Si Pɔkɔba Wɔ Sukuuluhɔlɛ Anzɛnyɩɩ Egyimazumanlɛ Nwʋ

1-2. (a) Mɩnla abɔkɔ yɛ ɩsɛ kɛɛ nnwuakula sizi a? (b) Sɛ bɛkã kɛɛ abiye ɩtʋwaa yi sukuulu zʋ a, kɛ yɩ tʋ kile a? (Kila “Ndwokɔ Be Mɔɔ Behilehile Nu.”)

“SƐ ENYI a, mɩnla egyima yɛ ɛkɛbɛ yɩ kɛɛ ɛkɛyɛ a?” Sɛ ɛdɩ kuakula a, pɩlazunɛ bela íni nwʋmɔ kɛɛ beɣizia wʋ odwokɔ eyi mbɔmɩ sʋ̃maa zɛ. Egyima mɔɔ ɩtɛla ebiyela yɛ lɛ kɛɛ ɛkɛva wʋ mmɩlɩ sʋ̃maa nɩ la kɔzʋ̃mɩ Gyehova. Naasʋ̃, ehyinyia egyima na ama wʋanyia ozukua wʋahila wʋ nwʋ. (2 Tɛs. 3:10) Ebiye a, ozunzu egyima mɔɔ enyi a, ɛkɛyɛ nɩ nwʋ daada.

² Nnwuakula be wɔ kɛnɩ a, bɛma bɛ awʋvʋlɔ bʋwa bɛ ma bɔnwʋ sukuulu kʋ̃ mɔɔ bɔkɔhʋla bɔkɔhɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ bokozuma na ama sɛ benyi a, bɛahʋla bɛanyia egyima bɛayɛ wɔ dɩka mɔɔ bɛda nɩ.a Ebiye a, wʋáhʋla nwʋ yɩ kɛɛ sɛ ozumá egyima o, anzɛnyɩɩ ɔdʋwá wu sukuulu zʋ o. Na wʋáhʋla nwʋ sukuulu mɔɔ ɔhɔ́ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ ozuma. Dɩyɛzumanlɛ eyi kɔwʋwa wʋ ma ɔkɔnwʋ Bayɩbʋlʋ nu egyinalɛzʋ-ndwokɔ mɔɔ ɩkɔwʋwa wʋ ma ekezizi abɔkɔba wɔ sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ. Ɩwɔ numɔ kɛɛ dɩyɛzumanlɛ eyi falɩ mmɩlantɩyɛ nɩɩ nɣɛdɛkɛ nwʋ dɩyɛ, naasʋ̃ ɩkɔhʋla kɔwʋwa Kilisinyianii bela mɔɔ ɩpɛ kɛɛ ɩtʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ isuma egyima nɩ. Ɔzɔ la sʋ̃ yɛ egyinalɛzʋ-ndwokɔ mɔɔ ɩwɔ numɔ nɩ kɔhʋla kɔwʋwa awʋvʋlɔ ma bɔkɔwʋwa bo nnwuakula ma bekezizi abɔkɔba a.

ASƲ̃ ƖSƐ KƐƐ ƆTƲWA WU SUKUULU ZƲ ANZƐNYƖƖ OSUMA EGYIMA A?

3. Mɩnla ti mɔɔ Kilisinyiamaa be si pɔkɔ kɛɛ bɔkɔdʋwa bo sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ bokozuma egyima a?

³ Wɔ amanlɩ be zʋ nɩ, sɛ abiye ɩátʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ iásuma egyima bela po a, sa ɩkʋla inyia egyima mɔɔ ɩkɔhʋla kɛma ikenyia ozukua ikehila yɩ nwʋ. Wɔ nnɩka mvʋlɔ sʋ̃ nɩ, gyɩsɛ abiye tʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ isuma egyima ansaana ianyia ozukua iahila yɩ nwʋ anzɛnyɩɩ ianyia egyima mɔɔ yɩ mmɩlɩ nhyɩhyɛlɩyɛ dɩ baaba. Wɔ Kilisinyiamaa bɔ ɔfʋã nu mɛyɩ, sɛ benyia egyima mɔɔ yɩ mmɩlɩ nhyɩhyɛlɩyɛ dɩ baaba a, ɩbʋwa bɛ paa. Iluwakɛɛ ɩma benyia mmɩlɩ sʋ̃maa bɛyɛ dasɩlɛlilɛ egyima yɩ anzɛnyɩɩ bɛfa bɔ nwʋ bowula tiyokɩlasi egyimalilɛ azʋlɔtʋ nu. Naasʋ̃, sukuulu mɔɔ abiye kɔdʋwa zʋlɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ ikozuma nɩ kɛbɩbɛ kɛɛ ɩkɛva yɩ mmɩlɩ, yɩ anwʋzɩzɩbɛ, nɩɩ yɩ ozukua ɩkɔwɔ afɔlɩ. Na ɩkɔhʋla keyiyia ndwokɔzɩzɩbɛ azʋlɔtʋ be sʋ̃.

4. Kɛ abiye kozuma egyima, ɩkɔdʋwa yi sukuulu zʋ, anzɛnyɩɩ ɩlɔ́tʋwa zʋlɔ nɩ, aninyia yɛ ɩsɛ kɛɛ isi nwʋmɔ pɔkɔ a? (Kila azɩkɛnɩ odwokɔ yɩ sʋ̃.)

⁴ Bayɩbʋlʋ yɩ kã kɛɛ “abiyela ɩbazʋwa yɩzayɩ yɩ adɩsʋwa.” (Gal. 6:5) Eyi kile kɛɛ, ɩdɩ Kilisinyianii bela mɔɔ ɩ́dɩ kuakula nɩ yɩ asɛdɩ kɛɛ yɩzayɩ ikezi sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ pɔkɔ.b Ɩdɩ awʋvʋlɔ sʋ̃ bɛ asɛdɩ kɛɛ bɔkɔwʋwa bo nnwuakula ma bɔkɔnwʋ sukuulu kʋ̃ mɔɔ bɔkɔhɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ bokozuma. (Ɛfɩ. 6:1) Mmʋwalɩyɛ mɔɔ awʋvʋlɔ kɛva kɛma bo nnwuakula sikalɛyɩ nɩ kɔwʋwa bɛ ma bekezi sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ pɔkɔba mmɩlɩ mɔ benyi nɩ.—Ɛɣɛ. 22:6.

5. Mɩnla mmɩlɩ yɛ ɩsɛ kɛɛ abiye dwɩnɩndwɩnɩ egyima mɔɔ ikozuma anzɛnyɩɩ sukuulu mɔɔ ɩkɔdʋwa zʋlɔ nɩ nwʋ a, na mɩnla ti a? (Kila mfonyini yi sʋ̃.)

⁵ Mbɔmɩ sʋ̃maa nɩ, ansaana kuakula be kowie JHS nɩ, nwʋmɔ kehyinyia kɛɛ ikozunzu nwʋmɔ ikehila kɛɛ ikozuma egyima, ɩkɔdʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ ɩlɔ́tʋwa zʋlɔ. Naasʋ̃, nɣɛlɛbɛ wɔ numɔ kɛɛ kuakula be nɩɩ yɩ awʋvʋlɔ kɔwɔ numɔ kozunzu eyi nwʋ bʋwɔ paa ansaana iazi pɔkɔ. Eyi kɛma bekenyia mmɩlɩ sʋ̃maa bɔkɔdwɩnɩndwɩnɩ nninyeni nwʋ na bɛayɛ ɛbɩbɛlɛnu azʋlɔtʋ be. Ɩkɛma bɔkɔnwʋ course mɔɔ sɛ kuakula yɩ kɔyɛ wɔ sukuulu a, ɩlɛ́yɛ sɩ kɛɛ ikenyia egyima ɩkɛyɛ, anzɛnyɩɩ sɛ ɩsɛ kɛɛ ɩtʋwa yi sukuulu zʋ sʋ̃ a, ɩlɛ́yɛ sɩ. Naasʋ̃ kɛ mmɩlɩ munwala yɛ ikehyinyia kɛɛ besi eyi nwʋ pɔkɔ ansaana iawie sukuulu a. (Ɛɣɛ. 21:5) Nnwuakula be wɔ kɛnɩ a, sɛ bowie sukuulu a bɛpɩbɛ egyima be bɛyɛ, na bɔbɔ ɔhʋanɩbukolɛ egyima yɩ tʋ mmɩlɩ mɔ bɔdwɩnɩndwɩnɩɩ egyima mɔɔ bokozuma anzɛnyɩɩ sukuulu mɔɔ bɔkɔdʋwa zʋlɔ nwʋ nɩ. Sɛ kuakula yɩ inyi po a, sa ɩkʋla isi egyimazumanlɛ anzɛnyɩɩ sukuuluhɔlɛ nwʋ pɔkɔ.

6. Mɩnla yɛ ɩkɔhʋla kɔwʋwa abiye ma ikezi sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ pɔkɔba a?

⁶ Mɩnla yɛ ɩkɔhʋla kɔwʋwa wʋ ma ekezi egyimazumanlɛ anzɛnyɩɩ sukuulu mɔɔ ɔkɔdʋwa zʋlɔ nwʋ pɔkɔba a? Bɔ mmɔdɩnɩ kɛɛ ɛkɛva mpayɩwɔlɛ kozunzu eyi nwʋ. (Gye. 1:5) Akʋ̃ sʋ̃, dwɩnɩndwɩnɩ ndwokɔɣizialɛ anwɩ̃ eyimmɔ nwʋ. Mɔɔ ili bɔmʋnlɩ, bizia wʋ nwʋ kɛɛ: ‘Mɩnla ti mɔɔ mɩpɛ kɛɛ mʋtʋwa mu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ musuma egyima a?’ (Ndw. 26:2) Mɔɔ ɩtɔ zʋlɔ anwɩ̃, ‘Mɩnla yɛ egyima mɔɔ mɩ anyɩ deli nwʋmɔ kɛɛ mukozuma anzɛnyɩɩ sukuulu mɔɔ mɩpɛ kɛɛ mʋkɔ nɩ pɩbɛ kɛɛ mɩyɛ a?’ (Ɛɣɛ. 14:15) Bɛmá yezunzu nninyeni eyimmɔ nwʋ nkʋ̃kʋ̃ nkʋ̃kʋ̃.

NWƲ SIANTI MƆƆ ƐPƐ KƐƐ ƆTƲWA WU SUKUULU ZƲ ANZƐNYƖƖ OSUMA EGYIMA NƖ

7. Sɛ Kilisinyianii be pɛ kɛɛ ɩtʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ isuma egyima a, mɩnla nninyeni yɛ ɩsɛ kɛɛ isunzu nwʋmɔ a?

⁷ Ebiye a, osunzuu nwʋmɔ kɛɛ ɔkɔdʋwa wu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ okozuma egyima. Naasʋ̃ odwokɔɣizialɛ mɔɔ nwʋmɔ hyinyia mɔɔ ɩsɛ kɛɛ ebizia wʋ nwʋ yɛ lɛ kɛɛ, ‘Mɩnla ti mɔɔ mɩpɛ kɛɛ mʋtʋwa mu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ musuma egyima a?’ Mmenii sʋ̃maa tʋwa bo sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ bosuma egyima pɔkyɩɩ be na ama bɛanyia egyima mɔɔ bɛ anyɩ deli nwʋmɔ anzɛnyɩɩ mɔɔ ozukua wɔ numɔ bɛayɛ. Asʋ̃ eyi dɩ adwɩnɩ tanɩ a? Anhã, ɩ́dɩ zɔ kʋlaa. (1 Tim. 5:8) Naasʋ̃, Bayɩbʋlʋ yɩ bɔ yɛ kɔkɔ wɔ asianɩ mɔɔ ɩwɔ ozukua sʋ̃maa bɛlɛ nu anzɛnyɩɩ adwɩnɩ mɔɔ yekenyia kɛɛ ozukua yɛ ɩdɩ dɩyɛ titili mɔɔ ɩbɔ yɛ nwʋ banɩ wɔ oyuwadɩ eyi nu nɩ nwʋ. (Ɛɣɛ. 23:​4, 5; 1 Tim. 6:​8-10; 1 Dwɔ. 2:17) Sɛ wʋ adwɩnɩ yɛ lɛ kɛɛ ɛyɛɛ egyima kenyia ozukua sʋ̃maa na ama mmenii bɛawu wʋ a, mɛyɩ wʋ anyɩnlɩlelɛ kɛzɩkɛ na ɛ nɩɩ Gyehova bɛ avinli ɔhɔnwʋvalɛ sʋ̃ ɩlɛ́yɛ baaba.

8-9. (a) Kɛ ɩsɛ kɛɛ Kilisinyiamaa nwʋ sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ se a? (Matiyu 6:33) (b) Mɩnla yɛ osuma wɔ Josefina, Morine, nɩɩ Iris bo odwokɔ yɩ nu a?

⁸ Meti kɛ ɩsɛ kɛɛ ɔnwʋ sukuulu mɔɔ ɔkɔdʋwa zʋlɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ okozuma nɩ se a? Íni kɛɛ yɛma dɩyɛ bela nwʋ ba hyinyia yɛ tɛla ɔzʋ̃mɩnlɛ mɔɔ yɛfa yɛma Gyehova nɩ. (Mt. 22:​37, 38; Fɩl. 3:8) Meti ɩsɛ kɛɛ ɔnwʋ sukuulu mɔɔ ɔtʋwaa zʋlɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ osumaa nɩ kɛɛ, debe mɔɔ ɩkɔwʋwa wʋ ma ɔzʋ̃ wʋ ahʋnlɩnɩ munwala nu kɔzʋ̃mɩ Gyehova.—Kɩnga Matiyu 6:33.

⁹ Kila mɔɔ ɩwʋwalɩ Kilisinyiamaa be ma bɔhɔlɩ zʋlɔ benyianlɩ sukuuluhɔlɛ nɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ adwɩnɩba. Josefina, mɔɔ ɩzʋ̃ Chile nɩ kã kɛɛ: “Mʋdʋwalɩ mu sukuulu zʋ na ama mɩahʋla mianyia egyima mɔɔ ɩkɛma mikenyia mmɩlɩ sʋ̃maa mʋkɔzʋ̃mɩ Gyehova. Kɛ sukuulu yi yɛ nɩ nwʋmɔ hyinyia mɩ paa wɔ mɩ ɛbɩlawɔlɛ nu a, mfomi mɩ nɩɩ Gyehova ɔhɔnwʋvalɛ yɩ yɛ nɩ nwʋmɔ hyinyia mɩ paa a.” Eliyema baalɛ be sʋ̃ mɔɔ bɔfʋlɔ yɩ Morine nɩ valɩ ɔlʋbɔ ɔkʋ̃ hɔ zumanlɛ eɣinliyɛlɛ. Mɩnla ti a? Ɩkã kɛɛ: “Nɩ mʋ bʋtayɩ yɛ lɛ kɛɛ mʋkɔhɔ mʋkɔzʋ̃mɩ wɔ dɩka mɔɔ mmʋwalɩyɛ nwʋ hyinyia. Meti mɩyɛlɩ course be mɔɔ nɩ ɩkɛma mukodwu ɔzɔ bʋtayɩ yɩ nwʋ. Eyi ti, mmɩlɩ mɔ muwieli sukuulu la pɛ yɛ mʋwɔlɩ yɩ tʋ kɛɛ mɩlɛ mɔɔ muzuma nɩ mɩyɛɛ egyima a, na ama mɩahʋla miaziye ozukua. Mmɩlɩ mɔ muduli mʋhɔlɩ dɩka mɔɔ mmʋwalɩyɛ nwʋ hyinyia sʋ̃ nɩ, eɣinliyɛlɛ mɔɔ mʋhɔ muzumanlɩ wɔ sukuulu nɩ wʋwalɩ mɩ ma minyianlɩ egyima ndɛndɛ wɔ kɛnɩ.” Iris, mɔɔ ɩvalɩ alʋbɔ tɩndɩnlɩ ɩhɔlɩ sukuulu mɔɔ bɛzabɛ mɔɔ bekila agyelɛ kɔ nɩ hanlɩ kɛɛ: “Sukuulu mɛyɩ sɛ ɔtʋwa zʋlɔ a, mfasʋ ɛgyɩkɩ̃ɩ̃ wɔ zʋlɔ. Naasʋ̃ nɔhʋanlɛ odwokɔ yɛ lɛ kɛɛ, kɛ mɛyɩ yɛ ɩma isi wʋ bʋwɔ anzɛnyɩɩ wʋ anyɩ de a. Dɩyɛ ɔkʋ̃ la yɛ ɩkɔhʋla ɩkɛma ekenyia anyɩnlɩlelɛ mɔɔ idi munli na iazi wʋ bʋwɔ a: Mɛyɩ yɛ lɛ kɛɛ yɛ nɩɩ Gyehova kenyia ɔhɔnwʋvalɛ mɔɔ numɔ yɛ sɩ.” Ɩdɩ nɔhʋanlɛ paa kɛɛ sɛ yɛma yɛ nɩɩ Gyehova avinli abusunwawɔlɛ ba yɛ dɩyɛ mɔɔ nwʋmɔ hyinyia yɛ paa wɔ yɛ ɛbɩlawɔlɛ nu a, ɩkɛma yekezizi abɔkɔ mɔɔ ɩkɛma yekenyia anyɩnlɩlelɛ daabaa.

SUNZU KEZIMƆ SUKUULUHƆLƐ YƖ ANZƐNYƖƖ EGYIMAZUMANLƐ YƖ KƐHÃ WƲ NƖ NWƲ

10. Mɩnla ɔhʋanɩ zʋ yɛ egyinalɛzʋ-odwokɔ mɔɔ ɩwɔ Ditilonɔmi 32:29 nɩ kɔwʋwa wʋ mmɩlɩ mɔ esii egyimazumanlɛ anzɛnyɩɩ sukuuluhɔlɛ nwʋ pɔkɔ nɩ a?

¹⁰ Ebiye a, ɔwɔ course pɔkyɩɩ be wɔ wʋ adwɩnɩ nu mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɛyɛ anzɛnyɩɩ egyima be mɔɔ ɛpɛ kɛɛ osuma. Naasʋ̃ ebiye a, sa ɔkʋla sunzu course anzɛnyɩɩ egyima fʋlɔ nwʋ kila. (Fa tindiã Ɛɣɛlɛwulɛ 18:17 nwʋ.) Nnɛ, ahʋanɩ sʋ̃maa wɔ kɛnɩ mɔɔ abiye kɔhʋla koluwa zʋlɔ kɔdʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ ikozuma egyima be. Kɛ ndianwʋ nɩ, course azʋlɔtʋ be wɔ kɛnɩ mɔɔ ɔkʋla bʋwa awudo ɛyɛ wɔ intanɛtɩ zʋ. Akʋ̃ sʋ̃, sa ɔkʋla bizia wʋ nwʋ kɛɛ, ‘Sɛ mɩátʋwa mu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ miásuma egyima a, asʋ̃ mʋkɔhʋla mikenyia egyima be mɔɔ ɩkɛma mikenyia ozukua mukodudua mʋ nwʋ a? Kɛ ndianwʋ nɩ, Johanna mɔɔ ɩwɔ Finland wieli sukuulu nɩ, ɩátʋwa zʋlɔ. Naasʋ̃ ɩkã kɛɛ: “Muwieli sukuulu nɩ, minyianlɩ part-time egyima be mɩyɛlɩ, na nɩ ɩma mʋkʋla mɩyɛ ɔhʋanɩbukolɛ egyima yɩ be. Minyia egyima azʋlɔtʋ sʋ̃maa mɩyɛ. Na mɩɣa mʋnwʋ kɛɛ Gyehova di yɩ anʋhʋba mɔɔ mɛyɩ yɛ lɛ kɛɛ ɩkɛma yɛ sa kɛhã yɛ ahyinyiadɩ bela nɩ zʋ.” Kakɛ kɛɛ, pɔkɔ bela mɔɔ ekezi wɔ sukuuluhɔlɛ anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ nwʋ nɩ, ɩkɔhʋla ikenyia wʋ zʋ tumi wɔ ɔhʋanɩba anzɛnyɩɩ ɔhʋanɩ tanɩ zʋ. Meti bizia wʋ nwʋ kɛɛ: ‘Asʋ̃ ɩkɛma mɩ nɩɩ Gyehova avinli abusunwawɔlɛ yɩ kɛyɛ sɩ anzɛnyɩɩ ɩkɛzɩkɛ yɩ kʋlaa?’ (Kɩnga Ditilonɔmi 32:29; 1 Kɔl. 10:23) Ma yezunzu nninyeni be mɔɔ nwʋmɔ hyinyia nɩ nwʋ, na ɩkɔwʋwa wʋ ma okowuwa odwokɔɣizialɛ eyi.

11. Mɩnla ti mɔɔ sɛ ɛpɛ kɛɛ ɔtʋwa wu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ osuma egyima a, ɩsɛ kɛɛ osunzu mmɩlɩ dʋdʋ mɔɔ ikeli nɩ nwʋ a? (Kila mfonyini yi sʋ̃.)

¹¹ Mmɩlɩ dʋdʋ mɔɔ ikeli. Bizia wʋ nwʋ kɛɛ: ‘Dɔnɩhwɩlɩ dʋdʋ ana yɛ mikeli wɔ kɩlasɩ anzɛnyɩɩ mɩkɛva mɩkɛyɛ homework dapɛnɩ bela a? Na sɛ musumaa egyima sʋ̃ a, dɔnɩhwɩlɩ dʋdʋ ana yɛ mikeli wɔ egyima nu dapɛnɩ bela a? Asʋ̃ ɩkɛma mikenyia mmɩlɩ mɩkɛma sunzuma ɔfʋã nu nninyeni nɩɩ mɩ abusunwa a? (Fɩl. 1:10) Asʋ̃ mʋzʋ̃ sukuulu anzɛnyɩɩ egyima yɩ nu mɩkɛɣa awudo nɩ, nɩ mɩvɛ nkʋ̃ʋ̃ ma sɛ mipigyia Bayɩbʋlʋ yɩ po a, nɩ mizia mɩva midiã kɛ, na mɩáhʋla misiyeziye mʋ nwʋ mɩma dɩyɛzumanlɛ po a?’ Ɔzɔ yɛ ɩdʋlɩ Jeroz mɔɔ ɩzʋ̃ India nɩ a. Ɩkã kɛɛ: “Nɩ ɩyɛ sɩ paa kɛɛ mɩkɛda mʋkɔhɔ dasɩlɛlilɛ. Nɩ kɛ eɣile bela yɛ mʋkʋla mʋkɔ dɩyɛzumanlɛ a, na sɛ mʋkɔ sʋ̃ a, mɩáhʋla mɩfa mɩ adwɩnɩ misiye egyimalilɛ yɩ zʋ po. Nnɛ, munlu mʋ nwʋ kɛɛ mɩyɛlɩ course eyi. Iluwakɛɛ ile mɩ mmɩlɩ nɩɩ mɩ anwʋzɩzɩbɛ sʋ̃maa.” Naasʋ̃ course anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ azʋlɔtʋ be wɔ kɛnɩ mɔɔ iále mmɩlɩ sʋ̃maa. Kɛ ndianwʋ nɩ, ebiye wɔ kɛnɩ mɔɔ ɔkɔhʋla kɛva aɣile ɛgyɩkɩ̃ɩ̃ be wɔ dapɛnɩ yɩ nu kɛyɛ, anzɛnyɩɩ iáhyinyia kɛɛ ɛyɛ homework sʋ̃maa. Rabeca mɔɔ ɩzʋ̃ Mozambique nɩ anyɩ lelili course mɔɔ ɩyɛlɩ wɔ sukuulu nɩ nwʋ paa. Ɩkã kɛɛ: “Nɩ mɩfa dɔnɩhwɩlɩ anwɩ̃ pɛ la wɔ eɣile yi nu mɩyɛ course yɩ. Meti nɩ ɩma mʋkʋla mɩyɛ mʋ ɔhʋanɩbukolɛ egyima yɩ.”

12. Mɩnla ndwokɔ yɛ ɔkɔhʋla keɣizia wʋ nwʋ na ama wʋahʋla wʋava wʋ mmɩlɩ wʋali egyima bʋwɔ a? (Odwokɔhanlɛvʋlɔ 12:1)

¹² Aziyianɩ anzɛnyɩɩ alʋbɔ dʋdʋ mɔɔ ikeli. Dɩyɛ fʋlɔ mɔɔ ɔkɔhʋla kozunzu nwʋmɔ yɛ lɛ aziyianɩ anzɛnyɩɩ alʋbɔ dʋdʋ mɔɔ ɛkɛva kɔhɔ sukuulu yi anzɛnyɩɩ ɛkɛva kozuma egyima yɩ. Asʋ̃ sukuulu anzɛnyɩɩ egyimazumanlɛ yɩ kɛma ɛkɛva wʋ mmɩlɩ ekeli egyima bʋwɔ a? (Ɛfɩ. 5:​15-17) Sɛ ɛdɩ abɩlantɩyɛ anzɛnyɩɩ kɛdɛkɛ a, bizia wʋ nwʋ kɛɛ: ‘Asʋ̃ sukuulu anzɛnyɩɩ egyima eyi kɔwʋwa mɩ ma mʋkɔhʋla mɩkɛyɛ sʋ̃maa mɩkɛma Gyehova mmɩlɩ mɔ mɩlanwʋ mɩdɩ abɩlantɩyɛ anzɛnyɩɩ kɛdɛkɛ nɩ a? Asʋ̃ mʋkɔhʋla mɩkɛyɛ mmɩlɩ munwala ɔzʋ̃mɩnlɛ egyima yɩ be mmɩlɩ mɔ mɩlanwʋ mɩdɩ abɩlantɩyɛ anzɛnyɩɩ kɛdɛkɛ nɩ a?’ (Kɩnga Odwokɔhanlɛvʋlɔ 12:1.) Egyima mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɛyɛ nɩ, asʋ̃ elényia nwʋmɔ course sikalɛ be kɛyɛ a? Kɛ ndianwʋ nɩ, egyimazumanlɛ anzɛnyɩɩ course azʋlɔtʋ be wɔ kɛnɩ mɔɔ iáhyinyia kɛɛ ɛfa mmɩlɩ tɩndɩnlɩ be kɔyɛ, na wʋázɩkɛ ozukua sʋ̃maa sʋ̃ dɩkɛɛ yunivɛsitihɔlɛ. Mario, mɔɔ ɩzʋ̃ Chile nɩ kã kɛɛ: “Mɩvalɩ alʋbɔ anwɩ̃ mʋhɔ mɩyɛlɛ course be wɔ egyimazumanlɛ sukuulu be. Nɩ yɩ bʋlɔ ɩáyɛ sɩ kʋlaa kɛɛ Yunivɛsiti, na nɩ mɩfa aɣile anla pɛ la wɔ dapɛnɩ yɩ nu mʋkɔ kɩlasɩ. Meti mʋhʋlalɩ mɩyɛlɩ ɔhʋanɩbukolɛ egyima yɩ be mmɩlɩ mɔ mɩyɛɛ ɔzɔ course yɩ nɩ.”

13. Sɛ egyima mɔɔ okozumaa yɩ anzɛnyɩɩ sukuulu mɔɔ ɔkɔɔ yɩ iáɣike dɩka mɔɔ ɛda yɩ a, mɩnla yɛ ɩkɔhʋla ikezi a?

¹³ Dɩka mɔɔ sukuulu yi anzɛnyɩɩ egyima yɩ wɔ. Ebiye a, ekenyia sukuulu anzɛnyɩɩ egyima be mɔɔ ibike dɩka mɔɔ ɛda yɩ. Na sɛ ɔkɔ nyia ebiye wɔ dɩka mɔɔ iáɣike dɩka mɔɔ ɛda nɩ ɛ? Anzɛnyɩɩ kezimɔ sukuulu yi anzɛnyɩɩ egyima yɩ dɩ nɩ, gyɩsɛ ɔkɔ da kɛnɩ sʋ̃ ɛ? Kakɛ kɛɛ, sɛ otu wɔ wʋ awʋvʋlɔ pɛ na ɛ nɩɩ wu mmusunwamaa mɔɔ bɛázʋ̃mɩ Gyehova anzɛnyɩɩ mmenii mɔɔ bɛázʋ̃mɩ Gyehova kɔbʋwa a, sa ɩkʋla ɩfa ɔzʋ̃mɩnlɛ mɔɔ ɛfa ma Gyehova nɩ itiã asianɩ kezile nu. (Ɛɣɛ. 22:3; 1 Kɔl. 15:33) Matias mɔɔ ɩwɔ Mozambique nɩ hɔ yɛlɩ ɔlʋbɔ ɔkʋ̃ course be mɔɔ nɩ yɩ bʋlɔ ɩáyɛ sɩ kʋlaa. Naasʋ̃ inlunli yɩ nwʋ kɛɛ izili ɔzɔ pɔkɔ yɩ. Mɩnla ti a? Ɩkã kɛɛ: “Iluwakɛɛ nɩ sukuulu yi iáɣike mɩ nɩ ti, nɩ ɩsɛ kɛɛ mʋkɔ mɩda sukuulu kɛnɩ kɔbʋmɩ kɛɛ mukowie. Eɣile bela, nɩ sukuulumaa yɩ bɛ nyɛlɩyɛ tanɩ yɩ twe mɩ kila. Ɩhalɩ mɩzamɩ nkʋ̃ a, ankɩ abiyela kɛyɛ course be mɔɔ ɩlɛ́ma bokodu wɔ bo mmusunwamaa bɛ pɛ.” Eliyema baalɛ be mɔɔ ɩwɔ Russia nɩ kã kɛɛ: “Iluwakɛɛ mɩákɔ mɩda sukuulu nɩ ti, miáyiyia ɔhawʋ nɩɩ asianɩ mɔɔ bɛzabɛ mɔɔ bɔkɔ bɛda sukuulu yiyia nɩ be.” Sɛ esi pɔkɔ kɛɛ ɔkɔdʋwa wu sukuulu zʋ a, asʋ̃ sa ɔkʋla pɩbɛ course be mɔɔ ɔkɔhʋla kɛyɛ wɔ intanɛtɩ yɩ zʋ a?

14. Odwokɔ mɔɔ Gyisɛsɩ hanlɩ wɔ Luuku 14:28 nɩ, mɩnla ɔhʋanɩ zʋ yɛ ɩkɔhʋla ɩkɔwʋwa wʋ ma ekezi pɔkɔba a?

¹⁴ Kakɛ mɔɔ ɔkɔwɔ wɔ nwʋ. Course be wɔ kɛnɩ mɔɔ sɛ ɛyɛɛ a, wʋáwɔ kakɛ sʋ̃maa, na ebiye po wɔ kɛnɩ a, aɣanɩ yɩzayɩ ɩfa nwʋmɔ kakɛ. Wɔ bʋwabɩlɛ mɔɔ ɩdɩ zɔ nu nɩ, sa ɔkʋla ɛyɛ course be anzɛnyɩɩ osuma egyima be mɔɔ iléhyinyia kɛɛ ɔkɔwɔ kakɛ sʋ̃maa, naasʋ̃ sɛ owie yɩ a, ekenyia egyima kɛyɛ. Naasʋ̃ wɔ amanlɩ be nu nɩ, okowie sukuulu anzɛnyɩɩ egyima yɩ nɩ, nɩ kakɛ mɔɔ igua wʋ anyunu nɩ, ɩtɛla ozuko. Dɩyɛ fʋlɔ sʋ̃ wɔ kɛnɩ mɔɔ ɩkɔhʋla ɩkɛma ɛkɛzɩkɛ ozukua. Kɛ ndianwʋ nɩ, ebiye a ɩsɛ kɛɛ ɛfa abiye ma ikile dɩyɛ wʋ wɔ awudo na ama bɛahʋla bɛava wʋ wɔ dɩka mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɔkɔ sukuulu nɩ. Course be wɔ kɛnɩ mɔɔ ɛyɛ a, gyɩsɛ ide wʋ alʋbɔ sʋ̃maa ansaana wuaduwa nwʋmɔ kakɛ wʋawie. Adilson mɔɔ ɩzʋ̃ Mozambique nɩ nlunli yɩ nwʋ kɛɛ ɩdʋwalɩ yi sukuulu zʋ. Ɩkã kɛɛ: “Nɩ ɩsɛ kɛɛ mu mmusunwamaa fa nninyeni sʋ̃maa bɔ afɔlɩ na ama mɩahʋla miawie ɔlʋbɔ anla course mɔɔ mɩyɛɛ nɩ.” Sɛ ɔdwɩnɩɩ sukuulu mɔɔ ɔkɔhɔ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ okozuma nwʋ a, bizia wʋ nwʋ kɛɛ: ‘Ozukua sɛna yɛ mɩkɛzɩkɛ yɩ wɔ nwʋ a? Asʋ̃ mɩzamɩ anzɛnyɩɩ mu mmusunwamaa kɔhʋla koduwa nwʋmɔ kakɛ a? Asʋ̃ ebiye wɔ kɛnɩ mɔɔ yɩ bʋlɔ ɩáyɛ sɩ a?’ (Kɩnga Luuku 14:28.) ‘Na sɛ mʋlɔ́kʋla mukoduwa nwʋmɔ kakɛ yɩ munwatĩĩ sikalɛyɩ a, mmɩlɩ tɩndɩnlɩ ana yɛ mʋkɔhʋla mukoduwa mukowie yɩ a? Asʋ̃ egyima mɔɔ mikenyia mɩkɛyɛ nɩ kɛma mikenyia ozukua mukodudua mʋ nwʋ na mianyia ebiye miaduwaduwa kakɛ yɩ a?’—Ɛɣɛ. 22:7.

15. Sɛ ɛpɛ kɛɛ osuma egyima anzɛnyɩɩ ɛyɛ course be a, mɩnla ti mɔɔ ɩsɛ kɛɛ edi bɔmʋnlɩ sunzu nwʋmɔ kila kɛɛ ekenyia nwʋmɔ egyima kɛyɛ a?

¹⁵ Nwʋmɔ egyima mɔɔ ekenyia kɛyɛ. Sunzu egyima azʋlɔtʋ mɔɔ ɩwɔ wʋ apaa yɩ nu anzɛnyɩɩ dɩka mɔɔ ɛpɛ kɛɛ otu kɔbʋwa nɩ nwʋ. Course mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɛyɛ nɩ, asʋ̃ nwʋmɔ egyima la kɛnɩ ɩdɩkɛɛ wʋ a? Anzɛnyɩɩ sɛ osumaa egyima be sʋ̃ a, asʋ̃ ekenyia nwʋmɔ egyima kɛyɛ a? Course be wɔ kɛnɩ a, mɔɔ ɩwɔ buuku nu la yɛ bosuma a, meti ekenyia debe nwʋ nnimidi dɩyɛ, naasʋ̃ ɔlɔ́nwʋ kezimɔ bɛyɛ yɩ ankasa. (Kol. 2:8) Eliyema baalɛ be mɔɔ ɩwɔ India nɩ kã kɛɛ: “Course mɔɔ mɩyɛlɩ nɩ, nɩ yɛáyɛ nwʋmɔ practicals, meti muwieli sukuulu nɩ, miányia nwʋmɔ egyima mɩyɛ.” Course be sʋ̃ wɔ kɛnɩ a, bɛyɛ nwʋmɔ practicals, naasʋ̃ mmenii ɛgyɩkɩ̃ɩ̃ bela yɛ benyia nwʋmɔ egyima bɛyɛ a. Kɛ ndianwʋ nɩ, Sublime, mɔɔ ɩwɔ Central African Republic nɩ hɔ zumanlɩ kezimɔ bɛyɛ air condition bʋwɔ. Naasʋ̃ ɩkã kɛɛ: “Dɩka mɔɔ mʋwɔ nɩ, sɛ abiye yi debe sɩkɛ a, yɩzayɩ yɛ ɩyɛ yɩ bʋwɔ a. Meti ɩyɛ sɩ kɛɛ mikenyia egyima mɩkɛyɛ.”

16. Mɩnla ti mɔɔ ɩsɛ kɛɛ osunzu egyima ɔkʋ̃ mɔɔ ɛkɛyɛ nwʋ ansaana wʋayɛ nwʋmɔ course anzɛnyɩɩ wʋazuma nwʋmɔ egyima a?

¹⁶ Dwɩnɩndwɩnɩ egyima ɔkʋ̃ mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɛyɛ yɩ nwʋ sʋ̃. Asʋ̃ wʋ anyɩ keleli yɩ ɛyɛlɛ nwʋ a? (Odw. 3:​12, 13) Kɛ egyima yɩ nu kɛnɩ kɛyɛ keze a? Na aninyiammɔ yɛ ɛ nɩɩ bɛ kɔwɔ numɔ kɛyɛ egyima a? Asʋ̃ egyima yɩ kɔhʋla kɛva wʋ nnwʋanlɩ kediã asianɩ nu a? Asʋ̃ ɛ nɩɩ mmenii anzɛnyɩɩ kɔmpeni mɔɔ eɣile bela bɛpɛ kɛɛ mmenii nwʋ kɛɛ bɛzabɛ sʋ̃ bɔwɔ kɛnɩ yɛ bɛkɛyɛ egyima a? Asʋ̃ egyima yɩ kɛma ɛkɛvɛ sʋ̃maa a? Akatuwa sɛna yɛ ekenyia a? Asʋ̃ akatuwa yɩ kɔzʋ̃ wʋ a? Sɛ wʋákɔ sukuulu fʋlɔ a, asʋ̃ ɔkɔhʋla kɔhɔ zʋlɔ kɛyɛ ɔzɔ egyima yɩ a? Mɔɔ ihyinyia paa nɩ, asʋ̃ ɔzɔ egyima yɩ kɛma ɛkɛva Bulombunlililɛ yɩ keli bɔmʋnlɩ wɔ wʋ ɛbɩlawɔlɛ nu a? (Odw. 12:13) Ɩwɔ numɔ, sɛ egyima sʋ̃maa íni dɩka mɔɔ ɔwɔ nɩ a, kɛ mmɩlɩ munwala yɛ ekenyia egyima mɔɔ wʋ anyɩ deli nwʋmɔ kɛyɛ a. Naasʋ̃ course kʋ̃ mɔɔ ɛkɛyɛ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ okozuma nɩ kɔwʋwa wʋ ma ekenyia egyima be kɛyɛ wɔ eɣile be. Tabitha, mɔɔ ɩzʋ̃ India nɩ valɩ aziyianɩ ahyiã hɔ zumanlɩ dɩyɛbanɩnlɛ. Ɩkã kɛɛ: “Mɩɣa mʋnwʋnlɩ kɛɛ sɛ mɩyɛ tailor a, sa ɩbʋwa mɩ ma mɩyɛ ɔhʋanɩbukolɛvʋlɔ. Ɩdɩ egyima be mɔɔ eɣile bela enyia egyima ɛyɛ, na enyia mmɩlɩ ma wʋ nwʋ sʋ̃. Akʋ̃ sʋ̃, sɛ ɛpɛ kɛɛ osuma sʋ̃ a, wʋázɩkɛ ozukua sʋ̃maa.” Egyima eyi mɔɔ Tabitha hɔ zumanlɩ nɩ wʋwalɩ yɩ ma inyianlɩ egyima mɔɔ nɩ ɩkɔwʋwa yɩ ma ɩkɔhɔ zʋlɔ ɩkɛyɛ ɔhʋanɩbukolɛ egyima yɩ be.

17. (a) Sɛ ɛpɛ kɛɛ osuma egyima anzɛnyɩɩ ɛyɛ course be a, kɛ ɛkɛyɛ na wʋanyia nwʋmɔ ndwokɔ sʋ̃maa mɔɔ ɩkɔwʋwa wʋ ma ekezi pɔkɔba a? (b) Bayɩbʋlʋ nu egyinalɛzʋ-ndwokɔ ɛhɩnla dɩyɛ yɛ ɩkɔwʋwa wʋ ma ekezi pɔkɔba a? (Kila alɩka mɔɔ ise “Bayɩbʋlʋ Nu Egyinalɛzʋ-Ndwokɔ Mɔɔ Ɔkɔhʋla Kozunzu Nwʋmɔ.”)

¹⁷ Yezunzu nninyeni sʋ̃maa mɔɔ ɩfalɩ egyimazumanlɛ anzɛnyɩɩ sukuuluhɔlɛ nwʋ wɔ dɩyɛzumanlɛ eyi nu. Naasʋ̃ kɛ ɩkɛyɛ na wʋanyia ndwokɔ mɔɔ ɩkɔwʋwa wʋ ma ekezizi abɔkɔba a? Sɛ ɛpɛ kɛɛ ɔnwʋ course be mɔɔ ɔkɔhʋla kɛyɛ anzɛnyɩɩ egyima be mɔɔ ɛpɛ kɛɛ osuma nwʋ ndwokɔ sʋ̃maa a, sa ɔkʋla kɔ sukuulu anzɛnyɩɩ egyima yɩ nu kɛnɩ. Sa ɔkʋla sʋ̃ kila nwʋmɔ ndwokɔ wɔ intanɛtɩ zʋ. Akʋ̃ sʋ̃, kila egyima azʋlɔtʋ mɔɔ course yɩ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ ɛpɛ kɛɛ osuma yɩ kɛma ɔkɔhʋla kɛyɛ. Sa ɔkʋla ɛ nɩɩ bɛzabɛ mɔɔ bɛyɛlɩ ɔzɔ course yɩ be anzɛnyɩɩ bɛyɛ egyima mɔɔ ɛpɛ kɛɛ ɛyɛ nɩ be bɔ nwʋmɔ nkɔmmɔ. (Ɛɣɛ. 13:10) Bizia bɛ kɛɛ, “Mɩnla mfasʋ anzɛnyɩɩ asianɩ yɛ ɩwɔ course mɔɔ mɩpɛ kɛɛ mɩyɛ anzɛnyɩɩ egyima mɔɔ mɩpɛ kɛɛ musuma yi nu a? Na egyima mɔɔ mɩkɛyɛ wɔ mɛyɩ mɛda sʋ̃ nɩ, kɛ ɩkɛhã mɩ ikeze a?” Ɛ nɩɩ bɛzabɛ mɔɔ bɛlɛ anyɩnlɩlelɛ bɔsʋ̃mɩɩ Gyehova nɩ sʋ̃ wɔ́ nkɔmmɔ. (Ɛɣɛ. 15:22) Sa ɔkʋla bizia bɛ course anzɛnyɩɩ egyima mvʋlɔ mɔɔ ɛyɛ a, ɩkɔwʋwa wʋ. Ebiye a, bɛ nɩɩ wʋ kɔwɔ egyima be mɔɔ wʋ adwɩnɩ lɔ́kɔlɩ zʋlɔ nwʋ nkɔmmɔ.

18. Mɩnla yɛ ɩkɛma yekenyia anyɩnlɩlelɛ mɔɔ idi munli a?

¹⁸ Kɛmɔ yɛnwʋ yɩ nɩ, sɛ abiye si pɔkɔ kɛɛ ɩkɔdʋwa yi sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ ikozuma egyima a, sa ɩkʋla ɩkã yɩ wɔ ɔhʋanɩba anzɛnyɩɩ ɔhʋanɩ tanɩ zʋ. Meti fa mpayɩwɔlɛ sunzu wʋ pɔkɔzilɛ yɩ nwʋ. Sukuulu mɛyɩ, sɛ ɔtʋwa zʋlɔ a mfasʋ ɛgyɩkɩ̃ɩ̃ wɔ zʋlɔ. Sa ɩkʋla ɩma enyia ozukua mɔɔ ɛkɛva kehila wʋ nwʋ, naasʋ̃ kakɛ kɛɛ, dɩyɛ ɔkʋ̃ la yɛ ɩkɔhʋla kɛma ekenyia anyɩnlɩlelɛ mɔɔ idi munli na iazi wʋ bʋwɔ a. Mɛyɩ yɛ lɛ kɛɛ ɛ nɩɩ Gyehova kenyia ɔhɔnwʋvalɛ mɔɔ numɔ yɛ sɩ. (Ndw. 16:​9, 11) Gyehova kɔhɔ zʋlɔ kehila yi mmenii ɩávalɩ nwʋmɔ kɛɛ bɔhɔlɩ sukuulu anzɛnyɩɩ bɛákɔ nɩ. (Hib. 13:5) Naasʋ̃ sɛ esi pɔkɔ kɛɛ ɔkɔdʋwa wu sukuulu zʋ anzɛnyɩɩ okozuma egyima sʋ̃ ɛ? Mɩnla yɛ ɩkɔwʋwa wʋ ma ɔkɔhɔ zʋlɔ ɛ nɩɩ Gyehova avinli kɛyɛ sɩ a? Yekozunzu eyi nwʋ wɔ dɩyɛzumanlɛ mɔɔ ili kɛnɩ yɩ nu.