Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w97 12/1 bf. 3-4
  • Mɛni Baa Gbekɛbii Anɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Baa Gbekɛbii Anɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Amɛyɛ Sɔrɔto yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
  • Namɔ Esa akɛ Ashwa?
  • Sanekpakpa Lɛ Kɛhamɔ
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1990
  • Óblahiiaŋ loo Óblayeiaŋ ni Oooha EyeOmanye
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Oblahii Kɛ Oblayei, Ani Nyɛmiito Shishitoo Nɔ Kɛha Wɔsɛɛ Be?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Oblahii Kɛ Oblayei—nyɛtea Shi Nyɛshia Je Lɛ Mumɔ lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
w97 12/1 bf. 3-4

Mɛni Baa Gbekɛbii Anɔ?

SANEKPAKPA lɛ aloo sane fɔŋ lɛ—te nɔ ni obaasumɔ ni obo toi klɛŋklɛŋ? Kɛ abi sane nɛɛ lɛ, mɛi pii halaa akɛ amɛbaasumɔ ni amɛbo sane fɔŋ lɛ toi klɛŋklɛŋ, kɛ susumɔ lɛ akɛ sanekpakpa lɛ baatsɛ fioo yɛ jwɛŋmɔ lɛ mli dani hiɛ aaakpa nɔ.

Kɛ wɔpɛi nɔ ni baa gbekɛbii anɔ lɛ mli lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ shihilɛ ni yɔɔ bianɛ lɛ he. Bei pii lɛ, mɛi ni egbɔlɔ lɛ fɔɔ kɛɛmɔ akɛ gbekɛbii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ tamɔɔɔ tsutsu gbekɛbii. Ni yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, gbekɛbii lɛ hu amli fuɔ kɛ akɛɛ yɛ nibii fɛɛ ni amɛfeɔ lɛ he akɛ amɛsubaŋ tamɔɔɔ tsutsu bii lɛ. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbɔmɛi ni kɛ hiɛdɔɔ susuɔ adesai ashihilɛ he lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ gbekɛbii lɛ yɛ sɔrɔto.

Amɛyɛ Sɔrɔto yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

Eyɛ mli akɛ gbɔmɛi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ esa akɛ gbekɛbii aná subaŋ kpakpai, amɛnu he akɛ gbɛnaa nii kã amɛnɔ, ni amɛkɛ bulɛ aha mɛi krokomɛi moŋ, shi nɔ ni bei babaoo lɛ anaa diɛŋtsɛ lɛ shɛɛɛ nɛkɛ sui ni nɔ bɛ nɛɛ ahe kwraa. Taakɛ sanemlipɛimɔ ni afee ni aŋma awo The Independent adafitswaa wolo ni yɔɔ London lɛ mli lɛ tsɔɔ lɛ, gbekɛbii “miiná ‘atuatsemɔ mumɔ hee’ ko kɛmiishi jeŋ ko ni amɛnaa akɛ eha amɛnine enyɛ shi waa lɛ.” Nɛkɛ “atuatsemɔ mumɔ hee” nɛɛ je kpo yɛ sanemlipɛimɔ lɛ mli akɛ, ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbekɛbii fioo pɛ yɔɔ ni sumɔɔ ni ana amɛ akɛ “amɛsusuɔ nii ahe, ni sɔ kã amɛnɔ.” Shi yɛ no najiaŋ lɛ, anaa amɛ ákɛ “mɛi ni hiɛ yɔɔ la ni anyɛɛɛ ale bɔ ni amɛbaaji wɔsɛɛ.”

Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Britania lɛ, awuiyeli ni abɔ he amaniɛ—ni titri ji nɔ ni gbekɛbii feɔ lɛ—tee hiɛ toi nyɔŋma kɛjɛ 1950 kɛyashi 1993. Tsofai fɔji kɛ nitsumɔ kɛ dãatɔɔ etee hiɛ tamɔ subaŋ nɛɛ nɔŋŋ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, London adafitswaa wolo ni ji The Times lɛ tsɔɔ akɛ, “kɛjɛ Jeŋ Ta ni ji Enyɔ lɛ nɔ kɛbaa nɛɛ lɛ,” kɛ hoo lɛ, maji ni etee hiɛ lɛ fɛɛ ená “hiɛyaa saŋŋ yɛ shihilɛ mli naagbai ni yaa nɔ yɛ gbekɛbii ateŋ lɛ mli.” Taakɛ David J. Smith ni ji awuiyeli he nikasemɔhe tsɔɔlɔ lɛ tsɔɔ mli lɛ, nɛkɛ basabasafeemɔi nɛɛ “jɛɛɛ ohia loo ninamɔ hewɔ yɛ gbɛ ko gbɛ ko nɔ.” Sanemlipɛimɔ tsɔɔ akɛ, sɔrɔtofeemɔ wulu ni kã gbekɛbii kɛ mɛi ni egbɔlɔ lɛ ateŋ lɛ eje kpo faŋŋ amrɔ nɛɛ.

Gbekɛbii bibii kɛ gbekɛbii ni eye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa lɛ kɛ nɔnyɛɛ babaoo kpeɔ ŋmɛnɛ. Saji ni kɔɔ hegbee, nɔ ni akaa loo ayeɔ omanye yɛ mli lɛ ebafee nɔ ni egbɛ eshwa waa. Taakɛ Scotland Glasgow Herald bɔ amaniɛ lɛ, gbekɛbii ni nako afii 12 ni kaa amɛhe gbee lɛ, bɔ he toi enyɔ yɛ be ni shɛɛɛ afii nyɔŋma mli. Gbekɛbii ni amɛdara saŋŋ lɛ ŋmɛɔ gbɛ ni nijiaŋwujee haa amɛfeɔ nibii ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Adafitswaa wolo lɛ tsɔɔ akɛ: “Nɔ ni ejɛ mli eba ji jwɛŋmɔŋ naagbai ni gbaa gbekɛbii lɛ anaa ni asheɔ gbeyei akɛ ebaaye sɔɔmɔ ni akɛhaa koni akɛye abua amɛ lɛ nɔ butuu lɛ.”

Namɔ Esa akɛ Ashwa?

Ewaaa kɛhaaa onukpai akɛ amɛaashwa gbekɛbii yɛ gbekɛbii lɛ asusumɔi ni “egba afa lɛ” hewɔ. Kɛlɛ, kɛ aaawie yɛ anɔkwale mli lɛ, ani nɔ ni yaa nɔ amrɔ nɛɛ yɛ gbekɛbii ateŋ lɛ he sɔ̃ babaoo kãaa onukpai lɛ anɔ? Hegbeyeiwoo, hiɛ ni fɔlɔi kuɔ amɛshwieɔ bii anɔ, gbɔmɛi ni yɔɔ jeŋbai kpakpai ni gbekɛbii baanyɛ akase amɛ ni bɛ lɛ ji naajiemɔ ni akɛhaa yɛ gbekɛbii ni eje amɛŋɛlɛ nɔ lɛ ahe. Nikasemɔhe Wulu Tsɔɔlɔ, Sir Michael Rutter, ni ji Britania Medical Research Council Child Psychiatry Unit nɔ onukpa lɛ kɛɛ akɛ, “nɔnyɛɛ ni yɔɔ maŋbii lɛ ateŋ lɛ tamɔ bɔ ni eji yɛ afii 30 ni eho nɛɛ mli lɛ pɛpɛɛpɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Shi bɔ ni eyaa nɔ yɛ gbekɛbii ni eye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛyaa kɛ gbekɛbii ni edara saŋŋ lɛ ateŋ lɛ etee hiɛ waa diɛŋtsɛ. . . . Ŋwanejee ko bɛ he akɛ weku mligbalamɔ fata nibii ni kɛ enɛ ba lɛ ahe; jeee gbalamlitsemɔ pɛ kɛkɛ, shi moŋ he ni béi kɛ nɔmɔ ni yaa nɔ yɛ onukpai ateŋ eyashɛ lɛ hu fata he.”

Sanemlipɛilɔ ko kɛɛ akɛ, gbekɛbii “miikpoo tsutsu nibii ni afeɔ lɛ.” Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ nifeemɔi lɛ jeee nɔ ni amɛsumɔɔ.” Okɛ yei kɛ hii agbɛhei ahe susumɔi ni tsakeɔ lɛ afee nɔkwɛmɔnɔ okwɛ. Obalayei pii ekɔ nuufeemɔ sui ni ji yitsoŋwalɛ kɛ awuiyeli amɛfɔ̃ amɛnɔ, yɛ be mli ni obalahii etsɔmɔ amɛhe yei. Kwɛ bɔ ni eyɔɔ sɔrɔto yɛ nibii ni afeɔ tsutsu lɛ ahe!

Shi mɛni hewɔ wɔnaa tsakemɔi kpelei nɛɛ amrɔ nɛɛ? Ni mɛɛ sanekpakpa yɔɔ ni kɔɔ gbekɛbii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe? Mɛɛ gbɛ nɔ amɛbaatsɔ amɛná wɔsɛɛ shihilɛ ni yɔɔ shweshweeshwe? Wɔsane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baasusu sanebimɔi nɛɛ ahetooi ahe.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje