India Ŋshɔ lɛ Mli Ŋshɔkpɔi Nu Sanekpakpa Lɛ
NƆ NI ato amɛ tamɔ kɔntɔŋ yɛ Madagascar kooyigbɛ, ni egbɛ eshwa India Ŋshɔ lɛ anaigbɛ fe shitoi 1.5 koji ejwɛ ji Rodrigues, Mauritius, Réunion, Seychelles, Mayotte, kɛ Comoros ŋshɔkpɔi lɛ. Eyɛ mli akɛ he ni amɛgbɛ amɛshwa yɛ nɛɛ da waa moŋ, shi ŋshɔkpɔi lɛ diɛŋtsɛ shɛɔ kilomitai 7,300 koji ejwɛ pɛ yɛ shikpɔŋ gbiŋ dalɛ naa. Akɛni gbɔmɛi lɛ ayifalɛ shɛɔ akpekpei 2.3 hewɔ lɛ, amɛfata je lɛŋ ŋshɔkpɔi ni gbɔmɛi fa babaoo yɛ nɔ lɛ ahe.
Mɛi ni fata gbɔmɛi ayifalɛ nɛɛ ahe ji Yehowa Odasefoi 2,900, ni kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nii koni amɛshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ. Akɛni amɛyɔɔ he ko banee hewɔ lɛ, Odasefoi lɛ ahiɛ sɔɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi asaramɔ lɛ kɛ daa afi kpeei ni Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine ni yɔɔ Vacoas, yɛ Mauritius lɛ toɔ he gbɛjianɔ lɛ waa diɛŋtsɛ. Enɛɛmɛi bafeɔ bei ni amɛnyaa nɔ ni wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 42:10 lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ ahe waa: “Nyɛlaa lala hee nyɛhaa Yehowa, nyɛlaa nyɛjiea eyi kɛjɛa shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ! Nyɛ mɛi ni nyɛnyiɛɔ ŋshɔ hiɛ, kɛ nibii fɛɛ ni yɔɔ emli lɛ, ŋshɔkpɔi lɛ, kɛ mɛi ni hiɔ nɔ lɛ!”
Nyɛsɛɛ nɛɛ, najiaŋdamɔlɔi ni jɛ nitsumɔ he nine lɛ fa gbɛ kɛtee ŋshɔkpɔi lɛ anɔ koni amɛyasara asafoi lɛ ni amɛfee daa afi gbi kome kpee krɛdɛɛ, ni afeɔ kɛtsaraa nɔ, ni eyitso ji “Nyɛfea Krɔŋkrɔŋ yɛ Nyɛ Jeŋba Fɛɛ Mli,” ni damɔ 1 Petro 1:15 nɔ lɛ. Bɔni afee ni amɛnyɛ amɛfa gbɛ kɛtsɔ ŋshɔ ni lɛɛ nɛɛ hiɛ lɛ, gbɛfaa lɛ bafee nɔ ni damɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ nɔ titri—yɛ bei komɛi amli lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jumbo kɔɔyɔŋ lɛji amli, shi bei pii amli lɛ yɛ tsutsu kɔɔyɔŋ lɛji bibii amli. Amɛfaa gbɛ yɛ ŋshɔ hiɛ lɛji bibii kɛ ewuji amli hu. Baafata wɔhe ni obakwɛ bɔ ni ŋshɔkpɔi ni yɔɔ shɔŋŋ yɛ India Ŋshɔ lɛ mli lɛ nuɔ sanekpakpa lɛ he amɛhaa!
He ni Wɔbaawa Klɛŋklɛŋ—Rodrigues
Yɛ be mli ni wɔkɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ efa kɛjɛ Mauritius lɛ sɛɛ ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fa lɛ, wɔna ŋshɔ mli ŋshɔkpɔ ko. No kadiɔ kpaakpo ko ni mli kwɔɔɔ ni ŋshɔnaa shia efo ekɛ ŋshɔ lɛ teŋ ni ebɔle shikpɔŋ bibioo ko he yɛ India Ŋshɔ lɛ teŋ. Wɔ klɛŋklɛŋ wamɔ he lɛ nɛ, Rodrigues ŋshɔkpɔ lɛ.
Ama kɔɔyɔŋ lɛji adaamɔ he lɛ yɛ ŋshɔ mli nibii ni fee ŋshɔkpɔ nɛɛ fa ko ni tamɔ shikpɔŋ ni ewo ehe nɔ nɛɛ eko nɔ ni atsɛɔ lɛ Point Coraille. Nibii ni feɔ ŋshɔ mli ŋshɔkpɔ nɛɛ ti waa yɛ nɛkɛ he nɛɛ aahu akɛ abaanyɛ afolɔ mli tamɔ blɔkii loo ŋtayaai ni akɛmamɔ tsui. Bɔs bibioo ko loo wɔ kɛjɛ kɔɔyɔŋ lɛji adaamɔ he lɛ kɛtsɔ gbɛ bibioo ko ni lɔgɔɔ shi nɔ kɛtee amɛmaŋ lɛ diɛŋtsɛ ni ji Port Mathurin lɛ mli. Beni wɔshɛ he ko lɛ, wɔnyɛɔ wɔnaa ŋshɔkpɔ lɛ fɛɛ kɛyashɛɔ nibii ni feɔ ŋshɔ mli ŋshɔkpɔi nɛɛ ahe ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ, kɛ kpaakpo ni ehiɛ tamɔ bluu, kɛ ŋshɔnaa kɛ etɛi pii lɛ. Akɛni nugbɔnɛmɔ be lɛ ba naagbee etsɛko tsɔ hewɔ lɛ, jwɛifɔ eha ŋmeŋmei lɛ anɔ, ni tsinai kɛ gwantɛŋi kɛ abotiai ni miikpe jwɛi fɔ egbɛ eshwa mli.
Wɔbaafee wɔ gbi kome kpee krɛdɛɛ lɛ yɛ Maŋtsɛyeli Asa bibioo ko ni mli tse ni yɔɔ Port Mathurin teŋgbɛ lɛ mli. Aje nitsumɔ lɛ shishi yɛ Rodrigues klɛŋklɛŋ kwraa yɛ 1964. Shiɛlɔi 36 miishiɛ sanekpakpa lɛ bianɛ yɛ gbɔmɛi ayifalɛ ni shɛɔ 37,000 lɛ ateŋ. Mɛɛ miishɛɛ nɛ akɛ aaana ni mɛi 53 eba kpee lɛ shishi ni abaptisi obalanyo ko ni eye afii 18. Tsɛbelɛ enyɛ ni fɔ lɛ lɛ nyɛɛɛ akane nii ni enyɛɛɛ eŋma nii hu moŋ, shi emɔ anɔkwale lɛ mli yɛ 1969, ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa yɛ weku mli shitee-kɛ-woo lɛ fɛɛ sɛɛ. Amrɔ nɛɛ ebii enyɔ ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa.
Yɛ kpee lɛ sɛɛ lɛ, wɔkɛ otsi shiɛ yɛ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Wɔbaanyɛ wɔwie wɔ Mauritia Creole lɛ, ejaakɛ no ji wiemɔi hu ni awieɔ yɛ Rodrigues biɛ. Bɔs ni wɔta mli kɛ nyiɛmɔ kɛ wɔ tee wɔshikpɔŋkuku lɛ mli—jɔɔ ko ni mli yɔɔ frɔfrɔ kɛ baaŋmɔŋ ni kpelekeɔ shi kɛjɛɔ gɔji lɛ anɔ kɛbashwieɔ ŋshɔŋ. Mɛni anaa ni yɔɔ fɛo nɛkɛ—kpaakpo ni esu tamɔ baaŋmɔŋ kɛ bluu fɛɛ, ŋshɔ mli nibii ni etsɔ tamɔ tɛsaa yɛŋ lɛ, kɛ ŋshɔ ni ehiɛ tamɔ bluu ni yɔɔ sɛɛgbɛ lɛ! Akɛni kɔɔyɔɔ kpakpa ni muji bɛ mli lɛ ekanya wɔ hewɔ lɛ, wɔfee klalo akɛ wɔbaaya.
Wɔnyiɛ nanegbɛi bibii ni foɔ mli kɛtsɔɔ ŋmɔji lɛ amli kɛtekeɔ ŋmɔtɔ nujɔɔ lɛ shii abɔ lɛ nɔ kɛyashɛ shiai bibii pii ni yɔɔ jɔɔ lɛ mli lɛ amli. Ahereɔ wɔ jogbaŋŋ yɛ shia fɛɛ shia, ni wɔnyɛɔ wɔkɛ shiatsɛmɛi lɛ wieɔ Maŋtsɛyeli jɔɔmɔi ni etsɛŋ ni ebaaba lɛ ahe. Etsɛɛɛ ni wɔyashɛ jɔɔ lɛ shishigbɛ tɔŋŋ, ni be bashɛ ni esa akɛ wɔya shia. Enɛ tsɔɔ gɔji akwɔlɔmɔ kɛ ŋmɛlɛtswaa babaoo ni wɔkɛbaanyiɛ, shi gbɔfeemɔ su ni gbɔmɛi lɛ jie lɛ kpo lɛ ye bua wɔ—ahole wɔ atara jeep tsɔne ko sɛɛ.
Eŋɔɔ wɔnaa, yɛ tɔlɛ gbɛfaa nɛɛ sɛɛ akɛ wɔku sɛɛ wɔba shia koni wɔbajɔɔ wɔhe yɛ Betel Shia fɛfɛo ni yɔɔ Vacoas lɛ mli. Ato gbii enyɔ kpee krɛdɛɛ he gbɛjianɔ yɛ Municipal Hall. Mɛi 760 ba yɛ klɛŋklɛŋ gbi lɛ nɔ. Amɛjɛ asafoi 12 ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ fa mli. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, wɔkɛ mɛi 786 ni jɛ asafoi krokomɛi ekpaa lɛ amli na nakai gbɛjianɔtoo lɛ nɔŋŋ mli gbɛfaŋnɔ. Abaptisi mɛi heei ejwɛ yɛ nakai otsi lɛ naagbee Gbɛgbalɔi krɛdɛɛ 30 kɛ daa gbɛgbalɔi 50 yɛ ni kɛ sanekpakpa lɛ bahaa ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ.
Seychelles ni Yɔɔ Shɔŋŋ Lɛ
Be eshɛ ni wɔkɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ baafa gbɛ ekoŋŋ, kɛya kooyigbɛ, fe kilomitai 1,600 kɛtsɔ ŋshɔ hiɛ kɛya ŋshɔkpɔ ni ji Mahé ni yɔɔ Seychelles, ni atsɛɔ lɛ Zil Elwannyen Sesel yɛ Creole wiemɔ mli, ni eshishi ji “Seychelles Ŋshɔkpɔi ni Yɔɔ Shɔŋŋ” lɛ anɔ. Yɛ bɔ ni jɛmɛ yɔɔ shɔŋŋ ha hewɔ lɛ, nitsumɔ he nine lɛ nyɛɔ amɛtoɔ saramɔ he gbɛjianɔ shii enyɔ pɛ yɛ afi mli. Afeɔ kpee krɛdɛɛ gbi lɛ kɛ kpokpaa nɔ kpee lɛ gbii etɛ kɛtsaraa nɔ yɛ agbiɛnaa be mli. Afeɔ kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ yɛ sɛɛ mli yɛ afi lɛ mli. Agbɛnɛ, yɛ October teŋgbɛ nɛɛ, wɔba biɛ kɛha kpokpaa wulu nɔ kpee lɛ, koni otsi ni akɛaasara asafoi lɛ anyiɛ sɛɛ. Wɔbaanyɛ ni wɔkɛ wɔ Mauritia Creole wiemɔ lɛ atsu nii yɛ biɛ hu.
Nyɛmimɛi ni jɛ ŋshɔkpɔi ni bɛŋkɛ ni ji Praslin kɛ La Digue nɔ lɛ eba momo. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ gbɔmɛi ni jɛ maji sɔrɔtoi 12 amli aaana amɛ najiaŋdamɔlɔi yɛ biɛ! Abaafee kpee lɛ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, tsutsu tsɔnei atsu agbo ko ni asaa mli ni yɔɔ Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome shia sɛɛ. Akɛni nyɛmimɛi hii ekpaa ni saralɔi lɛ fata he lɛ pɛ ahe esa kɛha wiemɔ hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi komɛi na hegbɛ akɛ amɛaaha wiemɔi pii yɛ gbii ejwɛ lɛ mli. Shiɛlɔi 81 lɛ na miishɛɛ akɛ amɛna ni mɛi 216 eba kpee lɛ yɛ naagbee gbi lɛ nɔ.
Yɛ kpee lɛ sɛɛ lɛ, wɔkɛ ŋshɔ hiɛ lɛlɛ agbo ko tee Praslin, kilomitai 40 kɛmiiya Mahé kooyi-bokagbɛ. Akɛ takamahak tso fee lɛlɛ ni ekɛlɛ shɛɔ abasafai 18 lɛ. Lɛlɛ fɛfɛo nɛɛ nyɛɔ ewoɔ gbɔmɛi 50 kɛ jatsui ni etsiimɔ shɛɔ tɔn 40. Beni wɔshiɔ Mahé lɛji adaamɔ he lɛ ni wɔkɛ wɔhiɛ tsɔɔ Praslin gbɛ yɛ shɔŋŋ lɛ, wɔnu tsɔne lɛ gbɛɛmɔ ni abalai yɛji enyɔ ni kɔɔyɔɔ eyi mli obɔ lɛ yeɔ buaa lɛ lɛ he.
Ŋmɛlɛtswaa enyɔ kɛ fa sɛɛ lɛ, wɔbɔle ŋshɔkpɔ lɛ tɛsaa shikpɔŋ ni wɔkɛkpe lɛ ni wɔyabote Bay St. Anne fɛfɛo lɛ ŋshɔnine ni mli nui lɛ efee dioo lɛ mli. Beni wɔyimɔ shi yɛ agba ni atsɔɔ nɔ lɛ nɔ lɛ, wɔna ni wɔnyɛmimɛi lɛ miimɛ. Shiɛlɔi 13 yɔɔ ŋshɔkpɔ bibioo nɛɛ nɔ, ni saralɔi 8 jɛ hei krokomɛi ba. No hewɔ lɛ miishɛɛ kpele wɔkɛkwɛ bɔ ni asa bibioo lɛ nɔ eyi kɛ gbɔmɛi 39 lɛ kɛha maŋshiɛmɔ krɛdɛɛ lɛ. Mɛɛ hegbɛ kɛha shweremɔ nɛ!
Beni wɔba Praslin nɛɛ, esa akɛ wɔyakwɛ Vallée de Mai fɛfɛo lɛ. Biɛ ji he ni Coco-de-mer, ni woɔ ŋmɛ loo dumɔwu ni da fe fɛɛ eko yɛ je lɛŋ lɛ yɔɔ, ni ekome tsiimɔ shɛɔ kilo 20. Wɔnaa tsei ni tamɔ tɛŋ tsei nɛɛ bibii kɛ ewuji fɛɛ yɛ koo ni mli jɔ lɛ hɔɔŋ lɛ amli. Bɔ ni atsɔɔ mli ahaa saralɔi lɛ ji akɛ, tso ni kɛ fe fɛɛ yɛ mli lɛ shɛɔ basafai 31 yɛ be mli ni asusu tso lɛ naagbee nɔ kwraa yɛ 1968 mli lɛ. Abuɔ naa akɛ tsei kakadaji nɛɛ ateŋ ekomɛi eye aaafee afii 800. Eheɔ afii 25 dani tso lɛ jeɔ eyibiiwoi shishi, ni ŋmɛ loo eyibii lɛ heɔ afii 7 dani esaa loo etsuɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no hewɔ ni wolo bibioo ni akɛtsɔɔ amɛ jɛmɛ saji lɛ bɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛshaa mfonirii pɛ, nyɛshia nyɛnanemaa hei pɛ” lɛ!
Enɔ jetsɛremɔ leebi ŋmɛji kpawo lɛ, wɔkɛ lɛlɛ tee La Digue ŋshɔkpɔ lɛ nɔ. Lɛji bibii pii ebua amɛhe naa yɛ shiyimɔ he lɛ. Nomɛi kɛ guɔyeli nibii kɛ niyenii jɛɔ hei krokomɛi amɛbahaa ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii aaafee 2,000 lɛ. Mɔ kɛ eŋa ni amɛdara yɛ afii amli ni jɛ Switzerland ni amɛhi ŋshɔkpɔi nɛɛ anɔ kɛjɛ 1975 bakpee wɔ. Ni wɔɔta shwiili kɛ enaji enyɔ ni tsina gbalaa lɛ ni ji “taxi” lɛ mli lɛ, wɔnyiɛ kɛtsɔ ŋshɔ kɛ enaa tɛi ni tamɔ afaseo su ni ŋshɔ kɛ nugbɔnɛmɔ eha amɛfee trotro lɛ ahiɛ. Beni wɔye leebi niyenii lɛ yɛ jɛmɛ wɔgbe naa lɛ, wɔtsɔ koo bibioo ni aje gbɛ ashi lɛ mli, he ni loofɔlɔ diŋ ko ni mɔmɔɔ filikilɔi ni afɔɔɔ lɛ namɔ lɛ ŋmɛɔ wɔji yɛ lɛ kɛtee mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi ashia. Gbɔmɛi nyɔŋma kɛ etɛ bua amɛhe naa koni amɛbo wiemɔ ni aha yɛ Creole mli lɛ toi. Wɔna nuu ko ni kɛ eŋa eto gbɛjianɔ ni sa koni amɛkɛ amɛ gbalashihilɛ lɛ awo mla shishi koni amɛnyɛ amɛya amɛhiɛ yɛ mumɔŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa kɛ jeŋmaji lɛ amli nii ni asumɔɔ lɛ miiba yɛ ŋshɔkpɔi ni yɔ shɔŋŋ nɛɛ po nɔ.
Wɔku Wɔsɛɛ Kɛtee Réunion
Réunion ji ŋshɔkpɔ ni etee hiɛ fe fɛɛ yɛ wɔsaramɔ gbɛfaa nɛɛ mli. Beni wɔbɛŋkɛɔ shikpɔŋ lɛ, wɔnyɛ wɔna gbɛjegbɛi ejwɛ ni fɛɛ miiya he kome ni tsɔnei ni jɛ maŋtiase, Saint-Denis mli kɛbaa lɛ eyi nɔ obɔ. Tsui kakadaji eyimɔ gbɛ ni ka ŋshɔ lɛ kɛ gɔji lɛ ateŋ lɛ mli obɔ. Gbɔmɛi 580,000 yɔɔ ŋshɔkpɔ nɛɛ nɔ ni efee ŋmɔ ni Maŋtsɛyeli odaseyeli lɛ shwereɔ yɛ mli waa. (Mateo 9:37, 38) Amrɔ nɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi aaafee 2,000 ni yɔɔ ekaa yɛ asafoi 21 mli yɛ biɛ.
Afee gbi kome kpee krɛdɛɛ lɛ yɛ shwɛmɔ he agbo ko ni aha eyiteŋ lɛ mli. Wɔna miishɛɛ beni wɔna mɛi 3,332 yɛ kpee lɛ shishi lɛ, ni kwɛ wɔmli ni fili wɔ beni wɔna ni mɛi heei 67 kɛ amɛhe ha kɛha baptisimɔ lɛ! Yɛ be mli ni wɔkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ lɛ egba sane babaoo lɛ, wɔyi mli akɛ wɔmiiya he ni nyiɛ sɛɛ ni esa akɛ wɔya lɛ.
Mayotte—Ŋshɔkpɔ ni Jeɔ Ŋma Lɛ
Beni wɔta kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli ŋmɛlɛtswaa enyɔ sɛɛ lɛ, wɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ ni woɔ mɛi 40 lɛ je eshikpelekemɔ kɛmiiba Pamanzi kɔɔyɔŋ lɛji adaamɔ he lɛ shishi, ni no hu ji ŋshɔkpɔ bibioo ko ni aloo sũ ashwie gbɛ bibioo ni ekɛlɛ shɛɔ kilomitai 1.9, ni jɛɔ jɛmɛ kɛbaa Dzaoudzi ni ji Mayotte maŋtiase lɛ mli lɛ nɔ yɛ ŋmɔtɔ hewɔ koni gbɛ lɛ akwɔ. Ŋwɛi ni tamɔ bluu, kɛ atatui yɛji, kɛ gɔji ni kooi eyimɔ ehewɔ fɛɛ kusuu lɛ kɛ ŋshɔ ni hiɛ tamɔ bluu lɛ fɛɛ haa anaa lɛ tamɔ toiŋjɔlɛ paradeiso nugbɔnɛmɔ kɛ hulutsoo shikpɔŋ. Belɛ Mayotte sabala akɛ Ŋshɔkpɔ ni Jeɔ Ŋma lɛ sa jogbaŋŋ yɛ ilang-ilang tso lɛ ŋma ni ŋɔɔ lɛ hewɔ. Ajieɔ nibii kɛjɛɔ efɔfɔii amli ni akɛyaa Franse akɛ nɔ ni atsɔɔ nɔ afeɔ anowatɛrɛi ni jeɔ ŋma waa ni ehe gbɛi yɛ jeŋ fɛɛ lɛ.
Kɛjɛ jɛmɛ kɛyaa ŋshɔkpɔ lɛ diɛŋtsɛ nɔ kɛ lɛlɛ yeɔ minitii 15. Yɛ be mli ni wɔkɛ nibii bibii esara wɔnaa yɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ashihilɛ he lɛ, afɔ wɔ nine kɛtee woloŋ nikasemɔ ni ejɛkɛmɔ feɔ kilomitai 19 ni yɔɔ ŋshɔkpɔ lɛ afa kroko lɛ shishi. Enɛ kɛ nɔ ni wɔkpaa gbɛ akɛ ebaafee miishɛɛ shishɛramɔ saramɔ lɛ ba naagbee! Wɔkwɔ kɛyata jeep lɔle ko ni nɔ ko ehaaa eyiteŋ lɛ mli ni wɔfa kɛtsɔmɔ gbɛi ni yɔɔ fintɔŋŋ ni fãa mɔ tsui nɔ. Etamɔ nɔ ni shwɛ sharao kulɛ wɔgbegbee gbɔmɛi, tsinai, loo wɔkɛ tsɔnei krokomɛi kpe, shi wɔ draiva Frenchnyo lɛ le gbɛ lɛ jogbaŋŋ. Etsɛɛɛ ni wɔyashɛ Chiconi, ni wɔkɛ weku ni afeɔ nikasemɔ lɛ yɛ amɛshia lɛ kpe.
Tsɛ lɛ ni ji tsutsu Muslimnyo lɛ kɛ ebii kpaanyɔ lɛ tsɔɔ wɔ. Ebinuu fioo, ni eye afii ejwɛ lɛ kɛ nɔ ni wɔbale yɛ sɛɛ mli akɛ eji maŋ lɛ ŋamɔ yɛ kusum naa lɛ kpee wɔ. Ekɛ enine sɛɛ fɔ enine kroko lɛ dɛŋ ni emua fɛɛ naa kɛdamɔ wɔhiɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔta edɛ, kɛkɛ ni miŋa bɔ mɔdɛŋ ni ekɛ binuu fioo nɛɛ nine afɔ lɛ diɛŋtsɛ eyitso nɔ. Gbekɛ nuu fioo kɛ ehiŋmɛii agboi nɛɛ kɛ tsuishitoo miimɛ wɔ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ eesusu akɛ mɛni po wɔfeɔ nɛɛ. Yɛ naagbee lɛ wɔnu shishi—wɔkɛ eniji shwie eyiteŋ. Nikasemɔ lɛ je shishi kɛ mɛi 14. Beni wɔkase fa momo lɛ, kɛkɛ ni mɔ ko ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ba ni ebata mɔ fɛɛ mɔ dɛ. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ fata amɛkusumii lɛ ahe.
Yɛ wɔsɛɛkuu kɛtsɔ akrowa gbɛi ni nɔ ewo duŋ lɛ anɔ lɛ, wɔna afutufatai agboi komɛi ni yeɔ tsei ayibii ni miiho kɛmiiya tsei lɛ anɔ koni amɛyaye amɛgbɛkɛnaashi niyenii. Wɔna aduawa ko ni tamɔ diibɔɔl ni egbee shi yɛ gbɛjegbɛ ni lɔgɔɔ shi lɛ nɔ lɛ ŋma ni naa wa lɛ he kɛ maŋoi, akpakpai, kɛ gowai aŋma ni ŋɔɔ lɛ hu he. Biɛ hu ji he ni kooloi bibii komɛi ni tamɔ aduji kɛ amɛhiɛ tamɔ osɔi kɛ amɛlei kakadi ni edɔrɔ ni amɛnyɛɔ amɛkɛmɔmɔɔ nii amli lɛ yɔɔ. Beni wɔdɔɔ yɛ ŋmeŋme ko yiteŋ lɛ, wɔna nɔ ko ni fee wɔhiŋmɛi fɛo waa diɛŋtsɛ. Nyɔŋtsere ni tamɔ wuɔfɔ su ni eye emuu lɛ ete shi yɛ ŋshɔnine lɛ sɛɛ, ni ekpɛ eshwie ŋshɔ ni efee dioo lɛ hiɛ kɛ kpɛ́lɛmɔ. Wɔ draiva lɛ po ŋmɛ etsui shi koni ekwɛ nii ni yɔɔ fɛo nɛɛ. Wɔkwɛɔ enɛ yɛ gbɛfaa lɛ mli fɛɛ kɛ gbɛ lɛ ja kɛha wɔ.
Enɔ jetsɛremɔ lɛ, wɔkɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ tee shiɛmɔ. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔyasara obalanyo ko ni ji tsɔɔlɔ ni wieɔ French wiemɔ jogbaŋŋ. Etaa shikpɔŋ ni wɔ hu wɔtaa esaatso lɛ nɔ. No sɛɛ lɛ wɔkɛ obalanyo kroko yakase nii, ni efɔ wɔ nine ni wɔtara ebɛle ni ka shikpɔŋ yɛ etsu bibioo lɛ mli lɛ nɔ. Be fioo sɛɛ lɛ, wɔbɔi wɔhe tsɔɔmɔ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔ koni wɔku wɔhiɛ wɔshwie wɔnaji ni eshɔ̃shɔ̃i lɛ kɛ latsaa ni hoɔ yɛ wɔsɛɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ nɔ. Ebɛ mlɛo akɛ aaajwɛŋ nikasemɔ ni afeɔ yɛ French kɛ Mahoria wiemɔi amli afutuɔ ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ tsu ni tsa nɔ lɛ mli redio miigbɛɛ waa kɛ joo lalai lɛ nɔ.
Naagbee mɔ ni wɔtee eŋɔɔ ji obalanyo ko ni jɛ Comoros ŋshɔkpɔ ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ nɔ. Ekpa fai akɛ enaa tseee yɛ French wiemɔ lɛ mli jogbaŋŋ, etee eyakɔ ewolo bibioo lɛ ní efee klalo kɛha nikasemɔ. Kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ lɛ fo nikasemɔ lɛ mli koni etsɔɔ nɔ ko mli etsɔɔ mi lɛ, eteɔ shi ekɛɔ akɛ eeya ni eyakane kuku lɛ. Ekɛ bulɛ miikɛɛ wɔ akɛ wɔfee diŋŋ. Muslimbii ji mɛnɛɛmɛi fɛɛ, shi amɛhiɛ sɔɔ nɔ ni amɛkaseɔ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ diɛŋtsɛ.
Wɔsusu nɔ hewɔ ni obalahii babaoo kaseɔ nii, shi yei loo obalayei fioo ko pɛ feɔ nakai lɛ he. Akɛɛ wɔ akɛ enɛ jɛ kwasafo kɛ weku shihilɛ mli kusum-nifeemɔi. Akɛni akpɛlɛɔ yei pii kɛ shihilɛ nɔ yɛ jamɔ kɛ kwasafo shihilɛ mli fɛɛ nɔ, ni ŋa fɛɛ ŋa hiɔ lɛ diɛŋtsɛ eshia hewɔ lɛ, hewalɛ fioo tsɛ lɛ yɔɔ; nyɛ lɛ ji mɔ ni kudɔɔ nɔ fɛɛ nɔ. Wɔna wɔle hu akɛ, yɛ kusum naa lɛ, biyei hiɔ amɛnyɛ lɛ shia kɛyashiɔ be mli ni amɛaabote gbalashihilɛ mli. Shi bihii lɛ shiɔ shia kɛ amɛhiɛ sale ni amɛyamaa amɛ diɛŋtsɛ amɛ banga, loo amɛtsũ bibioo, aloo amɛkɛ obalahii krokomɛi yahiɔ shi yɛ banga ko mli. Obalahii lɛ yeɔ amɛhe yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ shishi koni amɛkase nii kɛ amɛmiisumɔ, shi obalayei fioo pɛ yɔɔ heyeli ni tamɔ nɛkɛ.
Hɔgbaa baafee kpee krɛdɛɛ gbi lɛ. Kɔɔyɔŋ hi kɛjɛ shishijee, shi nugbɔ wo yɛ shwane mli, ni etsɛɛɛ ni nugbɔ bɔi nɛmɔ waa. Etamɔ nɔ ni enɛ jeee mɔ ko he sane ko tsɔ, ejaakɛ ehaa jeŋ jɔɔ moŋ. Wɔna mumɔŋ nibii ni jara wawai babaoo yɛ biɛ hu beni shiɛlɔi kɛ gbɛgbalɔi 36 lɛ kɛ miishɛɛ na ni mɛi 83 ebabua amɛhe naa kɛha kpee lɛ ni abaptisi mɛi heei 3 lɛ.
Wolo bibioo, Na Wala Mli Ŋɔɔmɔ yɛ Shikpɔŋ nɔ Kɛya Naanɔ! lɛ ni ajie lɛ kpo yɛ amɛwiemɔ mli lɛ ji nɔ titri diɛŋtsɛ. Jeee akɛ no pɛ ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ wolo kome pɛ ni yɔɔ Mahoria wiemɔ mli, shi eji wolo kome pɛ ni yɔɔ nakai maŋ lɛ wiemɔ mli. Aŋmala Arabik niŋmaai ahɔlɔ Roma niŋmaai lɛ ashishi. Gbɔmɛi kaseɔ Arabik niŋmaai yɛ skul shi jeee Arabik wiemɔ lɛ. Amɛbaanyɛ amɛkɛɛ sɔlemɔi ni amɛkase amɛwo amɛyitsoŋ yɛ Arabik wiemɔ mli ni amɛkaneɔ Koran lɛ yɛ Arabik mli; ni kɛlɛ amɛnuuu nɔ ni amɛtsiɔ ta lɛ shishi. No hewɔ lɛ beni amɛkaneɔ Arabik niŋmaai ni yɔɔ wolo bibioo lɛ mli lɛ, amɛnaa kpɛɔ amɛhe akɛ amɛnyɛɔ amɛnuɔ shishi. Nɔ ni amɛkaneɔ lɛ ji amɛ diɛŋtsɛ amɛ Mahoria wiemɔ lɛ ni gbɛɛɔ yɛ Mahoria wiemɔ mli yɛ Arabik niŋmaai amli. Omli filiɔ bo kɛ okwɛ bɔ ni amɛmiishɛɛ lɛ da ha yɛ be mli ni amɛnuɔ nɔ ni amɛkaneɔ lɛ shishi lɛ.
Ewaaa akɛ akɛ woji bibii lɛ aaaha gbɔmɛi lɛ. Nuu ko ba wɔmasɛi yɛ be mli ni wɔshiɛɔ yɛ akrowai ni yɔɔ maŋ lɛ sɛɛ lɛ ateŋ ekome mli wɔtsɔɔ yoo ko lɛ. Ebɔ mɔdɛŋ ni ekɛ nɔnyɛɛ ko awie atsɔɔ wɔnyɛmi nuu lɛ yɛ Mahoria wiemɔ mli. Kɛha wɔ lɛ, etamɔ nɔ ni nuu lɛ sumɔɔɔ wiemɔ lɛ kwraa. Nuu lɛ tee nɔ nakai aahu yɛ be kakadaŋŋ mli ni eewie waa kɛ hewalɛ. Nyɛmi nuu lɛ tsɔɔ mli yɛ sɛɛ mli akɛ, nuu nɛɛ miiwie akɛ: “Te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛkpa gbɛ akɛ wɔɔkai nibii ni nyɛkɛɔ wɔ lɛ yɛ be mli ni nyɛbaa biɛ shikome pɛ yɛ afi mli lɛ? Te ooofee tɛŋŋ ofee nakai? Esa akɛ nyɛba biɛ shii abɔ ni nyɛkɛ wɔ abawie nɛkɛ nibii nɛɛ ahe.”
Nakai naagbee wiemɔi lɛ ji wɔ hu wɔhenumɔ. Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa miibua jeŋmaji lɛ amli nibii ni jara wa lɛ fɛɛ naa kɛmiitsɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ ŋshɔi wuji egbala amɛteŋ moŋ, shi ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ kɛ amɛgbeei miifata yijiemɔ kpeteŋkpele ni akɛhaa amɛ-Bɔlɔ kɛ ŋwɛi Tsɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ, lɛ he.—Hagai 2:7.
[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 21]
(For fully formatted text, see publication.)
SEYCHELLES
INDIAN OCEAN
COMOROS
MAYOTTE
MADAGASCAR
MAURITIUS
RÉUNION
RODRIGUES
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]
Praslin, Bay St. Anne shikpɔŋ kɛ emli tɛsaai
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]
Tsina shwiili “taxi” yɛ La Digue, Seychelles
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]
Akɛ wolo hee bibioo ni yɔɔ Mayotte wiemɔ mli lɛ miishiɛ