Yehowa Haa Mi Mihiamɔ Nii Fɛɛ
Taakɛ John E. (Ted) Sewell gba lɛ
YƐ BE mli ni wɔfamɔɔ wɔnaji kɛtsɔɔ Thailand koo ni emli edɔ klakla lɛ mli lɛ, misusu miyiŋ akɛ, ‘Esa akɛ gbɛi ni yɔɔ mlɛo ni jɛɔ Bangkok kɛyaa Burma ahi shi!’ Minaji miiwa mihe ni latsaa efɔ mi, ni nɔ ni misusuɔ he titri ji akɛ wɔkɛ kootsɛ ko, oshishibrishii ko loo shwuɔi ni ale akɛ amɛkpaa shi yɛ nɛkɛ kooi nɛɛ amli lɛ eko baakpe—ni ehe ehiaaa ni wɔtsi onufui ni naa wa po ta. Mɛni hewɔ Frank Dewar kɛ mi faa gbɛ ni oshara yɔɔ mli nɛkɛ?
Wɔ fɛɛ wɔji maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi yɛ Thailand, ni kpaako wɔnu he akɛ abaafee gbii etɛ kpee ko yɛ Rangoon, Burma, yɛ November 26-28, 1938. Akɛni shika fioo wɔyɔɔ hewɔ lɛ, belɛ wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ esa akɛ wɔshi Bangkok kɛya Rangoon kɛtsɔ gbɛ ni haŋ wɔfite shika tsɔ lɛ nɔ, ni nakai gbɛfaa lɛ fa biɔ ni wɔnyiɛ shikpɔŋ kɛtsɔ koo mli shitoi 50.
Wɔkɛ oketeke je shishi kɛjɛ Bangkok yɛ November 16, kɛkɛ ni wɔyata bɔs bibioo ko mli, ni wɔfo Ping Faa lɛ yɛ lɛlɛ agbo ko ni awiriɔ lɛ mli, kɛkɛ ni wɔje wɔnyiɛmɔ kakadaŋŋ kɛtsɔ koo mli lɛ shishi. Frank ekwɛ shikpɔŋ he mfonirii sɔrɔtoi babaoo mli ni yɛ naagbee lɛ ena gbɛ kuku ni esusuɔ akɛ no hi. Gbɛjegbɛi diɛŋtsɛ bɛ ni wɔɔtsɔ nɔ—nanegbɛ pɛ kɛkɛ, ni gbɛfalɔi tsɔɔ nɔ, kɛtsɔɔ tɛlifon kpaa he.
Wɔdaa shi daa akɛ kooloi ni wɔkɛ amɛ kpeɔ pɛ ji aduji babaoo ni sɔmɔ tsei anɔ. Fɔfɔii kɛ tseiayibii fɛfɛji ni tsotsoro shi ni wɔkpaaa gbɛ ni wɔna lɛ yɛ fɛo. Beni wɔbɛŋkɛɔ gbɛkɛnaa shi lɛ, wɔbɔi shweshweeshwe ni koo lɛ mli ni wɔɔwɔ lɛ aaafee lɛ he susumɔ. Esoro no kwraa yɛ Australia kooi ni mifɔɔ mli wɔɔ gbɛkɛ mli lɛ he. Abɔ wɔ kɔkɔ hu yɛ julɔi ni shɔɔ mɛi anibii ni yeɔ gbɛfalɔi awui lɛ hu he.
Wɔtsui fa diɛŋtsɛ beni wɔkɛ gbɔmɛi akuu ko ni tamɔ mɛi ni hiɛ wa diɛŋtsɛ ni amɛkɛ klantei wuji efimɔ amɛmliteŋ lɛ kpe lɛ. Amɛwa wɔ ni amɛbi wɔ he ni wɔyaa. Beni wɔtsɔɔ mli akɛ wɔmiiya Kristofoi akpee yɛ Rangoon lɛ, amɛkwɛ wɔ gãa shi amɛshi wɔ ni amɛyeee wɔ awui.
Etsɛɛɛ ni wɔkɛ obalahii enyɔ ni jie naanyobɔɔ su kpo amɛtsɔɔ wɔ kpe. Akɛni wɔnuuu Thai wiemɔ lɛ pii tsɔ ko hewɔ lɛ, wɔbɔ amɛ apaa koni amɛnyiɛ wɔhiɛ kɛya Burma. Beni duŋ wo lɛ, wɔyashɛ tso agbo ko he ni afee atrakwei ni yaa kpoku ko ni akɛ tsei efee nɔ yɛ eniji lɛ ateŋ. Jɛmɛ ji he ni wɔyi ejwɛ lɛ wɔwɔ.
Enɔ jetsɛremɔ gbɛkɛ lɛ, wɔyashɛ akrowa bibioo ko ni wɔnyɛ wɔwɔ akrowai nɛɛ atsu lɛ ekome ablanaa nɔ gbɛkɛ lɛ. Yɛ gbi ni ji gbii etɛ lɛ nɔ lɛ, wɔyashɛ Mae Sot akrowa lɛ ni yɔɔ Burma husu naa lɛ. Wɔkɛ wɔ gbɛtsɔɔlɔi lɛ gbala mli yɛ biɛ nɛɛ ni wɔwo sɔɔmɔ ni amɛkɛha wɔ lɛ he nyɔmɔ.
Beni wɔfo faa lɛ kɛbote Burma lɛ, wɔyata bɔs ko mli kɛtsɔ gɔji anɔ gbɛ ko nɔ kɛkɛ ni wɔyabote lɛlɛ kroko mli kɛtee Moulmein. Wɔtsɔ oketeke mli kɛgbe wɔgbɛfaa lɛ naagbee fa ni kɛ wɔ yaa Rangoon lɛ naa, ni enɛ tamɔ nɔ ko ni yɛ mlɛo kɛha wɔ fioo akɛni wɔnyiɛ shikpɔŋ babaoo hewɔ. Gbɛfaa lɛ fɛɛ he otsi, shi mɔdɛŋbɔɔ lɛ fɛɛ sa akɛni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ na mumɔŋ naanyobɔɔ mli ŋɔɔmɔ hewɔ. Eji odaseyelii babaoo ni tsɔɔ akɛ Yehowa eha mi mihiamɔ nii fɛɛ lɛ ateŋ ekome. Shi ha magba bo bɔ ni fee ni mibaje Thailand.
Mumɔŋ Hiamɔ Nii Ayɔsemɔ
Beni afɔ mi yɛ West Australia yɛ 1910 lɛ, no mli shihilɛ kɛ kusumii miitsake. Etamɔ nɔ ni Jeŋ Ta I ni je shishi yɛ 1914 lɛ tsake nibii kɛ foi. Eyɛ mli akɛ miyɛ aaafee afi kpawo pɛ moŋ, shi mikaiɔ woji ni Awo ŋmala Ataa ni no mli eewuu ta yɛ Europa lɛ. Gbi ko lɛ Awo kɛɛ mi akɛ: “Ole sane ko, Biblia lɛ kɛɔ akɛ wɔbaanu tai kɛ tai atatsii ahe.” Etsɔɔɔ mli kɛyaaa hiɛ, shi ehɛle mi shi.
Afii komɛi asɛɛ lɛ, yɛ December 1934 lɛ, beni mita okpɔŋɔ nɔ ni miiku misɛɛ maya ŋmɔ ni mitsuɔ nii yɛ mli lɛ mli lɛ, mikɛ mitsutsu skul naanyo ko kpe ni ekɛɛ mi akɛ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɛi komɛi ejɛ Perth amɛba amɛŋɔɔ nyɛsɛɛ nɛɛ. Eweku lɛ he amɛwoji lɛ ekomɛi shi lɛ lɛ ekpɛ eyiŋ akɛ ekaneŋ. Akɛni miitao mli male hewɔ lɛ, mihe wolo ni ji Life lɛ kɛjɛ edɛŋ.
Beni mita okpɔŋɔ lɛ nɔ yɛ gbɛkɛ lɛ, bɔ ni nyɔŋtsere lɛ ekpɛ waa hewɔ lɛ, minyɛ mikane wolo lɛ yitsei lɛ eko fɛɛ eko ni akala lɛ agboi lɛ. Beni miyashɛ ŋmɔ lɛ mli lɛ, mitsɔ kɛrosin kane nɔ mitee nɔ mikane wolo lɛ. No ji klɛŋklɛŋ be mli ni mibana mile akɛ Nyɔŋmɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛi—Yehowa. Eŋɔɔ minaa akɛ mibale akɛ Nyɔŋmɔ yɛ yiŋtoo ko ni yɔɔ naakpɛɛ kɛha wɔshikpɔŋ lɛ, hɛɛ, akɛ shikpɔŋ lɛ baatsɔ paradeiso aha adesai toibolɔi ni amɛna mli ŋɔɔmɔ. Kwɛmɔ, aaha misanebimɔi lɛ fɛɛ hetoo yɛ nɛkɛ wolo nɛɛ mli!
Klɛŋklɛŋ gbɔmɛi ni mitaoɔ ni magba amɛ enɛ ji mifɔlɔi, ni hiɔ akrowa bibioo ko ni amɛkɛ jɛmɛ efee ŋmɔ ni yɔɔ shitoi 86 lɛ nɔ lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ mata okpɔŋɔ nɔ gbi kome kɛ fa. Beni migba Awo nɔ ni mikaseɔ lɛ he sane lɛ, eha minaa kpɛ mihe moŋ ejaakɛ lɛ hu eekase nakai Biblia wolo kometoo lɛ nɔŋŋ ni eena he miishɛɛ! Beni mikuɔ sɛɛ mibaa shia aaafee otsi sɛɛ lɛ, nibii babaoo bote mijwɛŋmɔ mli ni esa akɛ masusu he, ejaakɛ minikasemɔ lɛ etsɔɔ mi akɛ jeee nilee kɛ hemɔkɛyeli pɛ ji nɔ ni Nyɔŋmɔ taoɔ. Mibale akɛ esa akɛ anɔkwa Kristofonyo lɛ anyiɛ Yesu Kristo sɛɛ ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ esɔmɔ Yehowa kɛtsɔ shiɛmɔ ni eeeshiɛ eha mɛikrokomɛi lɛ nɔ. No hewɔ lɛ mitswa mifai shi akɛ mabɔ enɛ feemɔ he mɔdɛŋ daa otsi naagbee.
Hegbɛi Ni Yɔɔ Miishɛɛ Naa Bagbele
Bɔ ni afee ni manyɛ maye odase yɛ wɔŋmɔ-feemɔ kpokpaa lɛ nɔ lɛ, mihe Model-T Ford kaa ko ni atsake lɛ ni akɛtereɔ jatsu. Mikɔlɔ saanɔboi kɛ kuŋtu kɛ nibii fioo komɛi ni he hiaa, ni miyasara okwaafoi yɛ Hɔɔ shwane lɛ fɛɛ, miwoɔ tsɔne lɛ mli, kɛkɛ lɛ mitsaa odaseyeli lɛ nɔ yɛ Hɔgbaa leebi kɛjɛɔ ŋmɔ kome mli kɛyaa ŋmɔ kroko mli. Kɛkɛ lɛ miku misɛɛ gbɛkɛnaa shi miba shia.
Mikɛ nu mli baptisimɔ fee mihenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi yɛ April 1936 yɛ kpee bibioo ko ni afee yɛ Perth lɛ shishi. Wiemɔi lɛ ateŋ ekome ma be fɛɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ nɔ mi. Mile akɛ Ŋmalɛ naa gbɛnaa nii ko etsii mi gbɛ koni mikɛ mihe akawo nitsumɔ ni he hiaa nɛɛ mli, no hewɔ lɛ yɛ December 1936 lɛ, mije gbɛgbamɔ shishi.
Yɛ nakai nyɔŋ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, gbɛgbalɔi enyɔ ni amɛhe esa jogbaŋŋ, Arthur Willis kɛ Bill Newlands kɛ tsɔne bashɛ Perth. Amɛshi Sydney ni yɔɔ bokagbɛ ŋshɔnaa lɛ naa nɛɛ nyɔji nɛɛhu sɔŋŋ nɛ, ni amɛye odase aahu kɛtsɔ Australia shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ. Kwɛ miishɛɛ ni mina beni Asafo lɛ kɛ nitsumɔ wo midɛŋ akɛ mifata amɛhe yɛ amɛsɛɛkuu lɛ mli. Amɛkɛ tsɔsemɔ babaoo ni he hiaa ni mihiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko ha mi.
Wɔmiifo Mli Kɛmiitsɔ Nullarbor Ŋa Lɛ Nɔ
Gbɛi Nullarbor shishi ji “tsei bɛ.” Enɛ sa ŋa ni tsei bɛ nɔ ni yɔɔ Australia shikpɔŋ muu lɛ teŋ gbɛ lɛ jogbaŋŋ. Yɛ 1930 afii lɛ teŋgbɛ lɛ, no mli lɛ gbɛ ni wɔtsuɔ nii yɛ nɔ lɛ kɛlɛ ji shitoi 1,000 ni eji gbɛ ni ehiii kwraa.
Daa gbɛkɛ lɛ wɔkamɔɔ saatsei bibii anɔ ni wɔwɔɔ yɛ kpo nɔ ni wɔhiɛ ma ŋwɛi. Nugbɔnɛmɔ faaa ni etamɔ nɔ ni bɔ enyɔɔɔ kwraa yɛ shikpɔŋ lɛ fa nɛɛ nɔ. Yɛ be mli ni wɔtara shi loo wɔkamɔ shi gbɛkɛ ni wɔmiikwɛ ŋulamii ni miikpɛlɛ yɛ ŋwɛi kɛ kɔɔyɔɔ ni mli woko muji lɛ, ekaiɔ mi Lala 19 lɛ mli shishijee wiemɔi lɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔi lɛ.”
Akɛɛ oketeke gbɛ ni tsɔɔ Nullarbor lɛ ji nɔ ni kɛ fe fɛɛ ni yɔɔ trɔmɔɔ fe fɛɛ hu yɛ je lɛ mli, Eyaa trɔmɔɔ aahu shitoi 300 ni edɔɔɔ kɔŋtɔŋ. Wɔnaa odase ni wɔyeɔ yɛ akrowai bibii ni yɔɔ oketeke gbɛ nɛɛ he lɛ mli ŋɔɔmɔ, kɛ gbɔmɛi ni hiɔ tooi loo okpɔŋɔi akwɛmɔ hei lɛ. Shikpɔji ni mɛi hiɛ yɛ Australia shikpɔŋ lɛ fa nɛɛ nɔ lɛ dara. Mikaiɔ tooi alɛɛhe ko ni edalɛ fe ekai akpeiakpe kome ni kɛjɛ tooi atsu lɛ he kɛmiiba agboi lɛ naa lɛ feɔ shitoi 50.
Yɛ naagbee lɛ, wɔbashɛ Katoomba ni yɔɔ Blue Mountains lɛ nɔ yɛ Sydney anaigbɛ lɛ yɛ be ni sa mli kɛha Kaimɔ lɛ yeli yɛ March 26, 1937. Wɔnitsumɔ lɛ efee miishɛɛ nɔ kɛ nɔ ni mumɔŋ nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli, shi eji tsakemɔ ni ŋɔɔ hu akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ webii asafo lɛ hu ahi shi yɛ be fioo ko mli.
Aye Loo Akaye?
Beni nakai 1937 Kaimɔ lɛ shɛɔ lɛ, no mli lɛ yiŋfutumɔ yɛ lolo yɛ “tooi krokomɛi” lɛ ahe. (Yohane 10:16) Mɛi komɛi nu he akɛ hemɔkɛyeli ni mɔ ko yɔɔ kɛ ekaa ni mɔ ko jieɔ lɛ kpo lɛ baanyɛ atsɔɔ kɛji akɛ mɔ lɛ nine eshɛ ŋwɛi tsɛmɔ lɛ nɔ loo jeee nakai. No hewɔ lɛ taakɛ mɛi krokomɛi hu ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ nakai mli lɛ ji lɛ, miye Kaimɔ nii lɛ eko. Yɛ no sɛɛ afi lɛ, wɔ gbɛgbalɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi hu bahao yɛ ye ni amɛaaye loo amɛkaye lɛ he.
Yɛ mligbɛ lɛ wɔmiikpa wala yɛ Paradeiso shikpɔŋ nɔ gbɛ, ni kɛlɛ mɛi komɛi nu he akɛ ekaa ni wɔyɔɔ lɛ kɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ yeɔ odase akɛ akɛ mumɔ efɔ wɔ mu. Amrɔ nɔŋŋ pɛ kɛkɛ ni Yehowa ha wɔ hetoo lɛ kɛtsɔ eshikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ nɔ. Yɛ Kaimɔ gbi lɛ shwane nɔŋŋ lɛ, March 15, 1938 The Watchtower lɛ ba. Esane titri ji “E-Tooi Lɛ,” ni eji nikasemɔ ni kɔɔ Yohane 10:14-16 he. Kwɛ miishɛɛ ni wɔna kɛ sane mlitsɔɔmɔ ni yɔɔ faŋŋ ni haa wɔsanebimɔi lɛ ahetoo lɛ!
Sane ni aŋmalɛ kɛ nɔkwɛmɔ nii ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsu nii waa yɛ etsuji ni hi shi yɛ blema bei lɛ amli lɛ nɔ ni eha amɛtsu nitsumɔi wuji dani ŋwɛi tsɛmɔ lɛ ba lɛ ha. Nakai nɔŋŋ hu, Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ haa etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ lɛ ni ekɛ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ eha amɛ lɛ. No hewɔ lɛ eŋɔɔ wɔnaa akɛ wɔnyɛ wɔnu sɔrɔtofeemɔ ni ka ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aaafɔ mɔ ko kɛ agbɛnɛ ni akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ aaawo mɔ ko hewalɛ koni efee esuɔmɔnaa nii lɛ teŋ.
Ninefɔɔ Koni “Aya Hei Krokomɛi”
Miishɛɛ nibii ni ba yɛ 1938 lɛ ekomɛi ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ, Nyɛminuu Rutherford saramɔ lɛ kɛ kpee ni afee yɛ Sydney Sports Ground lɛ. Tsɛmɔ kɛha gbɛgbalɔi ni miisumɔ ni amɛyasɔmɔ yɛ Burma, Malaya, Siam (amrɔ nɛɛ Thailand) kɛ Java (amrɔ nɛɛ Indonesia) tee nɔ yɛ kpee lɛ shishi. Hector Oates, Fred Paton kɛ mi hu na miishɛɛ akɛ wɔnine aaashɛ nitsumɔ nɔ akɛ wɔya Burma.
Mishiko Australia ŋshɔnaa da. Shi, yɛ nyɔji enyɔ pɛ sɛɛ lɛ, mikɛ gbɛgbalɔi krokomɛi tara ŋshɔ hiɛ lɛlɛ mli ni wɔmiiya wɔyatsu nii yɛ shikpɔŋ ni akɛwo wɔdɛŋ lɛ nɔ. Wɔyashɛ Singapore yɛ June 22, 1938, ni mɔ ni bahere wɔ yɛ lɛjiadaamɔ he lɛ ji Bill Hunter ni no mli lɛ eetsu gbɛgbamɔ nitsumɔ yɛ jɛmɛ lɛ. Kwɛ bɔ ni nibii yɔɔ naakpɛɛ kɛ miishɛɛ hu ha be mli ni wɔna gbɔmɛi atadei kɛ amɛhesaamɔ kɛ kusumii sɔrɔtoi ni wɔnu wiemɔi ni wɔnyɛɛɛ wɔnu shishi lɛ.
Nyɛminuu Hunter kɛ telegram ni jɛ Australia ni tsakeɔ misɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛjɛɔ Burma kɛyaa Malaya ha mi. Fred Paton kɛ Hector Oates baaya nɔ aya Burma ni mifataaa he. Eŋɔɔ minaa beni minu akɛ mikɛ maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi enyɔ ni he esa, Kurt Gruber kɛ Willi Unglaube baatsu nii lɛ. Amɛjɛ Germany, shi amɛmiisɔmɔ yɛ Malaya bei saŋŋ nɛ.
Beni mihi Malaya nyɔji etɛ lɛ, akɛ nitsumɔ wo midɛŋ koni miya Thailand. Willi Unglaube baafata mihe, kɛ Frank Dewar, ni no mli lɛ etsɔ hiɛ etsu maŋsɛɛ sanekpakpashiɛmɔ nitsumɔ yɛ jɛmɛ pɛŋ lɛ. Wɔkɛ oketeke yashɛ jɛmɛ yɛ September 1938, ni wɔtao he ni wɔbaahi yɛ be fioo ko mli, kɛkɛ ni wɔje wɔ odaseyeli nitsumɔ lɛ shishi. Wɔna akɛ Thaibii lɛ amli hi ni amɛyɛ tsuishitoo yɛ be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔnu amɛwiemɔ lɛ shishi lɛ.
Rangoon Kpee Ni Kanyaa Mɔ
Bangkok, ni yɔɔ Thailand lɛ wɔjɛ wɔfa gbɛ ko ni jara wa naakpa kɛtee Rangoon yɛ Burma ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsɔɔ mli yɛ wɔwiemɔ nɛɛ shishijee lɛ. Enɛ ji klɛŋklɛŋ be mli ni afee kpee yɛ Burma, ni gbɔmɛi ni fe akpe kome bayi amɛ City Hall fɛfɛo lɛ mli obɔ koni amɛbo maŋshiɛmɔ lɛ toi. Ehe bahia ni aŋamɔ shinaai lɛ ejaakɛ gbɛ ko bɛ tsu lɛ mli dɔŋŋ. Odasefoi fioo ko pɛ yɔɔ Burma kɛ maji ni bɛŋkɛ amɛ lɛ nɔ, no hewɔ lɛ mɛi ni babo maŋshiɛmɔ lɛ toi lɛ ji mɛi ni amɛkpɛlɛ dɛhiɛmɔ woji bibii akpei abɔ ni aja dani kpee be lɛ shɛ lɛ nɔ lɛ.
Kɛha wɔ mɛi ni wɔjɛ maŋsɛɛ sanekpakpashiɛmɔ sɔɔmɔ nitsumɔ ni yɔɔ hei banee lɛ anɔ lɛ, eji mumɔŋ tsofa diɛŋtsɛ kɛha wɔ. Shi beni kpee lɛ ba naagbee lɛ, wɔku wɔsɛɛ wɔtee Thailand—shi nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, yɛ gbɛjegbɛ ni enɔ gbɛfaa biii ni wɔtsɔ koo mli dɔŋŋ lɛ nɔ.
Tawuu kɛ Japan Ni Kɛ Tutuamɔ Ba
Tawuu henumɔ miigbɛ kɛmiishwa Asia wuoyi-bokagbɛ kɛ gbeyei. Beni Japanbii asraafoi lɛ tutuaa Thailand lɛ, agu Yehowa Odasefoi anitsumɔ lɛ. Amɔmɔ Ŋleshi, Amerika kɛ Dutchbii fɛɛ ato ŋsraŋ kɛyashi be mli ni ta lɛ ba naagbee. George Powell, ni ji gbɛgbalɔ ni eshi Singapore ebafata wɔhe yɛ Bangkok lɛ hu ji mɔ ni awo lɛ kɛ mi fɛɛ tsuŋ. Wɔ fɛɛ wɔhi nɛkɛ ŋsra nɛɛ mli afii etɛ kɛ nyɔji kpaanyɔ.
Beni atsi wɔnaa nɛkɛ lɛ, wɔnine shɛɛɛ woji hee komɛi anɔ aloo wiemɔ ko nɔ kɛjɛɛɛ Asafo lɛ ŋɔɔ. Shi wɔnine shɛ lalatsɛ lɛ shiwoo lɛ nɔ: “Yehowa sɔoɔ mɛi fɛɛ ni gbeeɔ shi lɛ, ni eholeɔ mɛi fɛɛ ni edɔrɔ kɔmɔɔ lɛ anɔ.”—Lala 145:14.
Miku Misɛɛ Miba Australia
Beni ta lɛ ba naagbee yɛ 1945 lɛ, miku misɛɛ miba Australia. Akɛni mina niyenii kpakpai kɛ shihilɛi kpakpai hewɔ lɛ, miku sɛɛ mina gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ekoŋŋ ni miku sɛɛ mije gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ shishi. Kɛkɛ ni yɛ 1952 mli lɛ, akɛ kpokpaa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ wo midɛŋ, ni mina nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ mli ŋɔɔmɔ afii 22 sɔŋŋ. Yɛ 1957 lɛ, mikɛ Isabell ni no mli lɛ efee gbɛgbalɔ afii 11 lɛ bote gbalashihilɛ mli ni wɔtee nɔ wɔtsu nii yɛ kpokpaa nitsumɔ lɛ mli akɛ wu kɛ ŋa.
Gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai je shishi egba minaa yɛ gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli, no hewɔ lɛ yɛ 1974 mli lɛ, wɔba shia akɛ wɔbaafee gbɛgbalɔi yɛ Melbourne. Miyaa nɔ misɔmɔɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ sɛɛmɔ lolo yɛ be kɛ bei amli, ni nyɛsɛɛ nɛɛ mina hegbɛ akɛ mafee tsɔɔlɔ yɛ gbɛgbalɔi asɔɔmɔ skul lɛ ekome mli. Miŋa efee daa sɛɛfilɔ ni yɔɔ miishɛɛ yɛ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ fɛɛ mli. Amrɔ nɛɛ ni miye afii 78 nɛɛ, midaa Yehowa shi waa diɛŋtsɛ akɛ etee nɔ eha mi nibii ni he hiaa mi lɛ fɛɛ.
Kɛ mifo misɛɛ mikwɛ afii ni eho lɛ, misusuɔ bɔ ni Yehowa etsɔse wɔ, eye ebua wɔ yɛ wɔtɔmɔi amli, ni eka wɔ hu ni etsuu wɔhe akɛ etsuji lɛ he yɛ be fɛɛ mli. Mikaiɔ nibii ni Nyɔŋmɔ fee koni eha maje nɛkɛ kaai ni gbɔmɔ nyɛŋ atsɔ mli lɛ mli lɛ. Nɛkɛ kaimɔ nii nɛɛ ji hewalɛwoo jɛɛhe kɛha mi kɛ daa kaimɔ akɛ Yehowa eha mi mihiamɔ nii fɛɛ lɛlɛŋ.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Mfoniri ni mi kɛ miŋa lsabell sha nyɛsɛɛ nɛɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]
Odaseyeli yɛ Nullarbor