Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w89 2/15 bf. 25-28
  • Nibii Wuji Miiya Nɔ Yɛ Maŋ Bibioo Nɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Nibii Wuji Miiya Nɔ Yɛ Maŋ Bibioo Nɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Saneyitsei Bibii
  • ‘Nibii Bibii Agbii’
  • Tsuishiŋmɛɛ Loo Hekamɔ Woɔ Yibii
  • Ana Yehowa Jɔɔmɔ
  • Shiɛmɔ Yɛ Hegbɛ Fɛɛ Hegbɛ Mli
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
w89 2/15 bf. 25-28

Nibii Wuji Miiya Nɔ Yɛ Maŋ Bibioo Nɔ

ANl obaanyɛ ona Grand Duchy of Luxembourg lɛ yɛ shikpɔŋ he mfoniri lɛ nɔ? Nɛkɛ maŋ bibioo nɛɛ ka Belgium, France kɛ Germany gbɛnta lɛ mli. Eyɛ mli akɛ edaaa moŋ, shi kɛlɛ ejeee maŋ ni abuuu he akɔntaa. Emaŋtiase, Luxembourg City lɛ, ji European Communities lɛ maŋtiase. Eji maŋtiase ni shika pii tsɔɔ jɛmɛ, ni eyɛ shikatoo hei 125 bianɛ. Ni kɛlɛ Grand Duchy of Luxembourg lɛ dalɛ ji shitoi 999 koji ejwɛ pɛ ni gbɔmɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ayifalɛ ji 372,000 pɛ!

No hewɔ lɛ anuɔ shishi akɛ nɔ ni Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Luxembourg lɛ tsuɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ faaa kɛ akɛto Odasefoi ni yɔɔ maji wuji ni ebɔle wɔhe lɛ anɔ he lɛ. Ni kɛlɛ, bɔ ni Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yaa nɔ yɛ biɛ lɛ haa wɔkaiɔ Zakaria 4:10: “Shi namɔ gbeɔ nibii bibii agbi lɛ he guɔ?” Taakɛ ŋwɛibɔfo ko kɛɛ nakai Hebri gbalɔ lɛ, “jeee nyɛmɔ naa lɛ, jeee hewalɛ naa, shi mimumɔ lɛ naa! Yehowa Zebaot kɛɛ.” (Zakaria 4:⁠6) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔnitsumɔ lɛ edaaa moŋ, shi anyɛŋ agbe he guɔ. Akɛni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔɔ hewɔ lɛ, ekɛ yijiemɔ bahaa lɛ.

‘Nibii Bibii Agbii’

Maŋtsɛyeli-odaseyeli nitsumɔ lɛ je shishi yɛ Luxembourg yɛ 1922 kɛ 1925 teŋ, beni Kristofoi akuu fioo ko ni jɛ Strasbourg, France, ba biɛ koni amɛbaja dɛhiɛmɔ woji lɛ. Eyɛ mli akɛ amɛyi faaa moŋ, shi amɛshɛɛ saji ni akala yɛ woji anɔ lɛ yɛ hewalɛ waa. Susumɔ dɛhiɛmɔ wolo ni egbɛi ji: A Challenge to World Leaders, A Warning to All Christians kɛ Ecclesiastics Indicted (Mpoatswaa Kɛha Jeŋ Hiɛnyiɛlɔi, Eji Kɔkɔbɔɔ Kɛha Kristofoi Fɛɛ, kɛ Afolɔ Osɔfoi Anaa) lɛ he. Ebi ekaa babaoo dani anyɛ aja saji ni tamɔ nɛkɛ, akɛni Grand Duchy of Luxembourg lɛ mli bii oha fɛɛ mli 96 ji Katolekbii ni amɛkɛ amɛhe ekpɛtɛ amɛjamɔ kɛ blema saji ahe gbagbalii hewɔ.

Yɛ afi 1930 kɛ 1931 lɛ, ajie Photo-Drama of Creation (ni ji adebɔɔ sini nɛɛ) atsɔɔ yɛ Luxembourg. Sini nɛɛ ni ajie atsɔɔ kɛ nɔ ni jɛ mli ba lɛ kaiɔ mɔ ko Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ gbɛ ko nɔ. Gbɔmɛi asafo babaoo bua amɛhe naa kɛbɔle Yesu he koni amɛbo lɛ toi ni amɛkwɛ loo amɛkpa tsamɔi ni efeɔ lɛ shi, shi mɛi fioo ko pɛ batsɔmɔ ekaselɔi. (Mateo 4:​23-25; 23:37) Beni ajieɔ Photo-Drama sini lɛ yɛ Luxembourg City lɛ, asa ni ayama lɛ nɔ bayi obɔ kɛ gbɔmɛi daa gbɛkɛ ni mɛi aaafee 300 ji mɛi ni yiɔ mli. Shi fioo ko pɛ kuɔ amɛsɛɛ kɛhaa eshishitsɔɔmɔi kɛ sanebimɔi kɛ hetoi ni yaa nɔ yɛ otsii ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ. Kɛjɛ shishijee lɛ, mɛi 20 loo 30 baa, yɛ sɛɛ mli lɛ mɛi 10 pɛ, ni yɛ naagbee lɛ mɛi 4. Nɛkɛ mɛi fioo nɛɛ pɛ yɔɔ naanɔ hiɛsɔɔ kɛhaa mumɔŋ niyenii ni akɛhaa amɛ lɛ.

Tsuishiŋmɛɛ Loo Hekamɔ Woɔ Yibii

Afi 1931 mli ni klɛŋklɛŋ gbɔmɔ ni afɔ lɛ akɛ Luxembourg nyo mɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Enɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ mlɛo. Roma Katolek Sɔlemɔ lɛ efa nyɛɛ he ta eshi Nyɔŋmɔ webii lɛ, ni enɛ na polisifoi lɛ anɔ hewalɛ koni amɛtsi shia-kɛ-shia sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naa bɔ ni amɛaanyɛ. Polisifoi lɛ heɔ wɔwoji yɛ wɔdɛŋ, amɛbɔɔ wɔ kɔkɔ, aloo amɔmɔɔ mɛi be fɛɛ be ni mɛi lɛ baaya shiɛmɔ. Ani anɔkwale jamɔ mli lɛɛmɔ ni yaa nɔ yɛ Grand Duchy lɛ baaba naagbee agbɛnɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai tee nɔ! Beni ashwie August Riedmueller ni ji klɛŋklɛŋ be fɛɛ sɔɔlɔ ni tsuɔ nii yɛ nakai maŋ lɛ mli lɛ sɛɛ pɛ kɛkɛ ni abaptisi Luxembourg bii nyɔŋma yɛ September 25, 1932. Amɛkɛ amɛhe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli daa, yɛ naagbai ni ba amɛkɛ polisifoi lɛ ateŋ lɛ fɛɛ sɛɛ.

Yɛ 1934, ni ji afi ni tsɔ ta lɛ hiɛ lɛ mli lɛ, shiɛlɔi lɛ ni yɔɔ maŋ nɛɛ mli lɛ ja Biblia kasemɔ he woji 3,164 amɛha. Yɛ bei babaoo mli lɛ amɛfaa gbɛ shitoi 50 kɛmiiya 60 gbi kome yɛ baisiklei anɔ. Nyɛmiyoo ko bɔ amaniɛ akɛ: “Mibaisikle lɛ ji ‘minaanyo.’ Akrowai ni wɔtsuɔ mli nii kɛjɛɔ ekome mli kɛyaa ekroko mli lɛ fee nitsumɔ ni minyaa he waa, titri lɛ yɛ Hɔgbaa.”

German asraafoi lɛ batutua Grand Duchy of Luxembourg yɛ 1940, kɛkɛ ni enɛ ha wɔnyɛmimɛi lɛ tee nu shishi ni amɛmiitsu nii yɛ teemɔŋ afii enumɔ. Amɔmɔ amɛteŋ mɛi pii. Beni amɛye nyɔji babaoo yɛ gbokɛlɛfoi atsuŋ lɛ, aŋmɛɛ amɛhe kɛ kɔkɔbɔɔ ni mli wa akɛ amɛkpa maŋshiɛmɔ akɛ Yehowa Odasefoi. (Kwɛmɔ Bɔfoi lɛ Asaji 4:​17, 18) Aŋɔ nyɛmimɛi enyɔ kɛtee gbokɛlɛfoi aŋsraiaŋ. Ni kɛlɛ, nyɛmimɛi enyɔ ni shwɛ lɛ fee bɔ ni amɛaanyɛ, ni shia Biblia mli nikasemɔi ni amɛkɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ feɔ lɛ tee hiɛ kɛjɛ 6 yɛ 1942 kɛyashɛ 20 yɛ 1944. Yɛ be mli ni 23 bɔ amɛ sɔɔmɔ nitsumɔ he amaniɛ yɛ 1939 lɛ, 1946 kɛ yifalɛ hee ni ji 39 ba.

Ana Yehowa Jɔɔmɔ

Kɛjɛ no sɛɛ afii nyɔŋmai abɔ nɛɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ etee nɔ ejɔɔ Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ babaoo yɛ Luxembourg kɛ yifalɛ. Odasefoi lɛ ayifalɛ etee hiɛ kɛyashɛ 1,336 yɛ 1988. Amrɔ nɛɛ, kɛ aja mli lɛ, anaa Yehowa Odasefonyo kome yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii 327 fɛɛ mli. Mɛi fe 2,900 ba Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii ni afee yɛ April 1, 1988 lɛ shishi, ni kɛ aja amli lɛ enɛ feɔ mɔ kome yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ bii 148 fɛɛ mli! Nyɛmimɛi lɛ miinya be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ hu he. Beni shɛɔ 1955 lɛ, no mli lɛ be fɛɛ sɔɔlɔi loo gbɛgbalɔi 5 pɛ yɔɔ, shi beni shɛɔ May 1988 lɛ, ana gbɛgbalɔi 190 yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli!

Nɛkɛ shweremɔ nɛɛ eha wɔlɛɛ wɔ nitsumɔ he nine lɛ mli. Ato Buu Mɔɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine yɛ biɛ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ September 1955 ni akɛ tsui enyɔ je shishi yɛ mɔ ko shia. Yɛ September 12, 1987 lɛ, agbele nitsumɔ he nine tsu hee kɛ Betel Shia ni tsui 20 yɔɔ mli lɛ naa. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ajɔɔ maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi ashia hee ni tsui etɛ kɛ Maŋtsɛyeli Asai enyɔ yɔɔ mli lɛ nɔ aha.

Shiɛmɔ Yɛ Hegbɛ Fɛɛ Hegbɛ Mli

Luxembourg ji majimaji ateŋ maŋ diɛŋtsɛ. Luxembourg bii lɛ diɛŋtsɛ wieɔ wiemɔi etɛ. Ni kɛlɛ, akɛni maŋ lɛ nɔ bii 4 fɛɛ 4 ateŋ 1 jɛ maŋ kroko nɔ hewɔ lɛ, awieɔ wiemɔi sɔrɔtoi babaoo yɛ biɛ.

Gbɔi baa ni amɛbatsuɔ nii amɛhaa European Communities lɛ, amɛtsuɔ nii yɛ amɛ shikatoo hei babaoo lɛ loo nitsumɔi sɔrɔtoi ni akɛ niji tsuɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ wɔyɛ Frenchbii, ltaliabii, kɛ Portugiibii asafoi ni sɔmɔɔ nɛkɛ maŋsɛɛ wiemɔi akui nɛɛ.

Wɔnyɛmimɛi yei Portugiibii lɛ ateŋ mɔ kome gba nɔ ni ba nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ ko mli: “Miŋɔ woji tɛtrɛbii fioo ko mifata mihe koni mikɛye trukaa odase. Beni wɔ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ lɛ yayi shi yɛ eklɛŋklɛŋ wamɔ he lɛ, ehe bahia ni asaa. Aŋmɛɛɛ gbe ni mɔ ko ashi kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ,minaaa ekaa ni mikɛaafee nɔ ni mitsui kɛɔ mi akɛ esa akɛ mafee lɛ. Misɔle miha Yehowa shii abɔ koni eha mi hewalɛ koni maŋɔ hegbɛ lɛ ni mikɛtsu nii.

“Beni misusu nibii ahe yɛ be ko mli lɛ, mitee yei ni tsuɔ nii yɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔɔ ni mibi lɛ kɛji akɛ hegbɛ baaba ni mikɛ woji tɛtrɛbii komɛi ni woɔ mɔ hewalɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he aha gbɔmɛi ni yɔɔ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ lɛ mli lɛ. Amɛŋmɛ mi gbɛ, ni mina miishɛɛ akɛ minyɛ mibɛŋkɛ mɛi ni faa gbɛ lɛ yɛ heyeli mli, mijɛɔ sɛi kome nɔ kɛyaa sɛi kroko nɔ, tamɔ nɔ ni miishiɛ yɛ shia-kɛ-shia. Minyɛ mikɛ woji tɛtrɛbii 12 kɛ wolo bibioo kome ha gbɔmɛi sɔrɔtoi, ni minyɛ mikɛ amɛ gba saji ni ŋɔɔ diɛŋtsɛ.

“Naagbee mɔ ni mikɛ lɛ wie lɛ ha hetoo kɛ henɔwomɔ akɛ yelikɛbuamɔ he ehiaaa lɛ, ejaakɛ eji Evangelical osɔfo. Agbɛnɛ, esusuuu akɛ eja akɛ aya mɛi ni faa gbɛ lɛ aŋɔɔ taakɛ mifee lɛ. Mikɛ ŋaa tsu nii ni mikɛ lɛ tsa sanegbaa lɛ nɔ akɛ mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli ni amɛhiɛ sɔɔ jɔɔmɔi fɛɛ ni eyɔɔ ni ekɛaaha mɛi ni amɛheɔ lɛ amɛyeɔ lɛ. Yɛ be mli ni mikɛ lɛ egba sane lɛ sɛɛ lɛ, osɔfo lɛ jie miyi yɛ hemɔkɛyeli kɛ ekaa ni miyɔɔ ni minyɛ mikɛ mɛi ni faa gbɛ lɛ fɛɛ wie lɛ hewɔ.

“Agbɛnɛ mɔ ni ta mimasɛi lɛ je shishi akɛ eeebi saji, ni wɔwie aaafee ŋmɛlɛtswai etɛ sɔŋŋ!”

Wɔnyɛmimɛi lɛ hu ejie ekaa ni ekaaa kpo yɛ amɛ shia-kɛ-shia sɔɔmɔ lɛ mli. Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko bɔ amaniɛ ko ni kɔɔ nɔ ni tee nɔ yɛ asafo ko mli lɛ he: “Naagbee kwraa lɛ shɛ beni wɔbua wɔhe naa kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ Hɔgbaa leebi. Nyɛmimɛi 109 ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ 102 ba kɛha maŋshiɛmɔ lɛ! Amɛbɔ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ amɛfɔ nine amɛtsɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ koni amɛba ni amɛbabo shwane maŋshiɛmɔ lɛ toi, ni nɔ ni jɛ mli ba ji asa lɛ ni nɔ yi obɔ kɛ gbɔmɛi 198! Mɛi ni ba lɛ ateŋ mɛi pii bafee mɛi ni klɛŋklɛŋ be mli kwraa ni amɛbaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, eyɛ mli akɛ Odasefonyo 1 yɔɔ asafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli bii 50 fɛɛ 50 teŋ!”

Obalaŋtai lɛ hu miijie su kpakpa kpo yɛ hegbɛ ni amɛnaa ni amɛkɛshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ he. Beni amɛkase April 1, 1985 Watchtower lɛ ni amɛnu akɛ awo amɛnyɛmimɛi lɛ ateŋ mɛi komɛi atsuŋ yɛ Turkey lɛ, obalaŋtai bibii enyɔ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaya ni amɛyana Turkey maŋ lɛ bɔfo lɛ. Amɛbɔ amaniɛ akɛ:

“Klɛŋklɛŋ nii ni wɔfee ji ni wɔbi gbɛ ni wɔna lɛ. Kɛjɛ shishijee lɛ, ewoloŋmalɔ lɛ ebuuu nɔ ni wɔfeɔ lɛ. Bɔni afee ni wɔtsɔ eyiŋ akɛ wɔhiɛ edɔ lɛ, wɔtsɔɔ lɛ wɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ ni yɔɔ wiemɔi sɔrɔtoi babaoo mli ni amɛ amaniɛbɔɔ lɛ yɔɔ mli lɛ. Akɛni enaa kpɛ ehe hewɔ lɛ, ehe woji tɛtrɛbii lɛ ni etee maŋ lɛ najiaŋdamɔlɔ lɛ ni ji bɔfo lɛ nitsumɔ he lɛ. Beni ehi jɛmɛ aaafee minitii nyɔŋma lɛ, eku esɛɛ eba ni ekɛɛ wɔ akɛ wɔba ekoŋŋ yɛ otsii enyɔ mli shi bɔfo lɛ baakane woji tɛtrɛbii lɛ ‘ni ekwɛ akɛ nakai naafolɔmɔ ni yaa nɔ yɛ emaŋ lɛ mli lɛ yɛ mli lo. Wɔŋɔ enɛ akɛ eji okadi kpakpa.

“Beni wɔtee nitsumɔ he lɛ ekoŋŋ taakɛ eto wɔ lɛ, wɔna akɛ bɔfo nɛɛ mli hi ni ejieɔ naanyobɔɔ su kpo. Ekɛ majemɔ wolo ni ekɛmaje kɛtee Yurkey nɔyeli lɛ ŋɔɔ koni ekɛkwɛ akɛ nibii ni wɔ wolo tɛtrɛɛ lɛ ebɔ he amaniɛ lɛ yɛ mli lo lɛ tsɔɔ wɔ. Amɛna akɛ eji anɔkwale ni enɛ kɛ sɛɛfimɔ ha nɔ ni wɔtaoɔ wɔfee lɛ.

“Enaa kpɛ ehe akɛ aŋma nɛkɛ sane nɛɛ jogbaŋŋ yɛ wolo tɛtrɛɛ lɛ mli, ni awieee nɔ ko kɛtekeee nɔ aloo ni aaawie ashi maŋkwralɔi lɛ. Wɔnyɛ wɔkɛ lɛ wie aaafee ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fa yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he, kɛ Kristofoi ni kɛ amɛhe wooo maŋ saji amli lɛ ahe, kɛ agbɛnɛ bɔ ni adesa nɔyeli nyɛŋ aye enyɛmi gbɔmɔ nɔ yɛ omanyeyeli mli lɛ. Enu wɔ shishi ni ebi akɛ mɛni ebaanyɛ efee koni ekɛye ebua. Wɔwo ŋaa akɛ ekɛɛ enɔyeli lɛ akɛ wɔkɛ lɛ ebakpe ni egba amɛ nɔ ni esusuɔ yɛ sane muu lɛ fɛɛ he. Ekpɛlɛ nɔ akɛ ebaafee nakai, ni ebi ni aha lɛ woji tɛtrɛbii lɛ sɔrɔtoi babaoo koni ekɛmaje eyaha nɔyeli lɛ najiaŋdamɔlɔi lɛ. Ekɛɛ akɛ ekɛ hetoo ni enine shɛɔ nɔ lɛ baato ni ebaasumɔ ni eye ebua yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ ni eeenyɛ nɔ.”

Yɛ nyɔji fioo ko sɛɛ lɛ, Buu-Mɔɔ lɛ bɔ amaniɛ akɛ aŋmɛɛ Odasefoi ni yɔɔ Turkey lɛ he kɛjɛ amɛ tsuŋwoo lɛ mli yɛ akpɔ ko ni Turkey Saneyeli he Wulu lɛ wo lɛ hewɔ. Beni amɛnu enɛ pɛ kɛkɛ ni obalaŋtai nɛɛ ku amɛsɛɛ amɛtee Turkey maŋ lɛ bɔfo lɛ ŋɔɔ ni ekɛ miishɛɛ here amɛ.

Yɛ Maŋtsɛyeli-jajemɔ nitsumɔ ni yaa nɔ yɛ Grand Duchy of Luxembourg lɛ yinɔsane hewɔ lɛ, wɔnaa bɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ “nibii bibii agbi” lɛ nɔ, shi moŋ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ Yehowa mumɔ lɛ nɔ koni eha wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ hewalɛ ni he hiaa wɔ lɛ koni wɔnyɛ wɔfee esuɔmɔnaa nii kɛgbe naa kwraa. Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ hewɔ lɛ, nibii wuji miiya nɔ yɛ biɛ yɛ wɔmaŋ bibioo ni ji Luxembourg ni ji wɔ nine nitsumɔ he lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli. Wɔkɛ gbee wulu miitsɛ nyɛ mɛi fɛɛ ni efeko nakai momo lɛ akɛ nyɛkɛ wɔ ‘akafoa Yehowa’ ni “nyɛsaa nyɛnaa nyɛkwɛa, ni nyɛaana akɛ Yehowa hi.”​—Lala 34:​4, 9.

[Shikpɔŋ he mfonirii babaoo ni yɔɔ baafa 25]

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

North Sea

Netherlands

Federal Republic of Germany

Belgium

France

Luxembourg

150 km

100 mi

Belgium

Luxembourg

Luxembourg

Federal Republic of Germany

Trier

France

Metz

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Eyɛ mli akɛ Victor Bruch eye fe afii 80, ni akɛ lɛ wo gbokɛlɛfoi aŋsraŋ yɛ Jeŋ Ta II be lɛ mli moŋ, shi eesɔmɔ akɛ Kristofonyo onukpa

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje