Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es26 bf. 88-97
  • September

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • September
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2026
  • Saneyitsei Bibii
  • Jufɔ, September 1
  • Shɔ, September 2
  • Soo, September 3
  • Sohaa, September 4
  • Hɔɔ, September 5
  • Hɔgbaa, September 6
  • Ju, September 7
  • Jufɔ, September 8
  • Shɔ, September 9
  • Soo, September 10
  • Sohaa, September 11
  • Hɔɔ, September 12
  • Hɔgbaa, September 13
  • Ju, September 14
  • Jufɔ, September 15
  • Shɔ, September 16
  • Soo, September 17
  • Sohaa, September 18
  • Hɔɔ, September 19
  • Hɔgbaa, September 20
  • Ju, September 21
  • Jufɔ, September 22
  • Shɔ, September 23
  • Soo, September 24
  • Sohaa, September 25
  • Hɔɔ, September 26
  • Hɔgbaa, September 27
  • Ju, September 28
  • Jufɔ, September 29
  • Shɔ, September 30
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2026
es26 bf. 88-97

September

Jufɔ, September 1

Nyɛyaa nɔ nyɛpɛia nyɛmli nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo.—2 Kor. 13:5.

Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ wɔbatsɔmɔ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ, esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ wɔbaanyɛ wɔkpa nibii ni wɔfee ni hã wɔbashɛ jɛmɛ lɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔfee nibii nɛɛ koni wɔkaba sɛɛsɛɛ. (1 Kor. 10:12) Esa akɛ ‘wɔya nɔ wɔka bɔ ni wɔji lɛ wɔkwɛ’ akɛ, wɔmiiya nɔ wɔmiihi shi akɛ mɛi ni edara yɛ mumɔŋ lo. Yɛ wolo ni bɔfo Paulo ŋma eyahã Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ mli lɛ, esaa ewie nɔ ko ni hãa wɔnaa akɛ ehe miihia ni wɔya nɔ wɔfee nibii ni baahã wɔhi shi akɛ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ. Eyɛ mli akɛ Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ etsɔmɔ mɛi ni edara yɛ mumɔŋ moŋ, shi Paulo bɔ amɛkɔkɔ ni amɛkwɛ jogbaŋŋ ni amɛkasusu nii ahe tamɔ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ. (Kol. 2:​6-10) Agbɛnɛ hu, ewie yɛ nakai wolo lɛ mli akɛ, Epafra, ni eeenyɛ efee akɛ ele mɛi ni yɔɔ asafo nɛɛ mli lɛ jogbaŋŋ lɛ, sɔleɔ daa ni ‘amɛdamɔ shi shiŋŋ akɛ mɛi ni edara.’ (Kol. 4:12) Mɛni enɛ tsɔɔ wɔ? Etsɔɔ wɔ akɛ, kɛ́ mɔ ko miitao eya nɔ ehi shi akɛ mɔ ko ni eda yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ efee nibii ni baahã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ mli awa be fɛɛ be, ni agbɛnɛ hu, ehã Nyɔŋmɔ aye abua lɛ. Ni nakai pɛpɛɛpɛ Paulo kɛ Epafra shwe ni nyɛmimɛi ni yɔɔ Kolose lɛ afee yɛ naagbai ni amɛkɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ. w24.04 6-7 kk. 16-17

Shɔ, September 2

Yehowa kɛ wɔ yɛ. Nyɛkashea amɛ gbeyei.—4 Mo. 14:9.

Kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ waa ni no hewɔ lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔfee nɔ ko ni baagba enaa. Kɛ́ wɔsheɔ Yehowa gbeyei lɛ, wɔbaaná he miishɛɛ waa akɛ wɔbaale srɔto ni yɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa teŋ, kɛ anɔkwale kɛ amale teŋ. Enɛ baahã wɔnyɛ wɔfee nibii ni baahã Yehowa aná wɔhe miishɛɛ. (Abɛi 2:​3-6; Heb. 5:14) Kɛ́ wɔyashe gbɔmɔ gbeyei moŋ fe Nyɔŋmɔ lɛ, no baanyɛ ahã wɔdu gbɛ kɛje anɔkwale lɛ he. Hã wɔkɛ wekuyitsei 12 ni atsu amɛ ni amɛyakpá shikpɔŋ ni Yehowa ewo shi akɛ ebaahã Israelbii lɛ shi lɛ asane lɛ afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Amɛteŋ mɛi nyɔŋma yashe Kanaanbii lɛ gbeyei fe Yehowa. Amɛkɛɛ amɛnyɛmimɛi Israelbii lɛ akɛ: “Wɔnyɛŋ wɔkwɔ kɛya ní wɔkɛ amɛ ayawu, ejaakɛ amɛhe wa fe wɔ.” (4 Mo. 13:​27-31) Yɛ adesai ahiɛ lɛ, Kanaanbii lɛ ahe wa fe Israelbii lɛ lɛɛlɛŋ. Shi kɛ́ mɔ ko kɛɛ no hewɔ lɛ amɛbaaye Israelbii lɛ anɔ kunim lɛ, belɛ mɔ lɛ hiɛ ekpa nɔ akɛ Yehowa fata Israelbii lɛ ahe. w24.07 9 kk. 5-6

Soo, September 3

Ani shikpɔŋ lɛ fɛɛ Kojolɔ lɛ efeŋ nɔ ni ja?—1 Mo. 18:25.

Ani wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ, kɛ́ Yehowa kpɛ eyiŋ akɛ ebaatee mɔ ko shi jio, eteŋ lɛ shi jio, yiŋ ni ebaakpɛ lɛ baafee yiŋ ni ja be fɛɛ be? Hɛɛ! Tamɔ Abraham wie lɛ, Yehowa ji “shikpɔŋ lɛ fɛɛ Kojolɔ,” ni wɔle akɛ, Yehowa eye emuu, ehiɛ kã shi fe mɔ fɛɛ mɔ, ni enaa mɔbɔ. Etsɔse e-Bi lɛ, ni ekɛ kojomɔ lɛ fɛɛ ewo edɛŋ. (Yoh. 5:22) Yehowa kɛ e-Bi lɛ le nɔ ni yɔɔ adesa fɛɛ adesa tsui mli. (Mat. 9:4) No hewɔ lɛ, kɛ́ amɛmiikojo lɛ, amɛbaafee “nɔ ni ja” be fɛɛ be! Nyɛhãa wɔhea wɔyea kɛ wɔtsui muu fɛɛ akɛ, Yehowa baakojo yɛ jalɛ naa be fɛɛ be. Wɔle akɛ, wɔnyɛŋ wɔkojo mɛi; shi Yehowa lɛ, ebaanyɛ! (Yes. 55:​8, 9) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔshi kojomɔ lɛ fɛɛ wɔhã lɛ kɛ e-Bi Yesu. Wɔle akɛ, Yesu, ni ji wɔ-Maŋtsɛ lɛ, yeɔ jalɛsane ni enaa mɔbɔ tamɔ e-Tsɛ lɛ pɛpɛɛpɛ.—Yes. 11:​3, 4. w24.05 7 kk. 18-19

Sohaa, September 4

Yehowa miihi mɔ ni lakaa mɛi, shi mɔ ni ja lɛ, lɛ ekɛbɔɔ naanyo.—Abɛi 3:32.

Nɔ ni ba be ni Filipo fɔ̃ enaanyo Natanael nine ni ebanyiɛ Yesu sɛɛ lɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni ehe hiaa waa ni ‘wɔwie anɔkwale yɛ wɔtsui mli’ lɛ. Eyɛ mli akɛ Yesu kɛ Natanael ekpeko pɛŋ moŋ, shi ewie akɛ: “Naa, Israelnyo ni ekã shi faŋŋ akɛ, lakamɔ ko bɛ emli.” (Yoh. 1:47) Nɔ ni Yesu na yɛ Natanael he lɛ hã ena akɛ eyeɔ anɔkwa waa. Natanael yeee emuu tamɔ wɔ nɔŋŋ, shi efeee osato; eyeɔ anɔkwa yɛ nii fɛɛ mli. Yesu ná enɛ he miishɛɛ waa ni ejie eyi. Nibii ni kɛ́ wɔfee lɛ wɔbaasa Yehowa hiɛ ni awie he yɛ Lala 15 lɛ mli lɛ titri kɔɔ bɔ ni wɔkɛ mɛi yeɔ wɔhãa lɛ he. Lala 15:3 lɛ wie akɛ, mɛi ni yɔɔ Yehowa mfonirifeemɔŋ mama tsũ lɛ mli lɛ ‘kɛ amɛlilɛi ewieee mɛi ahe efɔŋ, amɛfeee mɛi ni bɛŋkɛ amɛ kpaakpa lɛ efɔŋ, ni amɛwooo amɛnanemɛi hiɛgbele.’ Kɛ́ wɔwie mɛi ahe efɔŋ lɛ, ebaaye amɛ awui.—Yak. 1:26. w24.06 10 kk. 7, 9; 11 kk. 10

Hɔɔ, September 5

Nuŋtsɔ, ogbɛ́i lɛ ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ hewɔ lɛ, akɛ daimonioi lɛ po woɔ wɔshishi.—Luka 10:17.

Kɛ́ osaa ohe jogbaŋŋ kɛhã shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, no baaye abua bo ni onyɛ okɛ mɛi awie ni osheee gbeyei. Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛsaa amɛhe kɛhã shiɛmɔ nitsumɔ lɛ dani etsu amɛ ni amɛyashiɛ. (Luka 10:​1-11) Akɛni kaselɔi lɛ kɛ nɔ ni Yesu tsɔɔ amɛ lɛ tsu nii hewɔ lɛ, amɛnyɛ amɛfee nibii kpakpai pii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni enɛ hã amɛná miishɛɛ waa. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛsaa wɔhe kɛhã shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? Esa akɛ wɔsusu nɔ ni wɔtaoɔ wɔkɛɛ mɛi lɛ he, ni wɔkwɛ bɔ ni kɛ́ wɔwie lɛ lɛ, ewaŋ kɛhãŋ wɔ. Agbɛnɛ hu, wɔbaanyɛ wɔsusu bɔ ni mɛi baanyɛ afee amɛnii amɛhã yɛ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ he, ni wɔkwɛ nɔ ni wɔbaafee yɛ eko fɛɛ eko he. Kɛkɛ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɔ ko miigba sane lɛ, no hãŋ wɔtsui afã, ni wɔbaanyɛ wɔfee wɔhiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ ni wɔkɛ mɔ lɛ agba sane tamɔ wɔnaanyo. w24.04 15-16 kk. 6-7

Hɔgbaa, September 6

Yehowa wɔ-Nyɔŋmɔ, bo ji mɔ ni sa akɛ akɛ anunyam lɛ kɛ woo lɛ kɛ hewalɛ lɛ ahã, ejaakɛ bo obɔ nibii fɛɛ.—Kpo. 4:11.

Yiŋtoo titri hewɔ ni wɔshiɛɔ sane kpakpa lɛ ji, wɔsumɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ ni wɔmiisumɔ ni wɔtse egbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he. Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji gbɛ kome ni wɔtsɔɔ nɔ wɔjieɔ wɔ-Nyɔŋmɔ ni wɔsumɔɔ waa lɛ yi. Wɔheɔ wɔyeɔ kɛ wɔtsui muu fɛɛ akɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ ji mɔ ni sa akɛ akɛ anunyam lɛ kɛ woo lɛ kɛ hewalɛ lɛ ahã. Kɛ́ wɔhã mɛi le nibii ni tsɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa ni ‘bɔ nibii fɛɛ,’ ni lɛ ji wɔ-Walahãlɔ lɛ, belɛ wɔkɛ anunyam kɛ woo miihã lɛ ji no. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔkɛ wɔbe, wɔhewalɛ, kɛ wɔnibii shã afɔle kɛshiɛ sane kpakpa lɛ kɛ ekãa bɔ ni wɔshihilɛ baaŋmɛ wɔ gbɛ lɛ, belɛ wɔkɛ hewalɛ lɛ, ni ji wɔhewalɛ lɛ miihã lɛ ji no. (Mat. 6:33; Luka 13:24; Kol. 3:23) Sane lɛ kɛkɛ ji, wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni wɔmiisumɔ ni wɔgba mɛi ehe sane. Agbɛnɛ hu, wɔmiisumɔ ni wɔwie egbɛ́i lɛ he wɔtsɔɔ mɛi, ni wɔhã amɛle mɔ ni eji. w24.05 17 kk. 11

Ju, September 7

Eji mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ ajwerelɔ.—Heb. 11:6.

Yehowa hãa wɔtoiŋ jɔɔ wɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli, ni wɔsɛɛ hu lɛ, ebaahã wɔhi shi kɛya naanɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ, ejaakɛ wɔheɔ wɔyeɔ waa akɛ eesumɔ ni ejwere wɔ ni eyɛ hewalɛ ni ebaanyɛ ekɛfee nakai hu. Enɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔjɛɔ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔjáa lɛ tamɔ bɔ ni etsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ. Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ kome ji Timoteo. (Heb. 6:​10-12) Timoteo he eye waa akɛ Nyɔŋmɔ hiɛkãalɔ lɛ baajwere lɛ. (1 Tim. 4:10) Enɛ hewɔ lɛ, etsu nii waa ni emia ehiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Mɛni efee ni tsɔɔ nakai? Bɔfo Paulo wo lɛ hewalɛ ni eya ehiɛ waa yɛ bɔ ni etsɔɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ asafo lɛ mli lɛ mli. Agbɛnɛ hu, Paulo wo lɛ ŋaa ni efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ehã enyɛmimɛi Kristofoi lɛ, mɛi ni edara kɛ mɛi ni darako fɛɛ. Kɛfata he lɛ, akɛ nitsumɔi komɛi ni tsumɔ wa wo edɛŋ, ni eko ji ni ejɛ suɔmɔ mli ewo mɛi ŋaa kɛ́ ehe bahia. (1 Tim. 4:​11-16; 2 Tim. 4:​1-5) Timoteo le akɛ Yehowa baajwere lɛ.—Rom. 2:​6, 7. w24.06 22-23 kk. 10-11

Jufɔ, September 8

Yehowa tsɔ egbalɔi lɛ fɛɛ . . . [anɔ] ebɔ Israel kɛ Yuda kɔkɔ shii abɔ.—2 Maŋ. 17:13.

Bei pii lɛ, kɛ́ Yehowa webii lɛ gbo enɔ toi lɛ, etsuɔ egbalɔi lɛ kɛyaa amɛŋɔɔ koni amɛyabɔ amɛ kɔkɔ ni amɛjaje amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔ Yeremia nɔ ekɛɛ ewebii lɛ akɛ: “Bo atuatselɔ Israel, kuu osɛɛ . . . Mituŋ mihiɛ miwoŋ nyɛ, ejaakɛ anɔkwafo ji mi . . . Mimli fuŋ kɛyaŋ naanɔ. Kpɛlɛmɔ otɔmɔ lɛ nɔ kɛkɛ, ejaakɛ otse Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛ atua.” (Yer. 3:​12, 13) Yehowa tsɔ Yoel hu nɔ ekɛɛ ewebii lɛ akɛ: “Nyɛkua nyɛsɛɛ kɛbaa miŋɔɔ kɛ nyɛtsui fɛɛ.” (Yoel 2:​12, 13) Etsɔ Yesaia nɔ ewie akɛ: “Nyɛhãa nyɛhe atsea; nyɛjiea nyɛnifeemɔi fɔji lɛ kɛjea mihiɛ. Nyɛkpaa efɔŋfeemɔ.” (Yes. 1:​16-19) Ni etsɔ Ezekiel hu nɔ ekɛɛ amɛ akɛ: “Kɛ́ efɔŋfeelɔ gbo lɛ, ani mináa he miishɛɛ? . . . Ani jeee nɔ ni misumɔɔ moŋ ji, ni etsi ehe kɛje egbɛi lɛ anɔ ni eya nɔ ehi shi? Mináaa mɔ ko mɔ ko gbele he miishɛɛ, . . . no hewɔ lɛ, nyɛkua nyɛsɛɛ ni nyɛná wala.” (Eze. 18:​23, 32) Kɛ́ mɛi tsake amɛtsui lɛ, Yehowa náa miishɛɛ waa, ejaakɛ eesumɔ ni amɛhi shi kɛya naanɔ! w24.08 9 kk. 5-6

Shɔ, September 9

Ŋmalɛ muu lɛ fɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ, ni ehe yɛ sɛɛnamɔ.—2 Tim. 3:16.

Yehowa hãa ewebii fɛɛ mumɔŋ niyenii, etsɔɔ amɛ gbɛ, ni ebuɔ amɛhe. Nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Yehowa kwɛɛɛ hiɛiaŋ ji, ehã afee Biblia lɛ bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aná eko ekane. Be ni aŋma Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, aŋma yɛ wiemɔi etɛ amli, nomɛi ji: Hebri, Aramaik, kɛ Greek. Ani wekukpaa ni mli wa yɛ mɛi ni nuɔ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ Yehowa teŋ fe mɛi ni nuuu nɛkɛ wiemɔi nɛɛ? Dabi kwraa. (Mat. 11:25) Jeee skul abɔ ni wɔtee loo wiemɔi ni akɛŋma Biblia lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ ni wɔle jogbaŋŋ lɛ nɔ Yehowa damɔɔ ekɛ wɔ bɔɔ naanyo. Yehowa kɛ ehiɛshikamɔ lɛ droɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, kɛji amɛtee skul jio, amɛyako skul jio. Atsɔɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ shishi kɛtee wiemɔi akpei abɔ amli. Enɛ hewɔ lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baanyɛ akase ehe nii ni amɛbatsɔmɔ enanemɛi.—2 Tim. 3:​16, 17. w24.06 6-7 kk. 13-15

Soo, September 10

[Yerusalem amaŋfɔfeemɔ] lɛ eshɛ etã.—Luka 21:20.

No mli lɛ, nɔ ni Yesu gba akɛ abaakpãtã Yerusalem hiɛ lɛ miibɛŋkɛ. Esa akɛ Kristofoi kɛ be ni kã amɛhiɛ dani amanehulu nɛɛ baaba lɛ atsu nii koni amɛkɛtswa amɛhe amɛma shi ni amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa ni amɛnyɛ amɛfi shi. (Heb. 10:25; 12:​1, 2) Wɔ hu etsɛŋ ni wɔkɛ amanehulu ko ni naa wa waa fe nɔ ni Kristofoi ni yɔɔ Yudea lɛ kɛkpe lɛ baakpe. (Mat. 24:21; Kpo. 16:​14, 16) Susumɔ ŋaawoi komɛi ni Yehowa kɛhã amɛ ni ye ebua amɛ ni ebaanyɛ eye ebua wɔ hu lɛ ahe. Bɔfo Paulo wo enyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ ni amɛjwɛŋ nɔ. (Heb. 5:14–6:1) Paulo tsɛ ŋmalɛi ayisɛɛ kɛjɛ Hebri Ŋmalɛ lɛ mli ni ekɛye ebua enyɛmimɛi Kristofoi lɛ koni amɛna akɛ, Kristofoi ajamɔ lɛ hi kwraa fe Yudafoi ajamɔ lɛ. Ewo amɛ hewalɛ ni amɛkase ŋmalɛi lɛ jogbaŋŋ bɔ ni afee ni amɛnu anɔkwale lɛ shishi ni no aye abua amɛ ni amɛnyɛ amɛyɔse tsɔɔmɔi ni ejaaa ni amɛkpoo. w24.09 8-9 kk. 2-3; 10 kk. 6

Sohaa, September 11

Eji anɔkwale akɛ atee Nuŋtsɔ lɛ shi.—Luka 24:34.

No mli lɛ ehe miihia ni awo Yesu kaselɔi lɛ hewalɛ. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, amɛteŋ mɛi komɛi eshi amɛshĩai, amɛwekui, kɛ amɛnitsumɔi ni amɛbanyiɛ Yesu sɛɛ. (Mat. 19:27) Amɛteŋ mɛi komɛi hu yɛ ni Yesu kaselɔi ni amɛbatsɔmɔ lɛ hewɔ lɛ, akɛ amɛ yeee jogbaŋŋ. (Yoh. 9:22) Akɛni amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Yesu ji Mesia ni awo ehe shi lɛ hewɔ amɛkɛ nibii nɛɛ shã afɔle ni amɛtsɔmɔ shihilɛi nɛɛ amli lɛ. (Mat. 16:16) No hewɔ lɛ, be ni agbe Yesu lɛ, amɛwerɛ ho amɛhe ni amɛnu he akɛ amɛnine enyɛ shi. Yesu le akɛ, jeee hemɔkɛyeli ni ekaselɔi lɛ bɛ lɛ hewɔ amɛwerɛ eho amɛhe lɛ, shi moŋ amɛwerɛ eho amɛhe yɛ gbo ni egbo lɛ hewɔ. No hewɔ lɛ, yɛ gbi ni atee lɛ shi lɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, eje shishi akɛ ebaawo amɛ hewalɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Maria Magdalena foɔ yɛ gbonyobu lɛ he lɛ, Yesu jie ehe kpo etsɔɔ lɛ. (Yoh. 20:​11, 16) Agbɛnɛ hu, ejie ehe kpo etsɔɔ kaselɔi enyɔ ni miifã gbɛ kɛmiiya Emao lɛ. Ni ejie ehe kpo etsɔɔ bɔfo Petro hu. w24.10 13 kk. 5-6

Hɔɔ, September 12

Be fɛɛ be lɛ nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa koni nyɛná hetoo nyɛhã mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ni nyɛyɔɔ lɛ he sane lɛ.—1 Pet. 3:15.

Fɔlɔi nyɛyea nyɛbuaa nyɛbi lɛ ni enyɛ egbala nɔ hewɔ ni eheɔ eyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ni bɔ nibii fɛɛ lɛ mli etsɔɔ mɛi. Obaanyɛ okɛ lɛ asusu saji ni yɔɔ jw.org lɛ nɔ ni yitso ji, “Oblahii Kɛ Oblayei Biɔ Akɛ—Adebɔɔ Aloo Sutsakemɔ?” lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, okɛ obi lɛ asusu naatsɔɔmɔi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ahe ni ekwɛ akɛ te nɔ ni kɛ́ ekɛtsu nii lɛ, ewaŋ kwraa akɛ mɔ ko baanyɛ anu shishi ni ehe eye akɛ Nyɔŋmɔ ni bɔ nibii fɛɛ. Wo lɛ hewalɛ koni kɛ́ ena akɛ mɔ ko miisumɔ ni ebo lɛ toi lɛ, etsɔ nɔkwɛmɔnii ni shishinumɔ waaa anɔ egbala nibii amli etsɔɔ lɛ. Ekolɛ, kɛ́ mɔ ko ni ekɛyaa skul kɛɛ lɛ akɛ, “Mi lɛ, ja mina nɔ ko dani miheɔ miyeɔ akɛ eyɛ. No hewɔ lɛ, miheee miyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, ejaakɛ minako lɛ dã” lɛ, ebaanyɛ ekɛɛ lɛ akɛ: “Ŋɔɔ lɛ akɛ, onyiɛ koo mli he ko ni gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko kwraa bɛ, ni oyana tsũ fɛfɛo ko. Ani obaasusu akɛ tsũ lɛ diɛŋtsɛ ni bama shi, aloo obaakɛɛ akɛ mɔ ko ni ma? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ́ onaaa mɔ ko yɛ jɛmɛ po lɛ, obaahe oye akɛ mɔ ko ni ma. Kɛ́ nakai ni lɛ, kɛ́ okwɛ jeŋ muu nɛɛ fɛɛ lɛ, ani jeee mɔ ko ni fee?” w24.12 18 kk. 16

Hɔgbaa, September 13

Ani jeee mɛi ni egbɔlɔ lɛ yɔɔ hiɛshikamɔ, ni walasɛɛtsɛlɛ hu hãa mɔ náa niiashishinumɔ?—Hiob 12:12.

Wɔ fɛɛ lɛ, ŋaawoi ni baawa wɔ koni wɔkpɛ yiŋ kpakpai he miihia wɔ. Wɔnine baanyɛ ashɛ ŋaawoi nɛɛ ekomɛi anɔ kɛjɛ asafoŋ onukpai kɛ nyɛmimɛi krokomɛi ni yɔɔ niiashikpamɔ lɛ aŋɔɔ. Kɛ́ mɛi nɛɛ ye wɔ onukpa kwraa po lɛ, esaaa akɛ wɔmuɔ sane naa akɛ amɛŋaawoi lɛ abe eho. Yehowa miisumɔ ni wɔkase nii kɛjɛ mɛi ni edara lɛ adɛŋ. Amɛyɛ niiashikpamɔ, amɛnuɔ nii ashishi, ni amɛhiɛ kã shi fe wɔ ejaakɛ amɛtsɛ fe wɔ. Yɛ blema lɛ, Yehowa tsɔ etsuji anɔkwafoi ni edara lɛ anɔ ewo ewebii lɛ hewalɛ ni etsɔɔ amɛ gbɛ. Anɔkwafoi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji, Mose, David, kɛ bɔfo Yohane. Esoro be ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ hi shi kɛ shihilɛ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ tsɔ mli. Be ni amɛgbɔlɔ lɛ, amɛwo mɛi ni amɛye amɛ onukpa lɛ ŋaa kpakpai. Hii anɔkwafoi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ tsɔɔ akɛ ehi waa akɛ wɔbaabo Nyɔŋmɔ toi. Kɛ́ wɔdara jio, wɔdarako jio lɛ, kɛ́ wɔjwɛŋ amɛŋaawoi lɛ anɔ lɛ wɔbaaná he sɛɛ waa.—Rom. 15:4; 2 Tim. 3:16. w24.11 8 kk. 1-2

Ju, September 14

Kɛji nyɛyeee gbɔmɔ Bi lɛ heloo lɛ, ni nyɛnuuu elá lɛ, nyɛbɛ wala yɛ nyɛmli.—Yoh. 6:53.

Yɛ Noa beiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ wo mla akɛ akaye lá. (1 Mo. 9:​3, 4) Sɛɛ mli lɛ, etĩ nakai mla lɛ mli ehã Israelbii lɛ. Efã akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni baaye lá lɛ, “agbe lɛ.” (3 Mo. 7:​27, shn.) Yesu ye nakai mla lɛ nɔ, ni ewo mɛi krokomɛi hu hewalɛ ni amɛye nɔ. (Mat. 5:​17-19) No hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu ekɛŋ Yudafoi ni ebabua amɛhe naa ni amɛboɔ lɛ toi lɛ akɛ amɛye eheloo diɛŋtsɛ ni amɛnu elá diɛŋtsɛ kɔkɔɔkɔ. No mli lɛ, Yesu kɛ nii miito nii ahe kɛkɛ. Mra mli be ni ekɛ Samaria yoo lɛ wieɔ, efee nɔ ko ni tamɔ nakai. Ekɛɛ yoo lɛ akɛ: ‘Nu ni mahã lɛ baahã naanɔ wala.’ (Yoh. 4:​7, 14) Nɔ ni Yesu wie nɛɛ etsɔɔɔ akɛ kɛ́ yoo lɛ nu nubu pɔtɛɛ ko mli nu lɛ, ebaaná naanɔ wala. Nakai nɔŋŋ nɔ ni ekɛɛ mɛi lɛ yɛ Kapernaum lɛ etsɔɔɔ akɛ kɛ́ amɛye eheloo diɛŋtsɛ ni amɛnu elá diɛŋtsɛ lɛ amɛbaaná naanɔ wala. w24.12 9 kk. 4-6

Jufɔ, September 15

Nyɛkɛ nyɛgbɔmɔtsei lɛ ahãa akɛ afɔle ni hiɛ kã, ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ, ni Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ, ni kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ nyɛmiitsɔ nyɛjwɛŋmɔ nɔ nyɛkɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ miihã.—Rom. 12:1.

Esa akɛ hii ni sɔmɔɔ Yehowa lɛ akwɛ jogbaŋŋ ni susumɔi ni ejaaa ni mɛi hiɛ yɛ yei ahe yɛ je lɛ mli lɛ akaná amɛnɔ hewalɛ. Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome ji akɛ, bɔ ni mɔ ko susuɔ nii ahe ehãa lɛ ni hãa efeɔ enii yɛ gbɛ pɔtɛɛ ko nɔ. Bɔfo Paulo bɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ Roma lɛ kɔkɔ akɛ, ‘amɛkahã je nɛɛ shɔ̃ amɛ dɔŋŋ.’ (Rom. 12:​1, 2) Nyɛmimɛi ni Paulo ŋma wolo nɛɛ eyahã lɛ kɛ be saŋŋ esɔmɔ; amɛjeee mɛi ni ba asafo lɛ mli etsɛko. Shi Paulo wiemɔi lɛ hãa wɔnaa akɛ, no mli lɛ, nyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi yɛ ni je lɛ susumɔi kɛ nifeemɔi miiná amɛnɔ hewalɛ lolo. Enɛ hewɔ ekɛɛ amɛ akɛ amɛtsake amɛsusumɔ kɛ amɛnifeemɔ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, ŋaa ni ewo amɛ lɛ kɔɔ wumɛi ni ji Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu ahe. Dɔlɛ sane ji akɛ, nyɛmimɛi hii komɛi ehã je lɛ susumɔ lɛ ená amɛnɔ hewalɛ aahu akɛ, amɛfee nibii kɛye amɛŋamɛi awui po. w25.01 9 kk. 4

Shɔ, September 16

Nyɛkwɛa Nyɔŋmɔ tooku ni yɔɔ nyɛshishi lɛ nɔ tamɔ tookwɛlɔi feɔ lɛ, ni nyɛsɔmɔa akɛ nɔkwɛlɔi.—1 Pet. 5:2.

Asafoŋ onukpai lɛ bɛ dekã kwraa. Amɛshiɛɔ sane kpakpa lɛ. (2 Tim. 4:5) Amɛtsuɔ nitsumɔ nɛɛ kɛ ekãa ni amɛkɛfeɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhãa asafoŋbii lɛ. Amɛtoɔ gbɛjianɔ koni anyɛ atsu asafo lɛ shikpɔŋkuku lɛ mli nii, ni amɛtsɔɔ wɔ bɔ ni wɔbaafee wɔshiɛ ni wɔtsɔɔ nii jogbaŋŋ. Agbɛnɛ hu, amɛsɔmɔɔ akɛ kojolɔi, ni kɛ́ amɛmiiye sane lɛ, amɛnaa mɔbɔ, ni amɛkwɛɛɛ hiɛiaŋ. Kɛ́ nyɛmi ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, asafoŋ onukpai lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛye amɛbua lɛ koni esaa ekɛ Yehowa teŋ. Nakai beiaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛbuɔ asafo lɛ he koni asafo lɛ he atse. (1 Kor. 5:​12, 13; Gal. 6:1) Shi nɔ titri ni asafoŋ onukpai lɛ tsuɔ ji, amɛkwɛɔ wɔnɔ. (1 Pet. 5:​1-3) Amɛjɛɔ Biblia lɛ mli amɛhãa wiemɔi ni tswaa mɔ emaa shi, amɛmiaa amɛhiɛ akɛ amɛbaale mɔ fɛɛ mɔ yɛ asafo lɛ mli, ni amɛyasaraa nyɛmimɛi lɛ koni amɛwo amɛ hewalɛ. Asafoŋ onukpai komɛi hu yeɔ amɛbuaa kɛ Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ kɛ amɛkuramɔ, amɛtoɔ kpeei wuji ahe gbɛjianɔ, ni amɛsɔmɔɔ akɛ Ajinafoi Akui Ni Kɛ Helatsamɔhei Shãraa (HLC) kɛ Helatsɛmɛi Asaramɔ Kui amli bii. Anɔkwa, asafoŋ onukpai lɛ gboɔ wɔhe deŋme waa! w24.10 20 kk. 9

Soo, September 17

Bɔ ni Adam mli ni mɛi fɛɛ gboiɔ yɛ lɛ, nakai nɔŋŋ hu Kristo lɛ mli abaahã mɛi fɛɛ ahiɛ akãmɔ yɛ.—1 Kor. 15:22.

Kɛ́ Biblia lɛ kɛɛ akpɔ̃ wɔ lɛ, nɔ ni etsɔɔ ji, kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔye wɔhe. Naa bɔ ni bɔfo Petro tsɔɔ mli ehã. Ewie akɛ: “Nyɛle akɛ jeee nibii ni fiteɔ, tamɔ jwiɛtɛi loo shika tsuru, akɛhã nyɛye nyɛhe [Greek sht. ŋm., “akɛkpɔ̃ nyɛ”] kɛjɛ nyɛyaka jeŋba ni nyɛná kɛjɛ nyɛtsɛmɛi lɛ aŋɔɔ lɛ mli. Shi moŋ akɛ Kristo lá ni jara wa lɛ, tamɔ gwantɛŋbi ni kpa ko kɛ muji ko hu bɛ ehe lɛ lá.”(1 Pet. 1:​18, 19; shn.) Kpɔmɔnɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔhe kɛje esha kɛ gbele kɛ haomɔi kɛ naagbai fɛɛ ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ ahe. (Rom. 5:21) Esa akɛ wɔda Yehowa kɛ Yesu shi waa akɛ, kɛtsɔ Yesu lá loo ewala ni jara wa lɛ nɔ lɛ, akpɔ̃ wɔ. w25.02 5 kk. 15-16

Sohaa, September 18

Mɔ ni hãa ehiɛ hiɔ ehe nɔ be fɛɛ be lɛ, eyɛ miishɛɛ.—Abɛi 28:14.

Te wɔbaafee tɛŋŋ wɔhã wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ? Nɔ kome ni baaye abua wɔ ji, ni wɔbaakase nii kɛjɛ oblanyo ni awie ehe yɛ Abɛi yitso 7 lɛ he sane lɛ mli. Oblanyo nɛɛ kɛ yoo ko ni bɛ jeŋba lɛ yabɔ ajwamaŋ. Kuku 22 lɛ kɛɛ eyi yoo lɛ sɛɛ “oya nɔŋŋ,” shi no etsɔɔɔ akɛ nɔ ni nina lɛ lɛ ba trukaa kɛkɛ. Kukuji ni tsɔ hiɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ, efee nibii pii ni gbala lɛ fiofio kɛyabote esha lɛ mli. Mɛni hã oblanyo lɛ yabɔ ajwamaŋ lɛ? Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, Biblia lɛ kɛɛ, “eyi gbɛjegbɛ ni kɛ gbɛ ni yaa yoo lɛ shĩa lɛ kpeɔ lɛ nɔ” be ni je ena. Kɛkɛ ni ekɛ ehiɛ tsɔɔ yoo lɛ shĩa lɛ gbɛ. (Abɛi 7:​8, 9) Be ni ena yoo lɛ, etsɔɔɔ ehe ni ebaaya shĩa, moŋ lɛ eho edamɔ shi ni yoo lɛ shɔ enaa. No sɛɛ lɛ, eŋmɛ gbɛ ni yoo lɛ kɛ lɛ bɔi sanegbaa. Yoo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, eyashã naanyobɔɔ afɔlei, ekolɛ koni no ahã oblanyo lɛ asusu akɛ jeee gbɔmɔ fɔŋ ji lɛ. (Abɛi 7:​13, 14, 21) Nibii nɛɛ ni oblanyo lɛ fee lɛ ji nɔ ni hã eyagbee kaa mli ni efee esha lɛ. w24.07 16 kk. 8-9; 19 kk. 19

Hɔɔ, September 19

Nyɛjɛa mlihilɛ mli nyɛkɛkea lɛ ni nyɛshɛjea emii.—2 Kor. 2:7.

Kɛ́ mɔ ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ shi etsakeee etsui lɛ, Yehowa hãa ajieɔ lɛ kɛjeɔ Kristofoi asafo lɛ mli. Mɛi komɛi susuɔ akɛ, akɛni Yehowa naa mɔbɔ hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ shi etsakeee etsui po lɛ, ebaaŋmɛ lɛ gbɛ ni eya nɔ ehi Kristofoi asafo lɛ mli. Shi Yehowa efeee nakai. Yehowa naa mɔbɔ, shi eesumɔ ni etsuji fɛɛ ahi shi yɛ emlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko fee esha shi etsakeee etsui lɛ, ekuuu ehiɛ efɔ̃ɔɔ nɔ. (Yuda 4) Kɛ́ Yehowa ŋmɛ gbɛ ni eshafeelɔi ni tsakeee amɛtsui lɛ tee nɔ amɛhi asafo lɛ mli lɛ, ebaaye asafo muu lɛ fɛɛ awui, ni no baatsɔɔ akɛ enaaa mɔbɔ. (Abɛi 13:20; 1 Kor. 15:33) Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa sumɔɔɔ ni akpãtãa mɔ ko mɔ ko hiɛ. Eesumɔ ni kɛ́ ebaahi lɛ, ahere mɔ fɛɛ mɔ yiwala. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko ni efee esha lɛ tsake etsui ni efee nibii ni baahã ebatsɔ Yehowa naanyo ekoŋŋ lɛ, Yehowa naa lɛ mɔbɔ. (Eze. 33:11; 2 Pet. 3:9) Enɛ hewɔ be ni nuu lɛ ni yɔɔ Korinto lɛ tsake etsui ni ekpa nibii gbohii ni efeɔ lɛ, Yehowa tsɔ bɔfo Paulo nɔ ehã asafo lɛ le akɛ, amɛkɛ nuu lɛ he esha lɛ ake lɛ ni amɛhere lɛ kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ lɛ. w24.08 16 kk. 7; 18 kk. 14-15

Hɔgbaa, September 20

Gbii abɔ ni nyɛfee nyɛhã minyɛmimɛi nɛɛ ateŋ mɛi bibii kwraa lɛ ateŋ mɔ kome lɛ, mi nɔŋŋ nyɛfee nyɛhã lɛ.—Mat. 25:40.

Yɛ gwantɛŋi lɛ kɛ abotiai lɛ ahe nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ, Yesu hã efee faŋŋ akɛ, ebaadamɔ bɔ ni mɛi baafee amɛnii amɛhã yɛ enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe lɛ nɔ ekojo amɛ. (Mat. 25:​31-46) Ebaakojo mɛi nɛɛ yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ mli, be ni eshwɛ fioo ni ebaawu Harmagedon ta lɛ. (Mat. 24:21) Bɔ ni tookwɛlɔ tseɔ gwantɛŋi kɛjeɔ abotiai ahe lɛ, nakai nɔŋŋ Yesu baatse mɛi ni yeɔ amɛbuaa esɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛje mɛi ni efeee nakai lɛ ahe. Biblia lɛ hãa wɔnaa akɛ, Yesu ji mɔ ni Yehowa ehala akɛ ekojo, ni ebaakojo yɛ jalɛ naa. (Yes. 11:​3, 4) Yesu kwɛɔ bɔ ni mɛi feɔ amɛnii amɛhãa, nibii ni amɛsusuɔ he, nibii ni amɛwieɔ, kɛ agbɛnɛ hu, bɔ ni amɛkɛ enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ yeɔ ehãa lɛ, ni no nɔ ebaadamɔ ekojo amɛ. (Mat. 12:​36, 37) Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yesu baana mɛi ni ye amɛbua enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ni amɛwa amɛ kɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ. Nɔ kome ni he hiaa waa ni mɛi ni feɔ amɛnii tamɔ gwantɛŋi lɛ tsuɔ kɛyeɔ amɛbuaa Kristo nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ji, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. w24.09 20-21 kk. 3-4

Ju, September 21

Nyɛkaa nii fɛɛ nyɛkwɛa.—1 Tes. 5:21.

Kɛ́ wɔyiŋ miifee wɔ enyɔnyɔɔnyɔ yɛ nɔ ko he lɛ, esa akɛ wɔtao nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, hã wɔsusu oblanyo lɛ ni yiŋ miifee lɛ enyɔnyɔɔnyɔ kɛji Yehowa jwɛŋɔ ehe lɛɛlɛŋ lɛ he wɔkwɛ. Ani ehi akɛ ebaahiɛ nakai susumɔ lɛ mli ni efeee nɔ ko yɛ he? Dabi, moŋ lɛ esa akɛ ekase Biblia lɛ ni ena bɔ ni Yehowa naa lɛ ehãa, ni no baatsɔɔ akɛ ‘eeka nii fɛɛ eekwɛ.’ Kɛ́ wɔkane Biblia lɛ, etamɔ nɔ ni Yehowa kɛ wɔ miiwie. Shi kɛ́ wɔmiitao wɔna Yehowa susumɔ yɛ saji komɛi ahe lɛ, esa akɛ wɔfee babaoo fe Biblia lɛ kɛkɛ ni wɔbaakane. Esa akɛ wɔtao ŋmalɛi ni baawa wɔ ni wɔná wɔsanebimɔi lɛ ahetoo ni wɔkase ŋmalɛi nɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ woji kɛ nibii ni Yehowa asafo lɛ efee lɛ anɔ wɔfee nakai. (Abɛi 2:​3-6) Esa akɛ wɔsɔle wɔhã Yehowa ni ewa wɔ ni wɔná wɔsanebimɔi lɛ ahetoo. No sɛɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtao Biblia mli shishitoo mlai kɛ ŋaawoi kpakpai ni baawa wɔ ni wɔtsu wɔnaagba lɛ he nii. w24.10 25 kk. 4-5

Jufɔ, September 22

[Suɔmɔ] epeleee ehãaa lɛ pɛ ehe.—1 Kor. 13:5.

Yehowa ejɔŋ mɔ ko ni woɔ ehe nɔ ni sumɔɔ ni ana lɛ lɛ kɔkɔɔkɔ. (1 Kor. 10:​24, 33; 13:4) Yesu nanemɛi kpaakpai lɛ ateŋ mɛi komɛi tao hegbɛi, shi jeee yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ. Hã wɔsusu nɔ ni Yesu bɔfoi Yakobo kɛ Yohane fee lɛ he wɔkwɛ. Amɛkɛɛ Yesu ni ehã amɛ hegbɛ ko ni nɔ kwɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli. Yesu ejieee amɛyi yɛ nɔ ni amɛbi nɛɛ hewɔ. Moŋ lɛ, ekɛɛ ebɔfoi 12 lɛ fɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, etsɔ nyɛsɔɔlɔ, ni mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ akɛ etsɔ klɛŋklɛŋ mɔ yɛ nyɛteŋ lɛ, etsɔ nyɔŋ kɛhã mɛi fɛɛ.” (Mar. 10:​35-37, 43, 44) Nyɛmimɛi hii ni taoɔ sɔɔmɔ hegbɛi yɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ, ni ji koni amɛsɔmɔ mɛi lɛ, baaye abua asafo lɛ yɛ gbɛi babaoo anɔ.—1 Tes. 2:8. w24.11 15-16 kk. 7-8

Shɔ, September 23

Kɛ́ ŋaawolɔi pii yɛ lɛ, nibii yaa nɔ jogbaŋŋ.—Abɛi 15:22.

Kɛ́ wɔyaakpɛ wɔyiŋ yɛ sane ko he lɛ, suɔmɔ baatsirɛ wɔ ni wɔfee “nɔ ni mɔ kroko baaná he sɛɛ,” shi jeee nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ. (1 Kor. 10:​23, 24, 32; 1 Tim. 2:​9, 10) Kɛkɛ lɛ, yiŋ ni wɔbaakpɛ lɛ baahã ana akɛ wɔyɛ suɔmɔ ni wɔsusuɔ mɛi krokomɛi ahe. Kɛ́ ookpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa lɛ, susumɔ nɔ ni ebaabi ni ofee koni onyɛ otsu yiŋ ni okpɛɔ lɛ he nii. Yesu wo wɔ ŋaa akɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔfee nɔ ko lɛ, ‘wɔbu naa wɔkwɛ’ dã. (Luka 14:28) Obaanyɛ obi ohe akɛ, ani maná be, hewalɛ, shika, kɛ nibii krokomɛi ni baahã manyɛ matsu yiŋ ni mitaoɔ makpɛ lɛ he nii? Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, obaanyɛ okɛ oweku lɛ asusu yiŋ ni otaoɔ okpɛ lɛ he koni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ana nɔ ni ebaanyɛ efee koni eye omanye. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ? Ekolɛ, obaana akɛ esa akɛ ofee tsakemɔi komɛi yɛ yiŋ ni otaoɔ okpɛ lɛ he, loo ekolɛ obaana akɛ yiŋkpɛɛ kroko po yɛ ni hi fe klɛŋklɛŋ nɔ lɛ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ okɛ oweku lɛ susu nii ahe ni obo amɛ toi jogbaŋŋ lɛ, no baahã amɛná he miishɛɛ akɛ amɛfee nɔ ni amɛbaanyɛ koni yiŋkpɛɛ lɛ aye omanye. w25.01 18-19 kk. 14-15

Soo, September 24

Nyɛnyaa ni nyɛmli afilia nyɛ.—Yes. 65:18.

Yesaia tsɔɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ ‘wɔnya ni wɔmli afili’ wɔ yɛ mfonirifeemɔŋ paradeiso lɛ mli. Yehowa ni fee mfonirifeemɔŋ paradeiso nɛɛ, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, lɛ ebɔ. (Yes. 65:​18, 19) No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ Yehowa miitsɔ wɔnɔ eeye eebua mɛi koni amɛshi jeŋ fɔŋ nɛɛ ni etsɔɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ he anɔkwale lɛ mli ni amɛba mfonirifeemɔŋ paradeiso fɛfɛo nɛɛ mli! Anɔkwale lɛ ni wɔbale lɛ ehã wɔná jɔɔmɔi babaoo, ni enɛ hãa wɔmli filiɔ wɔ ni etsirɛɔ wɔ ni wɔgba mɛi nibii ni wɔbale lɛ. (Yer. 31:12) Agbɛnɛ hu, wɔnyaa ni wɔmli filiɔ wɔ, ejaakɛ wekukpaa kpakpa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ hewɔ lɛ, wɔná hiɛnɔkamɔ. Biblia lɛ ewo shi akɛ: ‘Wɔbaamamɔ tsũi ni wɔbaahi mli, ni wɔbaafee wain ŋmɔji ni wɔbaaye amɛmli yibii lɛ.’ ‘Wɔgboŋ deŋme efolo’ ejaakɛ wɔbaatsɔmɔ “mɛi ni Yehowa ejɔɔ amɛ.” Yehowa ewo shi akɛ ebaahã wɔhi shi shweshweeshwe, ni wɔtsui baanyɔ wɔmli. Ele nɔ ni he hiaa wɔ, ni ‘ebaahã nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ kã lɛ atɔ kɛ nɔ ni etao.’—Yes. 65:​20-24; Lala 145:16. w24.04 22-23 kk. 11-12

Sohaa, September 25

Mitɛsaa ni wa kɛ mibobaahe ji Nyɔŋmɔ.—Lala 62:7.

Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ yɛ nibii fɛɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkɛ lɛ efee wɔ-Tɛsaa. Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ, kɛ́ wɔbo Yehowa toi yɛ shihilɛi ni mli wawai po amli lɛ, wɔbaaná he sɛɛ. (Yes. 48:​17, 18) Be fɛɛ be ni wɔbaana akɛ Yehowa eye ebua wɔ lɛ, hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ akɛ ebaaye ebua wɔ wɔsɛɛ lɛ mli waa. Ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔyiŋ efeŋ wɔ kɔshikɔshi bibioo po akɛ, Yehowa pɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔdamɔ shihilɛ fɛɛ shihilɛ ni wɔkɛbaakpe lɛ naa, ekɔɔɔ he eko bɔ ni emli wa hã. Bɔ ni tɛsaa wulu ko loo gɔŋ ko hiɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ afii pii ni etsakeee lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa hu tsakeee. Bɔ ni efeɔ enii ehãa lɛ tsakeee, ni nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee lɛ hu tsakeŋ. (Mal. 3:6) Adam kɛ Hawa toigbele lɛ hãaa Yehowa atsake nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee ehã adesai lɛ. Tamɔ bɔ ni bɔfo Paulo wie lɛ, lɛɛlɛŋ, Yehowa ‘nyɛŋ ekpa yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe sɛɛ.’ (2 Tim. 2:13) Enɛ tsɔɔ akɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba loo nɔ ni mɛi baafee lɛ, bɔ ni wɔle Yehowa wɔhã, nɔ ni eto eyiŋ akɛ ebaafee, kɛ eshishitoo mlai lɛ tsakeŋ kɔkɔɔkɔ. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni tsakeee lɛ nɔ lɛ, wɔbaaná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ ebaaye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ shihilɛi ni mli wawai kpe, ni ebaafee nibii ni ewo shi akɛ ebaafee ehã wɔ wɔsɛɛ lɛ.—Lala 62:​6, 7. w24.06 27-28 kk. 7-8

Hɔɔ, September 26

Tsuiŋ gbɔmɔ ni akɛtee . . . [lɛ] jara wa.—1 Pet. 3:4.

Kɛ́ okɛ mɔ ko nyiɛ lɛ, mɛni baaye abua bo ni onyɛ okpɛ oyiŋ kɛji okɛ mɔ lɛ abote gbalashihilɛ mli loo nyɛfo nyiɛmɔ lɛ sɛɛ? Nɔ ni baaye abua bo ji, ni obaale mɔ lɛ jogbaŋŋ. Eeenyɛ efee akɛ, oná ole nibii komɛi yɛ ehe dani nyɛje nyiɛmɔ lɛ shishi. Shi bianɛ lɛ, oná hegbɛ akɛ obaale “tsuiŋ gbɔmɔ ni akɛtee,” ni ji bɔ ni mɔ lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ jogbaŋŋ. Obaanyɛ ole bɔ ni wekukpaa ni yɔɔ mɔ lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ ji diɛŋtsɛ, bɔ ni efeɔ enii ehãa lɛɛlɛŋ, kɛ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehãa lɛ jogbaŋŋ. Be ni nyɛnyiɛ saŋŋ lɛ, esa akɛ onyɛ ohã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ hetoo: ‘Ani mɔ nɛɛ baafee gbalashihilɛ mli hefatalɔ ni sa mi?’ (Abɛi 31:​26, 27, 30; Efe. 5:33; 1 Tim. 5:8) ‘Ani manyɛ maya nɔ masumɔ lɛ, ni lɛ hu ebaanyɛ eya nɔ esumɔ mi? Ani ewa kɛhã mi akɛ maku mihiɛ mashwie efatɔi anɔ? Ni ani ewa kɛhã lɛ hu akɛ ebaaku ehiɛ eshwie mifatɔi anɔ?’ (Rom. 3:23) Be ni nyɛyaa nɔ nyɛleɔ nyɛhe jogbaŋŋ lɛ, hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ, nɔ ni he hiaa waa ji bɔ ni nyɛnyɛɔ nyɛkɛ nyɛhe yeɔ jogbaŋŋ, shi jeee nibii ni osumɔɔ ni lɛ hu esumɔɔ lɛ. w24.05 27 kk. 5

Hɔgbaa, September 27

Mifee esha mishi Yehowa.—2 Sam. 12:13.

Maŋtsɛ David fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Be ni gbalɔ Natan kɛ lɛ bawie esha lɛ ni efee lɛ he lɛ, ejɛ heshibaa mli etsake etsui. (Lala 51:​3, 4, 17, yiteŋgbɛ niŋmaa) Maŋtsɛ Hezekia hu fee esha eshi Yehowa. (2 Kro. 32:25) Shi Hezekia hu jɛ heshibaa mli etsake etsui tamɔ David fee lɛ. (2 Kro. 32:26) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa bu lɛ akɛ eji maŋtsɛ anɔkwafo ni ‘fee nɔ ni ja.’ (2 Maŋ. 18:3) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ saji nɛɛ amli? Kɛ́ wɔfee esha ko lɛ, esa akɛ wɔtsake wɔtsui ni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔkayafee nakai esha lɛ dɔŋŋ. Ni kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ wo wɔ ŋaa yɛ sane ko he, ekolɛ sane ko ni wɔnaaa lɛ nɔ ko tsɔ po lɛ he lɛ, te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ he wɔhã tɛŋŋ? Esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ Yehowa loo asafoŋ onukpai lɛ sumɔɔɔ wɔsane. Anɔkwa, awo Israel maŋtsɛmɛi kpakpai lɛ po ŋaa ni ajaje amɛ. (Heb. 12:6) Kɛ́ ajaje wɔ lɛ, esa akɛ (1) wɔjɛ heshibaa mli wɔkpɛlɛ nɔ, (2) wɔfee tsakemɔi ni sa lɛ, kɛ (3) wɔya nɔ wɔsɔmɔ Yehowa kɛ wɔtsui muu fɛɛ. Kɛ́ wɔtsake wɔtsui lɛ, Yehowa kɛ wɔhe eshai lɛ baake wɔ.—2 Kor. 7:​9, 11. w24.07 21 kk. 8; 22 kk. 9, 11

Ju, September 28

Nyɛjiea efɔŋfeelɔ lɛ kɛjea nyɛteŋ.—1 Kor. 5:13.

Kɛ́ mɔ ko fee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ, ni asafoŋ onukpai lɛ ka shii abɔ akɛ amɛbaaye amɛbua lɛ ni etsake etsui, shi ekpɛlɛɛɛ lɛ, ajieɔ lɛ kɛjeɔ asafo lɛ mli. (2 Maŋ. 17:​12-15) Gbɛ ni ekɔ lɛ tsɔɔ akɛ, esumɔɔɔ ni ehiɔ shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa. (5 Mo. 30:​19, 20) Atswaa adafi ahãa asafo lɛ akɛ ejeee Yehowa Odasefonyo dɔŋŋ. Jeee mɔ lɛ hiɛ ashi ni ataoɔ ashwie hewɔ atswaa nakai adafi lɛ. Moŋ lɛ, atswaa nakai adafi lɛ koni nyɛmimɛi lɛ anyɛ amɛkɛ Ŋmalɛ naa gbɛtsɔɔmɔ ni kɛɔ akɛ amɛkɛ nakai mɔ lɛ “akpa bɔɔ” ni ‘amɛkɛ lɛ akaye nii po’ lɛ atsu nii. (1 Kor. 5:​9-11) Nakai gbɛtsɔɔmɔ lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa. Bɔfo Paulo kɛɛ: “Ashikishaŋ-sha bibioo shaa ashikishaŋ muu lɛ fɛɛ.” (1 Kor. 5:6) Kɛ́ ajieee mɔ ni efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ shi etsakeee etsui lɛ kɛjeee asafo lɛ mli lɛ, mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanu he akɛ, ejeee doo akɛ amɛhi shi yɛ Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai lɛ anaa.—Abɛi 13:20; 1 Kor. 15:33. w24.08 27 kk. 3-4

Jufɔ, September 29

Yɛ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ, mitsɔɔ mɔ ni wajeɔ mi lɛ nɔ mináa hewalɛ.—Fip. 4:13.

Akɛ adesai lɛ, wɔnyɛŋ wɔhã mɛi krokomɛi hewalɛ, shi wɔbaanyɛ wɔkɛ hewalɛ ni wɔyɔɔ lɛ afee nibii kɛye abua mɛi krokomɛi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔyaye jara loo wɔyatsu shĩa nii wɔhã nyɛmimɛi ni egbɔlɔ loo nyɛmimɛi ni bɛ hewalɛ lɛ. Agbɛnɛ hu, kɛ́ aasaa Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ loo aakura jɛmɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔyaye wɔbua. Kɛfata he lɛ, hã ehi ojwɛŋmɔ mli akɛ wiemɔi baanyɛ aná mɛi anɔ hewalɛ. No hewɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ owiemɔ nɔ owo mɛi hewalɛ? Eko ji, ni obaajɛ otsui mli ojie mɔ ko yi yɛ nɔ ko ni efeɔ ni ohiɛ sɔɔ waa lɛ he. Agbɛnɛ hu, obaanyɛ oshɛje mɔ ko ni miishɛjemɔ he miihia lɛ lɛ mii. Obaanyɛ ofee enɛ be ni oyasara mɔ lɛ loo be ni otswa lɛ, loo obaanyɛ osɛndi lɛ kaadi, email, loo tɛs mɛseji. Ehe ehiaaa ni oyeɔ otsui babaoo yɛ nɔ ni obaawie he. Nɔ ko fioo ni obaajɛ otsui mli owie lɛ baanyɛ aye abua onyɛmi lɛ ni eya nɔ ekɛ ehiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ ni eye lɛ anɔkwa.—Abɛi 12:25; Efe. 4:29. w24.09 28 kk. 8-10

Shɔ, September 30

Kɛ́ mɔ ko miitao etsɔ nɔkwɛlɔ lɛ, eetao nitsumɔ kpakpa.—1 Tim. 3:1.

Kɛ́ oosɔmɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ lɛ, ekolɛ omia ohiɛ waa oshɛ taomɔ nii ni esa akɛ oshɛ he dani awo bo asafoŋ onukpa lɛ ateŋ pii he. Ani obaasumɔ ni otsɔ asafoŋ onukpa ni otsu “nitsumɔ kpakpa” ni asafoŋ onukpai tsuɔ lɛ eko? Kɛ́ mɔ ko miisɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa lɛ, mɛɛ nitsumɔ etsuɔ? Efataa asafoŋbii lɛ ahe kɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ ekãa, ebɔɔ mɔdɛŋ waa ekwɛɔ nyɛmimɛi lɛ anɔ ni etsɔɔ amɛ nii, ni etsɔɔ ewiemɔ kɛ enifeemɔ nɔ ewoɔ nyɛmimɛi lɛ hewalɛ koni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Enɛ hãa wɔnaa nɔ hewɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ asafoŋ onukpai nɛɛ ni bɔɔ mɔdɛŋ waa lɛ akɛ ‘hii ni ji nikeenii’ lɛ. (Efe. 4:8) Mɛni esa akɛ ofee dani awo bo asafoŋ onukpa? Jeee hesai ni mɔ ko yɔɔ lɛ ni baahã ebatsɔ asafoŋ onukpa. Bei pii lɛ, dani nitsumɔtsɛ ko baahe mɔ ko ni etsu nii ehã lɛ lɛ, nɔ ni ekwɛɔ ji kɛji mɔ lɛ yɛ hesai ni baanyɛ ahã etsu nitsumɔ lɛ. Shi esoro nɔ ni akwɛɔ dani awoɔ nyɛmi nuu ko asafoŋ onukpa. Jeee bɔ ni eshiɛɔ loo etsɔɔ nii jogbaŋŋ lɛ kɛkɛ akwɛɔ. Esa akɛ eshɛ Ŋmalɛ naa taomɔ nii ni atsĩ tã yɛ 1 Timoteo 3:​1-7 kɛ Tito 1:​5-9 lɛ hu he. w24.11 20 kk. 1-3

    Ga Woji (1980-2026)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2026 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje