafee Wɔkpɛ Yiŋ Kpakpai” lɛ nɔ. Shi kɛ́ esɔle, ni etao nii amli shi loloolo lɛ, enaaa yiŋ ni esa akɛ ekpɛ yɛ sane lɛ he hu? Ekolɛ Biblia mli shishitoo mlai ni ena lɛ fa, ni no hewɔ lɛ, enaaa amɛteŋ nɔ ni kɔɔ sane lɛ he jogbaŋŋ. Obaanyɛ okɛɛ lɛ ni esusu bɔ ni Yesu fee enii ehã lɛ he. Mɛni kudɔɔ Yesu kɛ́ eyaakpɛ eyiŋ yɛ sane ko he? Ewie akɛ: “Mifeɔ nɔ ni sa [mi-Tsɛ lɛ hiɛ] be fɛɛ be.” (Kanemɔ Yohane 8:29.) Wo lɛ hewalɛ ni ebi ehe akɛ, ‘Kɛ́ mikwɛ nɔ ni mina be ni mitao nii amli lɛ kɛ nɔ ni mikase yɛ Yehowa he lɛ, mɛɛ yiŋ kɛ́ mikpɛ lɛ, ebaasa ehiɛ?’ Hã ena akɛ, yiŋkpɛɛ fɛɛ yiŋkpɛɛ ni baasa Yehowa hiɛ lɛ, eji yiŋkpɛɛ kpakpa.
16 Be ko lɛ, ehe bahia ni yoo ko ni yɔɔ Chile ni akɛ lɛ miikase Biblia lɛ akpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa. Ewekumɛi nyɛ enɔ waa ni emɔ nitsumɔ ko ni abaawo lɛ nyɔmɔ waa lɛ mli. Shi naagba ko yɛ nitsumɔ lɛ he. Kɛ́ emɔ mli lɛ, ebaafolɔ asafoŋ kpeei amli. Marianne, ni ji mɔ ni kɛ yoo nɛɛ kaseɔ nii lɛ wie akɛ: “Miwo lɛ hewalɛ ni esusu bɔ ni Yehowa baanu he ehã yɛ yiŋ ni ebaakpɛ lɛ he; ani ebaahã ená miishɛɛ aloo ebaahã ewerɛ aho ehe? Agbɛnɛ hu, miwo lɛ hewalɛ ni esɔle ehã Yehowa yɛ sane lɛ he, ni ekwɛ hetoo ni ebaahã lɛ.” Mɛɛ yiŋ ekpɛ? Marianne tsa nɔ akɛ: “Emɔɔɔ nitsumɔ lɛ mli, ni no sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ená nitsumɔ ko ni hãŋ efolɔ asafoŋ kpeei amli.” Kadimɔ akɛ, Marianne ekɛɛɛ yoo lɛ nɔ ni efee, moŋ lɛ eye ebua lɛ koni ejwɛŋ nibii ni ele momo yɛ Yehowa he lɛ anɔ. Enɛ hã naanyobɔɔ ni yɔɔ yoo lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli bawa. Marianne wie yɛ mɔ ni ekɛkaseɔ Biblia lɛ he akɛ: “Ebana ele akɛ, Yehowa jwɛŋɔ mɛi ni shwɛɛɛ ejamɔ lɛ he lɛ ahe.”
Ye obua mɔ ni okɛkaseɔ nii lɛ ni ele bɔ ni akpɛɔ yiŋ ni baasa Yehowa hiɛ (Kwɛmɔ kuku 15-16)b
YEHOWA BAAJƆƆ MƐI NI EBALE LƐ JOGBAŊŊ LƐ
17. Mɛni ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ mɛi ni wɔkɛkaseɔ Biblia lɛ ale?
17 Kɛ́ wɔkɛ mɛi kase Biblia lɛ, amɛbaleɔ nibii pii ni he hiaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛbaleɔ nɔ ni baa kɛ́ mɔ ko gbo, nɔ hewɔ ni Yesu bagbo ehã wɔ, kɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baafee. Agbɛnɛ hu, amɛbaleɔ nibii ni kɔɔ asafo lɛ he, tamɔ bɔ ni wɔfeɔ wɔsafoŋ kpeei lɛ wɔhãa, nitsumɔ ni asafoŋ onukpai lɛ tsuɔ, kɛ nitsumɔ ni Gbɛtsɔɔmɔ Kuu lɛ tsuɔ. Shi jeee saji nɛɛ kɛkɛ esa akɛ amɛle. Ehe miihia waa ni amɛbale Yehowa jogbaŋŋ.
18. Mɛɛ jɔɔmɔi mɛi ni baleɔ Yehowa lɛ náa?
18 Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔbaaye wɔbua mɛi ni amɛbale Yehowa. Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ mɛi bale Yehowa ni amɛsɔmɔ lɛ lɛ, no hãa amɛnáa miishɛɛ waa yɛ shihilɛ mli. (Lala 25:12-15) Ni wɔsɛɛ lɛ, mɛi fɛɛ ni náa Yehowa, ni ji “anɔkwafo lɛ he nilee lɛ,” baaná miishɛɛ ni amɛbaahi shi kɛya naanɔ. (1 Yoh. 5:20) Shi jeee enɛɛmɛi pɛ ji jɔɔmɔi ni amɛbaaná. Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ, mɛi fɛɛ ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaale Yehowa ni amɛsumɔ lɛ lɛ, amɛji mɛi ni “ele.” (1 Kor. 8:3) Anɔkwa, Nyɔŋmɔ Ofe lɛ jwɛŋɔ wɔhe ni enaa wɔ akɛ enanemɛi. Enɛ ji jɔɔmɔ ni nɔ bɛ ni mɛi ni baleɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ náa!
LALA 84 Wɔkɛ Wɔhe Hãa
a Kɛ́ agbe Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ nikasemɔ 05 lɛ naa lɛ, akɛɔ nikaselɔ lɛ akɛ: “Kwɛmɔ wolo nɛɛ fã ni yitso ji, ‘Bɔimɔ Biblia Lɛ Kanemɔ’ lɛ nɔ, koni onyɛ okane Biblia lɛ daa gbi.”
b NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Piktsa nɛɛ miiye eebua wɔ ni wɔfee mɔ ni Marianne kɛkaseɔ nii lɛ he mfoniri ni eekpoo nitsumɔ lɛ.