Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 8/15 bf. 22-26
  • “Odaseyeli Kuu” ko yɛ “Nyɔŋmɔ Gɔŋ” Shikpɔŋ lɛ Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • “Odaseyeli Kuu” ko yɛ “Nyɔŋmɔ Gɔŋ” Shikpɔŋ lɛ Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Kɛtsɔ Lɛlɛ, Koo Mli Taksi, loo Baisikel Nɔ?
  • Yɛ Koo lɛ Mli Vii
  • Kooyi Yiteŋgbɛ Shɔŋŋ
  • Odaseyeli yɛ Maji Wuji lɛ Amli
  • Ani Ooto Saramɔ He Gbɛjianɔ?
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 8/15 bf. 22-26

“Odaseyeli Kuu” ko yɛ “Nyɔŋmɔ Gɔŋ” Shikpɔŋ lɛ Nɔ

YƐ SHIKPƆŊ agbo lɛ he mfoniri ko nɔ lɛ, kɛ onyiɛ Afrika Anaigbɛ ŋshɔ lɛ naa kɛtee bokagbɛ, kɛtsɔ Gulf of Guinea he lɛ, obaana Cameroon yɛ he ni ŋshɔnaa gbɛ lɛ dɔɔ kɛyaa wuoyigbɛ lɛ. Kɛ otsɔ ŋshɔnaa gbɛ kɛtee wuoyigbɛ lolo lɛ, obaaba obanina ŋshɔnaai ni diɔ. Shia diŋ lɛ jɛ Cameroon Gɔŋ ni ji lasũ gɔŋ lɛ mli nifeemɔi.

Gɔŋ kɛ eyiteŋ kokroo somromoo ni shɛɔ mitai 4,070 lɛ elɛɛ shi yɛ he ni ema lɛ fɛɛ. Kɛ hulu ni nyɔɔ shi lɛ kpɛ shwie Cameroon Gɔŋ lɛ afã gbɛ ni kpelekeɔ shi lɛ nɔ lɛ, ejieɔ sui sɔrɔtoi ni jeɔ kpo waa kpo—afaseo su, akutu tsuru su, wuɔfɔ, kɛ nɔ ni tsuɔ tamɔ lá. Ŋshɔ lɛ kɛ nui ashikpɔji ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ jieɔ sui sɔrɔtoi lɛ fɛɛ kpo tamɔ ashwishwɛ, ni anyɛɛɛ ana sɔrɔto ni kã ŋwɛi kɛ shikpɔŋ teŋ. Anuɔ nɔ hewɔ ni wekui ni jaa nibii ni wala bɛ mli ni yɔɔ kpokpaa nɛɛ nɔ lɛ tsɛ gɔŋ lɛ akɛ Mongo Ma Loba, ni atsɔɔ shishi akɛ “nyɔŋmɔi lɛ Ashwiili,” aloo bɔ ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ lɛ, “Nyɔŋmɔ Gɔŋ” lɛ shishi.

Kɛmiiya wuoyigbɛ lolo lɛ, anaa shia ŋshɔnaai ni akokooshi tsei eto sɛrɛnɛɛ yɛ naa kɛtee kilomitai abɔ. Yɛ ŋshɔnaa gbɛ ni yɔɔ fɛo lɛ sɛɛ lɛ, nugbɔnɛmɔ kɛ hulutsoo shikpɔŋ nɔ koo hayii eha maŋ lɛ fã ni da nɔ, ni eyaa aahu kɛyashiɔ Congo kɛ Central African Republic husui anaa, kɛ kooyigbɛ kɛmiiya Nigeria kɛ Chad ni yɔɔ Sahara shia-ŋa lɛ shishigbɛ lɛ. Gɔji fa yɛ maŋ lɛ anaigbɛ, ni ehaa gbɛfalɔ lɛ kaiɔ Europa hei komɛi. Shi, kɔɔyɔŋ ni dɔɔ waa lɛ haŋ ohiɛ akpa nɔ akɛ, okɛ hulu liamɔ lɛ jɛkɛɛɛ kwraa. Bɔ ni ekrowaiaŋ yɔɔ sɔrɔtoi-sɔrɔtoi ha lɛ haa mɛi ni tsɔɔ gbɛfalɔi ni basheraa shi lɛ agbɛ lɛ tsɔɔ amɛ akɛ, Cameroon ji Afrika bibioo. Wekui sɔrɔtoi kɛ wiemɔ kui sɔrɔtoi fe 220 ni aŋmala he saji ashwie shi lɛ maa jwɛŋmɔ ni ana lɛ nɔ mi.

Kɛ eeeba akɛ ooobasara Cameroon lɛ, ekolɛ obaahi gbɔiatoo hei wuji ni yɔɔ ŋshɔnaa maŋ ni ji Douala lɛ ekome mli, aloo maŋtiase ni ji Yaoundé lɛ mli. Shi ekolɛ onine shɛŋ hegbɛ ni ooona akɛ ooole gbɔmɛi lɛ ashihilɛ he nɔ ko lɛ nɔ, titri lɛ, Yehowa Odasefoi fe 24,000, ni bɛ deka kwraa yɛ “odaseyeli kuu” ni amɛtswaa amɛmaa shi yɛ “Nyɔŋmɔ Gɔŋ”a shikpɔŋ nɛɛ fɛɛ nɔ lɛ. Mɛni hewɔ ofaaa gbɛ kɛtsɔɔɔ maŋ lɛ mli koni okɛ amɛteŋ mɛi komɛi akpe? Obaaná Afrika Anaigbɛ shikpɔŋ nɛɛ ni ooole jɛmɛ lɛ he sɛɛ babaoo.

Kɛtsɔ Lɛlɛ, Koo Mli Taksi, loo Baisikel Nɔ?

He ni Sanaga, Cameroon faa ni kɛ fe fɛɛ lɛ boteɔ ŋshɔ mli yɛ lɛ, haa shia ni tiaa yɛ jɛmɛ lɛ feɔ tamɔ ŋshɔkpɔ. Bɔni afee ni amɛnine ashɛ mɛi fɛɛ ni yɔɔ kpokpaa wulu nɛɛ nɔ lɛ anɔ lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ lɛji fɔɔ gbɛfaa. Enɛ ji nɔ ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi nɛɛhu ni yɔɔ Mbiako kuu bibioo lɛ mli lɛ feɔ. He ni mɛi enyɔ nɛɛ yɔɔ yɛ Yoyo akrowa lɛ jɛkɛmɔ feɔ kilomitai 25. Mbiako ni amɛaashɛ lɛ biɔ lɛlɛ wirimɔ kɛ hewalɛ, ni kɛlɛ anaa amɛ yɛ Kristofoi akpeei ashishi be fɛɛ be. Beni nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko saraa kuu nɛɛ, esusu he akɛ ebaajie video ni ji Jehovah’s Witnesses—The Organization Behind the Name lɛ etsɔɔ amɛ. Shi enɛ kɛɛmɔ yɛ mlɛo fe efeemɔ. Nɛgbɛ abaaná tsɔne ni akɛbaajie, tɛlivishin, sarawa hewalɛ ni akɛbaajie, yɛ akrowa ni yɔɔ shɔŋŋ nɛkɛ mli?

Shiɛlɔi komɛi tee sɔlemɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ osɔfo lɛ ŋɔɔ yɛ saramɔ otsi lɛ mli. Bɔ ni osɔfo lɛ kɛ miishɛɛ here amɛ lɛ fee amɛ naakpɛɛ, ni amɛna Biblia mli sanegbaa ni yɔɔ miishɛɛ. Akɛni amɛyoo akɛ, jeee akɛ osɔfo lɛ yɛ VCR kɛkɛ, shi eyɛ sarawa hewalɛ tsɔne hu hewɔ lɛ, nyɛmimɛi hii lɛ kɛ ekãa bi lɛ akɛ ani amɛbaanyɛ amɛma nibii ni eyɔɔ nɛɛ lo. Akɛni osɔfo lɛ enya Biblia mli sanegbaa ni tsɔ hiɛ lɛ he hewɔ lɛ, ekpɛlɛ nɔ akɛ ebaaye ebua. Yɛ Hɔɔ gbɛkɛ mli lɛ, gbɔmɛi 102 ba amɛbakwɛ nɔ ni ajie lɛ, ni osɔfo lɛ kɛ esɔlemɔ lɛ mli bii babaoo fata he. Odasefoi enyɔ ni jɛ Yoyo lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ekomɛi ba yɛ lɛji enyɔ mli. Amɛsusuuu faa ni eyi ni amɛkɛ lɛlɛ wirimɔ baakpee naa lɛ he akɛ nɔ ko ni wa. Video lɛ ni amɛna lɛ kanya amɛ ni ewo amɛ hewalɛ waa, ni amɛpupuu amɛhe akɛ amɛfata gbɛjianɔtoo kpeteŋkpele ni tamɔ nɛkɛ, ni eyiŋtoo ji ni ewo Yehowa hiɛ nyam lɛ he.

Kɛ aaya he ni lɛji nyɛŋ aya lɛ, abaanyɛ akɛ koo mli taksi aya. Gbɔmɛi yɛ he ni taksi sɔrɔtoi nɛɛ mamɔɔ ni amɛmiimɛ ni mɛi abatara mli lɛ be fɛɛ be. Kɛ ona ohe yɛ mɛi ni miihɔ̃ɔ ais-wɔta, akwadu hɔɔlɔi, kɛ gbekɛbii hii ni feɔ kayakaya lɛ ateŋ lɛ, ewaaa akɛ enɛɛmɛi aaaha oyiŋ afutu bo. Nɔ ni gbekɛbii hii ni yɔɔ bɔs lɛ he lɛ tsuɔ ji, ni amɛtao gbɛfalɔi amɛwo koo mli taksi ni miimɛ, ni taakɛ amɛ fɛɛ amɛtsɔɔ lɛ, “amɛmiiya nɔŋŋ” lɛ amli. Shi kɛlɛ, esaaa akɛ anuɔ “nɔŋŋ” lɛ shishi akɛ nakai pɛpɛɛpɛ atsɔɔ. Ehe bahiaa ni gbɛfalɔi afite ŋmɛlɛtswai babaoo, yɛ bei komɛi amli lɛ gbii po, ni amɛmiimɛ. Kɛ ana abua gbɛfalɔi lɛ fɛɛ anaa awo tsɔne lɛ mli kpɛŋŋ, ni draivafonyo lɛ fimɔ jatsũi lɛ, ni ji nibii ni akɛwo kotokui amli, yɛ bei komɛi lɛ wuɔi kɛ tooi eshwie yiteŋ pɛ kɛkɛ lɛ, koo mli taksi lɛ eyi koo mli gbɛ ni nɔ etsatsaa bui ni mulu yɔɔ nɔ lɛ nɔ.

Sɔɔlɔ gbɛfalɔ ko ni nɔ ni atsɔɔ nɔ akɛfãa gbɛ nɛɛ eha etɔ lɛ lɛ hala akɛ ebaaye ehe. Agbɛnɛ ekɛ baisikel fãa egbɛ lɛ fɛɛ. Ekɛɛ: “Kɛjɛ be mli ni mikpɛ miyiŋ akɛ mikɛ baisikel baafa gbɛ kɛjɛ asafo kome mli kɛya asafo kroko mli nɛɛ, mishɛɔ yɛ be naa pɛpɛɛpɛ kɛhaa saramɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ gbɛfaa lɛ heɔ ŋmɛlɛtswai babaoo, shi kɛ hoo lɛ, ehe ehiaaa ni mamɛ gbi kome loo gbii enyɔ ni miimɛ koo mli taksi sɔrɔtoi. Yɛ nugbɔnɛmɔ be mli lɛ, gbɛjegbɛi lɛ ekomɛi laajeɔ kwraa yɛ nui ni jeɔ ŋa hewɔ. Esa akɛ ajie aspaaterei dani afo ŋmɔtɔ kɛ nui nɛɛ. Gbi ko lɛ aspaaterei ni miwo lɛ ekome gbee faa fioo ko mli, ni minine shɛɛɛ nɔ aahu kɛyashi otsii babaoo sɛɛ, beni Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome biyoo shá enɛ trukaa beni eshaa loo yɛ faa naa lɛ! Eŋɔɔ minaa akɛ minyɛ miwo aspaaterei nɛɛ ekoŋŋ, beni ekome kɛ looi ehi shi be saŋŋ sɛɛ lɛ. Yɛ bei komɛi amli lɛ miyatsɔɔ he ni Yehowa Odasefoi eshiɛko pɛŋ yɛ. Kosɛɛbii lɛ biɔ mi nɔ ni mikɛba be fɛɛ be. No hewɔ lɛ, mihaa woji tɛtrɛbii kɛ woji bibii hiɔ mihe be fɛɛ be. Be fɛɛ be ni mawa yɛ jɛmɛ lɛ, mikɛ woji ni adamɔ Biblia lɛ nɔ aŋmala nɛɛ haa amɛ, ni miyeɔ amɛ odase kuku. Miheɔ miyeɔ akɛ Yehowa baaha anɔkwale dumɔwui nɛɛ akwɛ̃.”

Yɛ Koo lɛ Mli Vii

Yehowa Odasefoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛgba Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi, yɛ Cameroon teŋgbɛ tɔ̃ɔ, yɛ akrowai ni eteetee amɛhe yɛ koo mli vii lɛ amli. Enɛ biɔ mɔdɛŋbɔɔ babaoo diɛŋtsɛ, shi, nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ haa tsui nyaa.

Marie, be-fɛɛ sɔɔlɔ ko kɛ gbekɛ yoo ko ni atsɛɔ lɛ Arlette je Biblia kasemɔ shishi. Beni amɛgbe klɛŋklɛŋ nikasemɔ lɛ naa lɛ, Marie bi Arlette akɛ ani ebaasumɔ ni ejie lɛ gbɛ yɛ agbo lɛ naa lo, taakɛ kusum lɛ ji yɛ Afrika shikpɔŋ lɛ fã nɛɛ nɔ lɛ. Shi gbekɛ yoo lɛ tsɔɔ mli akɛ, enyɛɛɛ enyiɛ, yɛ nɔ ko ni waa ehe yɛ enajiaŋ lɛ hewɔ. Kooloi bibii komɛi ni tamɔ ŋmoji ni boteɔ mɔ hewolo mli ni haa totrofɛ ni hoɔ nu esa Arlette naji ahe. Marie kɛ tsuisalɛ jie kooloi bibii nɛɛ ekomekomei. Ena ele yɛ sɛɛ mli akɛ, kɛ shɛ gbɛkɛ lɛ, daimonioi gbaa gbekɛ yoo nɛɛ naa. Marie kɛ tsuishitoo tsɔɔ bɔ ni mɔ ko aaanyɛ ekɛ ehe afɔ Yehowa nɔ, titri lɛ kɛtsɔ egbɛi lɛ ni eeetsɛ waa yɛ sɔlemɔ mli lɛ nɔ.—Abɛi 18:10.

Arlette shwere oyayaayai yɛ nilee mli. Shishijee lɛ, eweku lɛ enaaa nɔ ko ni ejaaa yɛ nikasemɔ lɛ he, yɛ nɔyaa ni sa kadimɔ waa ni baa yɛ egbɛfaŋ yɛ gbɔmɔtsoŋ kɛ nilee mli fɛɛ lɛ hewɔ. Shi beni amɛyɔse akɛ eesumɔ ni etsɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome pɛ kɛkɛ ni amɛtsi enaa akɛ ekpa nikasemɔ lɛ. Otsii etɛ sɛɛ lɛ, beni Arlette nyɛ na bɔ ni ebiyoo lɛ ehao eha lɛ, eyatao Marie ni ebi ni ekɛ lɛ abaje nikasemɔ lɛ shishi.

Beni be shɛ ni esa akɛ eya kpokpaa nɔ kpee lɛ, Marie wo draivafonyo ko nyɔmɔ koni ekɛ Arlette afã gbɛ gbii enyɔ lɛ. Shi draivafonyo lɛ ekpɛlɛɛɛ akɛ eeeya Arlette shia, akɛni ekpɛ eyiŋ akɛ gbɛ ni jɛɔ eshia kɛbaa gbɛjegbɛ lɛ nɔ lɛ nɔ ehiii tsɔmɔ hewɔ. No hewɔ lɛ, Marie bɔ mɔdɛŋ ekɛ gbekɛ yoo lɛ ba gbɛjegbɛ lɛ he. Yehowa jɔɔ nɛkɛ mɔdɛŋbɔi nɛɛ anɔ diɛŋtsɛ. Ŋmɛnɛ, Arlette yaa asafoŋ kpeei fɛɛ. Bɔni afee ni eye ebua lɛ ni enyɛ efee nakai lɛ, Marie baa ebaŋɔɔ lɛ kɛyaa ni etɔɔɔ lɛ. Amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ kɛ minitii 75 nyiɛɔ gbɛ ni kɛ amɛ yashɛɔ jɛmɛ lɛ nɔ. Akɛni Hɔgbaa nikasemɔ lɛ jeɔ shishi leebi 8:30 hewɔ lɛ, esa akɛ Marie ashi shia 6:30; ni kɛlɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ amɛshɛɔ yɛ be naa pɛpɛɛpɛ. Arlette hiɛ kã nɔ akɛ, etsɛŋ ni ekɛ nu mli baptisimɔ baafee ehenɔjɔɔmɔ he okadi. Marie kɛɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni enaaa lɛ beni eje nikasemɔ shishi lɛ nyɛŋ ale bɔ ni etsake babaoo eha lɛ. Miida Yehowa shi babaoo yɛ bɔ ni ejɔɔ lɛ eha lɛ hewɔ.” Eji anɔkwale akɛ, Marie ji he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ he nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa diɛŋtsɛ.

Kooyi Yiteŋgbɛ Shɔŋŋ

Cameroon Kooyigbɛ eyi obɔ kɛ nibii sɔrɔtoi kɛ nibii ni haa mɔ naa kpɛɔ ehe. Etsakeɔ etsɔɔ abɔɔ agbo kɛ emli kwɛɛnii babaoo yɛ nugbɔnɛmɔ be mli. Shi kɛ hulu ni shãa mɔ waa lɛ ba pɛ kɛkɛ lɛ jwɛi lɛ fɛɛ egbi. Yɛ shwane mli, beni hulu lɛ naa ewa waa, ni ewa waa akɛ aaana hɔɔŋ lɛ, gwantɛŋi kɛ amɛhe kpɛtɛɔ shiai ahe gbogboi tsuji lɛ. Baaŋmɔji ni akaiɔ pɛ ji baobab tsei lɛ anɔ baai fioo ko pɛ, yɛ shia kɛ jwɛi ni egbi nɛɛ ateŋ. Eyɛ mli akɛ nɛkɛ tsei nɛɛ daraaa tsɔ̃ tamɔ ekomɛi ni baa tamɔ nomɛi, ni yɔɔ hulutsoo kɛ nugbɔnɛmɔ shikpɔji anɔ kooi lɛ amli lɛ moŋ, shi amɛnyɛɔ amɛdamɔɔ shihilɛi ni mli wawai anaa nakai nɔŋŋ. Bɔ ni amɛnyɛɔ amɛdamɔɔ shihilɛi ni yɔɔ keketee, ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ anaa lɛ feɔ Odasefoi fioo, ni amɛfã amɛbahi kpokpaa nɛɛ mli, koni amɛha anɔkwale la lɛ akpɛ lɛ ekãafeemɔ kɛ tsuisalɛ he nɔkwɛmɔ nɔ.

Aaafee kilomitai 500 kɛmiiya 800 egbala asafoi komɛi ni yɔɔ biɛ lɛ ateŋ, ni ehaa anuɔ he akɛ ayɛ he ko banee diɛŋtsɛ. Shi miishɛɛ babaoo yɛ. Odasefoi ni jɛ hei krokomɛi fãa kɛbaa biɛ koni amɛbaye amɛbua. Bɔni afee ni amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ amɔ shi lɛ, esa akɛ amɛkase Foufouldé, maŋ lɛ mli wiemɔ ko.

Odasefonyo ko ni jɛ Garoua kpɛ eyiŋ akɛ, ekɛ gbii fioo ko baashiɛ yɛ akrowa ni ejɛ mli, ni yɔɔ aaafee kilomitai 160 lɛ mli. Ena mɛi komɛi ni yɔɔ he miishɛɛ, shi bɔ ni shika ni aheɔ yɛ lɔle mlitamɔ he lɛ jara wa waa ha hewɔ lɛ, ehaaa eku esɛɛ eba yɛ be fɛɛ mli. Otsii fioo ko sɛɛ lɛ, Odasefonyo lɛ nine shɛ wolo ko nɔ kɛjɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔɔ, ni eekpa lɛ fai ni eba ebasara amɛ ekoŋŋ. Akɛni ebɛ shika ni ekɛbaawo tsɔne mlitamɔ he nyɔmɔ hewɔ lɛ, enyɛɛɛ eya. Susumɔ bɔ ni Odasefonyo lɛ naa baakpɛ ehe aha beni nɛkɛ gbɔmɔ nɛɛ ba eshia yɛ Garoua, koni ebakɛɛ lɛ akɛ gbɔmɛi nyɔŋma miimɛ esaramɔ yɛ akrowa lɛ mli lɛ!

Gbɔmɛi 50 ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ ni yɔɔ akrowa ko ni bɛŋkɛ amɛ kɛ Chad husu naa lɛ to amɛ diɛŋtsɛ amɛ Biblia kasemɔ he gbɛjianɔ. Amɛto gbɛjianɔ koni amɛteŋ mɛi etɛ aya kpeei yɛ asafo ni bɛŋkɛ amɛ ni yɔɔ Chad lɛ. Kɛ amɛku amɛsɛɛ lɛ, amɛ hu amɛkɛ kuu muu lɛ fɛɛ feɔ Biblia mli nikasemɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu wiemɔi lɛ baanyɛ afee nɔ ni kɔɔ sane lɛ he yɛ biɛ: “Nikpamɔ lɛ fa moŋ, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ, nyɛkpaa nikpamɔ nuntsɔ lɛ fai, koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli!”—Mateo 9:37, 38.

Odaseyeli yɛ Maji Wuji lɛ Amli

Beni nine shɛɛɛ woji babaoo nɔ lɛ sɛɛ, aaafee afii enyɔ nɛ lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ ebafee nɔ ni nine shɛɔ nɔ yɛ Cameroon agbɛnɛ. Gbɔmɛi nyãa woji tɛtrɛbii nɛɛ ahe babaoo ni amɛsumɔɔ waa, akɛni mɛi babaoo miikane enɛɛmɛi yɛ klɛŋklɛŋ be mli kwraa hewɔ. Obalanyo kɛ obalayoo gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni ji gbɛgbalɔi krɛdɛɛi ni akɛ nitsumɔ wo amɛdɛŋ yɛ maŋtiasei nɛɛ ekome mli lɛ kɛ woji tɛtrɛbii 86 ha, yɛ amɛ klɛŋklɛŋ leebi shiɛmɔ ni amɛkɛ amɛhe wo mli yɛ amɛ shikpɔŋkuku hee lɛ mli lɛ mli. Shiɛlɔi komɛi kɛ woji tɛtrɛbii ni miihe ashɛ 250 haa yɛ nyɔŋ kome mli! Mɛni hɔ omanye ni amɛye lɛ sɛɛ? Okɛ woji tɛtrɛbii lɛ aha mɔ fɛɛ mɔ.

Odasefonyo ko ni tsuɔ nii yɛ nitsumɔ he ko ni gbɔmɛi baa jɛmɛ lɛ shiɔ woji tɛtrɛbii lɛ eshwieɔ shi koni ana. Yoo ko kwɛ woji tɛtrɛbii lɛ, shi ekɔɔɔ eko. Odasefonyo lɛ yoo miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ, ni ekɛ ekome ha lɛ, ni ehe. Enaa kpɛ ehe beni ena akɛ eku esɛɛ eba gbi ni nyiɛ sɛɛ lɛ. Jeee akɛ ekɛ nɔ ko ha koni ekɛwo nɔ ni ekɔ lɛ he nyɔmɔ kɛkɛ, shi ebi babaoo shi. Mɛni hewɔ? Akɛni eji mɔ ni ámɔ lɛ ekãa naa akɛ lɛ ewɔ pɛŋ hewɔ lɛ, ekɔ wolo tɛtrɛɛ ni wieɔ nakai sane lɛ he lɛ. Eshi kpe gbɛkɛ muu lɛ fɛɛ ekɛkane, ni esaa eti ŋaawoo ni akɛha lɛ mli ekane shii abɔ. Akɛni enuɔ he akɛ ejwɛŋmɔ eka lɛ shi saŋŋ hewɔ lɛ, eesumɔ ni ele Yehowa Odasefoi ahe saji babaoo.

Gbekɛbii bibii po baanyɛ ana Biblia lɛ shɛɛ saji ni hiɛnɔkamɔ yɔɔ mli lɛ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ mli gbɛfaŋnɔ. Beni Odasefonyo gbekɛ yoo ni eye afii ekpaa lɛ tsɔɔlɔ bi lɛ ni ela Katolik lala ko lɛ, ekpoo, ni etsɔɔ mli akɛ eji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome. Kɛkɛ ni tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ lɛ akɛ ela lɛ diɛŋtsɛ ejamɔ lɛ mli lalai lɛ ekome koni edamɔ nɔ ena emɔdɛŋbɔɔ. Ehala lala ni eyitso ji, “Nyɔŋmɔ Shiwoo ni Kɔɔ Paradeiso He,” ni ela kɛjɛ eyitsoŋ. Tsɔɔlɔ lɛ bi lɛ akɛ: “Otsĩ paradeiso tã yɛ olala lɛ mli. Nɛgbɛ paradeiso nɛɛ yɔɔ?” Gbekɛ yoo lɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ etsɛŋ ni ebaato Paradeiso yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ mli. Akɛni enaa kpɛ ehe yɛ ehetoo lɛ he hewɔ lɛ, ebi ni efɔlɔi lɛ kɛ wolo ni ekaseɔ lɛ eko abaha lɛ. Eesumɔ ni edamɔ enɛ nɔ ena emɔdɛŋbɔɔ, fe nɔ ni atsɔɔ lɛ kɛ aakase jamɔ he nii lɛ. Fɔlɔi lɛ wo tsɔɔlɔ lɛ ŋaa akɛ, kɛ eesumɔ ni ena emɔdɛŋbɔɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, ja lɛ diɛŋtsɛ ekase. Akɛ lɛ je Biblia lɛ kasemɔ shishi.

Ani Ooto Saramɔ He Gbɛjianɔ?

Hei pii yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ, ni gbɔmɛi efee shikpilikpii yɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ he. Amɛbɛ Nyɔŋmɔ loo Biblia lɛ he miishɛɛ ko. Gbeyeishemɔ ekumɔ mɛi krokomɛi kwraa, ni amɛsumɔɔɔ ni amɛŋmɛɔ gbɔ ko ni aaaba amɛ shinaa naa lɛ gbɛ. Enɛɛmɛi fɛɛ ji kaa diɛŋtsɛ kɛha Yehowa Odasefoi yɛ amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi kwɛ bɔ ni enɛ yɔɔ sɔrɔto ha yɛ Cameroon!

Shia kɛ shia shiɛmɔ ŋɔɔ waa yɛ biɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni aaatswa shinaa lɛ, kusum lɛ ji ni abo waa akɛ, “Kong, kong, kong.” Kɛkɛ lɛ, gbee ko eha hetoo kɛjɛ mligbɛ akɛ, “Namɔ ni?” no sɛɛ lɛ wɔjieɔ wɔhe kpo wɔtsɔɔ akɛ Yehowa Odasefoi. Fɔlɔi fɔɔ amɛbii atsumɔ koni amɛtao sɛii ni amɛkɛbamamɔ tso shishi hɔɔŋ lɛ mli, ekolɛ maŋo tso. Ayeɔ be kpakpa akɛtsɔɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji, kɛ nɔ ni ebaafee koni ekɛjie adesai kɛjɛ shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ nɛɛ mli.

Sanegbaa ni tamɔ nɛkɛ sɛɛ ni, awula ko fɔse etsuiŋ saji eshwie shi akɛ: “Mihao akɛ mana akɛ minaŋ anɔkwale ni mitao aahu lɛ yɛ jamɔ ni afɔ mi awo mli ni migbɔ yɛ mli lɛ mli. Miida Nyɔŋmɔ shi akɛ etsɔɔ mi anɔkwale lɛ. Kulɛ miji osɔfo-sɛɛmɔ yɛ misɔlemɔ lɛ mli. Maria Obalayoo Fro lɛ amaga lɛ yeɔ otsi kome yɛ mɔ fɛɛ mɔ ni ji osɔfo-sɛɛmɔ lɛ ateŋ mɔ kome shia, koni mɔ lɛ kɛ enibimɔi afɔ ehiɛ. Shi mi lɛ, mibiɔ Maria be fɛɛ be akɛ eye ebua mi ni mana anɔkwale lɛ. Nyɔŋmɔ etsɔɔ mi agbɛnɛ akɛ Maria bɛ anɔkwale lɛ. Miida Yehowa shi.”

No hewɔ lɛ, kɛji akɛ gbi ko lɛ onu he akɛ ehe miihia ni ona miishɛɛ babaoo ni abaanyɛ ana yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ mli lɛ eko lɛ, mɛni hewɔ obaaa ni obasara Afrika Anaigbɛ fã nɛɛ? Kɛfata “Afrika bibioo” ni ooona lɛ he lɛ, kɛji akɛ kɛtsɔ lɛlɛ, koo mli taksi, loo baisikel nɔ lɛ, bo hu okɛ nɔ ko baafata “odaseyeli kuu” ni atswaa amaa shi yɛ “Nyɔŋmɔ Gɔŋ” shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Eeenyɛ eba akɛ “Odaseyeli Kuu” lɛ ji Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “Gilead” lɛ. Kɛjɛ 1943 kɛbaa nɛɛ, Buu-Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ miitsu maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi koni amɛyagbele shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa yɛ jeŋ fɛɛ, ni Cameroon fata he.

[He ni Sane ni yɔɔ baafa 22 lɛ Jɛ]

Map: Mountain High Maps® Copyright © 1995 Digital Wisdom, Inc.

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje