Figyeljük a világot

Elmenekülés a városból a farmra

A japán emberek kevesen, de egyre nagyobb számban hagyják el a várost, és mennek farmokra, mivel torkig vannak a városi életstílus feszültségével és nyugtalan iramával. Bár az igaz lehet, hogy a természetes környezet közepette a vidéki élet egyszerűbb mindennapi elfoglaltságot nyújt, az öltöny helyett az overall viselésének megvan a maga nehézsége. „Sok új gazdálkodó adta fel az állandó fizetését, a városi élet kényelmeit és talán azt, hogy egy nagynevű társaságban társadalmi rangot tölt be” — állítja az Asiaweek. Továbbá a „vidéki életmódra áttért emberek beismerik, hogy csökkenteniük kell a kiadásokat, és néha arra kényszerülnek, hogy a betakarításból származó jövedelmüket alantas munkával szerzett pénzzel pótolják ki”. Azoknak azonban, akik elhatározzák magukat a változtatásra, a Mezőgazdasági Minisztérium létrehozta a Gazdálkodásra Felkészítő Iskolát, hogy így segítsen a városlakóknak sikeresen beilleszkedni a vidéki életbe.

Az egyház jóváhagyja a transzvesztita lelkipásztort

Az Egyesült Államokban egy presbiteriánus lelkipásztor engedélyt kapott arra, hogy megtartsa pappá szentelését, miután keresztülment egy ellenkező neművé változtató műtéten. A döntés akkor született meg, amikor a 49 éves Eric Swenson arra kérte a nagy-atlantai (Georgia állam) presbitériumot, hogy a nevét változtassák Erinre, miután műtéti úton eltávolíttatta a nemi szerveit. „Anne Sayre, aki a presbitériumban az igazságszolgáltatással és a nőkkel kapcsolatos ügyekkel foglalkozik, megjegyezte, hogy a presbitériumnak »nagyon kemény harcot« kellett folytatnia, de úgy döntött, hogy »sem teológiailag, sem pedig erkölcsileg nincs alapja« annak, hogy visszavonja a pappá szentelését” — szól a The Christian Century beszámolója. Egy Don Wade nevű lelkész Swenson kérése ellen szavazott, s azt mondta, hogy „a teológiai kérdéseket nem beszélték meg komolyan”.

A koaláknak az emberéhez hasonló az ujjlenyomatuk

Egy ausztrál tudós azt állítja, hogy a koala ujj- és lábujjlenyomata rendkívül hasonló az emberéhez. Maciej Henneberg professzor az Adelaide Egyetem egyik biológusa és a törvényszéki orvostan szakértője a következőt mondja: „Még a letapogató elektronmikroszkóp sem ismeri fel a különbséget.” A hasonlóság nem a koala mancsainak teljes formájában rejlik, hanem a bőre felszíni mintázatában — a mancsa és lába ujjbegyének dudoraiban, barázdáiban és spirális kanyarulataiban. Ezenfelül minden egyes koala ujj- és lábujjlenyomata egyedülálló, mint ahogyan az emberek esetében is az.

El lehet tanulni a válást?

Az ausztráliai The Sydney Morning Herald arról számol be, hogy „azoknál a házaspároknál, akiknek a szülei elváltak, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a saját házasságuk is kudarcba fullad, mint azoknál a házaspároknál, akiknek a szülei még mindig házasok”. Az Egyesült Államokban a Nebraskai Egyetemen dolgozó Paul Amato professzor „több mint 12 éven keresztül körülbelül 2000 amerikai házaspárt kísért figyelemmel”, és az újság szerint arra jött rá, hogy „az elvált szülők gyermekei silány minőségű kapcsolatteremtési készséget és viselkedést »örökölhetnek«, ami nagyban megnöveli annak valószínűségét, hogy a saját házasságuk is válással fog végződni”. A Herald még a következőt is megjegyezte: „Ahol mindkét házasfélnek elváltak a szülei, a házasság felbomlásának kockázata 300 százalékkal magasabb, mint az olyan házaspároknál, akiknek a szülei még mindig együtt vannak.”

Bocsánatkérés 500 év múlva

I. Mánuel portugál király 1496-ban kibocsátott egy rendeletet a területén élő zsidóknak: térjenek át a római katolikus vallásra, vagy hagyják el a területet. Mintegy 500 évvel később, 1988-ban Portugália hivatalosan bocsánatot kért. Nemrégen ünnepélyes megemlékezés közepette Portugália elégtételt ajánlott fel. Az Associated Press egyik beszámolója szerint Portugália elnöke, Jorge Sampaio a parlamenthez intézett egyik beszédében elmondta, hogy az elűzés olyan „gonosz cselekedet volt, amellyel komoly és katasztrofális következmények jártak”. José Eduardo Vera Jardim igazságügy-miniszter az elűzést „történelmünk fekete lapjának” nevezte. Hozzáfűzte még, hogy az állam „erkölcsi jóvátétellel” tartozik a zsidóknak az évszázadokig tartó „brutális üldözésért”. Míg a portugál lakosság most körülbelül 10 millió főt számlál, csupán 1000 olyan zsidó él itt, aki gyakorolja a vallását.

Óvakodj a hamisított, receptre kapható gyógyszerektől

Évi körülbelül 16 milliárd dolláros jövedelemmel a hamisított gyógyszerekkel foglalkozó üzlet virágzik. A Le Monde című párizsi napilap szerint „az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy becsüli, hogy világszerte az évente eladott gyógyszereknek legalább 7 százaléka hamisítvány”. Brazíliában ez az arány a 30 százalékot, Afrikában pedig még a 60 százalékot is elérheti. A hamisított gyógyszerek választéka a valódi termékek gyenge utánzataitól a teljesen hasznavehetetlen vagy talán még mérgező alkotórészekig terjedhet. A Le Monde arra a példára hivatkozik, hogy agyhártyagyulladás-járvány volt Nigerben, és ezreket oltottak be olyan anyaggal, amelyről kiderült, hogy csupán víz. Nigériában pedig 109 gyermek halt meg, amikor fagyállót tartalmazó szirupot adtak nekik. „Gyakran maguk a kórházak is a fekete piacról vásárolnak, mivel ott sokkal kedvezőbb áron kínálják a termékeket” — jegyzi meg az újság. Sok országban a hatástalan vagy korrupt törvényvégrehajtás miatt az egészségügyi hatóságoknak nehéz megoldást találni a problémára.

Több probléma a papsággal kapcsolatban

A Christianity Today című folyóirat arról számol be, hogy 1996 novemberében körülbelül 40 episzkopális püspök aláírt egy olyan nyilatkozatot, mely azt követeli az egyháztól, hogy „a papság szexuális viselkedésére vonatkozóan világos és kötelező érvényű irányadó mértékekről gondoskodjon”. Az egyházat számos olyan botrány rázta meg, amelyben lelkészek voltak, és a konzervatív nézeteket képviselők azt mondják, ez annak köszönhető, hogy „nem ismertettek egyértelműen egyházi tantételt a szexualitásra vonatkozóan”. Brooklynban (New York) például az episzkopális egyház plébánosa lemondott, miután beismerte, hogy homoszexuális kapcsolatai vannak. Todd Wetzel, az Episzkopálisak Egyesületének ügyvezető igazgatója ezt mondta: „Az egyház nem csupán egyetlen botránnyal néz szembe, hanem sokkal, melyek közül ez az eset a legszörnyűbb.” Korábban az egyházra akkor figyelt fel a nagy nyilvánosság, amikor az a nyugdíjas Walter Righter püspököt eretnekséggel vádolta, mivel egy cölibátus nélkül élő, homoszexuális embert diakónusszá szentelt. A vádakat ejtették, miután az „episzkopális bíróság kijelentette, hogy a felekezetnek nincs olyan »főbb tantétele«, amely a szexualitást a házasságon belülre korlátozná”.

Fokhagymás lehellet

Tajvan kormánya nemrégen némi újítást hozott annak érdekében, hogy segítsen csökkenteni a túlságosan nagy fokhagymakészletet. A South China Morning Post megjegyzi, az ügyintézők arra buzdítják a nyilvánosságot, hogy „egyen több fokhagymát”. Ku Te-yeh úr, a tajvani Mezőgazdasági Tanács egyik hivatalnoka így magyarázta: „Egyszerűen túl sok fokhagymát ültettünk az idén.” Abbeli erőfeszítésében, hogy fellendítse a fokhagyma fogyasztását, a kormány kiad egy füzetet, amelyben fokhagymareceptek vannak. Ku úr azonban elismerte, hogy a „nyilvánosságtól nem lehet elvárni, hogy csak úgy »lenyelje az egész problémát«” — írja az újság.

Egyre több nőt tesznek meddővé

Az 1960-as években egy átlagos brazil családban 6,1 gyermek volt — napjainkban átlagosan 2,5 gyermek van. Mivel magyarázható ez a drasztikus csökkenés? Az Alkalmazott Gazdaságtani Kutatóintézet egyik tanulmánya szerint ennek egyik oka, hogy Brazíliában „a házas nők 40 százalékát már meddővé tették” — jegyzi meg a Jornal do Brasil. Ezenfelül az általános tendencia az, hogy fiatalabb korban a nőket meddővé teszik. Például tíz évvel ezelőtt egy brazil nőt átlagosan 34 éves korában tettek meddővé — most 29 éves korában. A tanulmány még azt is megjegyezte, hogy „a meddővé tételek többsége a szüléskor történik meg”, különösen császármetszéses szüléskor. Ezzel szemben a brazil férfiaknak csak 2,6 százaléka veti alá magát a sterilizálásnak.

Halháborúk

Az U.S.News & World Report arról ír, hogy túl sok hajó vadászik az egyre csökkenő halkészletre, s ez „heves összecsapásokhoz vezet a halászhajók és a helyi flotta között”. 1990-ben a világ halászhajó-állománya körülbelül hárommillió hajóra növekedett, mely közel kétszerese az 1970-es adatnak. Továbbá a modern halászfelszerelések, mint például a halkereső hanglokátor és a hatalmas vonóhálók, nagyban megnövelték a halászok hatékonyságát. „Ennek végső következménye, hogy a partot szegélyező nemzetek kormányai folyamatosan harcolnak a külföldi hajóhadak ellen”, hogy megpróbálják megóvni a csökkenőfélben lévő halállományukat. Egyedül az elmúlt két évben a nyílt tengereken történő csatározások — melyekben rivális hajóhadak csaptak össze — nyolc halász halálát okozták.