Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w90 8/1 bf. 26-31
  • Wɔlɛ Gbekɛbii Kpaanyɔ Yɛ Yehowa Tsɔsemɔ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Wɔlɛ Gbekɛbii Kpaanyɔ Yɛ Yehowa Tsɔsemɔ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yehowa Gbɛ̀i lɛ Kasemɔ
  • Be Fɛɛ Sɔɔmɔ Akɛ Oti ni ma Mihiɛ
  • Bii Atsɔsemɔ​—Gbɛnaa Nii ni Ebafata He
  • Gbɛgbamɔ Ekoŋŋ
  • Yibii Ni Kɛ Nyɔmɔwoo Kpakpai Baa
  • Yehowa ni Wɔɔsɔmɔ Lɛ akɛ Weku ni Efee Ekome
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Nyɛkaia Mɛi ni Yɔɔ Be Fɛɛ Sɔɔmɔ lɛ mli Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Yehowa Jɔɔ Mifaishitswaa Lɛ Nɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Bii Kpaanyɔ Ni Mitsɔse Amɛ Yɛ Yehowa Gbɛ̀i Anɔ Lɛ Ji Nitsumɔ Ni Wa Ni Yɔɔ Miishɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2006
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
w90 8/1 bf. 26-31

Wɔlɛ Gbekɛbii Kpaanyɔ Yɛ Yehowa Tsɔsemɔ Mli

TAAKƐ OVERLAC MENEZES GBA LƐ

“Amɛbashɛ shi yɛ baisikle ni mɛi enyɔ taa nɔ nɔ.” Nɛkɛ ji bɔ ni Jornal de Resende lɛ je wɔweku lɛ he adafitswaa ni he baafa muu fɛɛ, beni wɔshiɔ Resende kɛyaa Lages yɛ Brazil wuoyigbɛ, yɛ 1988 mli lɛ shishi.

AMANIƐBƆƆ lɛ tee nɔ akɛ: “Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, mɛi ni edara yɛ afii amli lɛ baakai nakai mɛi enyɔ ni gbala Resendebii fɛɛ ajwɛŋmɔ kɛtsɔ amɛ shishijee gbɛ kɛ gbɛ sɔrɔto kwraa ni amɛtsɔɔ nɔ amɛfaa gbɛ lɛ nɔ lɛ: baisikle ko kɛ eteŋ dade agbo ko ni ehiɛ sɛii enyɔ lɛ. Mɔ ni yɔɔ hiɛ ni ekudɔɔ ji ‘kudɔlɔ’ lɛ, Overlac Menezes; mɔ ni yɔɔ sɛi ni ji enyɔ lɛ mli ji eŋa, Maria José. Afi lɛ: 1956.”

Mɔ ni ŋma sane nɛɛ ji nuu ko ni atsɛɔ lɛ Arisio Maciel, ni lɛ nɔŋŋ ji maŋ lɛŋ redio nitsumɔ he lɛ nɔ onukpa lɛ. Klɛŋklɛŋ be mli ni ekɛ wɔ kpe ji yɛ 1956 mli, beni mikɛ miŋa naa gbɛfaŋnɔ yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ daa otsi redio nɔ nifeemɔ ni ji Things People Are Thinking About (Nibii ni Gbɔmɛi Susuɔ He) lɛ mli lɛ. Etsɛ wiemɔ ko ni miwie lɛ sɛɛ yɛ eniŋmaa lɛ mli akɛ beni wɔyɔɔ jɛmɛ lɛ, “wɔyasara shiai fɛɛ ni yɔɔ Resende lɛ, yɛ bɔ ni ato gbɛjegbɛi lɛ anaa lɛ naa.”

Ani obaasumɔ ni ole bɔ ni fee ni abale wɔ waa yɛ Resende nakai lɛ? Kɛ agbɛnɛ, beni wɔyɔɔ jɛmɛ lɛ, bɔ ni wɔfee wɔlɛ gbekɛbii kpaanyɔ ‘yɛ Yehowa tsɔsemɔ mli’ yɛ be mli ni wɔyeɔ wɔbuaa ni wɔyasaraa shiai fɛɛ ni yɔɔ Resende ni Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ashɛ jɛmɛ lɛ?​—Efesobii 6:⁠4.

Yehowa Gbɛ̀i lɛ Kasemɔ

Yɛ January 1950 mli lɛ, minyɛmiyoo Adeilde ni eyɔɔ São Paulo lɛ kɛ Maria Minc, ni eji Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ kome lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. No mli lɛ miye afii 16 ni abaptisi mi akɛ Katoleknyo, shi mikpa sɔlemɔyaa fioo. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, miheɔ Nyɔŋmɔ nɔ miyeɔ ni miisumɔ ni masɔmɔ lɛ. No hewɔ lɛ, gbi ko gbɛkɛ lɛ, mitee Adeilde shia lɛ koni mayatao jamɔ hee ni ekaseɔ lɛ mli babaoo. Maria Minc fɔ mi nine ni mibafata nikasemɔ lɛ he, ni miwala be mli klɛŋklɛŋ gbi kwraa ni mikɛna Biblia nɛ. Minaa kpɛ mihe waa yɛ nikasemɔi ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli akɛ makase kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi ji Yehowa, ni akɛ etsɛŋ ni shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso, akɛ hɛl la kɛ hetsuumɔ he ko bɛ, ni akɛ adesa bɛ susuma ni gbooo. Miwekumɛi kɛɛ mi akɛ: “Kɛ obaakane Biblia lɛ babaoo nakai lɛ obaaye sɛkɛ!”

Mitee hiɛ waa yɛ mi-Biblia nikasemɔ lɛ mli ni mibɔi kpeeiyaa yɛ Belém Asafo lɛ Maŋtsɛyeli Asa ni yɔɔ São Paulo lɛ mli. Akɛni miikpa gbɛ akɛ mana onukpai pɛ hewɔ lɛ, eŋɔɔ minaa ni efee mi naakpɛɛ hu akɛ mina mitipɛŋfoi obalaŋtai. Yɛ February 5, 1950 lɛ, mikɛ mihe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa, ni yɛ November 4 yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ mli lɛ, mikɛ nu mli baptisimɔ fee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi.

No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ahala mi akɛ mɔ ni haa maŋshiɛmɔ. Yɛ nakai beaŋ lɛ, enɛ tsɔɔ akɛ mihaa maŋshiɛmɔ yɛ gbɛjegbɛi anɔ kɛ agbɛnɛ yɛ hei ni mɛi taraa, kɛtsɔ tsɔne ni akɛwieɔ ni amɛkɛma kar ko nɔ lɛ nɔ. Nitsumɔ kroko hu ji woji tɛtrɛbii ni akɛhaa lɛ. Yɛ nakai beaŋ lɛ, wɔdamɔɔ gbɛjegbɛi lɛ akoŋ kɛ wɔwoji tɛtrɛbii abaagii lɛ, ni wɔbolɔɔ akɛ: “Buu-Mɔɔ kɛ Awake! Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli he Adafi!” Mihaaa woji tɛtrɛbii lɛ babaoo, shi mina ekaa ni manyɛ madamɔ mɛi ahiɛ ni mawie.

Be Fɛɛ Sɔɔmɔ Akɛ Oti ni ma Mihiɛ

Etsɛɛɛ ni agbala mijwɛŋmɔ kɛba bɔ ni gbɛgbamɔ nitsumɔ, loo be fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he hiaa ha lɛ nɔ. April 1, 1950 Buu-Mɔɔ lɛ, (Blɔfo nɔ) lɛ hiɛ sane ko ni eyitso ji “Sanekpakpa lɛ he Gbɛgbalɔi Babaoo.” Ejaje akɛ: “Ni aaatao Maŋtsɛyeli lɛ klɛŋklɛŋ lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ mɔ lɛ aha Maŋtsɛyeli lɛ he nibii ahi ejwɛŋmɔ mli be fɛɛ be. Mɔ ko ni tamɔ nɛkɛ baatao hegbɛi koni esɔmɔ yɛ he, ni etaoŋ lɛ diɛŋtsɛ eheloonaa hiamɔ moŋ daa nɛɛ ni ekɛbua jeŋ nibii anaa eto kɛha ewɔsɛɛ be.” Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ du gbɛgbamɔ mumɔ lɛ ewo mitsui mli.

Etsɛɛɛ, kɛkɛ ni obalayoo fɛfɛo ko ni atsɛɔ lɛ Maria José Precerutti tsake mishihilɛ yɛ gbɛ ni sa kadimɔ nɔ. No mli lɛ eeya ehiɛ waa yɛ Biblia lɛ ni ekɛ Odasefoi hefatalɔi enyɔ komɛi, José kɛ Dilia Paschoal kaseɔ lɛ mli. Yɛ January 2, 1954 lɛ, ebatsɔ miŋa ni misumɔɔ lɛ, mihefatalɔ, minaanyo, kɛ miyelikɛbualɔ. Oti ni ma lɛ hu ehiɛ ji ni efee gbɛgbalɔ. No hewɔ lɛ, akɛni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi tamɔ Harry Black, Edmundo Moreira, kɛ Richard Mucha anɔkwɛmɔ nɔ lɛ wo wɔ hewalɛ hewɔ lɛ, wɔŋma gbɛbimɔ wolo akɛ wɔkɛ wɔhe baawo gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli. Susumɔ miishɛɛ ni wɔɔna​—kɛ yeyeeyefeemɔ​—beni wɔnine shɛ hetoo ni ji: “Akpɛlɛ nyɛyijiemɔ akɛ nyɛsɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ nɔ” lɛ he okwɛ!

Beni aha mi mi-klɛŋklɛŋ kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ, gbeyei mɔ mi waa. No mli lɛ Brazil maŋtiase yɛ nakai beaŋ, ni ji Rio de Janeiro maŋ lɛ mli asafoi nyɔŋma fata mikpokpaa hee lɛ he, ni ekomɛi bɛŋkɛ Betel po. Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni ji mɛi ni etee Watchtower Bible School ni yɔɔ Gilead lɛ amɛgbe naa lɛ ashia yɛ asafo ni ato ni miyasara amɛ klɛŋklɛŋ lɛ mli. Akɛni miye afii 22 hewɔ lɛ, minu he akɛ mishɛko kwraa no hewɔ lɛ mikɛɛ Nyɛminuu Mucha, ni yɛ nakai beaŋ lɛ, lɛ ekwɛɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ Brazil lɛ akɛ: “Mɛni manyɛ matsɔɔ gbɔmɛi nɛɛ?” Eha hetoo akɛ: “Nyɛminuu, bo lɛ kɛ ŋaawoo ni jɛ Biblia lɛ mli kɛ asafo lɛ ŋɔɔ lɛ atsu nii.” Ŋaawoo kpakpa waa diɛŋtsɛ!

No sɛɛ afi lɛ, Maria José bana musu, ni ebalɛ akɛ wɔshi kpokpaa nɔ nitsumɔ lɛ. Shi kɛlɛ, miishɛɛ sane ji akɛ, wɔhi be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lolo. Yɛ nibimɔ ko ni Finlandbii awekui enyɔ, Edvik kɛ Leiniö wekui lɛ bi lɛ hetoohamɔ mli lɛ, Asafo lɛ tsu wɔ kɛtee Resende, ni ji shikpɔŋkuku hee ni atsukɔ mli nii dã, ni mɛi aaafee 35,000 yɔɔ mli lɛ mli akɛ gbɛgbalɔi krɛdɛɛi. Leiniö weku lɛ ji mɛi ni ha wɔ baisikle ni mɛi enyɔ taa nɔ ni atsi tã yɛ Jornal de Resende mli sane lɛ mli lɛ. Wɔkɛtsu nii, ni wɔnyɛ wɔdu anɔkwale dumɔwui lɛ babaoo yɛ nakai shikpɔŋkuku ni baa nii lɛ mli, ni wɔtee nɔ wɔtsu nii yɛ jɛmɛ nyɔji babaoo yɛ be mli ni afɔ wɔbiyoo Alice yɛ 1956 mli lɛ sɛɛ. Beni wɔshi jɛmɛ lɛ, nyɛmimɛi yei enyɔ, Anita Ribeiro kɛ Marian Weiler ba ni amɛbashwie wui lɛ anɔ nu ni ‘Nyɔŋmɔ tee nɔ eha amɛkwɛ̃.’ Ŋmɛnɛ, Besende yɛ asafoi nɛɛhu kɛ shiɛlɔi fe 700.​—1 Korintobii 3:⁠7.

Mɛi ni mikɛkpe klɛŋklɛŋ yɛ Resende lɛ ateŋ mɔ kome ji Manoel Queiroz. Yɛ be mli ni emɛɔ bɔs lɛ, mikɛ woji enyɔ ha lɛ yɛ he ni etsuɔ nii yɛ lɛ. Lɛ, kɛ sɛɛ mli lɛ eŋa, Piedade, fɛɛ tee amɛhiɛ waa ni abaptisi amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ. Manoel batsɔ onukpa yɛ asafo lɛ mli ni etee nɔ yɛ anɔkwayeli mli aahu kɛyashi egbele mli. Mikɛ Álvaro Soares hu kase nii. Eklɛŋklɛŋ kpee ni etee lɛ, efee lɛ naakpɛɛ akɛ mɛi ekpaa pɛ ba, shi amrɔ nɛɛ lɛ ji maŋtiase nɔkwɛlɔ yɛ Resende maŋ lɛ mli yɛ he ni mɛi fe akpe yaa kpeei yɛ asafoi sɔrɔtoi lɛ amli lɛ. Yɛ 1978 mli lɛ, Alvaro binuu Carlos kɛ wɔbiyoo Alice bote gbalashihilɛ mli. Ŋmɛnɛ, Soares weku lɛ mlibii fe 60 ji Odasefoi.

Resende shimɔ tsɔɔ akɛ atsake wɔ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ kɛha Kristofoi agbɛnaa nii kroko, ‘ni wɔkwɛ mɛi ni ji wɔwe lɛ mlibii lɛ anɔ.’ (1 Timoteo 5:⁠8) Shi kɛlɛ, wɔmia wɔhiɛ waa koni wɔya nɔ wɔhiɛ gbɛgbamɔ mumɔ lɛ mli, ni wɔha be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ afee oti ni ma wɔhiɛ. Miyana nitsumɔ yɛ nitsumɔ he wulu ko mli yɛ São Paulo, ni afi kome mli lɛ mifaa gbɛ shitoi 190 kɛyaa Resende yɛ otsi lɛ naagbee daa nɛɛ bɔni afee ni mikɛyaye mabua kuu ni ji shiɛlɔi 15 ni yɔɔ jɛmɛ lɛ. Kɛkɛ ni yɛ 1960 mli lɛ, wɔku wɔsɛɛ kɛba Resende ekoŋŋ.

Bii Atsɔsemɔ​—Gbɛnaa Nii ni Ebafata He

Yɛ anɔkwale mli lɛ wɔtooo gbɛjianɔ akɛ wɔɔfɔ bii babaoo nɛkɛ, shi amɛba kɛ̃, eko nyiɛ eko sɛɛ. Alice sɛɛ lɛ Léo, no sɛɛ lɛ Maria, Maércio, Plinio, André, ni yɛ naagbee lɛ, haajii Sónia kɛ Sofia yɛ 1976 mli. Wɔkpɛlɛ mɔ fɛɛ mɔ nɔ kɛ miishɛɛ akɛ “Yehowa gboshinii.” (Lala 127:⁠3) Ni wɔlɛ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ “Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] tsɔsemɔ” lɛ mli kɛ eyelikɛbuamɔ hu.​—Efesobii 6:⁠4.

Shi kɛlɛ, enɛ jeee nitsumɔ ni yɔɔ ogbɔjɔ. Eshɛɔ be ni wɔfoɔ yɛ naagbai lɛ ahewɔ. Shi nyɔmɔwoo yɛ mli hu. Te wɔfee tɛŋŋ wɔtsɔse amɛ lɛ? Kɛtsɔ weku nikasemɔ nɔ, kɛtsɔ kpeei kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni wɔkɛ amɛ yaa kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔɔ lɛ nɔ, kɛtsɔ nibii fɛɛ ni wɔfeɔ kutuu lɛ nɔ, kɛtsɔ nanemɛi kpakpai ni wɔkwɛ koni amɛna lɛ nɔ, kɛtsɔ tsɔsemɔ ni yɔɔ shiŋŋ ni wɔkɛhaa amɛ lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ni wɔ diɛŋtsɛ hu wɔfee lɛ nɔ.

Afii fioo ni eho nɛ lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ bibii wɔ saji, yɛ kpokpaa nɔ kpee ni afee yɛ Cruzeiro, yɛ São Paulo lɛ wiemɔi lɛ eko mli. Beni wɔwie wɔweku nikasemɔ lɛ he wɔgbe naa lɛ, kpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ bi mi akɛ: “Mɛɛ gbɛfaŋnɔ oŋa na yɛ enɛ mli?” Mikaiɔ akɛ yaafonui ba mihiŋmɛii amli, ni misɛŋ fi kpɔ agbo ko akɛ minyɛɛɛ lɛ hetoo maha. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ mihiɛ sɔ gbɛfaŋnɔ ni Maria José na yɛ yiŋkpɛi amli ni wɔkɛhiɛ wɔ teokrase weku lɛ mli Iɛ mli waa diɛŋtsɛ. Eji minaaa esɛɛfimɔ yɛ anɔkwayeli mli kulɛ ebaawa waa diɛŋtsɛ!

Kɛjɛ be mli ni wɔtoɔ gbalashihilɛ he gbɛjianɔ lɛ, Maria José kɛ mi kase Biblia lɛ kutuu. Beni gbekɛbii lɛ ba mli lɛ, ebawa waa akɛ wɔɔha nikasemɔ lɛ atsa nɔ daa gbi. Bɔni afee ni eye ebua lɛ, daa otsi lɛ miŋmaa be ni akɛbaakase nii yɛ otsi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ kɛ nɔ ni abaakase lɛ yɛ wɔ friji lɛ shinaa lɛ he. Agbɛnɛ mihaa amɛ nifeemɔi krɛdɛɛi komɛi yɛ bɔ ni ehe hiaa lɛ naa. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, gbi ko lɛ Márcia kɛ Plínio nɔ yɛ niyeli okpɔlɔ he. No hewɔ lɛ enɔ jetsɛremɔ lɛ amɛna nifeemɔ nɛɛ yɛ friji lɛ he akɛ “Bɔni ooofee ni okɛ onyɛmimɛi ahi shi jogbaŋŋ.” Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛbɔ amɛ amaniɛ ni amɛsaa amɛteŋ.

Naagba kroko ni wɔkɛkpeɔ hu ji yɛ Hɔgbaa leebi, yɛ be mli ni gbekɛbii hii lɛ kɛɔ akɛ amɛnaaa hewalɛ kwraa ni amɛkɛbaaya shiɛmɔ lɛ. Léo kɛ Plínio ji mɛi ni he esa fe fɛɛ yɛ musuŋ ni kwaa ekɔ̃ɔ mɔ kɛ helai krokomɛi ni amɛkwaa emɔmɔɔ amɛ bɔni afee ni amɛkafata wɔhe kɛmiiya shiɛmɔ lɛ mli. Be fɛɛ be ni miyiŋ aaafee mi kɔshikɔshi akɛ ani amɛhe miiye lɛlɛŋ lo lɛ, mikɛɔ nɔ ko tamɔ nɛkɛ: ‘Kɛji obɛ hewalɛ bɔ ni ooonyɛ oya shiɛmɔ lɛ, no lɛ nakai nɔŋŋ hu onyɛŋ oyatswa bɔɔl yɛ sɛɛ mli.’ Yɛ bei babaoo mli lɛ, amɛhe tseɔ amɛ amrɔ nɔŋŋ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ.

Bei komɛi lɛ, ebiɔ ni wɔtsu shihilɛi komɛi ahe nii jogbaŋŋ. Beni Léo ye afii 11 lɛ, ekɛ nanemɛi Odasefoi krokomɛi tee shishɛramɔ, ni ebiii gbɛ ni eyahe kplotooloo ni naa shɛɔ ŋsɛnii tɛi enyɔ tsiimɔ ni eye. Sɛɛ mli beni wɔnine shɛ nyɔmɔ lɛ nɔ lɛ, Maria José bi Léo akɛ: “Ani ohiɛ kpa nɔ akɛ oyahe kplotooloo?” Eha hetoo “dabi,” tamɔ mɔ ko ni leee he eko. “Miheee eko.” Ni enyɛ kɛɛ, “ojogbaŋŋ, ha wɔtee ni wɔkɛ shwapotsɛ lɛ ayawie.” Beni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa lɛ, Léo hiɛnɔkpamɔ lɛ laaje kwraa. Ekpɛlɛ nɔ akɛ, “agbɛnɛ mikaiɔ, no mli lɛ mihiɛɛɛ shika bɔ ni fa no hewɔ lɛ mifili ni mihiɛ kpa nɔ ni mawo nyɔmɔ.” Mi diɛŋtsɛ miwo nyɔmɔ lɛ ni mibi shwapotsɛ lɛ ni eha Léo nitsumɔ, koni etsu nii aahu kɛyashi be mli ni eeena shika bɔ ni sa ni ekɛwo mi hu nyɔmɔ. No ji etoigbalamɔ. Daa leebi ŋmɛji ejwɛ lɛ, Léo ji mɔ klɛŋklɛŋ ni shɛɔ nitsumɔ he lɛ, ni yɛ nyɔŋ kome mli lɛ ewo nyɔmɔ muu lɛ fɛɛ eha mi.

Daa nɛɛ wɔshia lɛ eyi obɔ kɛ gbɛgbalɔi, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, kɛ Betelbii. Yɛ bei babaoo mli lɛ wɔbɛ televishin yɛ shia lɛ mli, ni enɛ ye ebua wɔ ni wɔna nikasemɔ sui kpakpai kɛ Kristofoi asubaŋi hu. Nɛkɛ shihilɛ mli wɔtsɔse wɔbii lɛ yɛ. Woji ni amɛkɛmaje wɔ yɛ sɛɛ mli beni amɛdara lɛ maa nɔ mi akɛ enɛ eye omanye jogbaŋŋ.​—Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 30 lɛ.

Gbɛgbamɔ Ekoŋŋ

Beni wɔbii lɛ ateŋ mɛi babaoo edara lɛ, mikai sane ko ni aŋma yɛ March 1, 1955 Watchtower lɛ mli ni yitso ji “Ani Be Fɛɛ Sɔɔmɔ lɛ Yɛ Kɛha Bo?” lɛ. Sane nɛɛ fa ko kɛɛ: “Mɛi komɛi baanyɛ anu he yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ he akɛ esoro no. Shi amɛtɔ̃ɔ yɛ enɛ mli, ejaakɛ amɛ henɔjɔɔmɔ kitakamɔ lɛ kɛ gbɛnaa nii bafɔɔ Kristofoi fɛɛ ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ anɔ akɛ amɛsɔmɔ be fɛɛ ja amɛyɛ shihilɛi ni amɛnyɛɛɛ he nɔ ko amɛfee mli pɛ.

Gbi ko gbɛkɛ lɛ misɔle miha Yehowa koni egbele shinaa lɛ ekoŋŋ eha mi koni mabote be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli. Miweku lɛ ye ebua, ni nanemɛi hu wo mi hewalɛ. Nɔ ni fee mi naakpɛɛ hu ji akɛ, nitsumɔ he ni mitsu nii yɛ jɛmɛ aahu afii 26 lɛ nɔkwɛlɔ lɛ kpɛlɛ ni matsu nii kɛ mibe fa koni manyɛ mafee daa gbɛgbalɔ. No hewɔ lɛ mikɛ miishɛɛ kpɛlɛ nitsumɔ ni mishi afii babaoo nɛ lɛ nɔ. Ni gbekɛbii lɛ ateŋ mɛi etɛ nyiɛ minɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ.

Wɔkɛ afii enyɔ sɔmɔ yɛ Itatiaia yɛ he ni misɔmɔ yɛ akɛ onukpa afii 15 lɛ, ni no sɛɛ lɛ wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaafa kɛya he ni hiamɔ yɔɔ titri. Enɛ tsɔɔ akɛ wɔbaahi shi yɛ mihejɔɔmɔ shika fioo lɛ nɔ, ni ji nyɔmɔwoo ni sa mlijaa ejwɛ mli ekome lɛ. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔna hekɛnɔfɔɔ yɛ Yesu shiwoo ni yɔɔ Mateo 6:33 lɛ mli, ni wɔŋma Asafo lɛ yɛ wɔyiŋkpɛɛ nɛɛ he. Otsi sɛɛ lɛ, shwɛ fioo ni wɔtumɔ kɛ miishɛɛ sɔŋŋ beni wɔnine shɛ amɛhetoo nɔ lɛ: “Wɔsusuɔ akɛ nilee yɛ mli kɛha wɔ akɛ wɔɔwo ŋaa akɛ nyɛfa kɛya Lages maŋ lɛ mli. Yɛ maŋbii ni yi fa fe 200,000 lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, shiɛlɔi 100 pɛ yɔɔ jɛmɛ yɛ asafoi bibii etɛ mli. Nyɛbaaye nyɛbua waa yɛ nakai shikpɔŋkuku lɛ mli.”

Wɔfa yɛ February 1988 mli. Ni biɛ wɔyɔɔ kɛbashi bianɛ, ni wɔkɛ wɔbii kɛ nanemɛi lɛ ateŋ jɛkɛmɔ fe shitoi 600. Wɔtsɔ́ fɛ̃ibe ni naa wa fe fɛɛ yɛ afii 20 mli lɛ mli etsɛko. Mi pɛ ji onukpa yɛ wɔ asafo lɛ mli, no hewɔ lɛ nitsumɔ babaoo yɛ ni esa akɛ atsu. Shi kɛlɛ, ajɔɔ wɔ waa. Nɔ ni fe fɛɛ hu ji, shikpɔŋkuku lɛ mli nitsumɔ ŋɔɔ. Kɛ wɔtswa amɛshinai lɛ, gbɔmɛi lɛ kɛɔ akɛ: “Ofainɛ, ba mli!” Biblia nikasemɔ shishijee waaa kwraa. Kɛji amɛnaaa shika kwraa lɛ, wɔkɛ nibii krokomɛi tsakeɔ, ni wɔkɛ samala, ojeŋma, tsɛŋshɛɛ asooyii, gbekɛbii atadei (kɛha wɔnabii lɛ), abele, baibai ni akɛhoɔ nii, aduawai, yogurt, wein, kɛ bei komɛi po lɛ ais krim eba shia dã. Be ko po lɛ wɔkpɛlɛ kpatashi sɛ̃ii komɛi anɔ!

Yibii Ni Kɛ Nyɔmɔwoo Kpakpai Baa

Ŋmɛnɛ, ni miye afii 56 lɛ, kɛ misusu wɔweku lɛ he lɛ minaa miishɛɛ waa. Gbekɛbii lɛ jeee mɛi ni “afɔ amɛ awo anɔkwale lɛ mli.” Afɔ amɛ awo Kristofoi ashia mli, ni esa akɛ adu anɔkwale lɛ awo amɛjwɛŋmɔi kɛ amɛtsuii bibii lɛ amli. Mɛi ni bote gbalashihilɛ mli lɛ fee nakai “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli.” (1 Korintobii 7:​39; 5 Mose 6:​6, 7) Eji anɔkwale, wɔtɔ yɛ wɔkojomɔi lɛ ekomɛi amli. Bei komɛi po wɔyeee jalɛsane. Ni be ko po lɛ, mifeee nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa aloo mikpoo gbɛnaa nii ni ka minɔ akɛ tsɛ kɛ wu lɛ. Beni miyoo nɔ ni mifee lɛ, mikpa Yehowa kɛ miŋa aloo mibii lɛ afai koni amɛkɛke mi, ni mibɔ mɔdɛŋ waa koni majaje tɔmɔ lɛ.

Yɛ emuuu ni wɔyeee nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, weku lɛ​—ni amrɔ nɛɛ, shaahii, shaayei, kɛ nabii eha eda agbo lɛ​—yɛ mɛi ekpaa yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli, onukpai ejwɛ, kɛ asafoŋ sɔɔlɔ kome. Abaptisi mɔ fɛɛ mɔ ja nabii lɛ pɛ. Gbekɛbii bibii etɛ ni kɛ wɔ yɔɔ lolo lɛ hu miito gbɛjianɔ kɛha be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ akɛ amɛshihilɛ mli nitsumɔ. Mɛɛ nyɔmɔwoo ni da fe enɛ mɔ ko aaanyɛ akpa gbɛ? Miida Yehowa shi waa akɛ ekudɔ wɔ ni wɔnyɛ wɔlɛ wɔbii lɛ yɛ etsɔsemɔ mli. Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ wɔɔna amɛ ni amɛnyiɛ etsɔɔmɔi lɛ asɛɛ lolo. Ni misɔleɔ akɛ wɔ, kɛ amɛ fɛɛ, akaje wala gbɛ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 30]

Beni wɔbii lɛ dara lɛ, amɛŋmalaa wɔ woji ni amɛkɛtsɔɔ bɔ ni amɛhiɛ esɔ gbɛ ni wɔtsɔse amɛ yɛ nɔ lɛ. Amɛwiemɔi lɛ mli fioo ko nɛ:

“Ataa, eyɛ mli akɛ nyɛtɔ̃ tɔ̃mɔi komɛi moŋ, shi na nɔmimaa akɛ okɛ Awo fɛɛ fee nɔ ni hi fe fɛɛ lɛ nyɛha wɔ​—ni nakai nɔŋŋ mikɛ Carlos hu naa yɛ wɔbinuu Fabricio tsɔsemɔ mli.”

Mibiyoo Alice, eye afii 33, eyɛ bihii enyɔ

“Esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛbɔ mɔdɛŋ waa ni nyɛlɛ wɔ yɛ Yehowa tsɔsemɔ mli. Kwɛ bɔ ni wɔnaa he sɛɛ waa amrɔ nɛɛ!”

Mibi yoo Márcia, eye afii 27, ekɛ ewu yɛ kpokpaa nɔkwɛmɔ nitsumɔ mli.

“Miyoo akɛ eji jeee yelikɛbuamɔ ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛkɛha mi ni mikɛto mumɔŋ shishitoo kpakpa kɛ suɔmɔ kɛha Yehowa kɛ esɔɔmɔ lɛ kulɛ, minaŋ hegbɛ ni miyɔɔ bianɛ lɛ.”

Mibinuu Maécio, eye afii 23, gbɛgbalɔ krɛdɛɛ.

“Andre’ tsu Ataa masɛi ni oyɔɔ lɛ kɛ eniiashikpamɔ lɛ he nii kwraa kɛmɔ shi. Kaaku eŋaawoo ko mli kɔkɔɔkɔ. Nyɛbaanyɛ nyɛye nyɛbua nyɛhe. Miyɛ miishɛɛ waa bianɛ fe bei fɛɛ.”

Mibinuu Plínio, eye afii 20, eyɛ Betel.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 26 lɛ Jɛ]

Foto: MOURA

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 27 lɛ Jɛ]

Foto: CALINO

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje