A szabadsághoz vezető keskeny út
KEVÉS értelmes ember tagadja, hogy a világegyetemet természeti törvények uralják. Ezek a törvények irányítanak mindent a parányi atomtól kezdve a csillagok milliárdjait tartalmazó óriási galaxisokig. Ha ez másképp volna, nem tudnánk tervezni, és nem tudnánk megérteni semmit sem; maga az élet sem létezhetne. Megértve a természeti törvényeket és azokkal együttműködve az ember bámulatba ejtő tetteket vitt véghez: járt például a holdon és színes képeket tud sugározni otthonunk televízió-képernyőjére a föld bármely részéről, sőt a föld légkörén túlról is.
De mi a helyzet az erkölcsi törvényekkel? Vajon ugyanígy a javunkra van és gyümölcsöző, ha ragaszkodunk hozzájuk? Szemlátomást sokan úgy érzik, nincsenek is erkölcsi törvények, s engedékeny életfilozófiát vagy vallást választanak, amely megfelel saját kívánalmaiknak.
Vannak azonban néhányan, akik más utat választanak, ’a keskeny utat, mely az életre visz’ a Biblia megfogalmazása szerint. Ne lepjen meg minket, hogy ezt csupán kevesen választják, hisz Jézus ezt mondta a keskeny útról: „kevesen vannak, a kik megtalálják azt” (Máté 7:14). Miért csak kevesen?
Azért, mert a keskeny ösvényt Isten törvényei és alapelvei korlátozzák. Csak az olyan embereket vonzza, akik őszintén vágynak arra, hogy Isten irányadó mértékeivel összhangba hozzák életüket. A széles úttal éles ellentétben — amely ugyan a szabadság látszatát kelti, de valójában rabszolgává tesz — a keskeny út, mely úgy tűnik, korlátoz, mégis szabaddá teszi az embert minden lényeges szempontból. Határait „a szabadság tökéletes törvénye” szabja meg (Jakab 1:25).
Ahogyan a keskeny út felszabadít minket
Igaz, nem mindig könnyű a keskeny úton maradni. Minden élő ember tökéletlen, s örököltük a rosszra való hajlamot. Ezért néha talán arra hajlunk, hogy egy kissé elkóboroljunk. Ennek ellenére bármilyen szükséges önuralmat és változtatást megérnek azok az áldások, amelyek abból származnak, ha „a keskeny úthoz” ragaszkodunk, hiszen Isten ’hasznosra tanít minket’ (Ésaiás 48:17; Róma 3:23).
Ezt szemléltetve: A bölcs szülők az étkezésben „keskeny utat” jelölnek ki. Ez néha azt jelenti, hogy szigorúak az étkezéseknél. De amikor a gyermekek felcseperednek, értékelik szüleik szerető fegyelmezését. Felnőttkorukra már megszeretik az egészséges táplálékot. S a beszerezhető tápláló élelem bőséges választéka már eleve kizárja azt, hogy bármikor is korlátozva érezzék magukat.
Szellemi értelemben ugyanezt teszi Isten azokkal, akik az életre vezető keskeny úton járnak. Egészséges vágyakat fejleszt ki a szelídekben, ami boldogságot és igazi szabadságot eredményez. Ezt azáltal teszi, hogy a Szavát, a Bibliát adja. Ezenkívül arra ösztönöz minket, imádkozzunk szelleméért, hogy segítsen nekünk, s arra utasít minket, jöjjünk össze keresztény társainkkal, akik buzdíthatnak minket, hogy maradjunk meg a keskeny ösvényen (Zsidók 10:24, 25). Igen, Isten szeretet, és ez a legfőbb tulajdonsága az alapja szándékainak és minden eljárásmódjának (1János 4:8).
Ha a szeretet, a béke, a jóság, az önuralom és Isten szellemének egyéb gyümölcsei vannak uralkodóban, a keskeny út nem tűnik korlátozottnak. Ahogyan az írásszöveg mondja: „Az ilyenek ellen nincs törvény” (Galátzia 5:22, 23). „A hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság” (2Korinthus 3:17). Az őszinte keresztények már most érzékelik ezt a szabadságot. Mentesek sokféle félelemtől, amely az embereket sújtja napjainkban, ilyen például a jövőtől való félelem és a haláltól való babonás rettegés. Mennyire izgalmas tervezni a jövőre, amikor „teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják” (Ésaiás 11:9). Akkor már a bűnözéstől való félelem sem lesz többé. A zárak és a rácsok örökre eltűnnek. Mindenki érzi majd a szabadságot, és biztonságban fogja érezni magát — éjjel-nappal, akár otthon van, akár máshol. Ez valóban szabadság lesz!
Biztosak lehetünk Isten segítségében
Igaz, erőfeszítésbe telik Isten irányadó mértékei szerint élni, ám „az ő parancsolatai . . . nem nehezek”, még a tökéletlen embereknek sem (1János 5:3). Miközben lépteinket a keskeny úthoz igazítjuk, és érezzük, milyen előnyökkel jár, ha ezen járunk, egyre nagyobb idegenkedést fejlesztünk ki magunkban a széles úton járókat jellemző tettekkel és gondolkodásmóddal szemben (Zsoltárok 97:10). A bennünk rejlő jobbik énünkre hat vonzólag az Isten törvénye iránti engedelmesség. A sokakra jellemző „szív fájdalma” és a „megtört lélek” helyett Isten ezt ígéri: „Ímé, szolgáim vígadnak szívök boldogságában.” Igen az olyan szív, amelyet Jehova képez, örömteli és szabad (Ésaiás 65:14).
Jézus azért halt meg, hogy lehetővé tegye számunkra az igazi szabadságot. A Biblia ezt írja: „úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Most pedig, Isten égi Királyságának a Királyaként Jézus gondoskodik az előnyökről, amelyek ebből az áldozatból származnak. Nemsokára, „a nagy nyomorúság” után, miután a széles út és a rajta járók megsemmisülnek, türelemmel kezdi majd el vezetni az engedelmes emberiséget a keskeny út hátralevő részén egészen a végéig, az emberi tökéletességig (Jelenések 7:14–17; Máté 24:21, 29–31). Végül pedig megérjük a nagy ígéret beteljesedését: „maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára.” Semmi sem tudja felülmúlni ezt az Istentől kapott szabadságot. Még a halál is megsemmisül (Róma 8:21; Jelenések 21:3, 4).
Felismerve és tisztán megértve, hová vezet a keskeny út, könnyebb ezt az ösvényt választanunk, és továbbra is ezen járnunk. Ez különösen nagy segítségére van a fiataloknak, hogy ne legyenek rövidlátók, s ne bosszankodjanak az előttük korlátozásoknak tűnő dolgok miatt, amelyeket Isten irányadó mértékei írnak elő. Megtanulják úgy tekinteni ezeket mint Isten szeretetének bizonyítékait, és mint pajzsot, mely a széles úton tapasztalható bajok ellen véd (Zsidók 12:5, 6). Természetesen türelemre van szükség, nem feledkezve meg róla, hogy időbe telik, mire isteni tulajdonságokat és vágyakat fejlesztesz ki, mint ahogyan a gyümölcsfának is időre van szüksége ahhoz, hogy jó gyümölcsöt teremjen. De a fa teremni fog, ha gondozzák és öntözik.
Ezért tanuld Isten Szavát, társulj más keresztényekkel, és ’imádkozz szüntelen’ szent szellemért (1Thessalonika 5:17). Bízzál Istenben, hogy ő majd segít ’igazgatnod az útaidat’ (Példabeszédek 3:5, 6). De vajon mindez gyakorlatias? Működik ez egyáltalán? Igen, ez bevált Tom és Mary esetében, akikről az előző cikkben tettünk említést.
Nem járnak többé a széles úton
Tom ezt írja: „A hetvenes évek közepén kapcsolatba léptünk Jehova Tanúival, amikor egyikük felkeresett minket otthonunkban. A beszélgetés a Biblia tanulmányozásához vezetett. Fokról fokra kezdtem megtisztítani az életemet. 1982-ben megkeresztelkedtem, és ma a helyi gyülekezetben szolgálok. Most már fiunk is megkeresztelkedett. Köszönöm a feleségemnek, hogy mielőtt megismertem volna az igazságot, hosszú-hosszú éveken át elviselt. De mindenekelőtt Jehovának és a Fiának, Krisztus Jézusnak köszönöm mindazt, amit adtak nekem, és azt a reménységet, amellyel ma a jövőre tekintünk.”
Mi a helyzet Maryvel? Nos, ő úgy érezte, Isten sosem fog megbocsátani neki, de a gyermekei miatt szerette volna megismerni őt. Amikor meghallotta, hogy Jehova Tanúi a szomszédjának a Bibliát tanítják, Mary is a segítségüket kérte. Ám berögződött rossz szokásai megnehezítették az előrehaladását. Tanulmányozása hullámzó volt. Hétéves kislánya azonban unszolta. „Gyerünk anyu! Meg tudod csinálni!” — mondogatta. Ilyenkor Mary még keményebben próbálkozott.
Amikor élettársa, aki szintén kábítószerélvező volt, hazatért, ő is bekapcsolódott a tanulmányozásba. Végül mindketten legyőzték rossz szokásaikat. Majd miután törvényesítették házasságukat, és megkeresztelkedtek, nagy boldogságot éltek át, és akkor érezték először, hogy igazi családjuk van. Sajnos az AIDS végül elvitte Maryt, de ő úgy halt meg, hogy szívében szilárdan hitt a Bibliának a földi feltámadásról és paradicsomi életről szóló ígéretében, ahol a veszélyes, széles útnak még a nyoma sem marad meg.
Igen, le lehet térni a széles és tágas útról, amely a pusztulásra visz. Krisztus Jézus ezt mondta: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust” (János 17:3). Miért ne döntenél úgy ezek után, hogy a keskeny ösvényre lépsz, amely az élethez vezet? Ha megszívleled és alkalmazod mindazt, amit Isten Szavából tanulsz, akkor talán személyesen is átéled a Biblia szívmelengető ígéretét: „megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket” (János 8:32).