Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 12/15 bf. 9-14
  • Mɛni He Hiaa Fe Fɛɛ yɛ Oshihilɛ Mli?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni He Hiaa Fe Fɛɛ yɛ Oshihilɛ Mli?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Okaditoo yɛ Nɔ ni He Hiaa Fe Fɛɛ Mli
  • Yehowa Boɔ Wɔ Sɔlemɔi Atoi ni Ehaa Hetoo
  • Bɔ ni Aaafee Adamɔ Henyɛlɔ Mɔdɛŋbɔi Anaa
  • Gbɛ ni Esa akɛ Wɔnyiɛ Nɔ lɛ ni Wɔɔle
  • Maŋtsɛ Ko Wie
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • “Tsɔɔmɔ Mi ni Mafee Osuɔmɔnaa Nii”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2012
  • Nyɛhaa Wɔ Fɛɛ Wɔwóa Yehowa Gbɛi Lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Yehowa Ji ‘Jielɔ’ Yɛ Biblia Beaŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 12/15 bf. 9-14

Mɛni He Hiaa Fe Fɛɛ yɛ Oshihilɛ Mli?

“Ha male gbɛ ni sa akɛ manyiɛ nɔ.”—LALA 143:8.

1. Te Maŋtsɛ Salomo mu nibii ni adesai diɔ sɛɛ kɛ nɔ ni amɛtsuɔ lɛ anaa eha tɛŋŋ?

EKOLƐ ole taakɛ bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ le lɛ, akɛ nitsumɔi kɛ nibii ahe susumɔi eyi shihilɛ mli obɔ. Kɛ osusu he lɛ, obaanyɛ oyoo nɔ ni he hiaa lɛ ekomɛi. Nitsumɔi kɛ nibii krokomɛi ni asusuɔ he lɛ ahe ehiaaa tsɔ̃, aloo sɛɛnamɔ po bɛ he. Anɔkwale ni eji akɛ oyɔseɔ enɛ lɛ tsɔɔ akɛ, okɛ mɛi ni le nii fe fɛɛ ni ehi shi pɛŋ lɛ ateŋ mɔ kome, Maŋtsɛ Salomo, kpãa gbee. Beni esusu shihilɛ mli nitsumɔi ahe jogbaŋŋ sɛɛ lɛ, emu sane naa akɛ: “She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitai anɔ. Shi enɛ ji gbɔmɛi fɛɛ agbɛnaa.” (Jajelɔ 2:4-9, 11; 12:13) Mɛni ji nɔ ni enɛ tsɔɔ kɛhaa wɔ ŋmɛnɛ?

2. Mɛɛ shishijee sanebimɔ ko esa akɛ gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ abi amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, ni enɛ kɛ mɛɛ sanebimɔi ni kɔɔ no he baa?

2 Kɛ oosumɔ ni ‘oshe anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ gbeyei ni oye ekitai anɔ’ lɛ, bi ohe sane ni kaa mɔ nɛɛ, ‘Mɛni he hiaa fe fɛɛ yɛ mishihilɛ mli?’ Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ osusuŋ nakai sanebimɔ lɛ he daa gbi, shi mɛni hewɔ osusuuu he bianɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekaiɔ wɔ sanebimɔi komɛi ni fata he, tamɔ akɛ, ‘Ani benɛ miima minitsumɔ loo heloonaa nibii anɔ mi bɔ ni esaaa? Nɛgbɛ miwe, weku, kɛ suɔlɔi baa shihilɛ lɛ mli yɛ?’ Gbekɛ baanyɛ abi akɛ, ‘Nɛgbɛ wolo-kasemɔ gbalaa mijwɛŋmɔ kɛ mibe kɛyashɛɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ani shwɛmɔ nii, kpɔiaŋgbɔlemɔ, hiɛtserɛjiemɔ ko, loo tsɔnei ahe nilee ko ji nɔ ni minyãa he fe fɛɛ?’ Ni yɛ afii ni wɔye loo shihilɛ mli ni wɔyɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔbi yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, ‘Mɛɛ gbɛhe Nyɔŋmɔ ni asɔmɔɔ lɛ lɛ yɔɔ yɛ mishihilɛ mli?’ Eka shi faŋŋ akɛ obaakpɛlɛ nibii ni he hiaa titri lɛ anɔ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ, ni nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔna yelikɛbuamɔ ni baaha wɔto naa yɛ nilee mli lɛ kɛjɛ?

3. Mɛni nibii ni he hiaa titri ni akɛmamɔɔ shi lɛ biɔ ni Kristofoi afee?

3 “Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ” lɛ hiɛ shishijee shishinumɔ ni ji nɔ ko ni baa dani nɔ fɛɛ nɔ baa aloo hiamɔ nii ni esa akɛ asusu nomɛi ahe klɛŋklɛŋ. Kɛji akɛ oji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome loo ofata Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kaselɔi anɔkwafoi akpekpei abɔ ni kɛ amɛ bɔɔ lɛ ahe lɛ, susumɔ anɔkwale nɛɛ he: “Nɔ fɛɛ nɔ yɛ ebe ni ato, ni nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ ŋwɛi shishi nɛɛ yɛ ebe.” (Jajelɔ 3:1) Nɔ ni fata he yɛ gbɛ ni ja nɔ ji suɔmɔ ni ooojie lɛ kpo otsɔɔ wekumɛi. (Kolosebii 3:18-21) Ekɔɔ gbɛjianɔ ni oooto yɛ anɔkwayeli mli kɛha oshiabii lɛ akwɛmɔ kɛtsɔ heloonaa nitsumɔ nɔ lɛ he. (2 Tesalonikabii 3:10-12; 1 Timoteo 5:8) Ni kɛha tsakemɔ lɛ, obaanyɛ oŋɔ be kɛha nibii ni onyaa he loo hiɛtserɛjiemɔ loo hejɔɔmɔ yɛ bei komɛi amli. (Okɛto Marko 6:31 he.) Shi kɛ okɛ hiɛdɔɔ susu he lɛ, ani onaaa akɛ enɛɛmɛi eko kwraa bɛ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ oshihilɛ mli? Nɔ kroko yɛ ni he hiaa waa.

4. Filipibii 1:9, 10 kɔɔ nibii ni he hiaa titri ni wɔkɛmamɔɔ shi lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Ekolɛ oyɔseɔ akɛ Biblia shishitoo mlai ni tsɔɔ mɔ gbɛ lɛ ji yelikɛbuamɔ nibii yɛ nibii ni he hiaa titri ni atoɔ naa kɛ yiŋkpɛi ni nilee yɔɔ mli ni afeɔ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, awoɔ Kristofoi ahewalɛ yɛ Filipibii 1:9, 10 (NW) akɛ “amɛteke nɔ yɛ anɔkwa nilee kɛ sɛɛyoomɔ fɛɛ gbɛfaŋ.” Kɛ mɛɛ yiŋtoo? Bɔfo Paulo kɛfata he: “Ni nyɛyoo nii ni he hiaa titri lɛ.” Ani jwɛŋmɔ bɛ enɛ mli? Yɛ anɔkwa nilee hewɔ lɛ, Kristofonyo ni yɔɔ sɛɛyoomɔ lɛ baanyɛ ale nɔ ni esa akɛ enyã no he klɛŋklɛŋ—nɔ ni he hiaa lɛ fe fɛɛ—yɛ shihilɛ mli.

Okaditoo yɛ Nɔ ni He Hiaa Fe Fɛɛ Mli

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ Yesu shihilɛ mli, yɛ be mli ni etsɔɔ nɔkwɛmɔ nɔ ni ashi afɔ shi aha Kristofoi lɛ mli lɛ?

5 Wɔnaa nilee he nɔ ko ni jara wa waa yɛ bɔfo Petro wiemɔi lɛ amli: “Enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ, ni ekɛto okadi efɔ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ.” (1 Petro 2:21) Hɛɛ, bɔni afee ni wɔyoo nibii ni baaha wɔle nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔpɛi nɔ ni Yesu Kristo susu yɛ he lɛ mli. Lala 40:9 wie ehe yɛ gbalɛ naa akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ, eŋɔɔ minaa akɛ mafee osuɔmɔnaa nii, ni omla lɛ yɛ mitsui mli.” Bɔ ni ewie jwɛŋmɔ ni tamɔ nakai he lɛ nɛ: “Miŋmãa ji akɛ mafee mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii, ni magbe enitsumɔ lɛ naa.”—Yohane 4:34; Hebribii 12:2.

6. Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔnine ashɛ nɔ ni Yesu nine shɛ nɔ beni ekɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ nɔŋŋ eko nɔ?

6 Kaimɔ nakai nɔ titri lɛ—Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ. Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ maa nɔ ni esa akɛ ekaselɔi lɛ kɛfee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ nɔ mi, ejaakɛ ekɛɛ akɛ, “mɔ fɛɛ mɔ ni ehi kɛwula shi lɛ, eeetamɔ etsɔɔlɔ.” (Luka 6:40) Ni taakɛ Yesu nyiɛ yɛ gbɛ ni e-Tsɛ lɛ to eyiŋ yɛ he lɛ nɔ lɛ, etsɔɔ akɛ “mlifilimɔ” yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii, ni afeɔ no nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ mli. (Lala 16:11; Bɔfoi lɛ Asaji 2:28) Ani onaa nɔ ni enɛ tsɔɔ lɛ? Beni Yesu kaselɔi lɛ yaa nɔ amɛhalaa Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ akɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ, amɛbaaná ‘mlifilimɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli’ kɛ wala diɛŋtsɛ lɛ mli ŋɔɔmɔ. (1 Timoteo 6:19) No hewɔ lɛ, yiŋtoo ni fa fe ekome yɔɔ ni haa Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ feemɔ bafeɔ nɔ ni baa klɛŋklɛŋ yɛ wɔshihilɛi amli lɛ.

7, 8. Mɛɛ kaai Yesu kɛkpe, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ enɛ mli?

7 Beni Yesu fee ehe ni ekɛhaa akɛ ebaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ he okadi lɛ sɛɛ pɛ kɛkɛ ni Abonsam bɔ mɔdɛŋ ni egbala lɛ kɛjɛ nakai feemɔ he. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Ekɛ kaai tsu nii yɛ hei sɔrɔtoi etɛ. Yesu kɛ Ŋmalɛ mli saji ni yɔɔ faŋŋ ha hetoo yɛ eko fɛɛ eko mli. (Mateo 4:1-10) Shi kaai krokomɛi miimɛ lɛ—yiwaa, hefɛoyeli, esɛɛgbɛ tsɔɔmɔ kɛtsɔ Yuda nɔ, amale naafolɔmɔi, kɛ agbɛnɛ gbele yɛ sɛŋmɔtso nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, kaai nɛɛ eko kwraa bɛ ni ha Nyɔŋmɔ Bi anɔkwafo lɛ kpalaŋ kɛjɛ egbɛ lɛ nɔ. Beni eshɛ he ni nibii amli bawa lɛ, Yesu sɔle akɛ: “Jeee bɔ ni mi misumɔɔ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ. . . . Ha afee bɔ ni osumɔɔ.” (Mateo 26:39, 42) Ani esaaa akɛ okaditoo nɔ̃ lɛ fã ni ashi aha wɔ nɛɛ kanyaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ waa, ni eha ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa’?—Romabii 12:12.

8 Hɛɛ, kɛ wɔto wɔshihilɛ mli nibii ni he hiaa fe fɛɛ lɛ anaa lɛ, ŋwɛi gbɛtsɔɔmɔ he bahiaa diɛŋtsɛ, titri lɛ kɛji akɛ wɔkɛ anɔkwale lɛ henyɛlɔi kɛ mɛi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii miikpe lɛ. Kaimɔ Maŋtsɛ David anɔkwafo lɛ faikpamɔ kɛha gbɛtsɔɔmɔ beni henyɛlɔi te shi wo lɛ lɛ. Wɔbaanu enɛ shishi beni wɔsusuɔ Lala 143 lɛ fã ko he lɛ. Esa akɛ enɛ aye abua wɔ ni wɔyoo bɔ ni wɔɔfee wɔwaje wekukpaa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ, ni awo wɔ hewalɛ ni wɔya nɔ wɔha Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii afee klɛŋklɛŋ nii yɛ wɔshihilɛi amli.

Yehowa Boɔ Wɔ Sɔlemɔi Atoi ni Ehaa Hetoo

9. (a) Eyɛ mli akɛ David ji eshafeelɔ moŋ, shi mɛni ewiemɔi kɛ enifeemɔi jieɔ lɛ kpo? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui yɛ nɔ ni ja feemɔ he lɛ?

9 Eyɛ mli akɛ David ji gbɔmɔ eshafeelɔ ni gboɔ moŋ, shi eyɛ hemɔkɛyeli akɛ Yehowa baabo efaikpamɔi atoi. Ekɛ heshibaa kpa fai akɛ: “Yehowa, bo misɔlemɔ lɛ toi, feemɔ toi oha mifaikpamɔ lɛ; heremɔ mi nɔ yɛ onɔkwayeli lɛ kɛ ojalɛ lɛ naa! Ni okɛ otsulɔ akakojo; ejaakɛ hiɛkalɔ ko hiɛkalɔ ko yeŋ bem yɛ ohiɛ.” (Lala 143:1, 2) David hiɛ yɛ emuu ni eyeee lɛ nɔ, ni kɛlɛ etsui eye emuu yɛ Nyɔŋmɔ he. No hewɔ lɛ, eyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ enine baashɛ hetoo nɔ yɛ jalɛ naa. Ani enɛ wooo wɔ hewalɛ? Eyɛ mli akɛ wɔshɛɛɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ he moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔna hekɛnɔfɔɔ akɛ, kɛ wɔtsui ja yɛ ehe lɛ, eboɔ wɔ toi. (Jajelɔ 7:20; 1 Yohane 5:14) Yɛ be mli ni wɔkãa sɔlemɔ he daa lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ ni wɔkɛ “ekpakpa aye efɔŋ nɔ kunim” yɛ gbii fɔji nɛɛ amli.—Romabii 12:20, 21; Yakobo 4:7.

10. Mɛni hewɔ David bote fimɔ bei amli lɛ?

10 David yɛ henyɛlɔi, taakɛ bɔ ni wɔ hu wɔyɔɔ henyɛlɔi lɛ. Kɛji akɛ eji mɔ ni miijo Saul naa foi, ni anyɛ enɔ koni eyatao abobaa he yɛ he ko ni yɔɔ banee, ni anyɛɛɛ aya jɛmɛ, loo ákɛ maŋtsɛ ni ehenyɛlɔi miihao lɛ jio, David ná shihilɛi ni ye etsui. Etsɔɔ bɔ ni enɛ sa ehe eha lɛ mli: “Henyɛlɔ lɛ nyiɛ misusuma sɛɛ . . . ehã mihɔ duŋ mli . . . No hewɔ lɛ mimumɔ etɔ biti yɛ mimli, mitsui efee shikpilikpii yɛ mimli.” (Lala 143:3, 4) Ani be ko eba ni onu he nakai dã?

11. Mɛɛ fimɔ bei ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Nyɔŋmɔ tsuji kɛkpe?

11 Nɔnyɛɛ ni jɛ henyɛlɔ ŋɔɔ, kaai ni baa yɛ shika helɛtemɔ mli naagbai ni naa wa hewɔ, hela ni mli wa, aloo naagbai ni haoɔ mɔ eha Nyɔŋmɔ webii lɛ ateŋ mɛi komɛi enu he akɛ mumɔ ni amɛkɛhiɛ mli lɛ nyɛŋ naa adamɔ. Eshɛɔ be ni amɛtsui hu feɔ shikpilikpii yɛ amɛmli. Etamɔ nɔ ni amɛbolɔ akɛ: “Bo ni oha wɔna amanehului babaoo ni jaraa lɛ, oooha wɔyi ana wala ekoŋŋ . . . Ha migbojee lɛ afa, ni otsɔ ohe oshɛje mimii.” (Lala 71:20, 21) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aye abua amɛ?

Bɔ ni Aaafee Adamɔ Henyɛlɔ Mɔdɛŋbɔi Anaa

12. Te fee tɛŋŋ ni Maŋtsɛ David nyɛ edamɔ oshara kɛ kaai anaa lɛ?

12 Lala 143:5 tsɔɔ nɔ ni David fee beni oshara kɛ kaai wuji banina lɛ lɛ: “Mikaiɔ blema gbii lɛ, mijwɛŋɔ onitsumɔi lɛ fiaa he, misusuɔ oninenaa nitsumɔi lɛ ahe.” David kai bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ E-tsuji yeɔ haa, kɛ bɔ ni ahere lɛ diɛŋtsɛ eyiwala lɛ. Ejwɛŋ nɔ ni Yehowa diɛŋtsɛ efee yɛ E-gbɛi kpeteŋkpele lɛ hewɔ lɛ he. Hɛɛ, David tee nɔ esusu Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ ahe.

13. Kɛ wɔkɛ kaai miikpe lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ blema kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ tsuji anɔkwafoi lɛ anɔkwɛmɔ nii lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔŋmɛ wɔtsui shi?

13 Ani wɔkaiko bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ ewebii ye ha lɛ shii abɔ? Wɔfee nakai! Nɔ ni fata enɛ he ji nɔ ni ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu’ ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ efee efɔ shi lɛ. (Hebribii 11:32-38; 12:1) Awo Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ hu hewalɛ ni ‘amɛya nɔ amɛkai klɛŋklɛŋ gbii lɛ,’ kɛ nɔ ni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli lɛ. (Hebribii 10:32-34) Ni Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ aniiashikpamɔi, tamɔ nɔ ni agba he sane yɛ Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom lɛ mli lɛ hu?a Saji ni aŋmala yɛ jɛmɛ kɛ woji krokomɛi amli lɛ haa wɔnyɛɔ wɔkaiɔ bɔ ni Yehowa eye ebua ewebii koni amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ naatsii, tsuŋwoi, asafoi ni feɔ amɛ basabasa, kɛ yiwaa yɛ gbokɛlɛfoi aŋsarai sɔrɔtoi amli lɛ. Amɛkɛ kaai ekpe yɛ maji ni tawuu efite jɛmɛ, tamɔ Burundi, Liberia, Rwanda, kɛ tsutsu Yugoslavia. Beni shitee-kɛ-woo jie ehe kpo lɛ, Nyɔŋmɔ tsuji ŋmɛ amɛtsui shi, yɛ wekukpaa ni mli wa ni kã amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ hewɔ. Eniji waje mɛi ni kɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ fee nii ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ.

14. (a) Mɛni ji Nyɔŋmɔ ni wajeɔ mɔ ko ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ wɔnɔ lɛ mli lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ kome? (b) Mɛni okaseɔ kɛjɛɔ nakai nɔkwɛmɔ nɔ lɛ mli?

14 Shi, ekolɛ obaaha hetoo akɛ niseniianiifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ bako onɔ dã, ni ekolɛ obaanu he akɛ ekolɛ enyɛŋ eba akɛ eko aaaba onɔ. Shi, bɔ ni Nyɔŋmɔ fiɔ ewebii asɛɛ lɛ jeee nɔ ni baa be fɛɛ be, yɛ gbɛ ni mɛi komɛi aaasusu he akɛ eji shihilɛi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ nɔ. Efi aŋkroaŋkroi pii asɛɛ ‘daa’ yɛ shihilɛi ni ‘baa daa’ mli. Naa nɔkwɛmɔ nii pii lɛ ateŋ ekome pɛ: Sane ni Penelope Makris gba lɛ yɛ December 1, 1996 Buu-Mɔɔ lɛ mli. Mɛɛ Kristofoia emuuyeli mlihiɛmɔ ni ekaaa po nɛ! Ani obaanyɛ okai nɔ ni ena yɛ ekutsoŋbii adɛŋ lɛ, bɔ ni ewuu eshi helai ni naa wa waa, kɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni ehi be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ? Ni eniiashikpamɔ yɛ Mytilene ni akɛwo lɛ nyɔmɔ babaoo lɛ hu? Nɔ titri lɛ ji, Ani onaa nɔkwɛmɔ nii nɛɛ akɛ yelikɛbuamɔi kɛha wɔ fɛɛ koni wɔha nibii ni he hiaa titri lɛ aba klɛŋklɛŋ, ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni wɔɔfee aye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛi amli?

15. Mɛni ji Yehowa nifeemɔi ni esa akɛ wɔjwɛŋ nomɛi anɔ lɛ ekomɛi?

15 Kɛ wɔsusu Yehowa nifeemɔi ahe, taakɛ David fee lɛ, ewoɔ wɔ hewalɛ. Yɛ be mli ni Yehowa tsuɔ eyiŋtoo he nii lɛ, eto yiwalaheremɔ he gbɛjianɔ kɛtsɔ e-Bi lɛ gbele, eshitee, kɛ enunyamwoo nɔ. (1 Timoteo 3:16) Eto eŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ ema shi, eshwie Satan kɛ edaimonioi lɛ kɛjɛ ŋwɛi, ni eto anɔkwa jamɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. (Kpojiemɔ 12:7-12) Etswa mumɔŋ paradeiso ema shi, ni ekɛ yifalɛ ejɔɔ ewebii lɛ. (Yesaia 35:1-10; 60:22) Ewebii lɛ kɛ naagbee odaseyeli lɛ miiha bianɛ dani amanehulu kpeteŋkpele lɛ afɛ. (Kpojiemɔ 14:6, 7) Hɛɛ, wɔyɛ nibii babaoo ni wɔbaajwɛŋ nɔ.

16. Aawo wɔ hewalɛ ni wɔha wɔhiɛ ahi mɛni nɔ, ni enɛ baaha mɛni aka wɔjwɛŋmɔ mli?

16 Ni wɔɔha wɔhiɛ ahi Nyɔŋmɔ ninenaa nitsumɔi anɔ moŋ fe ni adesai amɔdɛŋbɔɔ aaahe wɔbe lɛ haa wɔyɔseɔ akɛ nɔ ko nɔ ko nyɛŋ atsĩ Yehowa hewalɛ ni ekɛtsuɔ nii lɛ naa. Nakai nitsumɔi lɛ jeee nɔ ni kɔɔ enibɔɔ nitsumɔi ni yɔɔ naakpɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ pɛ he. (Hiob 37:14; Lala 19:2; 104:24) Nɔ ni fata enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe ji yiwalaheremɔ nitsumɔi kɛha ewebii lɛ, kɛmiijɛ henyɛlɔi ni waa amɛyi lɛ adɛŋ, taakɛ afee he mfoniri yɛ eblema webii ni ehala amɛ lɛ ashihilɛ mli lɛ.—2 Mose 14:31; 15:6.

Gbɛ ni Esa akɛ Wɔnyiɛ Nɔ lɛ ni Wɔɔle

17. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ji mɔ ni yɔɔ pɔtɛɛ kɛha David, ni enɛ baanyɛ aha wɔna nɔmimaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 David sɔle kɛha yelikɛbuamɔ koni wala nu akagbi yɛ emli: “Mikpãa miniji amli mihaao; oha kumai miiye misusuma tamɔ shikpɔŋ gbiŋ. Ohe afee oya ni ohere mi nɔ, Yehowa! Mimumɔ etɔ biti po: Kaaŋɔ ohiɛ otee mi, ní mikɛ mɛi ni kpelekeɔ shi kɛyaa bu lɛŋ lɛ miiye egbɔ.” (Lala 143:6, 7) David ni ji eshafeelɔ lɛ le akɛ Nyɔŋmɔ le shihilɛ ní eyɔɔ mli lɛ. (Lala 31:8) Yɛ bei komɛi amli lɛ, wɔ hu wɔnuɔ he akɛ wɔmumɔŋ shidaamɔ lɛ eba shi kwraa. Shi shihilɛ lɛ jeee nɔ ni hiɛnɔkamɔ bɛ mli. Yehowa, ni boɔ wɔ sɔlemɔi atoi lɛ he baanyɛ afee oya yɛ wɔsaamɔ mli, kɛtsɔ wɔmii ni eeeshɛje kɛtsɔ onukpai ni yɔɔ suɔmɔ, saji ni yɔɔ Buu-Mɔɔ lɛ mli, loo kpeei amli saji ni tamɔ nɔ ni ato he gbɛjianɔ aha wɔ pɛ lɛ anɔ.—Yesaia 32:1, 2.

18, 19. (a) Mɛni esa akɛ efee wɔ faikpamɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni wɔkɛaafɔ Yehowa hiɛ? (b) Wɔbaanyɛ wɔna nɔmimaa yɛ mɛni he?

18 Hekɛnɔfɔɔ ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔkpa lɛ fai akɛ: “Ha manu omlihilɛ lɛ he leebi; ejaakɛ bo onɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ. Ha male gbɛ ni sa akɛ manyiɛ nɔ.” (Lala 143:8) Ani eha Nyɛmiyoo Makris, ni akɛ ekome too yato Greek ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ nine nyɛ shi? No hewɔ lɛ, ani ebaaha onine anyɛ shi beni ohaa esuɔmɔnaa nifeemɔ feɔ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ oshihilɛ mli lɛ? Abonsam kɛ esamaŋfoi lɛ baasumɔ ni amɛtsĩ wɔ nitsumɔ ni ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ni wɔjajeɔ lɛ naa loo ni amɛha wɔkpa kwraa. Kɛji akɛ wɔsɔmɔɔ yɛ maji ni ŋmɛɔ anɔkwa jamɔ gbɛ lɛ amli loo wɔsɔmɔɔ yɛ hei ni atsiɔ naa lɛ amli hu lɛ, wɔ sɔlemɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ kɛ David faikpamɔ nɛɛ kpaa gbee: “Yehowa, jiemɔ mi kɛjɛ mihenyɛlɔi lɛ adɛŋ! Bo oŋɔɔ miba mibatee mihe yɛ.” (Lala 143:9) Wɔ hebuu ni wɔkɛtsiɔ mumɔŋ amanehului anaa lɛ damɔ Ŋwɛinyo lɛ teemɔ he ni wɔɔhi lɛ nɔ.—Lala 91:1.

19 Nɔ ni wɔyɔɔ nɔmimaa yɛ he, yɛ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ he lɛ ma shi shiŋŋ. (Romabii 12:1, 2) Belɛ, tee shi owo mɔdɛŋ ni je lɛ bɔɔ koni ekɛ nɔ ni esusuɔ akɛ ehe hiaa fe fɛɛ yɛ adesai agbɛjianɔtoo mli lɛ afi onɔ lɛ. Yaa nɔ ni oha oshihilɛ fɛɛ atsɔɔ nɔ ni ole akɛ ehe hiaa fe fɛɛ lɛ—Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ.—Mateo 6:10; 7:21.

20. (a) Mɛni wɔkase yɛ David he yɛ Lala 143:1-9? (b) Kristofoi jieɔ David mumɔ lɛ kpo ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

20 Lala 143 klɛŋklɛŋ kukuji nɛɛhu lɛ maa wekukpãa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni kã David kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ mi. Beni henyɛlɔi bɔle ehe kɛkpe lɛ, ekpa Yehowa fai kɛha gbɛtsɔɔmɔ yɛ heyeli mli. Efɔse etsui eshwie shi, ni eetao yelikɛbuamɔ yɛ gbɛ ni ja ni esa akɛ etsɔ nɔ lɛ nɔ. Nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ, yɛ shwɛɛnii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ kɛ amɛhefatalɔi lɛ ahe. Amɛbuɔ wekukpaa ni kã amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ akɛ ejara wa, yɛ be mli ni amɛkpaa lɛ fai kɛhãa gbɛtsɔɔmɔ lɛ. Amɛhãa Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ feɔ nɔ titri, yɛ nɔnyɛ̃ɛ ni jɛ Abonsam kɛ je lɛ ŋɔɔ kɛbaa lɛ fɛɛ sɛɛ.

21. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔfee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa, kɛ wɔɔnyɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi nɔ ni esa akɛ efee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛ shihilɛ mli?

21 Ehe miihia ni gbɔmɛi akpekpei abɔ ni kɛ Yehowa Odasefoi kaseɔ Biblia lɛ ayoo akɛ, Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛnu enɛ shishi beni wɔkaseɔ Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli wolo lɛ yitso 13, ni maa shishitoo mlai ni yɔɔ toiboo ni aaafee aha Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ mi lɛ.b Shi, esa akɛ amɛna akɛ wɔmiiye nɔ ni wɔtsɔɔ amɛ lɛ nɔ. No sɛɛ be fioo ko lɛ, amɛ hu amɛbaale gbɛ ni esa akɛ amɛnyiɛ nɔ. Yɛ be mli ni gbɔmɛi akpekpei abɔ nɛɛ naa nɔ ni esa akɛ efee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛ shihilɛi amli lɛ, ebaakanya mɛi pii ni amɛto gbɛjianɔ kɛha henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ. Yɛ no sɛɛ lɛ, asafo lɛ baanyɛ aye abua amɛ ni amɛya nɔ amɛnyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ.

22. Mɛɛ sanebimɔi abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

22 Mɛi pii kpɛlɛɔ nɔ amrɔ nɔŋŋ akɛ esa akɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii afee nii ni he hiaa fe fɛɛ yɛ amɛ shihilɛi amli. Shi mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsuji anii fiofio yɛ, koni amɛfee esuɔmɔnaa nii? Mɛɛ sɛɛnamɔi enɛ kɛbahaa amɛ? Abaasusu sanebimɔi nɛɛ ahe, kɛfata kuku titri, ni ji Lala 143:10 lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc., yɛ 1993.

b Afee yɛ 1995, ni mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc.

Mɛni Ji Ohetoo?

◻ Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔkɛ nibii ni he hiaa titri lɛ amamɔ shi kɛtsɔ Filipibii 1:9, 10 kɛ nitsumɔ nɔ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli lɛ yɛ?

◻ Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ David nifeemɔ mli beni eyɔɔ kaa shishi lɛ?

◻ Lala 143:1-9 yeɔ ebuaa wɔ ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

◻ Mɛni esa akɛ efee nɔ ni he hiaa fe fɛɛ yɛ wɔ shihilɛi amli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

David nifeemɔi yeɔ ehe ni ekɛfɔɔ Yehowa nɔ lɛ he odase

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Ajie kɛjɛ Illustrirte Pracht - Bibel/Heilige Schrift des Alten und Neuen Testaments, nach der deutschen Uebersetzung D. Martin Luther’s

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje