Jézus „engedelmességet tanult”

Jézus mindig engedelmeskedett Jehovának (Ján 8:29). Miért mondja akkor a Biblia, hogy „engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett”? (Héb 5:8).

Amikor a földön volt, sok olyasmivel kellett szembenéznie, amivel az égben nem találkozott. A szülei szerették Jehovát, de nem voltak tökéletesek (Luk 2:51). A korrupt vallási vezetők és az igazságtalan uralkodók sok szenvedést okoztak neki (Máté 26:59; Márk 15:15). Végül kegyetlenül kivégezték. A Biblia ezt írja: „megalázta magát, és engedelmes lett, vállalva a halált is” (Flp 2:8).

Tehát amikor Jézus a földön volt, új módon tanult engedelmességet. Így lett tökéletesen alkalmas arra, hogy a királyunk és főpapunk legyen, mert igazán együtt tud érezni velünk (Héb 4:15; 5:9). Miután engedelmességet tanult azokból, amiket elszenvedett, még értékesebbé vált Jehova szemében. Ha a nehéz körülmények ellenére engedelmesek maradunk, mi is még értékesebbé válunk Jehova szemében, és még jobban el tudunk látni bármilyen feladatot, amelyet tőle kapunk (Jak 1:4).