Keresztényi szeretet a katasztrófák közepette Mexikóban

EGY mexikóvárosi újság így tudósított: „Az elmúlt 20 nap alatt természeti jelenségek — hurrikánok és egy földrengés — söpörtek végig a mexikói partokon, halált és pusztulást hagyva maguk után” (1995. október 17., El Financiero).

Október elején Mexikó Campeche, Quintana Roo és Tabasco nevű államaiban az Opal Hurrikán súlyos károkat okozott. Mintegy 200-an meghaltak, több mint 150-en megsebesültek, 500 000-en szenvedtek veszteségeket, és több ezer otthon megsérült, vagy teljesen megsemmisült.

Jehova Tanúi mexikói fiókhivatala mihelyt hallott a károkról, elküldött valakit, hogy derítse ki, hogy vannak az érintett területen élő Tanúk. Az illető megtudta, hogy a Tanúk közül több mint 2500-an kénytelenek voltak elhagyni otthonukat. Ezeket a személyeket Tanú-társaik kedvesen befogadták az otthonukba.

Segélyközpontokat szerveztek. A szükségben lévők számára élelemről, ruháról és pénzről gondoskodtak. Miután az árvizek visszahúzódtak, a Tanúk kezdték felépíteni keresztény testvéreik házait.

Október 9-én a Colima és Jalisco nevű mexikói államokban egy, a Richter-skála szerinti 7,6 erősségű, nagyerejű földrengés sújtott. Jehova Tanúinak nyolc Királyság-termén komoly károk keletkeztek. Tizenkét házuk összeomlott, és körülbelül 65 ház megrongálódott. Megint csak segélybizottságot szerveztek, és támogatásról gondoskodtak.

Majd október 20-án újabb földrengés sújtott, Chiapas államot rázva meg. További 88 Tanú háza dőlt romba, és 38 házon komoly károk keletkeztek. Két Királyság-terem teljesen tönkrement, és négy másik súlyosan megrongálódott. Ezzel szinte egy időben a Roxanne Hurrikánt kísérő árvíz körülbelül 80 Tanú otthonában okozott károkat Veracruz államban. Négy ház teljesen megsemmisült. Jehova Tanúi ezen áldozatok megsegítéséhez is hamarosan gondoskodtak segélyalapról.

Jóllehet néhány Tanún zúzódás nyomai látszottak, és eltört valamelyik csontjuk, egyikük sem halt meg ezekben a természeti katasztrófákban. Összesen mintegy 24 tonna élelmet és 4 tonna ruhát küldtek a szükségben lévőknek. Sok szemlélő fejezte ki csodálatát a segélymunkával kapcsolatban. Egy colimai hölgy ezt mondta: „Azelőtt csak hallottam, hogy Jehova Tanúi nagyon egységesek, de most a saját szememmel láthatom.”

Az emberek gyakran megjegyezték a Tanúkkal és segélymunkájukkal kapcsolatban: „Ők bizony tényleg testvérek.” „Szervezettebb csoportot alkotnak.” Voltak, akiktől még ilyen kijelentés is elhangzott: „Ha a segítségünkre siető összes segélycsoport úgy dolgozna, mint Jehova Tanúi, már az egész város tiszta lenne.”

Most több mint 440 000 Tanú osztja meg mexikói társaival Isten Királyságának a jó hírét. Az a szeretet, amelyet a nemrég történt természeti katasztrófák idején tanúsítottak egymás iránt, erőteljes tanúbizonyság volt (János 13:34, 35).