Hewalɛ Ni Akɛtsuɔ Nii Yɛ Gbɛ Fɔŋ Nɔ—Ani Ebaaba Naagbee
Gbɛi ni gbɔmɛi ni yeee emuu lɛ tsɔɔ nɔ amɛjieɔ amɛhe kpo akɛ pɛsɛmkunyatsɛmɛi ji bɔ ni amɛshwɛɔ hewalɛ waa haa lɛ. Ŋleshi niŋmalɔ ni ale lɛ jogbaŋŋ, Malcom Muggeridge tsɔɔ mli akɛ gbɔmɛi sumɔɔ hewalɛ “ejaakɛ [amɛ] yɔseko akɛ nɔ ni adesa wala damɔ nɔ ji suɔmɔ . . . Shi shwe ni ashweɔ hewalɛ lɛ ji nɔ ko ni oshara yɔɔ mli. Eji nɔ kome ni Yesu Kristo kpoo akɛ eeená.”
Yɛ shwe ni ashweɔ hewalɛ nɛɛ, kɛ nii ni ebaanyɛ efite lɛ hewɔ lɛ, Blematsɛmɛi ni to U.S. Amerika maŋ lɛ shishi lɛ to maŋnɔkwɛmɔ he gbɛjianɔ ko ni gbála nɔyeli hewalɛ lɛ amli efee lɛ fai etɛ: nɔyelɔ lɛ, mlawoo gwabɔɔ kɛ kojomɔ he. Nɛkɛ fai etɛ nɛɛ baakwɛ koni akɛ hewalɛ akatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ.
Yɛ blematsɛmɛi nɛɛ ayiŋtoo kpakpa nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, akɛ hewalɛ etsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ babaoo diɛŋtsɛ yɛ nakai maŋ lɛ mli. Shi obaanyɛ ole kɛjɛ bo diɛŋtsɛ oniiashikpamɔ mli kɛ nɔ ni oyɔse lɛ mli ákɛ akɛ hewalɛ etsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Nɔ ni eyi yinɔsane mli obɔ ji gbɔmɛi ni kɛ hewalɛ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ ni amɛkɛwó amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ ni amɛkɛye amɛnanemɛi awui. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ Aleksanda kpeteŋkpele lɛ, Charlemagne, Napoleon kɛ Hitler he.
Mɛɛ Be Eje Shishi?
Shi oyɛ yiŋtoo kpakpa ni ooodamɔ nɔ obi akɛ mɛɛ be mli hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ nɛɛ fɛɛ je shishi? Hetoo ni sa lɛ jeɔ kpo yɛ adesa shishijee he yinɔsane wolo ni ji Biblia lɛ mli. Jɛmɛ ji he ni obaakane nibii ni ba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ yɛ. Hewalɛ he hɔmɔ baye Satan Abonsam, ni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ eji bɔɔ nɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ. Lɛ eka adesa weku lɛ koni amɛje esha gbɛ lɛ nɔ tsɔmɔ shishi. Esha he nɔ ko ni jeɔ kpo ji bɔ ni adesa shweɔ hewalɛ waa koni ekɛtsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ. (1 Mose 3:1-19; Romabii 5:12) Jeeŋmɔ beebe ni Satan ha jeŋmaji lɛ baje ekudɔmɔ shishi, enɛ ha enyɛ ekɛ gbɔmɛi anɔyeli po ha Yesu Kristo (Mat. 4:8-10) Etamɔ nɔ ni Abonsam elaka gbɔmɛi fɛɛ, no hewɔ lɛ abaanyɛ akɛɛ akɛ “je muu lɛ fɛɛ ka mɔ fɔŋ lɛ hewalɛ mli.”—1 Yohane 5:19; Kpojiemɔ 12:9.
Naa susumɔ ko ni baanyɛ ahɛle bo shi: Mɛi titrii ni amɛtsu Abonsam yiŋtoo he nii lɛ ji jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi babaoo. Mɛni hewɔ eyɔɔ nakai? Ojogbaŋŋ, amɛkɛ hewalɛ ni amɛyɔɔ lɛ etsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ kɛtsɔ apasa tsɔɔmɔi ni haa gbɔmɛi lɛ tsɔmɔɔ nyɔji anɔ. Apasa jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi kɛ hewalɛ hu etsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ anɔkwale tsuji lɛ ayi ni amɛwa lɛ hewɔ. Stefano, klɛŋklɛŋ Kristofonyo lá odasefonyo lɛ kɛ enine tsɔɔ Israel jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ anifeemɔ ni yɔɔ mɔbɔ lɛ: “Nyɛ kuɛŋwalɔi kɛ tsuiiaŋ kɛ toiiaŋ foolɔi! . . . Gbalɔi lɛ ateŋ namɔ ni nyɛtsɛmɛi lɛ wako lɛ yi da? Ni amɛgbe mɛi ni gba sa yɛ jalɔ lɛ baa lɛ hewɔ lɛ, mɔ hu ni agbɛnɛ nyɛtsɔmɔ esɛɛgbɛtsɔɔlɔi kɛ awuyelɔi lɛ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 7: 51, 52.
Stefano ji Kristofoi anɔkwafoi babaoo ni awa amɛ yi lɛ klɛŋklɛŋ bii lɛ ateŋ mɔ ko. Bɔfo Paulo wiemɔi lɛ efee anɔkwale diɛŋtsɛ: “Shi mɛi fɛɛ hu ni taoɔ akɛ amɛaahi shi yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ naa yɛ Kristo Yesu mli lɛ, aaawa amɛ yi.” (2 Timoteo 3:12) Yehowa Odasefoi ahe yinɔsane yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yeɔ enɛ he odase. Yɛ ŋmɛnɛ po, shikpɔji 40 yɛ ni Kristofoi nɛɛ nuɔ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ he yɛ jɛmɛ, ejaakɛ nɔyelɔi lɛ miitsĩ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naa.
Ní kwɛ hewalɛ ni akɛtsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ babaoo ni yɔɔ! Wɔbaanyɛ wɔkwɛ he fɛɛ he ni wɔsumɔɔ, ni wɔbaana ni gbɔmɛi miidamɔ ŋtsɔi yɛ enɛ hewɔ. Bɔ ni nitsumɔtsɛmɛi lɛ kɛ amɛhewalɛ tsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ ha nitsulɔi akui bashwere babaoo. Shi ŋmɛnɛ hu eka shi faŋŋ akɛ nitsulɔi akui sɔrɔtoi amli hiɛnyiɛlɔi hu eye fɔ yɛ hewalɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ nɛɛ mli. Maŋ ko nɔ bii ni amɛyi faaa lɛ naa nɔ̃ yɛ mɛi ni amɛyi fa lɛ edɛŋ akɛni amɛkɛ amɛyifalɛ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ hewɔ. Hewalɛ kroko ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ ji nitsumɔtsɛmɛi ni yɔɔ gbɛhei ni kwɔlɔ lɛ amli ni kɛ yei bɔɔ yɛ gbɛ ni esaaa nɔ ni amɛnyɛɔ amɛnɔ akɛni amɛsheɔ gbeyei akɛ aaashwie amɛ yɛ nitsumɔ mli lɛ hu. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ, awie obalayoo ko he akɛ abaaha lɛ hegbɛ yɛ kuu ni joɔ joo ko ni atsɛɔ lɛ balɛt lɛ mli akɛ amɛhiɛnyiɛlɔ kɛji akɛ ekɛ amɛ onukpa lɛ baana bɔlɛ.
Hɛɛ, nɔ ni eyi je lɛŋ obɔ ji mɛi ni kɛ amɛhewalɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. Mɛi fɛɛ ni kɛ pɛsɛmkunya feɔ nakai lɛ tsɔɔ akɛ amɛbɛ Nyɔŋmɔ he gbeyeishemɔ Mɛni hewɔ enɛ ji anɔkwale lɛ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛ mɛi ni nyɛsumɔɔ Yehowa lɛ, nyɛnyɛ̀a efɔŋ.” (Abɛi 8:13; Lala 97:10) Ní akɛ hewalɛ aaatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ ji nɔ ko ni ehiii, shi efɔŋ ni tamɔ nɛkɛ ehiŋ shi daa.